Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítása Sellyén
A 2010. évben Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kerül kialakításra Sellyén.
Az új térségi központ, a jelenlegivel szemben, ahol alig hatvan úgynevezett szakorvosi órát tartanak számon a bőrgyógyászat, a reumatológia és a pszichiátria területén, heti kétszáz órában fogadja majd a betegeket.
Sellyén 2010. február 18-án lerakták a kistérségi járóbetegközpont alapkövét. A projekt uniós pénzből, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulhat meg, az új szakrendelő körülbelül 950 millió forintba kerül. Nagy Attila polgármester szavai szerint jövő tavasszal megnyílhat az intézmény.
*
Tovább kutatnak a határ mindkét oldalán gáz után
2008-ban Zaláta közelében jelentősnek mutatkozó gázmezőt találtak a Mol szakemberei. Az ezt követő kutatások során bebizonyosodott, hogy a gázmező Horvátországba is átnyúlik, ezért horvát oldalon, az Ina olajvállalattal közösen zajlik a feltárás.
A két cég szakembereiből álló közös munkacsoport az év első felére ígéri azt a tanulmányt, amely a további kutatási programokat tartalmazza. A gáz hasznosítására több elképzelés is van: amennyiben az itt található földgáz fűtőértéke alacsony, akkor villamos energiát előállító erőmű építésében gondolkodnak.
Amint arról beszámoltunk, Zaláta és Kemse közigazgatási határán, a Dráva közelében, hét-nyolc méter magasra ágaskodott a kutatófúrások után a gázfáklya lángja két évvel ezelőtt. A gáz három és fél kilométeres mélységből, elemi erővel, kétszáz báros nyomással, fülsüketítő zajjal tört elő a fúrótoronyból.
*
Tovább bővíthetik a könyvtárak „gépparkját”
Harkány és Mohács a közelmúltban közösen készített és beadott pályázaton nyert el összesen nyolcmillió forintot közművelődési intézményeik fejlesztésére. Az összegből ötmillió forintot a Duna-parti város használhat fel a könyvtár informatikai fejlesztésére.
A pénzből nyolc új számítógépes munkaállomást alakítanak ki az intézményben, ezek közül ötöt az olvasók számára, míg hármat a könyvtárosok használnak majd munkájuk során. Egy hordozható számítógépet is vásárolnak, valamint egyéb kiegészítő eszközöket, többek között vonalkód-leolvasókat. Utóbbiak a könyvtár állományának elektronikus nyilvántartásában nyújtanak gyakorlati segítséget.
A modernizálás részeként a vakok és gyengén látók számára is üzembe helyeznek egy általuk is használható számítógépet, természetesen az ehhez szükséges különleges programokkal.
A berendezések felállításához szükséges átalakítások már megkezdődtek a könyvtárban, ezek azonban nem befolyásolják az intézmény megszokott nyitvatartási rendjét. A számítástechnikai eszközök beszerzése folyamatban van, a közbeszerzési eljárás lezárása és az üzembe helyezést követően várhatóan a tavasz folyamán vehetik birtokba az új eszközöket az olvasók.
A támogatás révén a harkányi közművelődési intézményben hasonló jellegű beruházásokra, az online-szolgáltatások igénybevételének lehetőségét segítő fejlesztésére kerül sor a közeli jövőben.
*
A hó alatt is pezseg az élet Villányban
Cuvée Carissimae - A tudomány bora
A tudomány borát kereste a Magyar Tudományos Akadémia az első Országos Minősített Borversenyének eredményhirdetésén.
A tavaly elindított kezdeményezéssel a Tudományos Akadémia választott borai a legszebb magyar borász-hagyományok hiteles képviselőivé kívánnak válni, amelyek bármely nemzetközi megmérettetésen kiválóan megállják helyüket. A felső kategóriás vörösborok közül Tiffan Ede és Zsolt Pincészetének remekműve, a 2007-es évjáratú Cuvée Carissimae nyerte el leginkább az MTA borbíráinak tetszését.
A Borút két szolgáltatója Magyar Turizmus Minőségi Díjat kapott!
Tavaly 13 szálloda és 1 étterem nyerte el a Magyar Turizmus Minőségi Díjat, melyet idén is az Utazás Kiállításon adtak át hivatalosan. A díjazottak között van két BORUTAS, a villányi Wunderlich Bortrezor és Látványpince és a harkányi Dráva Hotel Thermal Resort is.
Örvendetes, hogy a minőségi díj a 2005-ös pilot program óta presztízs értékű jel lett a hazai turizmusban. A szolgáltatók rendkívül komolyan veszik a megmérettetést, melynek szakmaiságát a hoteleknek 750, az éttermeknek 300 pontból álló önértékelési lista, illetve az anonim ellenőrzés garantálja. A jövőben szeretnének a minősítésbe több éttermet bevonni, s tervezik azt is, hogy a későbbiekben fürdőszolgáltatók számára is kidolgoznak majd hasonló rendszert.
A Villányi Borok Háza és a Matheus Pálinkaház tarolt a Foodapesten: irány Párizs!
A kilenc magyar győztes közül kettőnek érdekeltsége van a Villányi borvidéken:
Bor kategóriában győztes: Vajkai Reserve borok (Villányi Borok Háza)
Alkoholos italok kategóriában győztes: Matheus Pálinka (Matheus Pálinkaház).
A kilenc meghirdetett kategóriában 64 termék nevezett, amelyből 61 volt értékelhető.
Az évek óta változatlan összetételű, neves szakemberekből álló zsűri olyanokat választott kategória győztesnek, amelyek valódi innovációt jelentettek a piacon. A győzteseknek a május 10-11-ei párizsi döntőn kell megállni a helyüket: 29 ország kilenc-kilenc nyertese dönt egymás között a kategóriaelsőségekről, nagyon rövid, egy perces hosszúságú prezentációk alapján. Egyikük emellett elnyeri a Sial d’Or Nagydíjat is. Ezen kívül az egyes országok legmagasabb pontszámot elért termékei Országdíjat kapnak, végső helyezésüktől függetlenül.
forrás: Siklósi HVI
*
Vidékfejlesztés – térségfejlesztés a Leader programmal Konferencia
Sellye –Művelődési Ház, 2010. március 18.
Kocsi László területi országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. A vidékfejlesztés, térségfejlesztés témaköréhez kapcsolódóan kifejtette, hogy az elmúlt évek milyen gazdagok megvalósított fejlesztésekben, illetve a LEADER program éppen félidőben van. Kocsi úr beszélt a közegről, amiben ezek megvalósulhattak.
A mintegy 2,3 milliárd forint támogatással bíró LEADER program megvalósítására két kistérség, a sellyei és a siklósi fogott össze. A támogatások egy részének lekötése már megtörtént, a felhasználás még most indult. Miközben az Új Magyarország Fejlesztési Terv jócskán megvalósult, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban van néhány intézkedés, ami lemaradt. Képviselő úr a témához kapcsolódóan kiemelte a megvalósult infrastrukturális beruházásokat.
Március végén átadásra kerül az M6 autópálya, amelyre való csatlakozás már megoldott a felújított Harkány – Darány szakaszon. Várható a Pécs Vajszló útszakasz és a Királyegyháza – Nagycsány szakasz felújítása is. Képviselő úr beszél a vezetékes gáz kiépítéséről, a megindult sámodi szennyvíztisztító kiépítéséről, a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programról. Említést tett a kistérségi iskola felújításokról és a járóbeteg szakellátó központ kialakításáról.
Orsokics István a Dél Baranya Határmenti Települések Egyesülete elnöke beszélt a helyi közösség szerveződésének indulásáról, a kezdeti nehézségekről. A legnagyobb akadályt szerinte az jelentette, hogy a résztvevő két kistérség nem homogén, hanem erősen polarizált. Orsokics István kitért a LEADER alapelvekre, a közösségszervezésre és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésére. Említette az első körös ÚMVP III-as tengelyes pályázatok nyerteseit, kiemelte a széles helyi igényt a támogatásokra.
Elnök úr köszönetet mondott az FVM-nek a segítő szerepéért, kiemelte a vidékfejlesztéssel foglalkozó államtitkár urat. A térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját gazdasági alapúnak jellemezte, amely a turizmuson és mikrovállalkozói fejlesztéseken nyugszik. A helyi fejlesztések lehetőségét nagyban erősítette, hogy helyben születhettek meg a döntések. Orsokics úr említést tett a 2009 nyarán megvalósult akkreditációs folyamatról, mellyel még nagyobb önállóságot kaptak a Helyi Akciócsoportok. Végezetül elnök úr megerősítette, hogy folytatódik a LEADER program, 2013-ig kell megvalósítani.
Gráf József agrárminiszter köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy a sellyei mezőgazdasági főiskolán kezdte elsajátítani a szakmát. Egy évre vállalta a miniszterséget, öt év lett belőle, ezzel a legtovább pozícióban maradt miniszter lett hazánkban a rendszerváltozás után.
Miniszter úr az elmúlt időszakot elemezve kiemelte a szigorú EU szabályozásoknak való megfelelés kényszerét, amelyet Magyarország jól teljesített. Példaként említette a hazai 6 ezer euro-s és a lengyel 140 millió euro-s agrártámogatási büntetést. Az agrárkormányzatnak el kellett dönteni a stratégiai irányát: szociális agrárgazdaságot vagy versenyképes agrárgazdaságot épít. Ez utóbbi mellett döntöttek, mert 2013 után, a csökkenő agrártámogatások mellett is meg kell álljon a lábán az agrárium. Miniszter úr kifejtette, hogy az elmúlt évben 615 milliárd forintot fizettek ki támogatásként. Állattartó telepekre a legkorszerűbb technológiák lettek bevezetve. EU szintre lett emelve a gazdálkodás színvonala. Hatékonyabb lett a termékek fajlagos előállítási költsége, ezáltal versenyképesek vagyunk a nyugati tagállamokkal. Miniszter úr elismerte, hogy a nagy problémát a tejágazatban lehetett megtalálni. Idén 22 Ft/l-es támogatással kívánják kompenzálni a termelők kárát.
Megújultak a szántóföldi gépek, 80 milliárd forint támogatás ment erre a célra. A terményszárítók 50%-át sikerült lecserélni modernebbre. Az ÚMVP támogatásával fejlődhetett a kertészet, borászat, feldolgozó ipar. Műszaki technológia terén versenyképes gazdaság jött lére. Gráf úr jogosnak tartja a kritikát, hogy a kicsik fejlesztése késett. A legégetőbb fejlesztési irányokat támogatták a 2007 – 2013 időszak elején. A szűkebb értelemben vett vidékfejlesztésnek most jött el az ideje.
A minisztérium szakított a központi pályáztatással, helyi közösségek szervezéséhez járult hozzá és LEADER támogatásokat juttatott el az akciócsoportokhoz. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák megvalósításával kapcsolatban miniszter úr megemlítette, hogy vannak még tartalékok a rendszerben, lehetőség lesz még pályázatok benyújtására.
A hozzászólások között volt, aki az ÚMVP falumegújítási intézkedésből kiesett pályázata miatt kritizálta az eljárásrendet. Miniszter úr és képviselő úr tisztázták, hogy formai okok miatt nem nyert a pályázat, kiemelték az EU támogatott pályázatok szigorúságát.
Egy hozzászóló az AKG program kapcsán előnytelennek minősítette, hogy kedvezőtlen adottságú területek kategórián belül olyan térségek, mint Siklós, Villány, előnyben részesültek a pályázat pontozása során. Alacsonyabb támogatási összeg esetén több nyertest lehetett volna hirdetni és lehetett volna hiánypótlás. Miniszter úr válaszában elmondta, hogy Magyarországon félreértelmeztük az AKG programot, mert alapvetően nem a szántóföldi művelésre vonatkozik. A program 30 %-a vonatkozik csak erre. A többi jogcímben megmaradtak a támogatások. A későbbiekben várható, hogy ezekre pályázat lesz hirdetve ismételten. Gráf József említette még a földmoratórium kérdését, melynél úgy látják, hogy mindenki érdeke 3 évvel hosszabbítani. Magyarország megtette a szükséges lépéseket.
*
Látványos felújítás kezdődik a siklósi várban
Másfél milliárd forintot költenek 2011. március 15-ig a siklósi várra, két pályázatnak köszönhetően. Siklós elvitathatatlan esélye a kiugrásra, a fejlődésre a vár – és a belváros – rendbetétele. Ha ez sikerül, akkor a város olyan turisztikai vonzerővel bír majd, amellyel joggal számíthat az idegenforgalom fellendülésére. Ebből pedig a város mellett a helyi kis- és középvállalkozások is profitálhatnak.
Március közepétől átadják a munkaterületet a kivitelezőnek, a pályázaton kiválasztott pécsi Bayer Centernek, és megindul a vár déli és keleti szárnyának illetve a várudvar burkolatának rekonstrukciója. A fejlesztés 950 millió forintból valósul meg a tavaly áprilisban, a norvég alapból elnyert 808 millió forint, az állam 100 milliós hozzájárulása és a város 42 milliója segítségével.
A munkálatok befejezése ez év vége, ám miután közben indul egy újabb fejlesztés a várban – egy ugyancsak győztes, félmilliárdos pályázati támogatással –, a megújuló várat a tervek szerint 2011. március 15-én avathatják fel.
*
Az EKF és a gyógyvizek az idei főbb vonzerőink
Magyarországnak az eddiginél többet kell tennie a versenyképes turisztikai kínálat fejlesztéséért, illetőleg a látogatók idevonzásáért – hangsúlyozta dr. Somogyi Zoltán, a Világ Turisztikai Szervezet (WTO) főtitkárhelyettese a Harkányban rendezett nemzetközi turisztikai konferencián.
A rendezvényen a szakember kiemelte, hogy a tavalyi 3-4 százalékos átlagos visszaesés után most ugyanilyen arányú élénkülés mutatkozik a világ turizmusában. Azonban a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország is, az európai átlagnál (mínusz 6 százalék) is nagyobb mértékben (mínusz 9 százalék) vesztettek vendégforgalmukból.
A kiutat egyrészről az infrastrukturális fejlesztések, ezen belül a Dél-Dunántúlon is szépen haladó termálberuházások minőségi kínálata jelentheti, másrészt pedig az olyan unikális termékek, mint amilyen a 2010 Pécs Európa Kulturális Fővárosa Program.
Utóbbi kapcsán dr. Somogyi Zoltán hangsúlyozta, a város nagyon szép, a programkínálat jó, a belföldi mellett tovább kell folytatni a nemzetközi érdeklődés felkeltésére irányuló munkát, és a lehetőségekhez mérten fel kell gyorsítani a minőségi szálláshelyeket eredményező fejlesztéseket.
*
Tizenkét falut véd meg az új Dráva-töltés
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20 kilométernyi árvízvédelmi töltést magasít és erősít meg a Dráva bal partján, Drávaszabolcstól Kémesig.
A 3,2 milliárd forintos uniós projekt megvalósításáról szóló támogatási szerződést március végén írták alá Pécsett a szaktárca és más hatóságok képviselői. A beruházás 12 település 4 ezer lakóját érinti. A fejlesztés Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Ipacsfa, Kovácshida, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely falvaknak nyújt majd nagyobb védelmet.
A Dráva bal parti töltéseit legutóbb az 1980-as években fejlesztették, az árvízvédelmi töltés jelenleg alacsonyabb az előírtnál. A fejlesztésre azért is szükség van, mert a Dráván levonuló árvizek hevessége miatt az előrejelzés rövid időre korlátozódik, a védekezés így eleve nehezebb.
A Dráván 1972 júniusában vonult le az eddigi legnagyobb árvíz, a barcsi vízmérce szerint 618 centin tetőzött a folyó, a gátszakadást csak nagy erőfeszítések árán lehetett elkerülni. A legsúlyosabb árvízkár 1966-ban keletkezett, amikor a töltés átszakadt, és Felsőszentmártont elöntötte a víz. A jelenlegi védvonal 1972 és 1987 között épült ki.
Forrás: Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete