Biomassza vagy szélerőmű, napenergia vagy hőszivattyú? Az önkormányzatok, kis közösségi kezdeményezések és térségi klaszterek hatékony energiastratégiájának kialakításában nyújtott segítséget a téma szakembereinek összehívása.
Az adott projekt sikere minden esetben függ a fellelhető, olcsóbb, helyi alapanyagtól, a megfelelő technológia kiválasztásától, a hőpiac jellegétől, méretétől és a térség fenntarthatósági stratégiájától, derült ki a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által szervezett országos fórumon, Miskolcon.
A szakemberek egyöntetűen vallják, hogy a XXI. század legnagyobb üzlete a megújuló-energiatermelés lehet. A 2013-ig tartó időszakban az Európai Unió összesen 9 milliárd euróval támogatja a megújuló vagy megújítható energiaforrások kiaknázását, illetve az energiatakarékosságot a tagországokban. Magyarország 359 millió eurónyi uniós hozzájárulásra tart igényt ezen a területen.
A szakmai előadások, melyek egyenként taglalták a megújuló energiák előnyös és hatékony felhasználásának formáit, adott projektek rentábilisságát, kitértek a hazai energiapolitikai hiányosságaira is. Nehézségként említették a fenntarthatóságot ösztönző pályázati rendszer rugalmatlanságát, bürokratikus döntésmechanizmusát, mely gyakorta a legnagyobb akadályát jelenti az egyes bioenergia üzemek elindításának. Egybehangzóan hiányolják a megújuló energia törvényt, mellyel a létező energiafajták egyensúlyának megteremtéséhez járulhatna hozzá a mindenkori kormány.
Dely László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Települési Energiagazdálkodási Szakosztályának alelnöke fontosnak tartotta kiemelni, hogy máig nem készült még el hazánkban a megújuló energia potenciál felmérése, így nem tudhatjuk pontosan, ezen környezetbarát energiákból hogyan gazdálkodhatunk.
A kritika mellett azonban jelentős sikerekről is beszámoltak az előadók. Felbátorodva ezen a fórumon résztvevő polgármesterek, civilek és más érdeklődők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe. Helyi sajátosságaikon alapuló terveikhez kértek segítséget és ötleteket.
Zsuffa László (CO-Energy Kft.) előadásában a helyi adottságokra helyezte a hangsúlyt. Szerinte biomasszával csak helyben, a térséget segítve, energiahatékonyságot növelve érdemes foglalkozni. Beszélt a hazai legsikeresebb projektről, mely a bálázott anyagokra épített erőművi biomassza felhasználás magyar „benchmark”-ja lett. Ez a bioerőmű Szakolyban épült fel, uniós támogatással az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretén belül. A biogáz előállítása elsősorban az alapanyag felhasználásáról és a környezetbarát megoldásról, s csak másodlagos szempontból a hőtermelésről szól. Példaként említhető itt a szintén ÚMVP támogatással megvalósult, s mintaként szolgáló abonyi biogázüzem, mely a sertéstelep hígtrágyájának hasznosítására épült.
A szélenergia a leginkább költséghatékony fajtája a megújuló energiáknak, hiszen a szél helyben termeli az energiát, ami helyben is használható fel. Széles körben felhasználhatóak, legyen szó akár egy hibridrendszerben napelemekkel megoldott térvilágításról, vagy egy halásztanya, akár egy sportcsarnok tetejére szerelt szélerőgépről. Minimális karbantartásra van szükség a későbbiekben, melynél azt is érdemes figyelembe venni, hogy a rendszerbe épített akkumulátorok akár 100 órán át képesek raktározni az energiát szél hiányában.
Magyarország termál világhatalom. Mára már jellemzővé vált a termálvizek kertészeti hasznosítása, sőt 35 éves a kommunális hasznosítási forma is. Hódmezővásárhelyen található Közép-Európa legnagyobb geotermál-rendszere, ahol a helyi közintézmények, lakások, strand távfűtését földhővel oldják meg, hogy gazdaságosabb energiaellátást biztosítsanak helyben.
Mezei Károly, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Települési Energiagazdálkodási Szakosztályának elnöke, és a mostani konferencia levezető elnöke szerinte egyértelműen egy újabb ipari forradalom előtt állunk. Sikeres példaként mesélt a bánkúti hibrid rendszerről, melyben szélmotor és napelem rendszerbe kapcsolásával egy bioház és állatfarm teljes energiafogyasztását bőségesen kielégíti a tulajdonos. A napelemek felhasználási lehetősége végtelen, a hangszigetelő falba épített verziótól a napelemes autókon át, a faluházak, vagy a hódmezővásárhelyi napelemes közvilágítás rentábilis rendszeréig. Az ÚMVP támogatással üzemet építő harsányi feltaláló példázza a kisfogyasztó leleményességét, hiszen a világsikerű napelemes tetőcserép újabb felhasználási módot biztosít a megújuló energiák terén.
Hazánkban egyedülálló kistérségi megújuló energiákra épülő kezdeményezéséről, a MIKROVIRKA rendszerű, „1 Falu- 1 MW” programról, a koordinátor Dr. Nagy József, a BÜKK-MAK Nonprofit Kft. ügyvezetője számolt be. A Bükki falvakban nincs ipar, nincs mezőgazdaság, nincs szolgáltatás. De megvannak a maga kincsei: a szél, a víz, a biomassza és a földhő. Erre épül fel, térségi összefogással 44 településen működő minierőművekből álló termelési közösség. A rendszert uniós támogatás is segíti a LEADER programon keresztül. A megvalósuló komplex projekt 500 főnek biztosíthat rendszeres jövedelmet, értékteremtő munkát, miközben a környezet fokozatosan megtisztul és fejlődik. (a projektről részletes tájékoztató csatolva alább)
Forrás: umvp.eu