Az IKSZT pályázatok eredményei
Zalaszentgrót térségében öt település láthat neki az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakításának.
A Zalaszentgróti kistérségben Integrált közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) kialakítására Vindornyaszőlős, Óhid és Almásháza településeken lesz lehetőségük az IKSZT címbirtokos szervezeteknek. A Zala Termálvölgye térségben az említett települések mellett Alsópáhok és Nemesbük települések IKSZT címbirtokos szervezetei láthatnak neki az IKSZT kialakításának.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága 2010. április 6-án döntött az IKSZT-pályázatok eredményeiről, ezáltal összesen 25,4 milliárd forint uniós támogatás segítségével közel 600 kistelepülés lehet gazdagabb az ott élők számára kulcsfontosságú közösségi és szolgáltató térrel. Az egyes pályázók – akik egy címbirtokosi pályázaton már sikerrel helyt álltak – különféle, a helyi igényeket leginkább kielégítő funkciókat terveztek be az általában felújítandó épületek falai közé. A forrás lehetővé teszi az épületek rekonstrukcióján, bővítésén túl a szükséges eszközök beszerzését, valamint három éven keresztül hozzájárulhat a működtetési költségekhez is. A várakozások szerint a nyertes falvak lakói számos olyan szolgáltatáshoz juthatnak hozzá helyben, amelyekhez eddig utazniuk kellett, emellett pedig lendületet kaphatnak az eddig infrastrukturális hiányosságok miatt megakadt, vagy döcögve haladó közösségfejlesztési folyamatok.
879 címbirtokos település közül tehát 573 kezdheti meg az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér beruházást.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), mint az ÚMVP Irányító Hatósága által meghirdetett vidéki rendezvények, falunapok szervezésére 2010. című pályázati felhívásra beérkezett támogatási kérelmek döntése elmarad.
Forrás: Zalaszentgróti HVI
*
Megtartották a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás „Itthon vagyok” című Közkincs-Kerekasztal programjának zárófoglalkozását
A ZalA-KAR társulás Közkincs - Kerekasztal programja maradandó értékeket teremtett, ugyanis a térségben felkutatták a legendákat, mondákat, irodalomjegyzék készült. A tanéven átívelő programban a térség általános iskolái vettek részt. Rajz-, illetve fotópályázat keretében mutatták be a gyerekek saját településeik értékeit, majd elindult az „Itthon vagyok” című sorozat.
Gergely János, a program gazdája elmondta, a sorozat gyűjtőmunkával indult, amelynek keretében a gyerekek régi, meseszerű emlékeket kutattak fel. Összesen tizenhét legendát, mondát dolgoztak fel, a történetek diafilmre kerültek. A munkát szeretnék folytatni, s az irodalomjegyzéket is szeretnék bővíteni. További céljuk, hogy elkészüljön a térségről szóló oktatási segédlet, melyben a helytörténet különlegességei mellett érdekességek kapnak helyet. Szerepel benne minden, ami fontos, a történelemtől kezdve a címertanon át a népi hagyományokig.
A gyerekek a helyi értékű kategóriában is helytálltak, az úgynevezett „Látó út” keretében kiválasztották és bemutatták egymásnak a látnivalókat, a térség értékeit. Egyebek között a zalacsányi mamutfenyő, a kehidai Deák-kúria, a zalaszentgróti Batthyány-kastély, a zalabéri nemestemető, a türjei templom, a pakodi halastó, a sümegcsehi Newmann-kápolna, a döbröcei Vadlány-barlang szerepelt a sorban. A program zárásaként vetélkedőt szerveztek a fiataloknak, melynek keretében a térségről szóló ismeretekről adtak számot, s a program jövőtervező műhellyel ért véget.
Közösségalkotó és erősítő eredménye volt a programnak, ám az ennél sokkal többet adott: a települések értékei sokrétűen megjelentek írásban, fotókon, egyéb alkotásokon. A sorozatot szeretnék folytatni.
*
Takarékos megoldás: Biomasszával fűtik a közintézményeket
Zalacsány – Jelentős mértékben csökken öt település közintézményeinek fűtésköltsége, ha beindul a Zalahő Térségi Fűtőmű. Az ezzel kapcsolatos társasági és szindikátusi szerződést már aláírták.
Zalacsányban, Ligetfalván, Tilajban, Almásházán és Nemesbükön létesülnek olyan szilárd biomasszával működő berendezések, melyekkel kiváltják a jelenlegi földgázhasználatot. Dóczi János, az Első Hangya Biomassza Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a helyben termesztett, a helyben feldolgozott és a helyben felhasznált megújuló energiáknak nincs alternatívája. A korszerűsítés lényege, hogy a meglévő vagy új hőtermelő helyeken a földgáz használatát kiváltják lágy- vagy fás szárú növényekből készült pellett brikett vagy apríték tüzelőanyagra. Mindez élénkíti a gazdaságot, hiszen a térség gazdálkodói részt vehetnek az alapanyagok előállításában.
„A rendszer jelentős költségmegtakarítást eredményez” – hangsúlyozta Nagy Lászlóné, Zalacsány polgármestere. Első körben 30-40, majd akár 50-60 százalékkal is csökkenthetik közintézményeik fűtésköltségét. Bíznak abban, hogy idővel a háztartások is csatlakoznak a rendszerhez.
A beruházás költsége mintegy bruttó 270 millió forint lesz - tudtuk meg Németh Imrétől, a projektet szervező Regionális Fejlesztési Holding vezetőjétől. Elmondta: a projektcég 52 milliós törzstőkével alakult meg, annak felét az RFH, 35 százalékát a befektető cég adta, a maradékot az önkormányzatok biztosították. Bíznak benne, hogy a szakmai megvalósíthatósági tanulmány elkészítése mellett a Környezet és Energia Program pályázatán, vissza nem térítendő támogatásként sikerül elnyerniük a beruházás költségének felét. Ez esetben egy éven belül már működhet a rendszer.
*
Újjászületik a templomtér
A kivitelezői szerződést már aláírták, megkezdődött a munka: a templom melletti Szabadság tér teljes felújítása, Zalaszentgróton.
„A Szabadság tér burkolatát kicserélik, a területet virágosítják, s a világítás is helyhez illő lesz. A tér bármilyen városi és egyházi rendezvény lebonyolítására alkalmassá válik ez által” – mondta Bizderi János plébános.
A területet műemléki környezet veszi körbe, a római katolikus templom, a Kossuth-tömb, a Kiskastély, a Batthyány kastély mellett a Történelmi emlékmű is a közelben található. A tér – amely a piacnak ad helyet – régóta leromlott állapotú, a környezethez méltatlan. Tisztában volt ezzel a város vezetése is, már jó néhány évvel ezelőtt elkészíttették a rekonstrukciós terveket, ám azokat pénz hiányában nem tudták megvalósítani.
Időközben a téren, a templom előtti utat lezárták a forgalom elől, azért, hogy az épület ne repedezzen tovább. Aztán egy sikeres pályázat megnyitotta a kapukat a további munkák előtt: az önkormányzat – a városrehabilitációs tender keretében, egy helyi céggel karöltve – a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól közel 250 millió forintos támogatást nyert. Ehhez saját erőt, 50 milliót rendelt, így a tér teljes egészében megújulhat.
S hogy milyen lesz a terület? Nos, az infrastruktúra cseréjén túl új burkolatot kap a tér, s természetesen a világítás is a helyhez illő lesz. Átalakul a fedett piac előtti rész is, amely egyéb funkciókra is alkalmassá válik. A város vezetése úgy véli, a hangulatos központtal büszkélkedhetnek majd a felújítást követően, s a tér a település igazi gyöngyszeme lesz.
*
Két utat felújítottak, következik a templomtér és talán a járdák is
Közel húszmillió forint ráfordításával újabb két belvárosi utca újult meg Zalaszentgróton. A tervek szerint következik a járdahálózat rekonstrukciója, illetve akadálymentesítése.
„Az elmúlt években pályázati források segítségével sorra újultak meg a rossz állapotú utak. A napokban fejeződött be az Ifjúság (az iskola előtt a parkolás könnyítése miatt szélesítették is az úttestet), valamint a Május 1. utca burkolatának rekonstrukciója” – fogalmazott Császár József polgármester, hozzátéve: a beruházás mintegy tizenhétmillió forintba került, az összeg felét pályázaton nyerték el. A kérdésre, hogy a meglehetősen rossz állapotú Május 1. utca további része miért maradt ki a sorból, azt mondta: az önerő hiánya miatt nem tudtak pályázni. De tervezik a szóban forgó szakasz felújítását is.
„A következő feladat a belvárosi, frekventált járdák rekonstrukciója lesz, reméljük, írnak majd ki pályázatot” – folytatta. „Ugyanakkor saját erőből szeretnénk úgy átalakítani a járdákat, hogy azokon babakocsival és kerekes székkel is zökkenőmentesen lehessen közlekedni”.
Kérdésként merül fel a városban a piactér rekonstrukciója is, sokan érdeklődnek, miért nem kezdik a munkát. A polgármester azt mondta, a szerződéseket ugyan aláírták, ám a végső értesítést a pályázati pénzről még nem kapták meg. Hozzátette: 300 millió forintos beruházásnak önerőből nem állnak neki. Délután arról tájékoztatott, hogy megkapták a levelet, vagyis hamarosan indulhat a munka.
*
Állami támogatással fejlesztik a hévízi turizmus feltételeit
Egy sikeres pályázat révén jelentős lépésekre kerül sor hamarosan Hévízen a turizmus fejlesztése terén, melynek hatásai már az idei szezonban tapasztalhatók lesznek.
Dr. Hegedűs Lajos, a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület elnöke beszélt erről a minap, a tervek megvalósítását támogató szerződés aláírása kapcsán. A civil szakmai szervezet a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kiírt, a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek támogatását célzó pályázaton szerepelt eredményesen. A szerződés megkötésével most hivatalosan is megkezdődött a „Desztinációs együttműködés további erősítése Hévízen, az élet forrásánál” című projekt megvalósítása.
A szakmai bizottság az 55,5 milliós összköltségű programhoz 47 millió 158 ezer forintos támogatást ítélt meg, a turistáknak szóló látványos elemek mellett számos kutatási, fejlesztési, képzési és szervezési elemet tartalmaz, amelyek a vendégigények pontosabb meghatározását és kielégítését teszik lehetővé. A program időtartama 15 hónap, ez alatt a város több pontjára kerülnek majd információs terminálok, melyeken a vendégek szállást és éttermet, rendezvényeket kereshetnek, emellett számos útbaigazító tábla és térkép is segíti majd a tájékozódást. Egyebek közt a kerékpárosokat segítendő, térképek, útjelölések készülnek.
A projekt elemei közé tartozik a marketing egyesületi szervezetfejlesztés és -képzés. Tanulmányutak, szakmai tapasztalatcserék segítik elő az érdekeltek informálását és szakmai fejlődését. Az egyesület tevékenysége kiterjed a helyi turizmus fejlesztésének és menedzselésének egészére. Kutatások és tanulmányok alapozzák meg a komplex termékek kialakítását, elősegítendő a hévízi tartózkodás változatosabbá, tartalmasabbá tételét, s ezzel a vendégszám és az átlagos tartózkodási idő növelését.
Az egyesület bízik abban, hogy mindezen fejlesztésekkel emelheti a város által nyújtott szolgáltatások színvonalát, a célzott marketing munkával pedig tovább tudja népszerűsíteni a város értékeit.
*
Első alkalommal adták át a „Zala Megye Rendőrségéért” kitüntető címet
A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a 6/2009. (XII.08.) ZMRFK intézkedésével megalapította a „Zala Megye Rendőrségéért” kitüntető címet. Az elismerést évente egy alkalommal, a Rendőrség Napja alkalmából egy olyan természetes és egy olyan jogi személy kaphatja, aki, illetve amely a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és helyi szervei társadalmi kapcsolatainak építésében, a korszerű Rendőrség-kép terjesztésében és a Rendőrség népszerűsítése érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtett ki.
A kitüntető címet, egy Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló emlékplakett „Zala Megye Rendőrségéért” felirattal, illetve egy díszoklevél kíséretében minden évben a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője adja át.
A magas erkölcsi elismerésnek számító „Zala Megye Rendőrségéért” kitüntető címet első alkalommal Szirtes Lajos úr, Zalakaros város polgármestere és Hévíz Város Önkormányzata kapta meg. Az elismerést Szirtes Lajos polgármester és Vértes Árpád polgármester a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon a Rendőrség Napja alkalmából 2010. április 23-án tartott ünnepségen vette át.
Csizmazia Péter
Sajtóreferens
Forrás: Zala MRFK
*
Emelkedik a lélekszám
Hévízen az elmúlt három esztendőben évről évre szerény mértékben emelkedett a lakosság száma, így 2009-ben elérte a 4972 főt. Kiemelkedő volt a születések száma például 2008-ban, a halálozásoké pedig csökkenő tendenciát mutat. Ezek a statisztikai adatok biztatóak, de hosszabb távon nem befolyásolják döntően a város lélekszámát.
„2007-ben a lakosság száma városunkban elérte a 4955 főt, egy évvel később 4968-ra emelkedett, s tavaly már 4972 volt. A nemek arányát tekintve 2007-ben és 2008-ban 2261 férfi élt városunkban, s ez a szám 2009-ben egy fővel növekedett. 2007-ben 2694 hölgyet tartottunk nyilván, 2008-ban már 2707-et, tavaly pedig 2710-et” – ismertette a legfontosabb népességi adatokat Dr. Fábián Levente, a Polgármesteri Hivatal hatósági osztályvezetője.
A statisztikák szerint jól alakult az elmúlt tíz esztendőben a születések száma is, hiszen 2000-ben negyvenegy gyermek született, s kiugróan magasnak lehet tekinteni a 2008-as évet, amikor ötvenkét újszülöttet regisztráltak Hévízen. Idén, 2010. március 23-áig hat baba született a városban.
A házasságkötések számánál – az országos tendenciához hasonlóan – egy kis visszaesés figyelhető meg, hiszen 2008-ban negyvenegyen, 2009-ben pedig már csak harminchárman kötöttek házasságot a városban. Tavalyelőtt a házasulandók fele, tavaly pedig egyharmaduk volt helybeli. A számok tükrében érdekes az össznépesség nemzetiségi megoszlása is.
„Az összlakosság nemzetiségi megoszlására vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk, mert a külföldi lakosok nyilvántartása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladata, s az általuk adott regisztrációs szám alapján bocsátjuk ki a lakcímkártyákat. Ezek számából már tudunk következtetni a bevándorlás mértékére”– mondta Dr. Fábián Levente.
Forrás: Zala Termálvölgye Egyesület, Zalaszentgróti HVI, Keszthelyi HVI, Hévízi TV, Zalai Hírlap