Szent György napi borverseny Keresztúron
Ráckeresztúr - Ötödik alkalommal mérték össze a falu bortermelő, bort szerető gazdái, tájjellegű, finom, könnyű, ízletes boraikat. A nevezési listán tizenhat, megmérettetésre váró vörös, és fehér nedű várt a Borbírák igazságos ítéletére.
Április 23-án, Szent György napján, immár hagyományt teremtő összejövetelre voltak hivatalosak Ráckeresztúr lakói. Ötödik alkalommal mérték össze a falu bortermelő, bort szerető gazdái, tájjellegű, finom, könnyű, ízletes boraikat. „A metszés, permetezés, kacsozás kötözés, préselés, a hordók és a bor karbantartásának jutalma a mai napon csúcsosodott ki” – mondta Szalai Gyula borász, a Promontor Borlovagrend tagja volt, az öttagú Bíráló bizottság elnöke. A 2008, 2009. évjáratú borok sorakoztak a zsűri asztalán és várták a ponthatárok közti minősítést, amit arany, ezüst, bronz besorolással jutalmaztak. Pontozzák a bor színét, illatát, tisztaságát.
A borversenyt kedves, színvonalas műsorral kötötték össze. Fellépett Pruma Nikolett versmondó, a Pro Patria kör tagjai, Viki és Bálint borhoz kötött válogatást adott elő, a Darázsderék Egyesület nyugdíjasai, a Pávakör asszonyai és lányai énekeltek. Bozse Zsuzsi elővette porlepte tangóharmonikáját, és Laci vejével nosztalgia számokat muzsikáltak. A rendezvény vendéglátója és házigazdája, a Ráckeresztúri Bor-Ászok Egyesülete az alkalomnak megfelelő bordalokkal zárta a délután kulturális részét.
A jó bort Kovács Károlynak, a finom vacsorát pedig Dobrádi Károly elnöknek köszönték meg a vendégek.
A Borverseny helyezettjei
Vörösbor kategóriában
Arany minősítés: Kovács Károly.
Ezüst minősítés: Radócz József és Sátor János.
Bronz minősítés: Paulovics László és Millei Tibor, Király Antal és Varga Lajos.
Fehérbor kategóriában
Arany minősítés: Damak Antal
Ezüst minősítést: Paulovics László és Millei Tibor
Bronz minősítés: Baki István és Bánkuti Ferenc
Rosé kategóriában
Bronz minősítés: Paulovics László és Sátor János
*
Beethoven-koncertek Martonvásáron
Martonvásár - A fiatal zenészgeneráció legjobb hangszeres és énekes szólistái, valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tolmácsolásában, Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás és Antal Mátyás vezényletével csendülnek fel Beethoven zeneművei júliusban Martonvásáron.
A hangversenysorozat első rendezvényét július 17-én tartják, a másodikra július 24-én kerül sor, a befejező koncert pedig július 31-én lesz az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének parkjában levő szigeten, ott, ahol a Brunszvik családnál tett látogatásai során szívesen időzött maga Beethoven (1170 - 1827) is – mondta el az MTI-nek Lőrincz Andrea, a Magyar Nemzeti Filharmonikusok sajtóreferense.
A martonvásári koncertévad első hangversenyén Kocsis Zoltán vezényletével és Borbély László zongoraművész közreműködésével a D-dúr zongoraversenyt (op.61/a), valamint a II. szimfóniát (op.36) hallhatja a közönség a Nemzeti Filharmonikusok előadásában.
A második koncertet Vásáry Tamás dirigálja, s Banda Ádám hegedűművész közreműködésével a Coriolan-nyitányt (op.62), a D-dúr hegedűversenyt (op.61.), valamint a III.(Eroica) szimfóniát (op. 55.) tolmácsolják a Nemzeti Filharmonikusok.
A záró hangversenyen Antal Mátyás vezényli a zenekart, s a Nemzeti Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), valamint Baráti Kristóf (hegedű), Fenyő László (cselló), Hernádi Ákos (zongora), Fodor Beatrix (szoprán), Meláth Andrea (alt), Brickner Szabolcs (tenor), Bretz Gábor (basszus) közreműködésével a Hármasverseny (C-dúr op.56) és a C-dúr mise hangzik el.
Martonvásáron 1958 óta rendeznek a zeneóriás nevéhez kötődő, s műveit tolmácsoló hangversenyeket. A koncertek a hazai nyári zenei élet számon tartott és kimagasló eseményei, amelyeken minden alkalommal számos külföldi zenekedvelő is részt vesz.
Forrás: MTI
*
Több mint diplomácia
Székesfehérvár - Holland üzletemberek kíséretében a csókakői Auti-farmra látogatott Robert Milders, Hollandia magyarországi nagykövete, a célból, hogy tájékozódjanak az autizmussal élő fiatalokat befogadó centrum működéséről.
A holland civil szervezetek, később a holland nagykövetség által is támogatott központ a két állam példaértékű együttműködésének eredménye. Csókakői látogatása után a nagykövet felkereste Spányi Antal püspököt is, aki szintén feladatának tekinti az autista gyerekekkel foglalkozó intézmények támogatását.
*
Kétnapos konferencia a hagyományőrzésről a Váli-völgyben
Alcsútdoboz - Hogy mennyire élő, élettel teli a hagyomány, azt a kétnapos rendezvény bizonyította. Május 1-jén a fiataloké, azaz a muzsikáé, a táncé volt a főszerep, előző napon pedig konferencián beszéltek a művészeti oktatás értékeiről.
Tóth Erika alcsútdobozi alpolgármester a május 1-jei programok szervezése közben számba vette a Váli-völgy, azaz a LEADER-programban VölgyVidék Vidékfejlesztési Közösségnek nevezett települések és a szomszédság dalosait, táncosait, kézműveseit. A névsor összeállításakor úgy döntött, hogy április 30-ra szakmai konferenciát hív össze a művészeti oktatásról, amelynek e vidéken a renderszerváltás előttre nyúlnak vissza a gyökerei. A megnyitón Balogh Ibolya megyei közgyűlési elnök már csak azért is lelkesen köszöntötte a találkozót, mivel e törekvések bizony a sokat emlegetett globalizáció sirokkó-szerű hatása közepette igyekeznek megmenteni a magyar népművészeti értékeit!
„A művészeti oktatás Martonvásáron harminc évnél régebben kezdődött” – mondta el Salamon Lászlóné alapító, s ennek töretlen népszerűségét Nemes József művészeti iskolaigazgató erősítette meg a konferencián. „Vettünk egy jurtát!" – mesélte a maguk verzióját a tordasi nyugalmazott iskolaigazgatónő, Hamza Lászlóné, aki nem titkolta, eleiben a szülők is húzták az orrukat, hogy minek a csűrdöngölő. Tordason a gyerekek csábították be szüleiket a néptáncba, s mindenféle korcsoport járja a táncházban az országos rangú helyi együttesek zenéjére a táncot. L. Simon László író, a megyei közgyűlés oktatási szakembere kiemelte: a csökkenő állami támogatás ellenére a konok és kitartó tanárok, néprajzosok, nem hivatásos népművészet-rajongók életben tartják a hagyományt, mi több, ragaszkodnak hozzá, hogy tovább is adják azt.
Fejér megyében tizenöt önálló művészeti oktatási intézmény működik, hetet önkormányzatok tartanak fenn, nyolcat alapítványok, egyesületek. Tagintézményekkel együtt 38-ra helyszínre duzzad ez a szám, gyakran a tanárok utaznak a gyerekek helyébe. Országosan 300 ezer gyerek tanul népzenét, néptáncot, s a népművészet valamely műfaját, amelynek éves támogatási költsége alig több mint egy közepes minisztériumi háttérintézmény fenntartása.
Juhász Zsófia, a székesfehérvári művészetek háza igazgatója a példás Fejér megyei tapasztalatokról beszélt, s a népművészeti oktatás iránti igény növekedéséről. Az UNESCO „asztalán” fekszik a magyarországi táncház-modell leírása, tette hozzá Sándor Ildikó, nem utolsósorban annak az érzelmi viszonynak a megjelenítésével, ami valamennyi nép oktatási-nevelési programjába beilleszthető.
Nálunk sok a pozitív tapasztalat. Ha más hozadéka nem lenne, már az is sok: néptáncosok, fazekaskorongot pörgető fiatalok a legritkább esetben nyúlnak kábítószerhez, vagy ődöngenek céltalanul a városi kőrengetegben. Május 1-jén a szervező Felcsút-Alcsútdoboz-Tabajd-Etyek-Vértesacsa Polgárai Együttműködésért Egyesület területén működő együttesek léptek fel, kiegészülvén Dinnyés, Martonvásár, Lovasberény, Szár és Ercsi csoportjaival.
*
Példás összefogással egészségházat avattak Úrhidán
Az egészségház megépítésével a településközpont felújítása is lendületet vett. Megújult három utcájuk, parkoló készült, a játszóteret és a parkot a nyár elején adják át.
Ünnepeltek pénteken a faluban: elkészült és felavatták az új egészségügyi központot. „A fejlesztéssel megvalósult az önkormányzat egyik fő célkitűzése, a település egészségügyi alapellátásának átalakítása” – emelte ki Bognár József polgármester.
Két éve először önálló védőnői, majd önálló háziorvosi körzetet hoztak létre (addig a szomszédos szabadbattyáni körzetekhez tartoztak). A 254 négyzetméteres korszerű egészségházban kapott helyet a háziorvosi és a gyermekorvosi rendelő, valamint a védőnői tanácsadó. A beruházás teljes költségét – 46 millió forintot – a helyi képviselők 2002 és 2010 között felajánlott tiszteletdíjából fedezték.
A kor követelményeinek mindenben megfelelő létesítményt Törő Gábor, a választókerület országgyűlési képviselője avatta fel, s áldást kért rá Mayer László helyettes esperes, plébános. A központ előtt kapott helyet a falu 1000 éves fennállásának tiszteletére emelt Millenniumi emlékoszlop. A mementó Rosengart Béla fafaragó munkája.
*
Éjjel-nappal csobog az artézi víz a kútból
Tabajd - Bár szakemberek nem javasolták fogyasztásra, a helyiek mégis isszák. A tabajdi artézit látogatni ma is hagyomány, ahogy az elmúlt több mint fél században.
Tabajd közepén, szemben a községházával éjjel-nappal folyik az artézi víz, legalább félszáz éve. Magosi Lajos visszaemlékezése szerint 1948-50 között fúrhatták, akkoriban az 2Egészséges ivóvizet a falunak!” jelmondattal Felcsúttól Kajászóig minden faluban megjelentek a fúrószerkezetekkel.
A legtöbb háznál volt ásott kút, hiszen a községben jellemzően sok állatot tartottak, ám egy idő után úgy gondolták, azok vize nem egészséges. Varga Dénesné Etelka is arra emlékszik, hogy inni, főzni az artézire mentek el, vödrökkel, kannákkal, demizsonokkal. Jókat beszélgettek ilyenkor, mert találkozóhelynek is számított a kút, akárcsak valamikor a forrás, a falu kútja. Csak ez az új követelményeknek is megfelelt, állítják többen. Ami azt illeti, elég vasas, ez megmutatkozik az edényeken is, fűzi hozzá Somogyi Dezső alpolgármester, tősgyökeres tabajdi lakos.
Egy bevizsgáltatás alkalmával a szakértők az állítólag magas foszfáttartalma miatt nem javasolták ivásra, de azóta is sokan fogyasztják. 2001-ben millenniumi díszkúttá alakították, a szép külső vonzóvá teszi az éjjel-nappal folyó kutat a turisták, kirándulók, alkalmi betérők előtt. És a szőlőmunkák idején itt töltik meg a hektós edényeket, permetezni. Akárhogy is, a falu közepén messze hangzóan csobogó víz valami jót, valami régit idéz az életet adó vízről. Még ha otthon csak egy mozdulatba kerül is a csap kinyitása.
*
Bicske múltja, iskolai órák keretében
Bicske – Egyedülálló lépésre készül a város: Bicske helytörténeti órát vezetnek be, hogy a tanulók jobban megismerjék lakóhelyüket. A helytörténeti anyagnak is helyet keresnek.
A település múltját idéző helytörténeti kiállítást tervez a város, melynek helyet keres. Az állandó, városi múzeum jellegű tárlat számára három lehetséges helyszínt jelöltek ki, amelyek közül választani kell: a zeneiskola földszintje, az úgynevezett zöldház, valamint a megyei fenntartású integrált szociális intézmény egyik használaton kívüli épülete került szóba a képviselők között. Ám nem ez az egyetlen, Bicske múltját láttatni, megismertetni kívánó kezdeményezés a városban. Az ingatlan kiválasztása, felújítása ugyanis hosszas folyamat, ezért a művelődési központban július 1-jével a helyi értékeket bemutató tárlat nyílik.
Már most is sok régmúltat idéző tárgy van a város birtokában, ám jelenleg nem igazán méltó körülmények között. Dobozokba rejtve várja a múlt napvilágra kerülését.
„Ezeknek keresünk helyet, valamint szeretnénk, ha a lakosság is felkutatná a padlás mélyén eldugott régi emlékeket, amelyek Bicske történetét segítik felidézni” – mondja Sulyokné Guba Judit, a kulturális bizottság elnöke, s mutat körbe a régi mozi épületében elhelyezett, eldobozolt tárgyakon. A lakosság motiválására pályázatot is kiírt Emlékeink címmel a bizottság: a 20-30-as évek életmódját bemutató tárgyi emlékeket, fotókat várnak a helyiektől.
A város történelmének, múltjának megismertetését azonban nem csak kiállítás szinten tervezik: a helyi általános iskolákban Bicske helytörténeti órákat vezetnek be.
„Megyei tekintetben egyedülálló kezdeményezés ez, azt azonban nem tudom, hogy az ország más iskolájában van-e hasonló óra a tantervben” – tette hozzá Sulyokné Guba Judit, aki elárulta azt is: már készül az óraterv, valamint egy helytörténeti tankönyv, melyből a tanárok dolgozhatnak. A tanórák tartalmának kidolgozása jelenleg is folyik, helytörténész és pedagógusok bevonásával. A tervek szerint az alsó tagozat harmadik és negyedik osztályában a délutáni szabadfoglalkozások keretében, a felső tagozatos ötödik, hatodik osztályban pedig tízórás modulban oktatják majd Bicske múltját.
*
A csákvári foltvarróknál jártak a tordasi otthon lakói
Tordas - A Tordason lévő Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthonának tizenhat lakója tett látogatást Csákváron, a Vértes Múzeumban berendezett foltvarró kiállításon.
A helyi foltvarrók meghívására érkeztek, akikkel az egyik korábbi kiállításon alakítottak ki jó kapcsolatot. Azóta évente meglátogatják egymást. Az otthonban kézimunka szakkör működik, alapszinten ők is foglalkoznak foltvarrással, de a csákvári szakkör művészi munkáit csodálattal nézik. A csoport kísérője, Mocsonoki Károlyné szerint lakóik nagyon jól érezték magukat. A csákvári foltvarrók egész programsorozatot szerveztek számukra, hiszen saját kiállításuk mellett a Vértes Múzeum emlékszobáit, a fazekas emlékházat és a Geszner-házat is megtekinthették. Végül vendéglátóik által készített apró ajándékokkal tértek haza, amelyhez szabásmintát is kaptak, hogy saját szakkörük keretében is elkészíthessék.
*
Házi kedvencek kiállítása és virágvásár a Nádasdy-kastély parkjában
Nádasdladány - Régiós házi kedvenc-kiállítást és virágvásárt rendeztek a Nádasdy-kastély parkjában.
A kastély termeiben gyermek, felnőtt önismereti tréninget tartottak, amelyeken a gyerekkori agresszióról volt szó elsősorban, de beszélgettek az előadók és a hallgatók a családi és érzelmi mediációról, a konfliktuskezelésről. A nagyterem zsúfolásig megtelt, amikor a Szabad Színház előadásában megkezdődött a Bogárka-Land mesejáték. Sokan sajnálták, hogy nem fértek be, és nem volt második előadás, de utazott tovább a színház. Kárpótlásul érdemes volt kimenni a parkba, ahol galambokat, egy szürke pónit, kis és óriás nyulakat simogathattak a gyerekek. Az állatmentők is megérkeztek, Molnár Tamásné és férje olyan kidobott, de megmentett kutyákat vittek a bemutatóra, amelyeket örökbe lehetett fogadni. A kis spániel keverék, Füles békésen tűrt mindenkit, elnyújtózott a fűben, élvezte, hogy simogatják. Talán még azt is örömmel vette, hogy sokan lefényképezték vele gyermeküket.
Az Otthon Segítünk Alapítvány önkéntes segítőinek sátránál nyugodtan hagyhatták a gyereket apukával az édesanyák, amíg ők kedvükre nézegették és vásárolgatták a virágokat. A délutáni műsort Závodszky Noémi, a Vörösmarty Színház művésznője vezette. A felújítás alatt álló és folyamatosan szépülő Nádasdy-kastély parkjában nagy volt a forgalom.
*
Horgászverseny a Sóderoson
Alcsútdoboz, Tabajd - Az 1981-ben alakult Toldi Horgászegyesület maroknyi csapata ragaszkodik egyhektáros tavacskájához, s rendre versenyeket szerveznek a két falu határán fekvő vízen. Május 1-jén vagy százötvenen vettek részt a megméretésen, számolt be róla Oláh Gyárfás egyesületi elnök. Harmincan neveztek, közöttük két gyerek, az első és második helyezést ezúttal apa és fia kapta. Csanádi Roland győzőtt, őt követte édesapja, Csanádi Lajos, a harmadik legnagyobb halat Bárányos Péter zsákmányolta. Bár elég szerény volt a kapás, a hangulatot nem befolyásolta. Közös bográcsolással zárták a baráti vetélkedőt.
Forrás: VölgyVidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, Bicskei HVI, fmh.hu