Az immár öt éves, hazánkban elsőként felavatott natúrpark kiváló úti cél a természetbarátok és a turisták számára. Június 18-án e tájat fedezhetjük fel az oroszlányi Közéleti Klub túráján, amellyel a szervezők a környezettudatos gondolkodásra kívánják ráirányítani a figyelmet.
Csend, béke és nyugalom – ezt kínálja a látogatónak Magyarország egyik legszebb vidéke, a Vértes hegység és térsége. Itt, ahol a síkság és a hegység találkozik, rendkívül változatos, gazdag élővilág figyelhető meg; a Vértes ragadozó- és vízimadár állománya nemhiába Európa-hírű. A különleges természeti környezet mellett a letűnt korok emberének keze munkáját dicséri e vidéken az épített örökség számos rekvizituma, de a hagyományok figyelemre méltó ápolásával a régi népszokások is fennmaradtak a településeken.
Talán nem is csoda, hogy a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, 13 települési önkormányzat és több civil szervezet példás térségi összefogásaként, 2005-ben éppen itt avatták fel hazánk első natúrparkját. A Vértesi Natúrpark északi kapuját Majk, a délit pedig Csákvár jelenti. A látogatók – évszaktól függően – különböző kirándulásokat tehetnek a környéken. Közben felfedezhetik a Csíkvarsai rétet, a Báraczházi-barlangot, gyönyörködhetnek az Esterházy-kastély angolparkjában, illetve szakvezetéssel bejárhatják a környék tanösvényeit. A térség természeti és kulturális kincseiről remek keresztmetszetet nyújt a Vértesi Múzeum, amely nemrégiben talált új otthonra a Geszner-házban. Itt többek között azt is megtudhatja a látogató, hogy anno a Vértesben uradalommal rendelkező Esterházy- és Merán-családok birtokain korszerű vadgazdálkodás folyt. Maguk a birtokosok egyrészt nagyon vonzódtak az akkor még csaknem érintetlen természethez, másrészt tettek is annak védelme érdekében. Esterházy Móric nevéhez fűződik például a Csákvár község határában nyíló Báraczháza barlang (ma Báraczházi-barlang) feltárása, melynek munkálatait nemcsak engedélyezte, de azok költségeit is magára vállalta 1926-ban.
Védett területek a Vértesben
Az első, hivatalosan is bejegyzett védett terület a Vértesben a Gesztesi-vár (Várgesztes) környéke volt. E területek száma azóta jelentősen megnövekedett, így mára a Vértesben és környékén található a magyarországi helyi védett területek közel egynegyede. Az Észak-Vértesi természetvédelmi területen – Magyarország legnagyobb helyi védett területén – kiemelkedő értéket képviselnek a különböző lejtősztyeppek, karsztbokorerdők, de számottevő a térség cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes és bükkös állománya is. A gazdag állatvilágból kiemelkedik a madárfauna. Az Orondi-legelőn és környékén valaha az egybefüggő, sík- és dombvidéki füves élőhelyek nyújtottak otthont számos, mára nagyon megritkult számú élőlénynek. A terület egyik legfőbb értéke, hogy a környékből szigetszerűen emelkedik ki egy kis kiterjedésű szilikát kavicskúp, aminek a növényzete inkább a Velencei-hegység egyes területeire emlékeztet. A gyepen élő ürgekolónia a világviszonylatban is veszélyeztetett parlagi sas táplálékát képezi, a hüllőket a kígyászölyv, a nagy testű rovarokat pedig a kabasólyom fogyasztja szívesen. A csákvári Esterházy-kastély angolparkjának megmaradt részét jórészt olyan őshonos fafajokból alakították ki, mint a nagylevelű hárs, a kislevelű hárs, a virágos kőris és a fekete fenyő. Idegenhonos növényként telepítették a vadgesztenyét és a japánakácot. A csókakői Jordán-parkerdőt a sportolás és az aktív pihenés mellett tájékoztató, és oktatási céllal létesítették. Az Észak-Vértes nyugati rengetegében bújik meg az egykor a kamalduli rend szótlan remetéinek otthonául szolgáló Majkpuszta, a Vértesalján pedig a vértesszentkereszti apátság 12. századi romjai találhatók. Oroszlány város önkormányzata mindkettőt helyi jelentőségű védett értékké nyilvánította.
A Vértesben komoly természetvédelmi munka folyik. Az Európai Unió a közösség területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelme érdekében hozta létre a védelemre érdemes területek rendszerét, Natura 2000 néven. A Vértesi Natúrpark vonatkozásában ezek a védett területek az összterület mintegy kétharmadát érintik. A kistérségi együttműködésre is kedvező hatással bíró natúrparkot gyakran a Dunántúli-középhegység szubmediterrán szigeteként is emlegetik. Olyan látnivalók kapcsolódnak szoros rendszerbe e vidéken, mint a löszpuszták, a síkság peremén kialakult láprétek, tölgyesek, hűvös szurdokerdők, vagy a zárt bükkösök egyedi élővilága. Mindezt megismerheti az, aki június 18-án, pénteken az oroszlányi Közéleti Klubbal tart.
Túra pusztakocsival
Mint azt Metzger Gyulától, az Oroszlányi HVI vezetőjétől megtudtuk, a túrát a január óta havi rendszerességgel működő Közéleti Klub szervezi. Az Oroszlányból induló kirándulás úti célja Csákvár, ahol a Geszner-ház elől a pusztakocsival indul majd tovább a csapat. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a Csíkvarsai-rét békakórusától és madárdalától hangos életébe, fotózhatják a natúrpark tavaszi rétjeit, tarka színekben pompázó virágait, természeti szépségeit. A Klub a túrával a környezettudatos gondolkodásra szeretné ráirányítani a figyelmet, ezért szívesen látnak mindenkit, aki – egy jó kiránduláson túl – tetteivel is kíván e cél érdekében tenni.
Forrás: umvp.eu