A bükkaranyosi "Hidrogénfalu" projekt
Nyilvánvaló, hogy az alternatív energiákhoz való hozzájutás lehetősége sokkal jobb egy vidéki ember számára, mint egy városban élőé.
Az energiaárak drasztikus növekedésével és a RES technológiák elterjedésével az emberekben jogosan merül fel az igény, hogy adottságaiktól függően önmaguk állítsák elő a számukra szükséges energiát. Erre a reális igényre alapoz az európai viszonylatban is újdonságnak számító bükkaranyosi hidrogénfalu koncepciója.
A „hidrogénfalu” egy új típusú, XXI. századi településmodell. Mikrohálózata egy autonóm, országos hálózattól nagyrészt független önellátó rendszer, mely káros anyagok kibocsátása nélkül olcsó, jó minőségű „zöld energiával” látja majd el az ott élőket. A rendszer intelligensen integrálódik az országos energiahálózatba, így az egyben a termeléstől függően a közösségi jövedelemszerzés alapja is lehet.
A „Hidrogénfalu” alapjai Bükkaranyos külterületén
2003-ban, a Hidrogénfalu tervezett helyszínén épült meg Dunán innen az első nagyobb szélerőmű, a 225 kW-os dán Vestas V27. 2005-ben, AVOP támogatással elkészült a leendő hidrogénfalu 1,6 km hosszú műútja és a víznyerés érdekében kialakított 2,3 ha-os völgyzárógátas tó.
A „Hidrogénfalu” projektjéről részletek itt: http://www.freeweb.hu/bukkmakleader/14_2_hidrogenfalu_projekt.html
*
A BÜKK-MAK LEADER eredményei
2009. december 23-ig, az ÚMVP III. tengely „turisztikai tevékenységek ösztönzése” jogcímére (csak ezen jogcímben állt rendelkezésre pályázható keret) 13 db pályázat érkezett be, összesen 291 858 261 Ft támogatási igénnyel.
A pályázatokról készült statisztika megtekinthető honlapunkon:
http://www.freeweb.hu/bukkmakleader/15_3_2010_01_04.html
*
Hó, lovasszánkó, örömünnep Bükkszentkereszten
2010. február 13-án, 11:00 órától Bükkszentkereszten, a Borostyán Vendéglő mellett kialakított pályán került megrendezésre a már hagyományos lovasszánosok ügyességi versenye. A reggel látvány disznóvágással indult a Borostyán étteremben.
12 lovasszán indult a 7. Bükkszentkereszti Lovasszánkó Versenyen szombaton. Az időjárás kegyes volt a hegyen, magasan fekvő településhez, mert optimális hóban küzdhettek meg a fogatok.
Két ló húzta, egy hajtó és a segédhajtó pedig irányította a szánokat. A nyolc, helyből nevező versenyző mellett Hajdúhadházról és Bükkszentlászlóról is érkeztek versenyzők. A 12 kapu között tovasuhanó szánok közül most a hajdúhadházi csapat tagjai teljesítettek a legjobban.
Halász Rezső, Bükkszentkereszt polgármestere elmondta, hogy közel hétszáz vendég érkezett a községbe az ország különböző térségeiből. A program egyébként reggel kilenckor kezdődött látvány disznóöléssel. Délután pedig hóemberépítésen mérhették össze erejüket és tudásukat akár vendégek.
Nem maradt el az országban csak bükkszentkereszti „füves emberként” emlegetett Szabó Gyuri bácsi „Ősi népi gyógyászat”-tal foglalkozó előadása sem. Aki pedig megéhezett, sült gesztenyét, tócsnit vagy disznótoros ételeket is ehetett. Vasárnap délelőtt 10 órától a síelők és szánkózók veszik át a terepet. A gyerekektől a felnőttekig bárki beszállhat a versenybe.
Képek az eseményről: http://www.bukkszentkereszt.hu/?menu=aktualis&page=gallery&id=20100214-amssz
A cikk forrása: www.boon.hu
*
Kékedi László Vilmos, fafaragó mesterdíja
Bajnai Gordon miniszterelnök megbízásából Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2009-ben, augusztus 20-a, az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából, egyes alkotások, vagy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el, NÉPMŰVÉSZET MESTERE DÍJ-at adományozott - tárgyalkotó kategóriában többek között Kékedi László Vilmos fafaragónak, kéregedény-készítő népi iparművésznek.
Kékedi László a BÜKK-MAK LEADER aktív tagja, akiről további információk itt olvashatók.
*
Hét település válik védetté az árvizekkel szemben B.-A.-Z. megyében
Sajóecseg – Hernádkércsen, Szentistvánbaksán, Felsődobszán, Nagykinizsen, Ócsanáloson, Hernádkakon és Sajóecsegen jelenleg nincs kiépítve árvízvédelmi töltés.
Az utóbbi évek rendkívüli nyári árvizei azonban korábban biztonságosnak hitt területeket is elöntöttek, és – 2004-2006-2008. nyarán – komoly károkat okoztak a településeken. A települések uniós támogatással tervezik megépíteni a hiányzó töltéseket, ezért tavaly pályázatot nyújtottak be a Környezet és Energia Operatív Programba. A több milliárdos fejlesztés előkészítésére az első fordulóban közel 150 millió forint támogatást nyertek el az önkormányzatok – tájékoztatott Csont Csaba, az ÉKÖVIZIG sajtószóvivője. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával hét Sajó és Hernád völgyi település körül épülhetnek meg a hiányzó körtöltések. A településeket a Hernád völgyében korábban is veszélyeztették a folyó árvizei, de az utóbbi évek rendkívüli nyári árvizei tetemes károkat okoztak, így sürgetővé vált a falvak körül az árvízvédelmi művek kiépítése. A projektet bemutató sajtótájékoztatón Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlesztésekkel közel ötezer lakos árvízi védettsége lesz biztosítható. „Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően soha nem látott forrásokat tudunk árvízvédelmi fejlesztésekre is biztosítani: 2007 és 2013 között 150 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen célra” – jelezte a zöldtárca vezetője.
Védetté válik
A Sajó völgyében található Sajóecseg csaknem teljes belterülete a mértékadó árvízszint (MÁSZ) alatt fekszik. Sajóecsegen 1974. októberében minden korábbinál magasabb árvíz vonult le, jócskán meghaladva a szintet. 330 lakást öntött el akkor a folyó vize, 1010 lakost érintett közvetlenül, közvetve pedig az egész települést. Bár a legutóbbi nagy árvíz óta 35 év telt el, hatásai azóta is meghatározzák a község fejlődési lehetőségeit, hiszen nincs az elöntési veszélytől megvédett beépíthető terület – mondta el Rabi József polgármester. Az új töltések magassága az előírások szerint a mértékadó árvízszintet 1 méterrel haladja majd meg, a koronaszélességük pedig 3 méter lesz. Ahol a szükséges méretű töltés nem építhető ki, ott vasbeton árvízvédelmi támfalak épülnek, Felsődobszán pedig mobilgátat alakítanak ki egy szakaszon – tudtuk meg a tájékoztatón Rácz Miklóstól, az ÉKÖVIZIG igazgatójától. A mentett oldalon összegyűlő csapadékvizeket a töltésbe épített zsilipes csőátereszek juttatják majd el a folyókba.
Adatok:
A tervek szerint Hernádkércsen 1880 m, Nagykinizsen 1982 m, Szentistvánbaksán 1349 m, Onga-Ócsanáloson 1838 m, Felsődobszán 2846 m /melyből 296 méter mobilgát/, Hernádkakon 900 m, míg Sajóecsegen 4260 m új töltés épül meg. A körtöltések tervezett költsége összesen 3,87 milliárd forint, a projekt előkészítésre a pályázók 147 millió forintot nyertek.
Forrás: Észak-Magyarország; boon.hu
Forrás: BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft.