Ötnapos, országos rendezvénnyé nőtte ki magát a Nemzeti Vágta, melyre június 2-6. között kerül sor a fővárosban. A vidéki előfutamok száma idén tizenháromra bővült, amihez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatása is hozzájárult. Keressék sátrainkat a vidéki előfutamok helyszínein!

Az idei vidéki előfutamok sora a Baján megrendezett Bácskai, illetve a Bükkösdi Vágtával vette kezdetét az április 24-25-i hétvégén, majd ezt követően, május elsején került sor a Sarkadi Vágtára, május második napján pedig a Nyírségi Vágtára. Május 8-án a Bácsalmási Vágtán, május 9-én a rádpusztai Balatoni Vágtán, május 15-én pedig a Palóc Vágtán ismerhették meg az érdeklődők az ország különböző tájainak jellegzetességeit, miközben újabb lovas élményekkel gazdagodtak.

A lovas megmérettetés következő állomásaira, a Kisalföld Vágtára május 22-én Győr-Gyirmóton, a május 23-i Festetics Futamra pedig Gyenesdiáson várják a lovassport iránt érdeklődőket. A május 16-ra tervezett, de a rossz időjárás miatt elmaradt nagycenki Széchenyi futam május 24-én rajtol el, míg a Kocséri Vágta új időpontját május 30-ra tűzték ki a szervezők. Bikalon május 29-én lesz előfutam, ám a szirmabesenyői Északi Vágta sajnálatos módon elmarad.

"A Nemzeti Vágta egyik legfontosabb célja, hogy hidakat építsen az egyes települések, azok lakói, illetve a magyar vidék és a főváros között. Az országos sikerhez az út a helyi összefogással kezdődik" – fogalmazott dr. Tamás István. A Nemzeti Vágta elnöke szerint számos településen az - uniós vidékfejlesztési irányelvek által is szorgalmazott - önerős értékteremtés modelljévé vált a Vágtára való felkészülés: az előkészületek során az önkormányzatok, a helyi sportolók és a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek közös munkájához gyakran csatlakoznak helyi vállalkozások is szponzorként. "A Vágta nem klasszikus értelemben vett lóverseny" – tette hozzá Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató. Szabályai egyediek, újdonságként profi zsokék és a magas hendikep számú telivérek eleve nem vehetnek részt a versenyen, így biztosítva az esélyegyenlőséget, a vidám és nemes versengést. A Nemzeti Vágta egyben a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja is: az elmúlt években kilenc határon túli település nevezett Erdélyből, Felvidékről, a Vajdaságból és Burgenlandból.

A rendezvény minden évben egy, a nemzeti identitásunkat meghatározó történelmi hős előtt tiszteleg. 2008-ban Mátyás királynak, 2009-ben az 1848-49-es szabadságharc gyermekhőseinek állított emléket. 2010-ben, Gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulóján a „legnagyobb magyar” emlékének adóznak a rendezők. "Széchenyi a magyar lótenyésztés modernizációjának, illetve az európai (elsősorban angol) mintára kialakított lóversenyek atyja" – magyarázza a választást dr. Kedves Gyula történész.

Idén először az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) is támogatja a Nemzeti Vágtát, ennek is köszönhető, hogy jelentősen kibővült az előfutamok száma. A vidéki vágták helyszínein felállított sátrakban a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) munkatársai többek között tájékoztatják az érdeklődőket a III. és IV. tengelyes kifizetésekről, tájékoztató anyagokat osztanak a Programról, továbbá az érdeklődők a helyi turisztikai kínálattal is megismerkedhetnek standjainkon.

Találkozzunk tehát a Nemzeti Vágták előfutamain, az ÚMVP-sátorban!

Forrás: umvp.eu, hetivalasz.hu

Cikk megosztása