A munkahely és a közlekedés számít a lakosságnak
A Kapuvár–beledi kistérség kistelepülésein elsősorban a munkahely, a közlekedés és a helyi intézmények játszanak főszerepet a lakosság számának változásában.
Egy kistelepülés lakossága a munkahely, az infrastruktúra és a helyi intézmények függvényében változik. Bár az országos tendencia a lakosság számának folyamatos csökkenését mutatja, a kistérség községeinek egy része növekvő lakosságszámot mutat. A főút közelsége pozitívan hat a lakosságszámra, míg a távolabbi községekben – az önkormányzatok áldozatos tevékenysége ellenére – csökkenő lélekszámmal kénytelenek szembenézni.
A 85-ös főút pozitív hatása szinte minden út menti településen szembetűnő. Vitnyéden Tóth Kálmán polgármester örömmel újságolta, településének létszáma örvendetesen emelkedik. „Négy éve nem értük el az 1300-as létszámot, jelenleg 1316-an laknak Vitnyéden. A lélekszám ezen a szinten mozog az utóbbi években, ám a helyi önkormányzat koncepciójában növekedés szerepel”.
Támogatják az első lakáshoz jutókat és a fiatal betelepülőknek új utcát is kialakítottak. A Sport utcában ötven új telket jelöltek ki, ezeket nagy többségében fiatal családok vették meg. Tóth Kálmán megjegyezte: a vásárlók hetven százaléka betelepülő volt. "Fontosnak tartom, hogy a főút és Kapuvár közelsége mellett a meglévő infrastruktúra és az intézményi ellátottság (iskola, alsó tagozat, óvoda) is a vonzerőt növeli". Tóth Kálmán kijelentette: a növekedést – ha csak kismértékben is – rövid távon fenntarthatónak gondolja, már csak a jelenlegi félszáz óvodás miatt is.
Hasonló jelenségről számolt be Pintér Róbert szárföldi jegyző is. „A lakosság számának ’negatív rekordja’ a 2000-es évek elején volt, amikor alig valamivel több mint 800 lakosa volt a településnek" – mondta. A jelenlegi lélekszámuk 940, de már 2007-ben elhagyták a bűvös 900-as határt. „A 2008-as betelepülők száma 18 volt, 2009-ben 29-en, 2010-ben ez idáig 10-en költöztek a községbe” – tette hozzá a jegyző. A betelepülők korösszetétele alapján a 40 év alattiak aránya 2008-ban 65, 2009-ben 62, idén pedig 90 százalék volt. „Úgy vélem, ez egyértelműen a községháza intézkedéseinek hatása, többek közt a telek- és lakáskoncepciónknak köszönhető” – jelentette ki a jegyző. Szárföldön az utóbbi években kialakított új utcába – 20 telekre – találtak vevőt. Köztük van Tar Béla és családja is, akik majdnem három éve költöztek a 85-ös menti településre, ahogy portálunknak megjegyezte, házát szinte azóta építi. Szárföldön azonban már alakítják ki a következő blokk három új telkét, amiből egy szintén elkelt. A helybéliek lakásépítési támogatást is kapnak: új lakás esetén 100 ezret, használt esetén 80 ezer forintot. A telkeket önköltségi áron adták a betelepülőknek. Az amúgy olcsó ingatlanok mellett (Vitnyéden például majdnem kétszer ilyen drága) fontos a főút és a két környező kisváros közelsége, ám nem elhanyagolható tényező a helyi intézményi háttér (alsó tagozatos iskola és óvoda, ami helyett újat terveznek), valamint a település csinosítása sem.
A főút közelsége mellett a helyi munkahelyek számát emelte ki Matzkó János veszkényi polgármester. Hasonlóan a szomszédvár Szárföldhöz, emellett új telkek kialakításával csábítják a betelepülni szándékozó fiatalokat. Legutóbbi akciójuk során 27 új házhelyet adtak el, szinte minden esetben fiatal családoknak. Veszkény létszáma jelenleg 949 lakos, ám 2007-ben még 934-gyel kellett beérniük. „Azt, hogy napjainkban 450 munkahelyen dolgoznak a helyiek és az ide járók, Veszkény legfontosabb vonzerejének tartom, amibe a helyi, 4–5 főt foglalkoztató kisvállalkozások ˝csak˝ besegítenek” – mondta Matzkó János.
A községháza 150 ezres letelepedési segéllyel és születési támogatással ösztönzi a fiatalokat. A polgármester, hasonlóan környékbeli kollégáihoz, a helyi iskolát és óvodát is vonzerőnövelőnek nevezte.
Sajnos a 85-ös főúttól erősen eltávolodva ellenkező tendenciát lehet megfigyelni a
dél-rábaközi Rábakecölben. Tuba Erik polgármester hangsúlyozta, az önkormányzat szinte erején felül támogatja a betelepülőket. Az utóbbi három évben hét családnak fizettek letelepedési támogatást, további egy családnak pedig nem pénzbeli támogatásként önkormányzati tulajdonú lakás vásárlására kötöttek szerződést. Az újszülöttek után többnyire igénybe vették a letelepedési kötelezettséggel járó megemelt összegű szülési támogatást, továbbá a letelepedési és a szülési támogatásban részesülők vállalták, hogy legalább tíz évig Rábakecölben kívánnak élni. „Ha meg nem is lehet megfordítani a minket is sújtó országos problémát, de a folyamatot sikerül lassítani az elmúlt években hozott önkormányzati intézkedésekkel” – tette hozzá a kecöli polgármester. Míg 2000-ben több mint kilencszázan laktak a községben, mára a lakosságszám csak 787 fő.
„Évek óta tart a csökkenés, a nyolcszázas határt két éve lépték át. Két fontos eleme van a település lélekszámcsökkenésének, ez az elöregedés és a fiatalok elköltözése” – mondta Tuba Erik. Hozzátette, iskolával rendelkeznek (nehéz ˝harcok˝ árán), ám a munkahelyek terén komoly hiányosságok vannak. Kijelentette, a községháza családonként 400 ezerrel is támogatja a betelepülőket, ezenfelül kiskorú gyermekenként 20 ezer forintot adnak (2006-ban ez összesen 100 ezer forint volt). Az újakat öt évig mentesítik a kommunális adó alól, valamint szülési támogatásként 115 ezer forintot juttatnak (2006-ban 10 ezer volt). Voltak akciók is, például a 2009-ben beköltözőknek – minden egyéb megkötés nélkül – öt évig hulladékszállításidíj-támogatást hirdettek.
*
Laktanya- és technikai fejlesztés a kapuvári tűzoltóságnál
A kapuvári tűzoltóság idén négy pályázatot adott be laktanya- és technikai fejlesztésre. Az önkormányzat segítségével tartalék fecskendőt, kosaras emelőt és személyi technikát várnak a rábaközi kisvárosba. Ezenkívül a laktanyát is fejlesztenék.
Önkormányzati segítséggel idén is komoly fejlesztéseket hajtana végre a kapuvári tűzoltóság. „A 2008-as évünkre mondtuk azt, hogy soha még olyan nagymérvű fejlesztés nem volt Kapuváron, mint abban az évben, amikor két új autóval is bővült a járműparkunk” – mondta el Molnár Sándor őrnagy, kapuvári tűzoltóparancsnok. Hangsúlyozta azonban, 2010-ben hasonló nagy volumenű technikai fejlesztés előtt áll a rábaközi kisváros tűzoltósága. A parancsnok kijelentette, a helyi önkormányzat hathatós támogatásával négy pályázatot is beadtak technikai és járműfejlesztésre, valamint a laktanya modernizációjára.
Az első pályázat ez utóbbira vonatkozik. Molnár őrnagy jelezte, az utóbbi öt évben munkatársai segítségével szinte teljesen megújult a kapuvári laktanya, az új pályázatból egy napkollektoros melegvíz-rendszert valósítanának meg és tetőcserére is sor kerülne. A második pályázat a személyi és technikai felszerelést hivatott javítani, ebből kompresszort, motoros fűrészt és sisakokat vásárolnának a kapuváriak.
A maradék két kapuvári pályázatból a gépjárműpark modernizációját szeretnék végrehajtani. Egyikből a tartalék fecskendőt cserélnék le egy felújított autóra. „Az idei év legnagyobb pályázata egy emelőkosaras autó beszerzése lenne, mellyel leváltanánk a napjainkban matuzsálemi korú létrás autót” – jegyezte meg Molnár Sándor.
A kapuvári parancsnok hangsúlyozta, ezen fejlesztésekkel lezárulhatna egy korszak a kapuvári laktanya életében, mint kijelentette, a kapuvári tűzoltók olyan felszerelés birtokába jutnának, mellyel a következő évek munkája magas színvonalon és biztonságosan ellátható lenne.
*
Nyitott Kapu-Vár közel százmillióból
Hatvanmilliós támogatásból és közel negyvenmilliós helyi pénzből új intézményt avattak szerdán Kapuváron. A Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ július elejétől kezdi meg működését.
A város vezetői, a kivitelező cég képviselői és a projekt szervezőinek részvételével avatták fel szerdán délelőtt Kapuvár legújabb intézményét, a Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központot. A helyi gimnázium egykori kollégiumának épületét felhasználva, a ˝Sors-társ Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ kialakítása Kapuváron˝ című pályázaton a város hatvanmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amihez a helyi büdzsé még közel negyvenmillió forinttal járult hozzá. Az így közel százmilliós beruházás révén egy térségi szociális központ kezdheti meg működését július elején. Az új intézmény működési területe Kapuvár és mikrotérsége, az oda települő támogatószolgálat és a fogyatékosok nappali ellátása pedig kiterjed az egész Kapuvár–beledi kistérségre. A településeken meglévő és egymás mellett párhuzamosan működtetett szociális szolgáltatások így átjárhatóbbak, áttekinthetőbbek lesznek, hatékonyabbá válik az ügyfelekkel való foglalkozás. Ahogy a megnyitón Hámori György polgármester megjegyezte, a régióban is egyedülálló intézménnyel bővül a rábaközi kisváros.
A helyi családsegítő intézet és az új intézmény igazgatója, Garabné Gulyás Mária elmondta, az intézmény alapötlete Báthy Andrásnétól, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi titkárától származik. A megnyíló intézmény napközi otthonában harmincöt ellátandót tudnak fogadni, háromtól hatvanöt éves korig, ám azt hozzá kell tenni, hogy az ellátások térítéskötelesek. „Az épület minden tekintetben akadálymentesített, így hallás- és látáskárosultakat, autistákat és halmozottan sérült személyeket is fogadhatunk” – tudatta az igazgató. Több csoportban, terápiás munkatárs és gondozók segítségével szervezik napi rendszerességgel a foglalkozásokat. Öt-nyolc új munkatársat vesznek fel, nagy többségében szakszemélyzetet.
A belső lifttel is felszerelt intézmény egyik leginnovatívabb egysége az ˝Ugródeszka˝ terápiás lakás, mely a mozgássérültek vagy értelmi fogyatékosok részére – védett körülmények között – könnyíti meg a felkészülést az önálló életvitelre. Ugyancsak az önálló életre készít fel a helyi mosoda és javítóműhely, de hasonló feladatokra külső munkahelyeket is igénybe vehetnek.
A még hátralévő egy hónapban a belső berendezések beszerzése folyik, hogy aztán júliustól megkezdődhessen a munka.
*
Ötvenmillió forintos pályázat a hiányszakmák betöltésére a kapuvári kórházban
Kapuvár - Ötvenmillió forintnyi pályázati pénzből hiányszakmákkal rendelkező munkatársak felvételét kezdte meg a kapuvári Lumniczer-kórház. A diplomás munkatársak mellé tizenöt-húsz szakdolgozót vennének fel az új angiológiára.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pályázaton ötvenmillió forintot nyert a kapuvári Lumniczer-kórház. A pénzt munkahelyteremtő támogatásként nyerte az intézmény, így megkezdték olyan hiányszakmával bíró munkatársak felvételét, akik a hamarosan nyíló angiológiai rehabilitációs osztály munkáját is segítik.
„Öt gyógytornászt, két dietetikust és két fizikoterápiás szakember felvételét kezdjük meg a pályázati forrásból” – mondta dr. Benedek Zoltán főigazgató. Az ötvenmillió forintból kétévnyi foglalkoztatás után még további két évet kell vállalnia az intézménynek, az első félévben az alkalmazás kezdeti feltételeivel. A pénz nemcsak a bérekre fordítható, támogatható belőle lakhatás, utazás és többek közt étkeztetés is.
„Több okból is szükség van a dr. Horváth Istvánné és Völcsei Eszter által elkészített pályázatra: a két helyi nagyprojekt személyi feltételeinek biztosításához, az idén megállapított minimumfeltételekhez és az intézmény szakemberigényéhez” – jelentette ki dr. Benedek Zoltán. Hangsúlyozta azonban, a most felveendő kilenc diplomás szakember mellé még további tizenöt-húsz munkatárs felvételét tervezik a betegellátás és az új beruházások megnövekedett munkaerőigénye miatt.
Idén adják át a betegek részére a szintén uniós forrásokból megvalósuló új angiológiai rehabilitációs központot. Ezzel a méltán nagy hírű, úgynevezett szénsavas kezelés olyan körülmények közé költözik, melyek akár nagyobb ívű elképzelésekre is reményt adnak. Ahogy azt a polgármester megjegyezte: Kapuváron csak a turizmus vagy a gyógyturizmus teremthet munkahelyeket. Ennek legújabb példája lesz a kórház munkaerőigényének kielégítése. A közel harminc új munkatárs felvétele az első lépése annak a folyamatnak, mely révén néhány év alatt a gyógyászat és a turisztika lehet a legnagyobb foglalkoztató a rábaközi kisvárosban.
*
Babót saját erőből fejleszt
Pályázati források híján saját erőből fejlesztenek Babóton. A közeljövőben a helyi rendelőre és az utakra tizenötmillió forintot költenek.
˝Magad uram, ha szolgád nincsen˝ –az örök érvényű közmondást emlegetik napjainkban Babóton. Molnár János polgármester elmondta: ráférnének a fejlesztések a rábaközi kistelepülésre, ám ehhez – pályázati források híján – kénytelenek mélyen a saját zsebükbe nyúlni.
"Hiába keresünk, nincsenek olyan pályázati források, melyekből a település tavaly megkezdett útépítéseit folytatni tudnánk" – jelentette ki a polgármester. A Csokonai, az Arany János, a Kossuth és a Hunyadi utcákban az elmúlt évben javították ki az útalapot, idén a kopóréteget rakják rá. Jelenleg az ajánlatok bekérésénél tartanak. A munkák tizennégymilliós költségét a helyi büdzséből szorították ki. "Szó volt még a templom előtti tér burkolásáról is, ám ezt a testület végül nem szavazta meg" – tette hozzá Molnár János. Másik fontos feladatuk az orvosi rendelő korszerűsítése. Ennek nyílászáróit cserélik – mintegy 1,3 millió forintból – saját erő felhasználásával.
"Költségvetésünk és a reménybeli támogatók forrásainak felhasználásával szervezzük az idei falunapunkat is" – mondta Molnár János. E célra is adtak be pályázatot, ám azt felfüggesztették. Ugyanilyen forrást szerettek volna kultúrházuk tetőcseréjére és a környezet parkosítására is, ám ezen pályázatuk is a falunapi sorsára jutott.
*
Végéhez ér a kapuvári fürdőprogram
A tagóvodák gyermekei tíz-tíz héten át, két pedagógus vezetésével ismerkedhettek a víz és a fürdőkultúra rejtelmeivel.
Az Alapítvány a Kapuvári Óvodáskorú Gyermekekért civil szervezet, a Flóra gyógyfürdő, helyi vállalkozók és szülők segítségével a lassan véget érő nevelési évben ismét száznégy nagycsoportos óvodás vehetett részt a Király-tó óvoda vízhez szoktatási akciójában. A tagóvodák gyermekei tíz-tíz héten át, két pedagógus vezetésével ismerkedhettek a víz és a fürdőkultúra rejtelmeivel. A programot az alapítvány immár évek óta szervezi, az óvoda vezetőinek reményei szerint a következő nevelési évben is.
Forrás: Kapuvári HVI, kisalfold.hu