Új kerékpárutat adtak át Szombathelyen
Befejeződött Szombathelyen a Dolgozók úti kerékpárút megépítése. Összesen 204 millió forintból készült el a mintegy 2,5 kilométer hosszú szakasz, amelyet ünnepélyesen adtak át a kerékpárosoknak.
Tavaly júliusban kezdődött a Dolgozók úti kerékpárút megépítése. A város a Nyugat-dunántúli Operatív Program Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén elnevezésű pályázatán közel 164 millió forintot nyert a fejlesztés megvalósítására. A 2411 méter hosszú és 3,3 méter széles bicikliút a megyeszékhely nyugati városrészén a Dolgozók útja mentén épült meg. A beruházás befejezésével összesen 27 kilométernyi összefüggő kerékpár-úthálózat áll a kerekezők rendelkezésére a megyeszékhely területén.
Az átadóünnepségen dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere elmondta, a kerékpárút az Oladi városrész és a kertváros 20 ezer főnyi lakosságának biztonságos kerékpáros közlekedését szolgálja. A kerékpárral a távolabbi településekről, Séből, Toronyból, Nardáról vagy Ausztriából a megyeszékhelyre érkezők ezen az úton könnyen elérhetik a belvárost. Hangsúlyozta, az átadóünnepség egyben a 2007-2013 uniós tervezési időszakban megvalósítandó beruházások kezdete is, mivel a Dolgozók úti kerékpárút megépítése az első nyertes uniós projekt, amely a számos városi fejlesztési program közül a befejezés szakaszába érkezett.
Dr. Szabó Gábor alpolgármester hangsúlyozta, a szombathelyi beruházás a Nyugat-dunántúl legnagyobb kerékpáros projektje. A kerékpárút-hálózat bővítése hamarosan folytatódik, az egyetem és a Bartók Béla körút között épül meg az új szakasz. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Horváth Jácint bízik abban, hogy a szombathelyiek és a környező falvakban élők szívesen használják ezentúl az új kerékpárutat, s a forgalmas közutak helyett inkább a bicikli utakon tekernek.
Az ünnepség végén görkorcsolyás gyerekek, biciklis diákok vették birtokba az új utat, s a város polgármestere, valamint meghívott vendégek a fiatalok társaságában a Herényiek Házához kerekezett.
*
Kistérségi napon az értékekről Körmenden
Értékeink, avagy Szülőfalum, szülőföldem címmel kistérségi napot rendeztek Körmenden május 1-jén. Megtartották hagyományos ünnepüket is.
A Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás és a Körmendi Kulturális Központ átfogó ünnepségsorozatot rendezett május elsején. Ennek egyik fő eleme a kistérségi nap, amelynek keretében bemutatkozhattak a környékbeli művészeti csoportok és szólisták. A rendezvényeknek a Batthyány-kastély adott otthont. Délután 2 órakor a Sala Terrena Galériában Kistérségi helytörténeti és művészeti kiállítás nyílt meg. Köszöntőt mondott Bebes István polgármester, a társulás elnöke.
„Jónak tartom ezt a kezdeményezést, mivel együtt és egyszerre mutatja fel közös értékeinket. Úgy vélem, nagyon sok olyan kulturális, művészeti és gazdasági vonulattal rendelkezünk, amely érdemes a közös felfedezésre” – mondta el a városvezető.
Délután fél 3-kor a várudvaron rendezték meg a Családi napot. Ennek során kalandozhatnak a gyerekek a Varázsvirágok földjén, valamint a játszóházban lazíthattak, és egy óriás puzzle várt rájuk. Az izgalmas kalandvetélkedő után pedig a Szabadkai Mesecsoport szórakoztatta az egybegyűlteket. Bábelőadásuk Ignácz Rózsa "Az igazi Ibrinkó" című szépszavú meséjét jeleníti meg. Délután 3-kor a színházteremben Tiéd a pódium! címmel, a kistérségi csoportok részvételévelindult műsor a kistérségi csoportok részvételével.
Ezt követően a Terrenában Marosits József szobrász, grafikus és költő olvasott fel saját műveiből. A Miród-forrásról adott elő Takó Gábor, majd fél 5-kor a városi kiállítóteremben akusztikus gitárduó szólalt meg Károlyi Gyula és Boros Gábor jóvoltából. Délután 5-kor ugyanitt Tahin Zsoltnak Képek az Úton címmel nyílt meg grafikai kiállítása, az alkotót dr. Nagy Gábor irodalomtörténész méltatta. Este 6-kor a színházteremben a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes adott műsort a Bendő zenekarral, Ha rád nézek, megújulok címmel.
*
Három életmentő pontot alakítottak ki Szombathelyen
Három életmentő pontot alakítottak ki Szombathelyen a napokban. A kis táblával jelzett helyeken félautomata defibrillátorokkal képzett segítségnyújtók kezdhetik meg idejében az újraélesztést, s így megelőzhető a hirtelen szívhalál.
A hirtelen szívhalál hazánkban is az egyik leggyakoribb, a fiatalabb, az aktív korosztályt is érintő halálok. A tünetek jelentkezésétől egy órán belül bekövetkező keringésmegállás általában kórházon kívül történik. Bármikor tanúi lehetünk egy idegen, vagy akár ismerős ember halálának, és megeshet, hogy ott állunk mellette, ám ismeretek hiányában nem tudunk segíteni.
A kórházon kívül bekövetkező hirtelen szívhalál esetén az életmentés lehetősége annak a kezében van, aki jelen van, és tud segíteni. Az Egészségügyi Minisztérium JESZ-programja révén pályázat útján juthattak intézmények defibrillátorokhoz, a pályázatnyertesek pedig vállalták az önkéntes laikus segítségnyújtók képzését. „Te vagy JElen, Te tudSZ segíteni!” mottóval hívta életre az Egészségügyi Minisztérium a JESZ-programot, amelynek a célja, hogy nagy forgalmú helyeken közintézményekben, kereskedelmi, sport- és kulturális létesítményekben legyenek életmentő készülékek, illetve a laikus életmentésben jártas emberek, akik egy esetleges hirtelen szívhalálnál segítséget tudnak nyújtani a rászoruló(k)nak addig, amíg a szakszerű segítség megérkezik mondja Vigné Horváth Ilona, a szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet vezetője.
„Két defibrillátorra pályáztunk, önerőből pedig vállaltuk egy harmadik életmentő pont kialakítását, valamint saját forrásból álltuk negyvenöt laikus személy képzését. E hét elején elhelyeztük a három automata újraélesztő eszközt a Nádasdy utcai Prevenciós Házban, a városháza földszintjén, valamint a Bem József utcai Humán Civil Házban. Ezeken a helyeken egy-egy kis tábla is jelzi Életmentő Pont felirattal , hogy szükség esetén itt azonnal megkezdhető az újraélesztés”. Az intézet egymillió forintra pályázott, ehhez saját erőként hozzátettek nyolcszázötvenezret, hogy megvehessék a harmadik defibrillátort, és megismertethessék az önkénteseket a korszerű újraélesztési technikákkal. A tanfolyamot a minap a Prevenciós Házban tartották meg húsz civil szervezeti képviselő, a polgármesteri hivatal tíz köztisztviselője és az Egészségügyi Alapellátó Intézet tizenöt munkatársa – köztük védőnők és hivatali dolgozók – részvételével.
Sokszor a beteg túlélése egyedül a körülötte lévő embereken múlik. Felmérések szerint Magyarországon effajta vészhelyzetben az emberek mindössze tíz százaléka cselekszik az elvárásoknak megfelelően. Más országokban, ahol az elsősegélynyújtás a társadalmi felelősségvállalás része, ez az arány jóval magasabb. Hirtelen szívhalálnál a túlélési esély alig tíz százalék, ám szakszerű elsősegélynyújtással akár negyven-ötven százalék is lehet.
Magyarországon évente huszonötezren halnak meg keringésleállás miatt. Ha sokan ismernék az újraélesztés néhány órában is elsajátítható alapvető technikáját, nagy valószínűséggel csökkenthető lenne ez a szám.
*
Őrségi pedagógusok továbbképzése Budapesten
Budapesten a Deák Diák Általános Iskola tanulói és nevelői várták az őriszentpéteri és bajánsenyei pedagógusokat.
A jó gyakorlatok közül az egyik lehetőség a mestermunka módszer. A tanulási képességek eredményes fejlesztésének e módjáról Wágner Éva igazgatóhelyettes tájékoztatta a résztvevőket. Lényege, hogy a tanulók választanak egy témát, és azt feldolgozzák nevelői segítséggel részben vagy teljesen önállóan. A produktumot a tanulók a vállalt időn belül készítik el.
Az elméleti tájékoztató után a tantestületnek megmutatták a kiállított mestermunkákat. Minden tanuló értékelő, véleménygyűjtő lappal várta a vendégeket, akik szorgosan és elismerően írtak véleményt.
A másik "Jó gyakorlat átvétele" a projekt alapú tanulásszervezés ugyancsak a Deák Diák Általános Iskolában volt. Hasonlóan a mestermunkánál tapasztaltak szerint, egy-egy témát részletesebben több órán keresztül dolgoztak fel a tanulók.
Az új tanulásszervezés több lehetőséget kínál a kreatív, elmélyültebb és önálló munkára. A gyengébb képességű diákok is sikert érnek el ezen a téren. Várhatóan az ötletek, jó gyakorlatok hozzájárulnak a még eredményesebb iskolai munkához, a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, megalapozott tudásuk eléréséhez.
*
Lepkevadászat az Őrségben
Lepkevadászatra invitálták szombaton a vállalkozó kedvűeket az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai. A magyarszombatfai túrán tarkalepkéket kergethettek az érdeklődők.
Mintegy harmincan gyűltek össze a magyarszombatfai cukrászdánál, hogy részt vegyenek a tarkalepke kergetésen. Dr. Szentirmai István, a túra egyik vezetője ismertette az útvonalat, majd kiosztották a lepkehálókat is. A vezető megismertette mindenkivel lepkeháló használatának alapjait, amely a húz és fordít utasításokból állt, s indulhatott is a vadászat. Pár lépés után azonnal különleges lepkefajták kerültek a hálóba, tüzes tarkalepkék estek pár perces fogságba.
A túra másik vezetője, Hoffmann Eszter azonnal fel is hívta arra a figyelmet, hogy nem szabad kézzel hozzányúlni a lepkékhez, mivel a szárnyukon lévő por hiányában már nem tudnak repülni. Sorra kerültek a hálóba a ritka, itt élő fajok, gyöngyházlepkéket, nagy tűzlepkéket, fehéröves szénalepkéket, szövőlepkéket, s boglárkákat csodálhattak meg közvetlen közelről a túrázók. Kiderült, hogy Márkus Ferenc, a nemzeti park igazgatója is a túrázók között van, s elárulta, ha teheti, minden túrán részt vesz, hogy minél közelebb lehessen a természethez.
„Fokozottan védett a területünk, s rengeteget dolgozunk azért, hogy megóvjuk a természetet” – mondta az igazgató. „Nemcsak a saját stábunk foglalkozik folyamatosan a gyepek karbantartásával, hanem egyetemisták is sokat tesznek a védelem érdekében, s vannak közmunkásaink is. Magyarszombatfa pedig nemcsak a fazekasairól, kézműveseiről híres, hanem lepkéiről is”. A virágban gazdag rétek ugyanis vonzzák a különleges lepkéket.
A három kilométeres túrán a túrázók mezőkön, szőlőhegyen vágtak át, majd megpihentek a gödörházi lápréten. A terület megmentésének külön története van. A rétet elhanyagolták, s elbokrosodott a terület, eltűntek róla a védett növények és a rajtuk élő lepkék is. Azért, hogy a rétet és annak élővilágát megmentsék, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága úgy döntött, helyreállítja a rét eredeti állapotát. Visszafoglalták a rétet az erdőtől és élőhelyet teremtettek a különleges lápi tarkalepkéknek, melyek hazánk és Európai egyik legveszélyeztetettebb lepkefajtái közé tartoznak. A túrázók ezeket a különleges lepkéket tenyér közelből szemlélhettek meg.
*
Napfényes virágút – ismét virágözön Herényben
A Herényi Kulturális és Sportegyesület 8. alkalommal rendezte meg a városrész virág- és dísznövény kiállítását, vásárát.
Áramlott a tömeg Szombathely herényi városrészén. A Bertalanffy utcán, a Béke téren, az egykori Gotthard-kastély környékén polgárőrök irányították a forgalmat. Nagyon ügyesnek mondhatta magát az, aki le tudta parkolni az autóját.
A szombathelyiek Virágútján az egynyári növényeket 90 forintért kínálták az árusok, egyikük a Virágudvarban elárulta: érvényes itt is, ha valaki többet vásárol, adnak engedményt, volt is bőven petúnia, begónia, lobélia, büdöske, s cserepes növény is. Még japán felirat és ikebana is, no persze nem az a nagyon drága, amelyet a japánok annyi gondoskodással vesznek körül, nevelnek évtizedeken keresztül.
A majdnem egy négyzetkilométeres területen több mint 30 környékbeli kertészet és vállalkozás kínálta termékeit nézelődőknek, kertészkedőknek és szakmai érdeklődőknek egyaránt. A virágvásár mellett kulturális és szabadidős programokból is lehetett választani bőven kicsiknek és nagyoknak. Voltak énekesek, tamburások, táncosok, felléptek zenekarok.
A Herényiek Házában két kiállítás nyílt, kézműves-foglalkoztató és logikai játékok közül lehetett választani, a Béke téren virág- és üvegdíszekben lehetett gyönyörködni.
Annak ellenére, hogy az első, nyolc évvel ezelőtti virágúthoz képest óriásit fejlődött ez a rendezvény, volt hiányérzetem: én el tudnék viselni jóval több fazekast a Virágúton, szívesen vennék kézbe szép kaspókat, már csak azért is, mert a multik polcain lévőket nem nehéz felülmúlni.
További fotókat a virágözönről a Nyugat.hu galériájában láthatnak.
*
A májusfa előtt táncoltak Nádasdon
A hét végén ünnepelte Nádasd és erdélyi testvértelepülése, Alsósófalva a kapcsolatfelvétel húszéves évfordulóját. Azóta évente találkoznak. Így volt most is: daloltak, táncoltak.
A község polgármestere, Karvalits Zoltán emlékezett vissza a kezdetekre:
„Amikor 1989-ben kitört a forradalom Romániában, Magyarországon gyűjtést szerveztek, amelynek Sárközy Csaba volt Vas megyében a szervezője. Én tájékozódási futó voltam korábban, ő is, innét ismertem. A segélyszállítmányt együtt vittünk ki Szovátára, elsősorban fogorvosi felszereléseket, ő segített bennünket az Alsósófalvával történő kapcsolatfelvételben. Először egy kis küldöttséggel mentünk ki, de 1990 nyarán az alsósófalviak már jöttek ide Nádasdra. Azóta egyik évben ők jönnek, másikban mi megyünk. A szállást mindig a vendéglátó biztosítja, a mi utazási költségeinkhez hozzájárul az önkormányzat, de a résztvevőknek is be kell szállniuk”.
Az erdélyi rövidségű megnyitón Fülöp Zoltán még elmondta: nehéz beszélni mindarról, amit nem korlátoz sem idő, sem távolság. Számunkra igazi csoda, hogy az országhatáron túl gondolnak ránk. Hozzátette, azt a fotókiállítást, amelyet a megnyitó után megtekinthetnek a részt vevők, még nem látta, de már átélte.
Majd a két község tagjai közöttük számos népviseletbe öltözött táncos, zenész megtekintették a fotókiállítást, amely a húsz év eseményeit mutatta be. Ezután megkezdődött a kulturális találkozó: a művelődési ház előtti téren lévő színpadot táncosok lepték el. Mögötte állt a frissen felállított májusfa.
Forrás: Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület, Körmendi HVI, Őriszentpéteri HVI, vasnepe.hu