A kőszegi kistérség kapta az egy főre jutó legtöbb fejlesztési pénzt
Az elmúlt három évben a lélekszámot tekintve a Kőszegi kistérség lakói kapták a legtöbb régiós támogatást: a 18 ezer lakosra fejenként 280 ezer forint jut.
A Nyugat-Dunánúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2006. év végén történt újjáalakulása óta a korábbi időszakhoz képest nagyságrendekkel nagyobb fejlesztési források felhasználásában tudott közreműködni. Ebben az időszakban indult útjára az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), amely 2007 és 2013 között mintegy 6000 milliárd forint fejlesztési támogatást biztosít Európai Uniós és hazai forrásokból az ország részére. A régió saját operatív programja, a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz (NYDOP) 2006. december 6-tól 2010 áprilisáig a régió vállalkozásai, önkormányzatai és egyéb szereplői több mint ezer pályázatot nyújtottak be. Ötszáz projekt megvalósítására nyertek támogatást.
A program keretében megítélt támogatások összege eléri a 70 milliárd forintot. Egy fejlesztésre átlagosan 154 millió forint támogatás jutott. Ebbe a kistelepülési polgármesteri hivatal 2 millió forintos akadálymentesítésétől kezdve egészen a 2,78 milliárd forintos lukácsházi árvíztározó építését támogató kiemelt projektig a legkülönfélébb volumenű és típusú fejlesztések beletartoznak.
A régió GDP szerinti éllovasa, a Győri kistérség, amit a Sopron-Fertődi és a Kőszegi kistérség követ. Ez utóbbi a Lukácsházi víztározó kiemelt projektje miatt érte el ezt az előkelő helyet. Az ide érkező összes támogatás 55 százalékát adja ez a fejlesztés egymaga.
Árnyaltabb a kép, ha a megítélt támogatásokat a kistérségek lélekszámához viszonyítjuk. Ebben a Kőszegi kistérség az első helyre ugrik a régióban. Az alig 18 ezer lakosra fajlagosan, fejenként 280 ezer forint támogatás jut az NYDOP-ból. Az ok ebben az esetben is a Lukácsházi tározó projekt. A kőszegi kistérség sikeres pályázó. Kaptak pénzt például a kőszegi vár felújítására, a belváros rehabilitációjára, a szociális gondozási központ bővítésére, új bölcsődére, a horvátzsidányiak az egészségházra.
*
Tájházat alakítanak ki a büki vályogépületből
A kulturális örökségvédelem megóvása keretében pályázati támogatást nyert a büki önkormányzat az úgynevezett Kóczán-ház felújítására. Tájházat alakítanak ki benne.
A megüresedett parasztházat az önkormányzat pár évvel ezelőtt hosszas tárgyalások után szerezte meg az államtól. A felújításához eddig nem sikerült támogatást nyerni, így hogy a vályogépület állaga ne romoljon tovább, saját költségvetésből áldoztak hárommillió forintot a vizesedés megakadályozására. A most elnyert tizenkétmillió forint felhasználásával rövidesen megkezdődhet a tájház felújítása. A kiviteli tervek már készen vannak, jelenleg a kivitelezés közbeszerzési eljárása zajlik.
A házat eredeti állapotában állítják helyre, zsúpfedéllel, döngölt padlóval, kemencével, a nyílászárók restaurálásával. Az udvaron kitisztítják a gémeskutat és őshonos gyümölcsfákat ültetnek.
Az Iparoskör már elkezdte gyűjteni azokat a tárgyi emlékeket, melyeket kiállítanak majd a tájház négy helyiségében. A leendő helytörténeti múzeumot a város kulcsos házként kívánja majd üzemeltetni.
*
Rozália lett a legjobb fehérbor
A gencsapáti Gergácz István Rozáliája és a lukácsházi Albert Csaba Cabernet Sauvignonja lett a befutó a Gyöngyösmenti Területi Borversenyen. A Lukácsházán megrendezett eseményre negyvenegy fehér- és ötvenhárom vörösbort neveztek be a környékbeli gazdák.
Immár hagyomány, hogy a pösei és a csömötei hegyen borászkodó gazdák egyik évben Gencsapátiban, a másikban Lukácsházán mérettetik meg boraikat. Az idén Lukácsháza adot otthont a versengésnek: a helyi Borbarát Hölgyek Egyesülete valamint az önkormányzat 400 ezer forintnyi támogatást is szerzett a rendezvényhez.
A művelődési házban délelőtt kilenckor kezdődött a bírálat: a fehér- és vörösborokat két külön, szakértőkből álló zsűri kóstolta és értékelte. A bor színére, tisztaságára, illatára, zamatára, valamint az összbenyomásra koncentráló bírálók összesen húsz pontot adhattak egy-egy borra. Délutánra megszületett a végeredmény, amely szerint a fehérborok közül 7 bronz, 34 ezüst, 10 pedig arany minősítést kapott. A legjobb fehérbor a gencsapáti Gergácz István pincéjéből került ki: a Rozália nem csak a szakértő bírálók, de a boros gazdákból álló ítészek tetszését is elnyerte. A borbarát hölgyek is kóstoltak és pontoztak: nekik a lukácsházi Albert Csaba Traminije ízlett legjobban. Második helyre pontozták a bírálók a gyöngyösfalusi Mészáros István Chardonnay-ját, míg a gencsapáti Bolfán Imre Chardonnay-ja a harmadik helyen végzett.
A vörösborok mezőnye is erősnek bizonyult: 6 bronz, 33 ezüst és 14 arany minősítés talált gazdára. A legjobb vörösborért járó serleget és oklevelet Albert Csaba vehette át, Cabernet Sauvigonját 18,98 pontosra értékelték a bírálók. A borosgazdák különdíját is ez a bor érdemelte ki, míg a borbarát hölgyek Albert Csaba Pinot Noir-ját hozták ki győztesnek. Kiderült: a gencsapáti Gergácz István nem csak a fehér-, de a vörösborokhoz is ért: kékfrankos-zweigelt cuveéje a második helyen végzett. A harmadik legjobb vörösbor a gyöngyösfalusi Bálint Miklós Pösei vörös névre keresztelt nedűje lett.
*
Uniós pénzből parkosítanak Lukácsházán
14 millió forintot nyert Lukácsháza az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP). A két korábban megépített harangláb környezetében rekreációs teret hoznak létre, a művelődési ház udvarán pedig egy játszóteret építettek.
A 87-es főút mellett pihenőpark épül. Parkosítják a faharangláb környezetét: fákat ültetnek, új padokat, asztalokat helyeznek el és díszkivilágítást is kap a park. A másik, Gyöngyös parton álló harangláb mellett egy kis játszótér is lesz. A művelődési ház udvarán már elkészült a korszerű játszótér. Ez az egyetlen köztéri játszóhely a faluban. A pályázati keretből 3,7 millió forintot költöttek a játékokra és a környezet kialakítására. Lukácsháza beadott egy másik támogatási kérelmet is, újabb játszóteret szeretnének, olyat, ahol sportolási lehetőséget is tudnak biztosítani a fiataloknak.
Forrás: tvszombathely.hu
*
Bajvívók léptek fel a Jurisics-várban
Táncosok, zenészek, énekesek, bajvívók léptek fel a Jurisics-várban, a határ menti régiók művelődési intézményeinek együttműködésében megvalósult rendezvényen.
A Várvidéki históriák a Nyugat-Pannon zóna és a Várvidék (Burgenland) közös történelmére, összetartozására épül. A máig meglévő várak korabeli életét, a várakban élt nemesi családok udvartartását, szokásait, nevezetes cselekedeit, viselt dolgait eleveníti fel. A históriák megidézik Károly Róbert korát, a Nádasdyakat, Jurisics vitézeit, a Kanizsaiakat és a Batthyányakat. Olyan családi program, amely a határ menti régiók művelődési intézményeinek együttműködésével valósul meg. Egy hete a burgenlandi Őriszigeten (Siget in der Wart) volt az első bemutató, szombaton Kőszegen, a Jurisics-várban a második.
A várudvar reneszánsz udvarrá változott, majd a lovagteremben színpadi produkciókkal folytatódott a program. Korhű viseletben táncosok, énekesek, zenészek léptek fel. Láthattunk francia pavane-t és gaillarde-ot, füzértáncot, hajdútáncot, hallhattunk reneszánsz zenét, volt lovagi párbaj, felléptek zászlóforgatók
Táncosok adták elő Őriszigetről, Szombathelyről és Kőszegről, felléptek a Kőszegi darabontok, a Károly Róbert Történelmi Hagyományőrző Egyesület tagjai, az MMIK Erkel kamarakórus és a Savarello Régizene Együttes is.
*
Választottak a vasi szállásadók
A következő öt évre választott tisztségviselőket a Kőszeghegyalja Idegenforgalmi Egyesület.
Az egyesület elnöke továbbra is a Bozsokon élő Bistey Béla Zsolt alapító. Alelnök: Kern István (Velem), ő községük második legnagyobb szállásadója, már a két világháború között elkezdték a szállásadást. Titkár: Fehér Csaba (Cák).
Az egyesületet baráti társaságként 2001-ben Kőszeghegyalja-Alpokalja Program (KAP) néven hozták létre öt község - Bozsok, Cák, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Velem - szállás-adói. „2004-ben kezdtük az egyesületté alakítást, 2005-től dolgozunk nonprofit egyesületként Kőszeghegyalja Idegenforgalmi Egyesület (KIE) néven” – közölte az elnök, Bistey Béla Zsolt. „Rendezvényeink által tudtuk a figyelmet az öt községre irányítani. A helyi önkormányzatok és a megyei önkormányzat segíti munkánkat támogatásukkal, valamint a helyi vállalkozók és a tagság éves tagdíjaiból létezünk”.
Az éves helyi támogatás tavaly 95 ezer forint volt az öt község önkormányzatától, és 120 ezer forint a megyeitől népszerű rendezvényeik lebonyolítására. A cáki rendezvény, a vidám télbúcsúztató a műemléki pincesornál felkerült a Google Farth-re (világtérkép).
*
Külföldi diákok a Jurisich gimnázium erdei ballagásán
Erdei ballagáson búcsúztak a Kőszegi hegységtől csütörtökön a Jurisich Miklós Gimnázium végzős diákjai. Az ünnepségen olasz, portugál és spanyol diákok is részt vettek.
Mint mindig, idén is faültetéssel kezdődött a program: a gimnázium udvarán egy immár ligetté terebélyesedett részen egy rózsaszín virágú májusfát ültettek el a negyed-, illetve ötödéves tanulók. A fát most is az iskola egykori diákja, Gurisatti Péter ajánlotta fel. A diákokat Horváthné Kutasi Mária, a gimnázium igazgatónője köszöntötte, majd a ballagók nevében Koczor Bálint biológia-kémia tagozatos diák mondott beszédet.
Megígérte: az iskolát, a várost elhagyva sem felejtik el azt, amit a gimnáziumban a természet szeretetéről tanultak. A faültetés után minden osztály más-más útvonalon sétált fel az Ó-ház kilátóhoz. Ott Keszei Balázs, a gimnázium igazgató-helyettese tartott rövid előadást, amelynek apropója a Föld, illetve a Madarak és fák napja volt. Ezt követően az iskola három végzős osztálya adott műsort. A produkciókban a diákévek legemlékezetesebb és leghumorosabb pillanatait elevenítették fel.
Az idei erdei ballagás annyiban különbözött az eddigiektől, hogy a Comenius és a Mobilitas program révén az iskola, illetve a város vendégeként egy hétig Kőszegen időző hetven olasz, portugál és spanyol diák is részt vett a programon. A külföldi fiatalok kőszegi vendéglátóikkal vasárnap 18 órától a Jurisics-vár Lovagtermében adnak közös gálaműsort.
*
Fenntarthatósági nap a kőszegi Evangélikusban
Az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium tavaly nyert a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán, ezért április 7-én Fenntarthatósági napot tudott rendezni.
„A rendezvénnyel elsősorban a fiatalok figyelmét kívántuk felhívni a környezettudatos életmód fontosságára, a túlzott fogyasztás veszélyeire, a környezetet kímélő lehetőségekre” – közölte Illés Péter, az iskola tanára.
A fenntartható fejlődés gondolata alig több mint húsz éve fogalmazódott meg először az ENSZ jelentésében. A fenntarthatóság – Meskó Attila akadémikus szerint – azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára. Ez a gondolat egybecseng azzal az indián közmondással, miszerint a Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
Sokan a fenntartható fejlődés gondolatát félreértik, azt hiszik, hogy Amerika vagy Nyugat-Európa fogyasztói életszínvonalához tartó irány jelenti a fejlődést. Pedig nemcsak ők, hanem mi Magyarországon is nagy lábon élünk.
Dr. Juhász Árpád geológus előadásában (alátámasztva az olvadó gleccserekről készített filmmel) megerősítette, hogy az éghajlatváltozás ténye tudományosan igazolt: az Egyenlítőhöz közelebb kisebb mértékben, a sarkvidékeken erőteljesebben jelentkezik. Az ember felelőssége bizonyítható ennek a folyamatnak a felgyorsulásában, de hogy milyen mértékben, az vitatott. Kérdésekre válaszolva elmondta: a legboldogabbnak a Pápua Új-Guineában élő bennszülött népet látta, s ez azt bizonyíthatja, hogy a boldogsághoz nem szükségesek a fogyasztói társadalom termékei.
Novák Péter barátaival közösen a „Kultúrparton innen és túl” című zenés műsorral vállalt missziót. A fenntartható szellemi fejlődés mellett emelt szót, és megerősítette az emberek egymás iránt érzett felelősségének, a testvériségnek, a békének, mint értékeknek a fontosságát.
A Hulladékból termék című kiállításon ismét megtapasztalhatták a látogatók, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékból számos jó dolog születhet: praktikus bútorok, autóalkatrészek, ruhák. Az iskola tankertjének kertészei bemutatták a komposztálás fortélyait, ami egyszerre gyarapítja a talaj szervesanyag-tartalmát, és csökkenti a lerakott hulladékot. A diákok megismerhették a biomasszával fűthető kazánt, a napcella, a napkollektor előnyeit. A helyi termékek azért szolgálhatják a fenntarthatóságot, mert kevesebb szállítás mellett nagyobb mértékben a helyi termelőknek adnak munkát. A látogatók kóstolhattak helyi kecskesajtot, almalevet, mézet, mézeskalácsot, cserépedényben főtt tejlevest, sonkát, kolbászt és kuglófot is. Az Őrségi Nemzeti Park a természeti értékeket mutatta be, hiszen csak ezek ismeretében remélhetjük annak megbecsülését.
A fenntarthatósághoz kapcsolódó képzőművészeti pályázatra beküldött sok szép munka is arról tanúskodik, hogy a gyermekek fantáziáját felkeltette e fontos téma. Az óvodásoktól a középiskolásokig minden korosztály a maga környezetének szépségeit és veszélyforrásait örökítette meg.
*
Akadálymentesített játszóteret avattak Lukácsházán ÚMVP-pénzből
Játszóteret avatott fel Albert Csaba polgármester az 1100 lakosú Lukácsházán. Ez 5,3 millió forintból épült fel, akadálymentesített. Lesz homokozó is.
Lukácsháza önkormányzata köz- és rekreációs tereinek felújítására nyert pályázati pénzt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. A pályázatban szerepel a két, nemrégiben újjáépített fa harangláb környezetének parkosítása, díszterek kialakítása, a fa haranglábak díszkivilágítása, utcabútorok elhelyezése, valamint a művelődési ház udvarán lévő három játszószer elbontása után új, szabványos, akadálymentesített játszótér kialakítása. Erre a község 14 millió 141 ezer 981 forint támogatást nyert.
Elsőként a játszótér készült el a művelődési ház udvarán, összesen 5 millió 300 ezer 260 forintból. Ennek nevezetessége az úgynevezett Rondó-torony, amely alá gumi ütéscsillapító burkolat készült, hogy a fogyatékkal élők is használhassák. Van az akadálymentesített játszótéren még kétszemélyes lengőhinta, négyszemélyes mérleghinta, kétszemélyes tacskós rugós játék, egy karusszel és egy egyszemélyes rugós lovacska, valamint kerékpártároló, hulladékgyűjtő és két pad is. Hamarosan elhelyeznek itt adományokból két további rugós játékot. A szülők kérésére az önkormányzat homokozó beszerzését is tervezi.
További képek a játszótérről ide kattintva, az UTIRO LEADER Egyesület weboldalán.
*
Erdei utat zárnak le a Kőszegi-hegységben
A Velembe és a Kőszegi-hegységbe kirándulók számára fontos hír: a Szombathelyi Erdészeti Zrt. megbízásából felújítják, lezárják a Velem-Hörmann-forrás közti erdei utat.
Ez az út rendkívül rossz állapotban van. Eredetileg aszfalt borította, de az évek során teljesen tönkrement, teherbírása lecsökkent. Ráadásul a tavaly június végi nagy esőzés is elmosta.
A munkák az idén várhatóan áprilistól október közepéig, jövőre pedig április 15 - május 30. között zajlanak majd. Ezért április 15. - október 15. között a felújítással érintett útnak a Velemi deltától a Hörmann parkolóig terjedő szakasza, 2011-ben pedig Velem községtől a velemi deltáig terjedő szakasza a gépjárműforgalom elől le lesz zárva.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Közleménye szerint a munkálatok idején a gyalogos kirándulóforgalom a balesetvédelmi rendszabályok betartása mellett is csak a kijelölt turista utakon történhet.
Forrás: UTIRO LEADER Egyesület, Kőszegi HVI, vasnepe.hu