Világszenzáció a Bakonyból - Ajkáról kapta a nevét dinoszaurusz
Németbánya-Ajka - Ajkáról kapta a nevét a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció új, tudományos szempontból világszenzációs felfedezése, az „Ajkaceratops”, egy papagájcsőrű dinoszaurusz. A különleges felfedezésről pénteken a fővárosban számol be dr. Ősi Attila ajkai származású paleontológus.
A kutató a Naplónak elmondta: a Ceratopsia növényevő, csőrös dinószauruszok csoportjáról eddig úgy tudták, hogy csak Észak-Amerika és Ázsia területén éltek, európai jelenlétükre eddig nem volt megdönthetetelen bizonyíték. Egészen 2009 nyaráig, amikor is a Németbányához közeli bakonyi lelőhelyről előkerült csontok között a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai találtak egy dinoszaurusz koponya első részt, amit a preparálás után hosszasan vizsgáltak több hónapig. Majd szakértőkkel is konzultáltak, akik szintén azon a véleményen voltak, hogy a lelet egy Ceratopsia, úgynevezett papagájcsőrű dinoszaurusztól származik.
Ezután Ősi Attila átvizsgálta az elmúlt tíz évben a Bakonyból előkerült több ezer leletet, s talált még Ceratopsia csontokat. Így tudták most megdönthetetlenül bizonyítani azt, hogy 85 millió évvel ezelőtt éltek Európában papagájcsőrű dinók - méghozzá a Bakonyban -, ami módosíthatja az elmúlt 200 év kutatásait, ismereteit arról, merre is vándoroltak ezek a dinoszauruszok a kontinensek között. A Bakonyból előkerült és beazonosított dinoszauruszt Ősi Attila szülővárosa tiszteletére „Ajkaceratops”-nak keresztelte, a fajnevét pedig Kozma Károly ajkai geológusról kozmaiként jegyezték be.
A 2000-ben felfedezett bakonyi lelőhelyen 24-féle gerinces állat csontjait ásták ki a dinóvadászok. Halak, gyíkok, krokodilok, kétéltűek, teknősök csontjai, fogai kerültek elő. Három ragadozó és két növényevő dinoszaurusz maradványait is kiásták. A leletek 85 millió évesek, a késő krétakorból maradtak ránk.
A Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem őslénytani tanszékének közös expedíciója rendületlenül keresi továbbra is a páncélos dinoszaurusz Hungarosaurus és a repülő hüllők csoportjához tartozó Bakonydraco további maradványait.
*
Lezárult a Veszprém megyei foglalkoztatási program
Záróértekezletet és sajtótájékoztatót tartott a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetsége (MCFÉSZ) a Veszprém megyei foglalkoztatási program zárónapján, április 29-én.
Az értekezleten részt vett dr. Kovács Zoltán Pápa polgármestere, Budai Attila, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főosztályvezetője, Polgárdi Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke, Ékes József és Győrffy Balázs országgyűlési képviselők. Holdosiné Bánhegyi Ildikó és ifj. Kozák János, a MCFÉSZ elnökhelyettesei beszámoltak a 2009 februárjában indult roma foglalkoztatási program tapasztalatairól, és értékelték az eltelt időszak munkáját.
A záró-értekezleten Ékes József azt hangsúlyozta, ezt a 43 személyi segítőt foglalkoztató projektet példaértékű programmá kell tenni. A kezdeményezés eredményes volt, bebizonyította, hogy ez a 43 ember képes arra, hogy bármilyen kisebbségi problémára megoldást találjon. Ékes József hozzátette azt is, hogy a kezdeményezés a Lakiteleki Népfőiskolán keresztül országos programmá fejlődhet.
Kozák János, a MCFÉSZ elnöke sajtótájékoztatón elmondta, 15 hónap munkája bebizonyította, hogy a cigányság helyzetén és a társadalomba történő integrációján csak személyi segítők felállításával lehet segíteni. Hangsúlyozta, ez nemcsak a cigányság, hanem össztársadalmi érdek is. Kozák János elmondta, a cigány foglalkoztatási program egy alulról jövő kezdeményezés, ami azt mutatja, hogy a roma lakosság nyitott a kezdeményezésre. Amennyiben kormányzati támogatással országos szintre tudják bővíteni a programot, úgy 4 éven belül megalapozhatják a cigányság felzárkóztatását – tette hozzá az elnök. Kozák János vezetésével a MCFÉSZ integrációs programot dolgozott ki a Kormány részére Gyökeres változás, a szemléletváltás programja címmel. A javaslatban vizsgálják a cigányság helyzetét magyarországi megjelenésüktől napjainkig, feltérképezik az elmúlt időszak problémáit és beszámolnak a foglalkoztatás és felemelkedés lehetőségeiről. Kozák János ezzel kapcsolatban elmondta, a kormány és a települési önkormányzatok támogatásával 20000 személyi segítőre lenne szükség országos szinten a cigányság integrációja érdekében.
Forrás: papa-ma.hu
*
IKSZT nyertesek
Magyarországon a 879 címbirtokos település közül 573 kezdheti meg az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) beruházást. Az Ajkai kistérségben ez egyedül Halimba települést érinti.
*
A pápai Bóbita Bölcsőde fejlesztésének nyitórendezvénye
Megtartották a Városházán a Pápai Bóbita Bölcsőde Kapacitásbővítő Fejlesztése című KDOP-5.2.2/B-2f-2009-0006 projekt ünnepélyes nyitó rendezvényét.
A városban három önkormányzati fenntartású bölcsőde működik, összesen 160 férőhellyel- kezdte beszédét Áldozó Tamás alpolgármester. „A Bóbita bölcsőde 1954 óta fogadja a kicsiket, tehát ráfér a fejújítás. 2000. január 1-jétől a szűkös alapterület és a kiszolgáló helyiségek hiánya miatt a férőhelyek számát csökkentették. A Bóbita Bölcsődében 3 csoportszobában gondozzák a gyermekeket. Tervezzük egy hozzátartozó kiszolgáló helyiség, sószoba és játékraktár kialakítását. Ezért a pályázat megvalósítása során a már meglévő épület felújítása mellett új épületszárnnyal is bővül majd az intézmény. Így a bölcsőde korszerűbbé válik, megvalósul az akadálymentesítés és az udvar átalakításával, 40 százalékkal növekszik a zöldterület aránya, és a bölcsőde kapacitása így 30 főről 50 főre fog bővülni. Szeretnénk egy parkolót kialakítani a szülők részére, valamint egy gyalogátkelőhelyet is” – ismertette Áldozó Tamás.
A munka 2010 áprilisában kezdődött és előreláthatólag 2010. július végén fog befejeződni. A kivitelezői munkára kiírt közbeszerzési eljárást a Szanyépszer Kft. nyerte el. A projekt eredményeként 20 férőhellyel bővül a bölcsi, s a rendeletben előírt személyi feltételek biztosítása érdekében 3 fő szakképzett, főállású gondozónő és 1 fő részmunkaidős pszichológust kell alkalmazni. A beszerzendő játékok, bútorok, egyéb eszközök, felszerelések kiválasztásakor az intézmény szem előtt tartotta az esélyegyenlőség, a környezeti javítás és a mozgásjavítás szempontjait is- mondta el az alpolgármester.
„Az önkormányzat több mint 11 millió forinttal járul hozzá a fejlesztéshez, 2009 februárjában előzetes támogatói döntés szerint a város 80 millió forintos támogatásban részesült. Így összesen 91 millió forintból újulhat meg az intézmény” – tette hozzá Áldozó Tamás.
Végül Szabó Istvánné, a Bóbita Bölcsőde vezetője megköszönte az önkormányzatnak, hogy szeptembertől egy felújított, korszerű és szép épületbe járhatnak majd a gyerekek.
Forrás: papa-ma.hu
*
Agrárexpo: Hagyomány és tudomány
Pápa - A térség kimagaslóan színvonalas rendezvénye a regionális mezőgazdasági szakkiállítás és vásár, melyet már 14. alkalommal rendezett meg a város és a megyei agrárkamara.
Ez a seregszemle nem fulladt ki a másfél évtized alatt, amióta ünnepivé teszi a mezőgazdászok egyik áprilisi hétvégéjét. Ezúttal nyolcvanan építették fel a standjukat, mutatták be termékeiket, ajánlataikat. A kellemes időjárásnak köszönhetően több mint tízezren látogatták meg a kiállítást.
A szakmai programok rendkívül színvonalasak voltak. Mindjárt a péntek délutáni megnyitó után a szőlészet-borászat aktuális történéseit tekintették át. Szombaton dr. Németh Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémai főtitkára is kifejtette a gondolatait azon a tanácskozáson, melyen a Pannon Egyetem Georgikon Kar több oktatójával együtt azt tekintették át, hogy miként hasznosulnak a tudományos kutatások a gyakorlatban. Mindhárom napon segítséget nyújtottak az ágazat számára meghirdetett pályázatokon indulóknak. A Magyar Agrárkamara által működtetett Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadói a pályázati tájékoztatás mellett szakkönyveket is ajánlottak, kölcsönöztek a gazdálkodóknak.
Dr. Kovács Zoltán, Pápa város polgármestere, országgyűlési képviselő értékelése szerint látszik ugyan a gazdasági válság hatása a vásáron, hiszen néhány régi kiállító elmaradt, de több új szereplő is helyet kapott.
A vásárba az ország egész területéről jelentkeztek kiállítók és jöttek látogatók. Ebben az évben az erdélyi gazdálkodók mellett a felvidék kertbarátai is bemutatkoztak. Vásári díjakat is kiosztottak: az élelmiszeripari feldolgozók között az első díjat a kiváló minőségű és nemzetközi hírnevű élelmiszeripari feldolgozott termékeket előállító Pápai Hús 1913 Kft. kapta. A társaság kiérdemelte Pápa város különdíját is. Ebben a kategóriában a második díjat a somlóvásárhelyi Vino-Trans Kft.-Fazekas pincészet, a harmadikat pedig a zirci székhelyű Vezír Hús Kft. kapta.
Az agrárgazdasági díjak közül az elsőt a Bakonyerdő Zrt.-nek, a másodikat a pápai Készenlét Zrt.-nek, a harmadikat a Devecseri Agrokémia Kft.-nek ítélték. A mezőgazdasági gépforgalmazók között az első díjat az Ihász Kereskedőház Kft., a másodikat a Star West Kft., a harmadikat pedig a MegaZet Kft. képviselője vehette át.
A Veszprém Megyei Agrárkamara vásári nagydíját a Szent-György-napi Agrárexpón évről évre elkészített színvonalas bemutatójáért, szép kivitelezésű standjáért, az erdő- és vadgazdálkodási, továbbá a természetvédelmi és az erdei iskolai oktatási tevékenységéért a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kapta.
A megyei közgyűlés különdíját a badacsonyi Borbély családi pincészetnek ítélték, melynek vezetője, Borbély Gyula átvehette a vásár kísérőrendezvényeként megszervezett Veszprém megyei palackos borok versenyén az egyetlen nagy aranyérmet elért bor után járó fődíjat is.
A borversenyen elért eredménye alapján Pápa város különdíját a somlói Tornai pincészet, a megyei agrárkamara díját a Cse-Ki-Bor-pince, a Veszprém megyei Szakigazgatási Hivatal különdíját a Salánki családi borpince kapta.
Veszprém megye területén található négy történelmi borvidék hegyközségi tanácsai is adományoztak különdíjat. Badacsony Szászi Endrének, a Nagy-Somló a Tornai pincészetnek, a Balaton-felvidék Csali Jánosnak, Balatonfüred-Csopak a Feind-borháznak ítélte a díját.
*
Kitüntetett vadászok
Pápa - Megszokott, hogy a megyei vadásznap alkalmából kiemelik az éveken át kimagasló tevékenységet végző vadászokat. Jó teljesítményből ezúttal sem volt hiány, így többen is kiérdemeltek valamilyen kitüntetést.
Nimród-érem elismerésben részesült Gyimóthy Kálmán (Döbröntei Váralja Vadásztársaság) és Léman Imre (Hajagvidéki Vt.).
A Hubertusz-kereszt arany fokozatát kapta Farkas Elemér, Takács Andor (mindkettő Marcal-Bitva-közi Vt.), Dobos Ferenc (Bakonymenti Vt.), Rádóczy László (Boncsos Vt.), Kozics József (si-Sárrét Vt.), Kolontár Gyula, Siffer Géza (mindkettő Dél-bakonyi Vt.), Filipovits István (Nagyvázsonyi Kinizsi Vt.), Csizmadia Gábor (Verga Zrt., Kab-hegy 2004. Nonprofit Kft.), Vaspöri Ferenc (Járipatakmenti Természetvédelmi Közhasznú Egyesület), Somogyi József (Bakonyerdő Zrt.).
A Hubertusz-kereszt ezüst fokozatában részesült Nagy László (Rába-menti Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület), Horváth Károly (Marcal-völgyi Sólyom Vt.), míg a bronz fokozat Pálffy Péter, Kovács Jenő (mindkettő Döbröntei Váralja Vt.), Szabó József (Marcal-völgyi Sólyom Vt.), Gerencsér Ferenc (Tapolca-medence KHE) érdemelte ki.
*
Audiovizuális projekt indul a Refiben
TÁMOP pályázatot nyert – közel 10 millió forintos támogatással – a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma.
Az audiovizuális emlékgyűjtést célzó projekt az „Idézzük fel a múltunkat” címet viseli, célja pedig az, hogy hazánk 20. századi történelmének oktatásáshoz új pedagógiai-módszertani eszközöket adjon a középiskolai történelemtanárok kezébe. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Forrás: Pápa Városi Televízió
*
Konferencia a levéltárban
Szakmai napot tartottak a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárában. A konferencián a várostörténet, helytörténet forrásairól beszéltek a szakemberek. Dr. Hermann István a XVII. századi pápai céhekről tartott előadást, Petrik Iván pedig a pápai Másolati könyvről. Voltak veszprémi előadók is, a szakmai nap zárásaként pedig a Jókai Mór Városi Könyvtár két munkatársa az intézmény új, közel 1400 régi fényképet tartalmazó digitális fotótáráról tartott vetített képes beszámolót.
Forrás: Pápa Városi Televízió
*
Mentsük meg a madarakat!
Zirc, Nagyvázsony, Veszprém - Az elmúlt napok hideg időjárása, a szél és az eső ismét sok fecske halálát okozza majd, jósolják a madárvédők. A fecske, az év madara kevés táplálékhoz jut fészekrakás előtt. Gólyák is elpusztultak a viharban.
A nagyvázsonyi gólyacsaládnak egyetlen túlélője van, most is a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban gondozzák, lábra állt és jó esélye van a túlélésre. Párja és négy fiókája odaveszett a viharos szélben, mely elpusztította otthonukat is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai azt kérik a madárbarátoktól, ha fehérgólya-fészket látnak megrongálódva, értesítsék a nemzeti parkot vagy az egyesületet. Egyedül ne kezdjenek neki a madármentésnek, hiszen a fészkek balesetveszélyes helyeken találhatók. A fehér gólya fokozottan védett madár, a velük kapcsolatos információkat meg kell osztani a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal. Szelle Ernő, a madártani egyesület veszprémi szervezetének tagja elmondta azt is, hogy az év madara, a fecske megint megsínyli a szokatlanul zord májust. A fecskék nemrég tértek vissza és éppen fészket építenének, költenének, élelemhez azonban nem junakt, mivel a hideg, esős, szeles időben tápláléka nincs. Ha a szülőknek távolabb kell repülniük a fészektől táplálékért, a tojások vagy a fiatal, csupasz fiókák védtelenek maradnak, kihűlnek és elpusztulnak.
Az elmúlt tíz évben aggasztó mértékű állománycsökkenést elszenvedő fecskék idei éve már eddig sem alakult jól, adja hírül a madártani egyesület. A tavasz az egész Mediterráneumban a miénkhez hasonlóan hűvös és csapadékos volt, ezért érezhetően kevesebb fecske tért haza; azt, hogy ennek hátterében késés vagy elhullás állhat-e, még nem tudjuk. Sajnos úgy tűnik, hogy az idei sem lesz túl sikeres év a fecskéink életében, ezért különösen fontos, hogy a pót- és másodköltésben segítsük őket, kérik a madárbarátok. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a magára hagyott fiókákat megmentjük, ha tehetjük, fajtársak fészkeibe tesszük, ha nem, magunk gondoskodunk róluk. Ha már nem tudjuk megmenteni a fészekaljat, a tetemeket ki kell szedni a fészekből, hogy az alkalmas legyen a másodköltésre. Ha a fészek tönkrement a viharban, készítsünk magunk vagy vegyünk műfészket. Amennyiben a következő napokban ázott, legyengült, sérült madarat találnunk, vigyük gyorsan száraz, meleg helyre, törölgessük meg óvatosan ruhával, tegyük lámpa alá és kérjük szakember segítségét.
További hasznos információkat a Madártani Egyesület honlapján (www.mme.hu) találhatnak.
Forrás: Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület, Pápai HVI, Ajkai HVI, naplo-online.hu