Új tér, új lehetőségek – a gyermekek javára
Január 26–án dr. Kovárik Erzsébet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára adta át kisebb ünnepség keretében az Alsózsolcán épült Gyermekjóléti Központot.
A pályázaton 50 millió forintot nyert Központ három éves programja a hátrányos helyzetű gyermekek segítésére irányul, akiknek oktatása mellett a szülők is segítséget kapnak például önéletrajzírás és álláskeresés terén. A gyermekjóléti és családsegítő program körülbelül 500 családot érint.
A szakemberek arra fektetik a hangsúlyt, hogy fejlesztéssel és tájékoztatással megelőzzék a mostani gyermekek későbbi kliensekké válását. "A hátrányos helyzetű szülőket elég nehéz bevonni a programba, plakátolunk, szórólapozunk. A többségi társadalomhoz tartozó szülők igyekeznek családon belül megoldani a gondjaikat, ők kisebb számban vesznek részt a foglalkozásainkon." – árulta el Oroszné Verba Julianna, az intézmény vezetője. A központban ügyfélteret, konferenciatermet, gyermek– és felnőttfoglalkoztató helyiséget rendeztek be korszerűen, a fogyatékkal élőket is figyelembe véve.
*
Világrekord és finom ételek az 5. Tardi Hurka- és Szalonnafesztiválon
Február 13-án, szombaton - aki nem féltette a koleszterinszintjét és szereti is a hagyományos disznótoros ízeket - annak érdemes volt ellátogatni Tardra az ötödik alkalommal megrendezett Hurka- és Szalonnafesztiválra.
A mára hagyománnyá vált kezdeményezés az ország minden részéből, sőt a határokon túlról is vonzotta a résztvevőket. Nemcsak enni és inni lehetet, de versenyezni is.
A különböző kategóriákban 42 csapat mérhette össze tudását, melyet gasztronómiai szakemberekből álló zsűri bírált el.
A nap során világrekord is született. Virág Dénes szihalmi vállalkozó elkészítette a világ legnagyobb kabátszalonnáját.
A tény várhatóan a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerül. Gondos mérlegelés és hitelesítés után született meg az eredmény.
Közben a zsűri asztalán gyűltek a megmérettetésre szánt jobbnál jobb finomságok. Amíg pedig az értékelés folyt, a hangulat a tetőfokára hágott, ami nem biztos, hogy a koleszterin szint emelkedésének tudható be.
Az eredményhirdetés délután 4 órakor kezdődött. Aki nem nyert, az sem távozott üres kézzel, hiszen egy emléklap minden versenyzőnek kijárt.
*
Hulladékból érték
Alig több mint egy hónapja annak, hogy a Futó utcai fűtőmű biogázmotoros erõtelep beruházásának elsõ éves eredményeirõl számolt be a MIHÕ Kft. Jelenleg, 2010. március 13- án a projekt utolsó, nagyobb állomásához érkezett, beemelésre kerül a villamosenergia-termelésre alkalmas gázmotor is.
Miskolc város vezetése a Bogáncs úti szemétlerakó helyet 2006. évben bezáratta, majd uniós források felhasználásával elvégeztette annak rekultivációját, s megkezdte az itt öszszegyûlt 5 millió tonna kommunális hulladék, mint energiaforrás hasznosítását.
A MIHÕ Kft. a kb. 500 millió forint értékû beruházáshoz, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energia Operatív Program keretében 196 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert el. A beruházás elsõ ütemében a Bogáncs utcai és a Futó utcai kazánház között 2050 méter gázvezeték kiépítését követõen a MIHÕ Kft. üzembe helyezte a korszerû biogáz-kazánt, mely képes a földgáznál alacsonyabb fûtõértékû biogáz elégetésére.
2009 nyarán a beruházás második ütemében, a már telepített 84 gázkút mellé további 67 gázkutat telepítettek. A rekultivált hulladéklerakóban folyamatosan képzõdik a biogáz, melynek teljes mennyisége a téli fûtési szezonban hasznosításra kerül. Nyári idõszakban, a meleg víz elõ állításához kevesebb hõenergiára van szükség, ezért a nyáron kitermelt biogáz egy részét környezetvédelmi okból el kellett fáklyázni anélkül, hogy hasznosult volna.
Azért, hogy a nyáron képzõdõ biogáz is teljes mértékben hasznosuljon, szükséges egy villamosenergia- termelésre alkalmas gázmotor telepítése. A Hejõcsabai lakótelep Futó utcai fûtõmûvének területén a telepítés gyakorlati megvalósításának jelentõs eseményeként egy közel 500 kW teljesítményû gázmotor érkezik, és kerül beemelésre március 13-án. A következõ cirka egy hónap idõ tartam alatt a gázmotor helyszíni szerelésével egy idõ ben kialakításra kerülnek azok a mûszaki berendezések, amelyek a villamosenergia-hálózathoz történõ csatlakozást biztosítják.
A gázmotor készre szerelését követõen április 16-án indul annak próbaüzeme, majd májustól a kereskedelmi üzeme. Az országos villamosenergia- hálózaton keresztül értékesíteni kívánt villamos energia várhatóan 50 millió forint árbevételtöbbletet fog eredményezni éves szinten a MIHÕ Kft.- nek.
A fejlesztés további környezetvédelmi eredménye, hogy a széndioxid- kibocsátás évente mintegy 3900 tonnával csökken. A biogázhasznosítási projekt megvalósítása is jól érzékelteti, hogy Miskolc város és a város tulajdonában álló közszolgáltató vállalatok vezetése elkötelezett a környezet védelmét is szolgáló környezettudatos fejlesztések iránt.
(MINAP)
*
Mentorképzés indult
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében indítottak mentorképzést roma asszonyok számára a miskolci Nyitnikék Óvodában hétfõdélelõtt. A projekt keretében huszonöt, többnyire roma származású nõ vesz részt hatvanórás tanfolyamon, melyen a hajdúböszörményi fõiskola két tanára által összeállított tananyagot kell elsajátítaniuk. A program célja, hogy a rászoruló családokon segíteni tudjanak a képzésben részt vevõk, akiknek feladata szakszerûséget tanulni, és hitelessé válni.
„Olyan segítõkre van szükség, akik tapasztalattal rendelkeznek a gyerekek nevelésében” – mondta Riba Istvánné, a projekt szakmai képviselõje, a Nyitnikék Óvoda vezetõje. A tananyagban szerepel az egészséges életmód, a lakhely tisztán tartása, a gyerekek szakszerû nevelése, betegségek, fertõzések elkerülési módjainak megismerése. A 0–7 éves gyerekek oktatását életszakaszokra lebontva fogják tanítani a program résztvevõinek. Osváth Zoltán, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. igazgatója elmondta, nem tudnak mindenkinek munkalehetõséget ígérni, de ez egy esély arra, hogy álláshoz jussanak a tanfolyamot teljesítõk – akik a hatvan óra abszolválása után igazolást kapnak a kurzus elvégzésérõl.
(MINAP)
*
Magát a partnerséget is ünnepelték
Harmadik alkalommal rendezte meg a NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség a Partnerség Napját.
Idén az Észak Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében támogatott kiemelt, milliárdos nagyságrendű projektek „mutatkoztak be” az arra kíváncsi projektgazdák, a régió polgármesterei, vezető köztisztviselői, civil szervezeteinek vezetői, vállalkozói előtt. Az egyik napirendi pont a „zászlóshajók” közötti együttműködés aláírása volt.
Köszöntőjében Szabó György, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a partnerségről mint a demokrácia fokmérőjéről szólt. „Ha mi, a Tanácsban jól tettük a dolgunkat, azt a partnerségben lehetett lemérni” – mondta. Túl a tervezés szakaszán eredményes végrehajtást kívánt valamennyi projektgazdának.
*
A minõségi szakképzésért
A TÁMOP pályázat segítségével megalakult a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképzõ Központ, melyet csütörtökön a Miskolcon mutattak be. A pályázatot még 2009 szeptemberében nyerte el Miskolc önkormányzata, mely a harmadik, szakképzést elõsegítõ projekt Miskolcon.
A TISZK a Szemere Bertalan
Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, mint vezetõ iskola és a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola, mint partneriskola, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának együttmûködésével jött létre. A szakképzés az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Káli Sándor, Miskolc polgármestere nyitóbeszédében elmondta, napjainkban a szülõknek aggodalmat okoz, hogy gyermekeiknek tanulmányaik befejezése után nem lesz munkahelyük, nem tudnak majd elhelyezkedni képzettségük ellenére. „Ugyanakkor lényeges mind a nevelõk, mind csemetéik irányultságának pozitív irányba való elmozdulása, és a megfelelõ kommunikáció is a témakörben” – tette hozzá a polgármester.
A részleteket dr. Veres Jánosné projektvezetõ ismertette. A pályázat két részbõl áll, elsõ részébe tartozik a humán erõforrás fejlesztése, a hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatása, a pedagógusok továbbképzése. Ez az átfogó rendszer az iskolák együtt mûködését is hivatott erõsíteni. A program második lépcsõje a tárgyi eszközök, körülmények javítására irányul, így szaktantermek, technikai apparátusok, csúcstechnológia kiépítése a terv. A pályázat célja, hogy a tanulók meg tudjanak felelni a piac igényeinek és el tudjanak helyezkedni.
(MINAP)
*
KUTATÁS-FEJLESZTÉS MISKOLCON
„A válság a szakemberek szerint még hosszan el fog húzódni. A 2007-es eredmények elérésére akár egy évtizedet is várni kell. A recesszió közepette azokra az értékekre kell építeni, amikben jó a magyarság, például a kreativitásunkra kell támaszkodni. A magyarországi kutatás- fejlesztés megújításra szorul, hiszen túl hosszúak a folyamatok.
A Miskolci Egyetem bázisára, vagy a nanotechnológiai központra lehet alapozni” – mondja Káli Sándor. Miskolc polgármestere szerint a legfontosabb, hogy a miskolci lakosok maradjanak a városban, vagy tanulmányaik után térjenek vissza, és a borsodi megyeszékhelyben lássanak fantáziát. Példaként említette, hogy a Bosch tanszéket hozott létre a Miskolci Egyetemen, szintén az oktatási intézménybõl kinõtt kezdeményezés az Admatis Kft. közelmúltban elért ûrsikere, valamint egy Science Parkot szeretnének létrehozni, melynek úgyszintén az egyetem jelentené az alapját.
Évekkel ezelõtt a kutatás-fejlesztés és a gyártás egy helyen történt Miskolcon a kohászatban: a mérnök kutatásainak eredményét át tudta ültetni a gyakorlatba is. Napjainkban a multik máshol végzik el az innovációs tevékenységet, és Magyarországon csak a gyártás történik. Ha itt, helyben születik meg a technológia és a prototípus, annak igazán nagy az értéke – tette hozzá Káli Sándor. Miskolc a beruházások fejlesztése érdekében pályázott sikeresen, és hozta létre a Mechatronikai Ipari Parkot, amely már bizonyította létének szükségességét.
Soós Gergely, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési fõmunkatársa azonban azt mondja, ez még csak a kezdet. Várhatóan néhány héten belül tudják majd bejelenteni több közép- és kisvállalkozás betelepülését a parkba, ami természetesen munkahelyeket is teremt a városban. Az egyetem és a beruházók egymásra találását segítheti a közelmúltban bejelentett sikeres pályázat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával lehetõsége
nyílik a miskolci UNIFLEXYS Kft.-nek mechatronikai, anyagtudományi és energetikai fejlesztések, tevékenységek folytatására. A beruházás egymilliárd forint európai uniós támogatásból, illetve egymilliárd forint vállalati megbízásból valósul meg.
forrás: MINAP
*
Milliárdos fejlesztés a Mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben
Mintegy 1 milliárd forintos beruházás valósul meg a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben. A Mezőkövesd Város Önkormányzata által beadott fürdőfejlesztési projekt a második fordulóban is sikeresen szerepelt.
Ennek alkalmából március 17-én ünnepélyes keretek között írták alá a műszaki ellenőri, illetve a kivitelezői céggel a szerződéseket.
Az európai uniós projekt keretében az Önkormányzat a mintegy 1 milliárd forintos bekerülési költségű fejlesztésre mintegy 420 millió forintot nyert, a fennmaradó részt önerőként biztosítja a város a beruházás megvalósítása érdekében.
A sikeres pályázat keretében komplex fejlesztés valósul meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben.
A projekt révén sor kerül egyebek mellett egy közel 700 m2-es wellness részleg, két gyermekmedence, játszósarok, gyermekmegőrző építésére, az ikermedencék teljes körű felújítására, az elektronikus beléptető rendszer kialakítására, öltözők építésére, fedett fürdő rekonstrukciójára.
A közbeszerzési eljárás keretében a nyertes kivitelező cég az Imola Építő Kft., aki a Hunép Universal Zrt.-vel konzorciumban fogja elvégezni a fejlesztési munkálatokat. A műszaki ellenőri feladatokat a CREDAS Mérnöki Iroda Kft. látja majd el...
A projekt révén látványban, technológiailag megújuló fürdő másik számszerűsíthető eredményei között jelenik meg az idegenforgalom fellendülése, a jelenlegi, 500 ezer fős látogatószám további 150 ezer fővel való növelése, valamint a munkahelyteremtés.
Forrás: Miskolci HVI, Mezőkövesdi HVI