Hurka- és kolbásztöltő Fesztivál - Szentpéterszeg
2010.február12-13.-án, szombaton immár 4. alkalommal került megrendezésre a Hurka-és kolbásztöltő Fesztivál Szentpéterszegen a Szentpéterszegiek Baráti Körének Közhasznú Egyesülete szervezésében.
A rendezvény első napján két sertést vágtak le a vágóhídon, majd feldolgozták a Faluházban a helyi civil szervezetek tagjainak részvételével. Így biztosítva másnapi nyilvános program nézőközönségének a hurkát, kolbászt és tepertőt.
A kétnapos gasztronómiai fesztivál második napján 23 csapat versenyzett a legfinomabb hurka és kolbásztöltő cím elnyeréséért. A hagyományos módon történő hajnali disznóölést követően a benevezett csapatok feldolgozták a húst, hurkát és kolbászt töltöttek, sütöttek, melyet a zsűri értékelt.
Hagyományos disznótoros ételek készültek, melyekkel korán reggel várták a látogatókat, és a versenyzőket: hagymás vér, sült kolbász, hurka, tepertő. Délben orjaleves, sült hús, toroskáposzta, melyekből kóstolójegyek vásárlása után lehetett megízlelni a finomságokat, illetve forralt bor, kemencében sült krumplis lepény és pogácsa várta a „hosszú útról” érkezett vendégeket.
A verseny során csapatonként 3 kg kolbász alapanyag és 2 kg hurka alapanyag került kiosztásra. A csapatok saját bélbe saját fűszerekkel keverték és töltötték a hurkát, kolbászt, amit az Idősek Klubjának konyhájában és a Faluház udvari kemencéiben sütöttek meg. Minden csapat saját sorszámával ellátott hurkát és kolbászt adott le a zsűrinek az értékeléshez.
A verseny közben zenés szórakoztató nosztalgia műsort szolgáltatott Poór Péter, Orsival és Zsuzsival.
A délután folyamán volt az eredményhirdetés, külön díjazásra kerültek a hurka és a kolbásztöltés legjobbjai. A vándorserleg ez évben Berettyóújfaluba a Morotvai Betyárokhoz került.
A zsűri elnöke Németh József, a Magyar Gasztronómiai Szövetség Vendéglős és Hagyományőrző Bizottság Venesz-díjas elnöke. Zsűritag: Mile József, olimpiai bajnok mesterszakács volt.
Az eredményhirdetés után tombolasorsolás következett, értékes nyereményekkel, majd zenés, táncos mulatság kifulladásig.
Szécsi Tamás
Cégvezető
Bihar-Sárrét Összefogás LEADER HACS
*
Megújult a 46 méter magas torony
Püspökladányban 1969-ben épült a kiserdővel körbefogott víztorony a Táncsics utcán. Éppen négy évtizedes fennállása óta csak kisebb felújításokat végeztek. Az elmúlt években azonban már szemmel láthatóak voltak azok a problémák, melyek indokolttá tették a létesítmény korszerűsítését. A munka néhány hete meg is történt.
A 200 m3 ivóvíz befogadására alkalmas torony külső szigetelését kapott, és a nyílászárókat is kicserélték rajta. A felújítás teljes egészében saját forrásból történt –tudtuk meg Tóth Erzsébettől a Püspökladány Vagyonkezelő Holding igazgatójától. A külső belső munkálatok összköltsége 10 millió 800 ezer forint volt. A munkálatokat egy budapesti cég végezte, hiszen a víztorony speciális építmény, így a felújítása is különleges alpin technológiát igényelt.
A Városüzemeltető és Vízszolgáltató Kft. szeptember végén adta át a kivitelezőnek a területet, és november 15-re, a szerződésnek megfelelően, kiváló minőségben el is készült a felújítás. Az elvégzett munkálatokra pedig 3 év garanciát vállalt a kivitelező. A torony 46 méter magas, a víztér átmérője pedig 13 méter. A víztérig fémhágcsók vezetnek, így a nehéz megközelíthetőség miatt a kivitelező alpin technikát alkalmazott.
Feljutni tehát legalább annyira nehéz, mint a víztérbe bejutni, hiszen zárt rendszerről van szó.
Forrás: Ladányi Hírek
*
Pályázati forrásból megújult Nagyrábén a 'Gamesz'épület
A fejlesztés az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program 2008-4.1.3. program keretében valósult meg.
Projekt megnevezése:
Nagyrábéi szociális szolgáltatások infrastruktúra fejlesztése
Projekt leírás:
A projekt során a Nagyrábé, Kossuth u. 5. szám alatt található 1983-ban épült, eredeti állapotában lévő, funkcióját vesztett épület rekonstrukciója valósult meg. A projekt magába foglalta a teljes tetőszerkezet cseréjét, az épület külsejének felújítását, az összes nyílászáró cseréjét, teljes beltéri rekonstrukciót, a teljes épületgépészeti rendszer cseréjét, az akadálymentesítés (fizikai és infokommunikációs) megoldását. Ezeken túl a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működéséhez szükséges eszközök beszerzését. A felújítással érintett épületrész 96,65 m2. Az épületben felújításra, kialakításra került három iroda, egy foglalkoztató, egy irattár, egy központi váró, két vécé (ebből az egyik akadálymentesített). Kialakításra kerültek a működéshez szükséges parkolók 120 m2-en...
forrás: www.foldes.hu
*
Közel három és fél millió
KÖZEL HÁROM ÉS FÉL MILLIÓ forintot nyert a Goda Ferenc Városi Könyvtárnak a könyvtárfejlesztésre uniós pályázaton a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és további hat hajdú-bihari város által létrehozott konzorcium. A fejlesztések várhatóan 2010 végére valósulnak meg.
A Hajdúsági Könyvtári Kapuk elnevezésű projektben valósulhatnak informatikai, valamint a fogyatékkal élő látogatók helyzetén könnyítő fejlesztések. A városi könyvtárba évek óta közel ezren iratkoztak be, és több mint 31 ezer látogatás történi. A megye említett hat településével közös hálózatot építenek ki, amellyel 24 órán keresztül internetről lesz elérhető a könyvtárak teljes állománya, „így a könyvtári kapuk állandóan nyitva állnak majd.”
Forrás: Kabai Hírmondó
*
Épülhetne végre a bioetanolgyár Kabán
Előbb a tőkeerős befektető hiánya, majd pedig a kukorica-alapanyag csillagászati ára késleltette a Kabára tervezett bioetanol-biogáz-kiserőmű beruházás megvalósítását. A gazdasági tárcánál készült előterjesztés szerint a kormány közigazgatási, hatósági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a kabai beruházást.
Jelentős késésben
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerint ilyen üggyé nyilvánítható az a beruházás, ami legalább kétmilliárd forintba kerül és minimum ötven új munkahelyet teremt. A kabai beruházás bekerülési költsége mintegy 30 milliárd forint, általa 90 új munkahely jönne létre, így beletartozik ebbe a körbe. A többnyire mezőgazdasági termelők által alapított EM-Bioetanol Kft. eredeti elképzeléseiben az szerepelt, hogy a létesítményt 2008. október 1., és 2010. december 31. között valósítja meg, de a kivitelezés (több ok miatt) jelentős késedelmet szenvedett. Amennyiben a kormány rábólint a gazdasági tárca előterjesztésére, akkor a kabai beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügymenet az előírtnál rövidebb határidőkkel történhet.
Közvetve és közvetlenül
A soron kívüliség indoklásában egyebek mellett szerepel, hogy a kilencven új munkahely létrehozása által jelentős állami többletbevételek keletkeznek, valamint, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen üzem közvetett módon nyolcszor-tízszer annyi ember megélhetését segíti, mint amennyinek közvetlenül munkát ad. Ugyancsak a beruházás mellett szól, hogy Magyarország világviszonylatban a legolcsóbb áron állítja elő a kukoricát, ami az etanolgyártás alapanyaga. Ez a megállapítás a kabai térségre is igaz, hiszen több mint 40 ezer hektár kiváló minőségű föld alkalmas kukorica-termesztésre az üzem térségében.
A leendő bioetanol-biogáz-kiserőmű (melynek megvalósítási munkálatait fővállalkozóként az ELME Ipari Csoport Zrt. koordinálja) évente 288 ezer tonna kukoricát dolgoz majd fel, és az ebből készült bioetanolt hazai, valamint külföldi piacokon is értékesíti. Az előterjesztésből kiderül, hogy a beruházás nem „Natura 2000" oltalom alatt álló természetvédelmi területen valósul meg, és a környezeti terhelése egyébként sem lesz számottevő. A bioetanol üzem jogerős építési engedéllyel rendelkezik, amit azonban az időközben végrehajtott technológiai fejlesztés miatt módosítani, illetve aktualizálni kell.
Petneházi Attila
Forrás: Haon
*
Megújul Sáp óvodája
A kis sárréti település lakóinak és óvodás korú gyermekeinek nagy örömére alig másfél milliós beruházásként 1982 őszén új, ötven férőhelyes óvodát adtak át. Az eltelt évtizedek alatt a sok kisgyermeket ellátó óvoda elhasználódott, szűkössé vált a Sápon növekvő gyermek létszámhoz.
Az óvoda korszerűsítésére, a férőhely szám növelésére, szociális blokk, étkező és torna szoba létesítésére, komplex akadály mentesítésének megoldására- Sáp község Önkormányzata kezdeményezésére- Kaba város Önkormányzata sikeres pályázatot nyújtott be „Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik „a Kabai Napközi Otthonos Óvoda Sápi tagintézményének bővítése, felújítása és fejlesztése címmel.
A beruházás szükségességéről, műszaki és szakmai tartalmáról február 25-én, Sápon megtartott projekt nyitórendezvényen elhangzott: a beruházási projekt közel százhetven milliós uniós és hazai támogatásból augusztus 20-ra megvalósul.
Forrás: Haon, Péter Imre
*
Újabb csatornázási tervek Püspökladányban
A városban már csak az Újtelepen nem csatornázottak az ingatlanok, éppen ezért egy ott élő agorás olvasónk kérte, járjunk utána, mikor várható a több mint ezer embert érintő szennyvízberuházás elkezdése.
Válaszért Kardos István alpolgármesterhez fordultunk, aki elmondta, jelenleg a kiviteli tervek és a részletes megvalósítási tanulmány elkészítése zajlik, ezt követően az önkormányzat júliusban nyújtja be pályázatát a második fordulóra.
Az 598 ingatlant és mintegy 1800 lakost érintő KEOP beruházás nettó költsége 496 millió forint, ebből az önkormányzatra 15 százalék jut. A várhatóan jövő év második felében befejeződő munkálatok során 7630 méter gerincvezetéket fektetnek le, megépül 4 átemelő, a mélyebb fekvésű területeken pedig további 16 házi átemelőt alakítanak ki. Ezzel a városban száz százalékos lesz a szennyvízcsatornázottság.
Forrás: Haon
*
Milliárdos korszerűsítés Püspökladányban
Kardos István alpolgármestertől megtudtuk, az önkormányzat január 15-én pályázatot nyújtott be funkcióbővítő integrált települési fejlesztésre.
A 978 milliós, 18 százalék önrészt igénylő projekt munkálatai jövő júliusban kezdődnének, és 2012. végére fejeződnének be. Ebben egyrészt piac kialakítása új díszburkolat, parkolók és növényszigetek létesítése, 420 négyzetméteren fedett elárusító helyek építése szerepel. Bővítik művelődési központot és a polgármesteri hivavatalt emeletráépítéssel, és egy szabadtéri színpad is épül.
A művelődési központ környezetében, új rendezett, burkolt, parkosított köztér létesül mozgáskorlátozottak számára is használható parkolóval. Megújul a közvilágítás és a felszíni vízelvezetés, valamint a Bajcsy Zs. utca útburkolata a körforgalomig.
Forrás: Haon
*
Helyzetbe hozott intézmények
Régi, 30–40 éves gépeken tanulták a szakma fortélyait a püspökladányi mezőgazdasági gépész szakmunkások. Nemrég azonban egy 52 millió forint értékű kombájn érkezett a Karacs Ferenc Szakiskola tanműhelyébe. Pályázati forrás segítségével vásárolták, mivel a mezőgazdasági képzésnek kiemelt szerepet szán az intézmény.
Az új gép beszerzése abból a több mint egymilliárd forintból valósult meg, amit a Berettyóújfaluval és Hajdúszoboszlóval közös Pál István Térségi Integrált Szakképző Központ – TISZK – nyert, uniós forrásból két pályázaton. A ladányi eszközbeszerzésen túl a következő hónapokban újabb beruházások történnek mind három iskolában.
– A TISZK három településen végez infrastrukturális beruházásokat, Berettyóújfaluban, Hajdúszoboszlón és Püspökladányban. Berettyóújfaluban egy gépészeti képzőközpontot alakítunk ki, ezen belül tanműhelyeket, Hajdúszoboszlón egy tankonyha, Püspökladányban pedig egy tanműhely felújítása történik meg, és eszközbeszerzést is végzünk – tájékoztatta lapunkat Vadász Ferenc igazgató.
A kamaszok és fiatal felnőttek körében ma nem divat szakmát tanulni. A példa pedig ragadós, így aztán a szakképző szervezeteknek kell magukat „helyzetbe hozni” annak érdekében, hogy életképesek maradjanak. Ez az intézmények álláspontja. A három iskola – a püspökladányi, hajdúszoboszlói és berettyóújfalui – igyekszik a hiányszakmák irányába terelni a fiatalokat. Szilágyi István püspökladányi szakoktató azt mondja: keresik a gépész szakembereket, fiatalokat. Elsősorban mezőgazdasági vállalkozók, a talajműveléstől egészen a betakarításig végeznek munkát. Télen pedig a karbantartásban dolgozhatnak, így nem az „utcára” képzik őket – tájékoztat.
A szakképzés jelentős átalakulás előtt áll. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a közelmúltban 86 olyan szakképesítést jelölt meg, amelyeket előrehozott oktatásban lehet tanítani. Vagyis a 8. osztály elvégzése után három év alatt megszerezhető a szakmunkás bizonyítvány, s ösztöndíjjal jár a képzés.
– A szakma tanulási ideje három év, ha olyan szakmát választ a tanuló, amely az Észak-Alföld régióban hiány-szakképesítés, sőt ösztöndíjra is lehet pályázni, mely 10–30 ezer forint között van – mondja Varga
Antal, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
A Regionális Képzési Bizottság 10 szakmát jelölt meg a megyében hiányszakmaként. Ebből hetet oktatnak a társulásban. A gazdaszakmát Berettyóújfaluban, a szociális gondozót Püspökladányban, a kőműves-, gépiforgácsoló-, szerkezetlakatos szakmát Püspökladányban és Berettyóújfaluban. Az utóbb említett helyen képeznek élelmiszer- és villamosipari szakmunkásokat is. Az oktatási társulás iskoláinak célja az, hogy kedvet adjanak a fiataloknak a szakmatanuláshoz. Ebben segíthet a most folyó modernizáció. A három település megállapodása értelmében a két pályázaton elnyert 1 milliárd forint 50 százalékát Berettyóújfaluban fordítják fejlesztésre, működésre, a többi pénzt a másik két település iskolái kapják. Berettyóújfaluban a gépészeti, Hajdúszoboszlón a vendéglátó, Püspökladányban pedig a mezőgazdasági szakképzést fejlesztik év végéig.
Forrás: Hajdú-bihari Hét
Forrás: Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft., Berettyóújfalui HVI, Püspökladányi HVI