Átadták a kiskunmajsai Járóbeteg-szakellátó központot

Az országban épülő 17 járóbeteg-szakellátó központ közül elsőként a kiskunmajsait adták át, 2010. március 26-án. A közel egymilliárd forintból elkészült egészségcentrum mintegy 20 ezer ember ellátását végzi majd.

A felavatás ugyan megtörtént, de a tervek szerint június végétől fogadják az intézményben a kistérség gyógyulni vágyó polgárait.

Az új járóbeteg-szakrendelőben a korábban is működő egészségügyi szolgáltatások (házi- és gyermekorvos, fogorvos) mellett alap- és kiegészítő szakrendeléseket lehet igénybe venni, így sebészet/ traumatológia, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, neurológia, pszichiátria, urológia, reumatológia, röntgen és ultrahang. „Mindenki láthatja, hogy kívül-belül kiváló minőségű munkát végeztek a kivitelező kiskunhalasi Merkbau Kft. szakemberei és alvállalkozói.

Tágas, világos szakrendelőkben, korszerű körülmények között fogadhatják majd a betegeket. A járóbeteg-szakellátó központban dolgozók számára minden igényt kielégítő pihenőhelyiségek is helyet kaptak. Az épület energiaellátását geotermikus hőszivattyú biztosítja. A későbbiek során napkollektorokat is lehet a rendszerhez csatlakoztatni, így költséghatékonyabb lesz az intézmény működtetése. A gyógycentrum gépeinek, műszaki berendezéseinek, bútorainak közbeszerzési eljárása folyamatban van" - nyilatkozta Terbe Zoltán, Kiskunmajsa polgármestere, aki hozzátette, hogy a kistérségi szakellátó működtetését öt évig irányító Kiskunmajsai Kistérségi Nonprofit Kft. közreműködésével szervezik a szakrendeléseket is.

A projektet az Európai Unió és a magyar állam 90 százalékban, közel 947 millió forinttal támogatta.

Forrás: www.delmagyar.hu

*

Egészséges zöldségek az élet földjéről

Nincs semmi új a nap alatt. A biotermesztés sem új. Az évezredek során felhalmozott ismereteket és a tudományos eredményeket alkalmazzák általa. Az egészséges táplálkozásért, a teljes életért.

A 'bio' fogalom életet jelent. Az ipari forradalom óta a mezőgazdaságban elterjedt módszerektől való megkülönböztetésre használjuk. Méghozzá azért, mert a kemikáliákat nagymértékben alkalmazó tömegtermesztés semmiképp nem szolgálhatja az egészséges életet. A biológiai növénytermesztés alapvető követelménye az, hogy tilos minden szintetikus szerves és szervetlen kémiai anyag felhasználása gyomirtásra, rovarölésre, tilos a műtrágyázás is.

A biogazdálkodók teljesen más szemlélettel élnek, mint a hagyományos technológiákat alkalmazók. Úgy is mondhatjuk: az ökológiai és biológiai törvényekhez alkalmazkodnak, mert azontúl, hogy teljesen kizárják a vegyszereket, a saját életmódjukat és környezetüket is a biogazdálkodás szempontjai szerint alakítják. Magyarán: egészséges életvitelre rendezkednek be.

Bács-Kiskun megyében, közelebbről Kecskemét környékén ma már több tíz hektáron folyik biotermesztés, mintegy három tucat faj, főleg burgonya, hagymafélék, gyökér- és levélzöldségek, fűszernövények alkotják náluk a vetésszerkezetet. A biotermesztők alig avatkoznak a természeti folyamatokba, ezért felvetődik a kérdés, tudnak-e gazdaságosan termelni...

Általában mezőgazdák rendezkednek be e speciális termesztésre, tehát felkészült szakemberek, akik tisztában vannak a biotermesztés gazdasági kockázatával. Természetesen igyekeznek csökkenteni a kockázatot, nem hagyják teljesen magára a növényi kultúrákat; ahol lehetséges, irányítják fejlődésüket, de csakis természetes módon. A biogazdák is permeteznek a kártevők ellen, de a permet csalán, zsurló vagy egyéb növények leve. Mindazonáltal a gazdaságosságot más szempontok szerint értékelik, mint általában a mezőgazdaságban.

A kulcskérdés az mondják -, hogy nem szabad haszonelvűen termelni és értékesíteni. Ezért a biotermesztők nem törekednek magas hozamokra, nem zsarolják ki a termőföldet hanem jó termőképességben tartják. Ha okosan gazdálkodnak, szerényen megélnek belőle.
A vásárlók általában azt mondják, túl magas a biotermények ára a piacon. Mi ennek az oka?

- Több tényező befolyásolja az árakat - sorolják a termesztők. Igen sok költséggel jár az ökológiai vetőmagok beszerzése, ugyanakkor a biotermesztés igen kézimunka-igényes. Egyenként szedik össze a burgonyabogarakat a növényről, a gyomokat is kézzel tépik ki a növények közül, és sorolhatnánk a rengeteg időt, fáradságot követelő feladatokat.

A sok élőmunka megemeli a termények árát, de z termes/tők mindig hangsúlyozzák: látszólagos a drágulás. Kimutatható ugyanis, hogy az ökológiai termesztésből származó zöldségfélék beltartalmi értéke lényegesen jobb, mint a gyakran érésgyorsítóval, növekedésserkentővel kezelt tömegterményekéi. Ebből következik az, hogy a bioterményekből a magas tápanyagtartalmuk miatt - kevesebb is elegendő, mint a gyengébb minőségű kommersz árukból. Mindezt nem nehéz belátni, de mi a biztosíték arra, hogy a biogazdaságból tényleg biotermények kerülnek a piacra?

Nos a minősített biogazdálkodás hazánkban is szigorú feltételek alapján folytatható, egyebek közt az Európai Unió törvényei alapján. Csak olyan gazdaságból származó terméket lehet biotermékként értékesíteni, melyet a felelős szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. minősít. Ugyanez vonatkozik a feldolgozásra is. A Biokontroll rendszeresen, gyakran szúrópróbaszerűen ellenőrzi a biotermesztés szabályainak betartását. Ebben a szakmában nagyon ráfizetne az, aki visszaél a bizalommal. Becsületét vesztené örökre. Garancia lehet a fogyasztóknak az is, amikor saját szemükkel szereznek bizonyságot a termesztésről. A gazdák szívesen látják az érdeklődőket birtokaikon, akár a kapát is átengedik nekik, ha kedvük van közelről megismerni a kerti munkanehezét.

(Az információkat a fülöp-jakabi Polyák-ökogazdaság szolgáltatta.).

Forrás: Petőfi Népe- napilap

*

Közös oktatásügy - összefogott a kistérség

A halasi és a kistérségi oktatási intézmények vezetői megalakították a Kistérségi Oktatásvezetői Kollégiumot. Elnöknek a Felsővárosi Általános Iskola igazgatóját, Kerekes Katalint választották.

A kollégium összehívását a közös feladatok tették indokolttá. A szerveződés révén lehetőség lesz az intézmények közötti együttműködésre, egységes oktatáspolitika kialakítására, képzések, előadások rendezésére, valamint a Kistérségi Társulás munkáját is segíteni tudja majd a kollégium. A Csipkeházban tartott első összejövetelen a megalakulást és az elnökségi tagok megválasztását követően az iskolai konfliktuskezelésről, valamint a tanórán kívüli fejlesztési lehetőségekről tanácskoztak a térség iskoláinak és óvodáinak vezetői.

*

A szomszédba költöznek - kezdődik a Művelődési Központ felújítása

Kihirdették a közbeszerzési eljárás eredményét, a Modinvest Kft. szakemberei újítják fel a Művelődési Központ épületét. Az omló vakolat, a vizesedő, salétromos falak és a rossz nyílászárók miatt vált igen sürgetővé az intézmény épületének felújítása, de a beruházás keretében átalakítják a fűtésrendszert és elvégzik az akadálymentesítést is. Ezen kívül lehetőség nyílik bútorcserére, a világítás és a hangtechnika modernizációjára, valamint a bejárat előtti terasz fölé előtető kerül, így a jövőben színpadként is használható lesz.

A beruházásra az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával nyílik lehetőség. Az 50 millió forintos pályázati pénz mellé az önkormányzat 18 millió forint önerőt biztosít. A felújításról Várnai László polgármester, Tóth Péter városi főépítész és Király Gábor a Művelődési Központ igazgatója adott tájékoztatást.

A munkálatok március 22.-én kezdődnek és várhatóan 49 napig tartanak, vagyis május közepére megújulhat az intézmény, addig a szomszédos gyűjtemények házába költözik át a művelődési központ. A tervek szerint a felújítás ideje alatt sem maradnak el a tervezett programok. A nagyobb helyigényű rendezvényeket a filmszínházban a többit a gyűjtemények házában tartják meg. Az elmúlt években már több intézményt sikerült felújítani, most az 1897-ben Úri Kaszinónak épült művelődési központon a sor, de indul a Bóbita-óvoda felújítása is, illetve még idén a Városi Bölcsőde is megszépül és kibővül.

*

Új szárnnyal bővül a művelődési ház

A tervek szerint májusban adják át a Móra Ferenc Művelődési Központ új szárnyát. A beruházás összköltsége ötvenhatmillió forint.

Az összeg kilencven százalékát a Dél-alföldi Operatív Program pályázatán nyerte a kiskunfélegyházi önkormányzat. A rendelkezésre álló pénzből megújul, vagyis új funkciót kap a volt Korona szálló évek óta üresen álló tizenhárom szobája, valamint a volt Kiskun Borozó helyisége. A beruházás ősszel kezdődött. A szakemberek a volt szállodai szobákat
kamara, előadótermekké, képzőművész műteremmé, foglalkoztató szobákká alakították.

A borozó helyén pedig ifjúsági közösségi tér kapott helyet. A művelődési ház területe így négyszázötven
négyzetméterrel gyarapodott. Az új helyiségeket várhatóan májusban adják át.

*

Uniós források felhasználásával újítják fel a Kiskunfélegyháza - Kiskunmajsa közötti útszakaszt

Uniós források felhasználásával újítják fel a Kiskunfélegyháza - Kiskunmajsa közötti útszakaszt, mely Bács-Kiskun megyében a Kiskunfélegyházi és a Kiskunmajsai kistérségi központokat köti össze, érintve Jászszentlászló községet. Az említett útszakasz burkolata az elmúlt évtizedek alatt jelentősen mértékben megrepedezett, és kátyússá vált.

Az útszakasz és a rajta lévő műtárgyak, átereszek, hidak felújítása is szükségessé vált. A felújítás során a forgalombiztonság növelése érdekében az útszakaszon autóbuszöblöket építenek ki. Dr. Garai István Levente országgyűlési képviselő elmondta, hogy az ígéretek és egyeztetések szerint - a munkálatok hamarosan, még a tavasszal elkezdődnek.

forrás: http://www.siriusradio.hu/

*

Jászszentlászló fejlődik

Lelkes kistelepülés képzetét hozza Jászszentlászló, ahol a polgármester az új piac átadásán elmondta, hogy a helyi kocsma-fórum szerint ezt a pénzt a falu szegényei között kellett volna szétosztani, de egyrészt az EU-s forrásokat nem lehet, másrészt bízik benne, hogy a megújult művelődési ház, a három új játszótér és a további hatvanmilliós útfelújítás láttán a kocsma fórum is belátóbb lesz.

Tabajdi emlékezett, Garai pedig fejleszt. Tabajdi Csaba EP képviselő, aki egyébként bácsalmási, de a környéken járt iskolába, mint mondta „A Pistával és a Jóskával ebben a térségben rúgtuk a port gyerekkorunkban!” - jelezvén, hogy nekik vidéki gyerekként is volt esélyük, hiszen Dr. Garai István parlamenti képviselőről, Ficsór József Kiskunfélegyháza polgármesteréről volt szó, miközben Tabajdi már a második ciklusát tölti az Európai Parlamentben Magyarország egyik képviselőjeként.

Dr. Garai István, akinek az elmúlt napok legnagyobb eredménye, hogy a 300 főt foglalkoztató, hónapok óta a teljes ellehetetlenülés szélére sodródott Ganz-Röck vállalat számára több, mint 2 milliárdos forrást lobbizott ki (sokak szerint bármi áron), a választási kampányának a végén Jászszentlászlón a térséget fejlesztő beruházásokról és a jövőről beszélt. Elmondta, hogy név szerint ismeri a Kiskunfélegyháza – Jászszentlászló - Kiskunmajsa közötti úton lévő kátyúkat, így örül, hogy rövidesen az is megújul, beszámolt a milliárdos nagyságrendben a térség vállalkozásaihoz, önkormányzataihoz érkező fejlesztési forrásokról és a beszéde végén még a jó istennek is köszönetet mondott szó szerint, hiszen ragyogó napsütésben történt az avató ünnepség.

Forrás: www.hirosindex.hu

*

Megszépült a Felsővárosi Óvoda

Elkészültek a munkálatok, átadták a megszépült Felsővárosi Óvodát. A közel 20 milliós beruházás keretében tető- és nyílászáró cserére került sor és megújult az épület homlokzata is. A változás nem csak esztétikai, hiszen a 114 éves épület tetejére már nagyon ráfért a felújítás, és az ablakok is megérettek a cserére.

A munkálatokra többféle forrásból teremtették elő az anyagiakat, pályázati és önkormányzati támogatásból, valamint az intézményt például az óvodabált támogató szülői segítséggel. A Felsővárosi óvodába 120 gyerek jár, a kicsiken kívül a szülők és az intézmény dolgozói is örültek a felújítás lehetőségének. A kivitelezést halasi vállalkozások végezték úgy, hogy a lehető legkevésbé zavarják meg az óvoda mindennapjait. A belső mázolás, a termek festése még hátra van, ezt talán a nyáron sikerül elvégezni, és ahogy lehetőség adódik rá, még tovább szeretnék fejleszteni az óvodát és udvarát - nyilatkozta Nyerges Pál Attiláné intézményvezető.

*

Pályázati forrásból újul meg az Idősek Klubja Szankon

Szank Községi Önkormányzat újabb sikeres pályázatot nyújtott be. Ezúttal a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által meghirdetett "A fogyatékos emberek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása a szociális ágazatban" című pályázati kiírásra.

A pályázat révén akadálymentessé válik az Idősek Klubja épület. A kivitelezési munkák már meg is kezdődtek. A komplex akadálymentesítés során fizikai-, és infokommunikációs akadálymentesítésre, valamint eszközbeszerzésre kerül sor.

A fizikai akadálymentesítés révén egy akadálymentes parkoló, új akadálymentes bejárat, WC és mosdó, valamint akadálymentes zuhanyzó készül. Az infokommunikációs akadálymentesítés keretében egy rögzített indukciós hurok és egy nagyteljesítményű hangközpont segíti majd a hallássérülteket, nagyot hallókat. A gyengén látók, vakok és értelmi fogyatékosok számára vezetősávok, BRAILLE írással is ellátott táblák segítik a tájékozódást az épületben.

Az épület akadálymentesítése komfortosabb, biztonságosabb, kényelmesebb épülethasználatot biztosít nem csak a fogyatékkal élők számára, hanem az épületet használó idősek számára is.

A pályázat összköltsége: 16.168.906.-Ft. A támogatás összege: 14.228.637.-Ft, önkormányzati önerő összege: 1.940.269.-Ft. A pályázat az EGT / Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projektként valósul meg.

*

Petőfiszálláson találkoztak a kistérség hagyományőrzői

Április 17-én szombaton Petőfiszálláson rendezték meg a "Kistérség Napja" hagyományőrző kulturális rendezvényt. Az egész napos program reggel 9 órakor kezdődött a művelődési házban.

A színpadon a kistérség legjobb művészeti közösségei és előadói léptek fel.(2010. április 19.)

Petőfiszálláson első alkalommal rendezték meg a Kistérség Napját. Ahogy korábban már beszámoltunk róla a program lebonyolítására a kiskunfélegyházi kistérségi társulás egymillió forint pályázati támogatást nyert. Ennek köszönhetően hétvégén valamennyi kistérség hagyományőrzői színpadra léphettek a település művelődési házában.

A rendezvényt Petőfiszállás polgármester asszonya, Seres Lajosné nyitotta meg. A nap folyamán a község művelődési házának színpadán 217 előadó szórakoztatta a közönséget, akiket kilenctagú, szakemberekből és a kistérség polgármestereiből álló zsűri értékelt. A zsűri kiemelte, hogy örülnek a sok fiatal szereplőnek, hiszen a hagyományápolás nagyon fontos ahhoz, hogy legyen jövője a magyar népzenének, néptáncnak és mesemondásnak. Az előadások végén a fellépők okleveleket és ajándékokat kaptak.

Népmese kategóriában harmadik helyezett lett Szalai Szabina, a bugaci Rigó József ÁMK tanulója, második szintén a bugaci általános iskola tanulója, Szántó Tamás lett, az első helyezettnek járó elismerést hétvégén Bihar Anett érdemelte ki, aki Kunszállásról érkezett a rendezvényre.

Néptánc kategóriában harmadik helyezést ért el a fülöpjakabi Alfa Néptánccsoport, a zsűri értékelés alapján két második helyezést osztottak ki, az egyiket a Bugaci Nyugdíjas Klub, a másik pedig a bugaci ÁMK néptánccsoportja kapta.
Népzene kategóriában harmadik lett a bugaci Kálmán Lajos Népdalkör, második helyezést ért el a pálmonostori Gyöngyvirág Citerazenekar és Őszirózsás Népdalkör, valamint szintén második lett a tiszaalpári Bársony Mihály Népdalkör, a zsűri a kategória legjobbjának a kiskunfélegyházi Vöröskereszt Nyugdíjas Klub Ének és Citerazenekarát értékelte.

A program zárásaként az érdeklődők "Betyárélet-betyárvilág" címmel egy zenés, színpadi-előadást láthattak.

(Forrás: Trió Tv kiskunfélegyháza)

*

Sikeres virágünnep Félegyházán

Virágba borult április 17-én Kiskunfélegyháza főtere. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület Szép Félegyházáért köre idén is nagy sikerrel rendezte meg a Tavaszi Virágünnepet.

A virágosabb erkélyekért, virágosabb udvarokért, virágosabb városért címmel megtartott eseményen szép számmal mutatkoztak be dísznövényesek és virágkertészek, de volt kerti tó és sziklakert is. A virágünnep kulturális programjában többek között felléptek a Dózsa György általános Iskola, a Padkaporos Néptánc Együttes táncosai és a Haleszi hagyományőrzők. „Tavasz, virágok”címmel pedig a Holló László Képzőművészkör és a Wesel Hugó Fotókör alkotóinak munkájból nyílt szabadtéri tárlat.

Forrás: Kiskunok Vidékéért Egyesület

Cikk megosztása