Fejlesztés az esélyegyenlőség jegyében Tárnokrétiben
Európai uniós forrásból újították fel Tárnokrétiben az orvosi rendelő épületét. A húszmillió forintos beruházáshoz a helyi önkormányzat kétmilliós önerőt biztosított.
A mai követelményeknek megfelelő orvosi rendelővel gazdagodtak a tárnokrétiek. Az ötvenéves épületet pályázati támogatással, 20 millió forintból újították fel. Az ingatlant akadálymentesítették, tágas várót alakítottak ki és egy közösségi helyiséget is használatba vehetnek.
Jankovits Ferencné, a község polgármestere portálunknak elmondta: a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében nyertek pályázatot. Úgy véli, a 214 lelkes település életében nagy dolog, hogy a fejlesztést megvalósíthatták.
"Tizenhét és fél millió forint uniós forrást sikerült kapnunk, amit közel kétmillió saját erővel egészítettünk ki" – tájékoztatott a községvezető. "Ez az összeg annak ismeretében bír nagy jelentőséggel, hogy éves költségvetésünk alig haladja meg a huszonötmillió forintot. Egyedül, segítség nélkül ezt a beruházást nem lettünk volna képesek elvégezni. Nagyon örülünk, hogy ez a kis falu is megkapta a lehetőséget az esélyegyenlőség jegyében. Olyan szolgáltatást, jelen esetben egészségügyit vehetünk igénybe, mint a nagyobb településeken" - fejtette ki Jankovits Ferencné.
Az orvosi rendelőt tehát akadálymentesítették, a mozgáskorlátozottak számára mellékhelyiséget is építettek. Kialakították a tágas várót és rendelőt, és rendelkezésre áll egy többfunkciós helyiség is. Ez utóbbi alkalmas arra, hogy a különböző kihelyezett szűrő-, illetve szakvizsgálatokat elvégezhessék helyben. A polgármester szerint az átalakítás a fenntartás költségeit is csökkenti. A falakat ugyanis hőszigetelték és a nyílászárók is megfelelnek ennek a célnak. A pazarló konvektoros gázfűtést takarékos rendszerre cserélték le. Az orvosi rendelő hivatalos és ünnepélyes átadását szombaton rendezik Tárnokrétiben.
*
Megszépül a szanyi templom környezete
Európai uniós pályázati támogatással újítják fel Szanyban a templom környezetét. Parkosítanak, térköveznek, sétálóuta kat alakít ki az önkormányzat és az egyházközség.
˝A szanyiak mindig odafigyeltek szakrális emlékeikre. Bőkezűen adakoztak is, ha egy-egy érték megmentéséről volt szó˝ – mondja Tóth Imre helybeli plébános. A napokban a templomtér felújítását kezdi meg az önkormányzat. A fejlesztését jó részét pályázati támogatásból finanszírozzák, de néhány millió forint erejéig a község is ˝a zsebébe nyúl˝.
A település a LEADER-programon volt sikeres, terveiket kilencmillió forinttal támogatja a szervezet. Huszonöt százalékos önrészt is vállaltak a szanyiak, tehát közvetve ugyan, de a helyiek megint adakoznak az egyházközség javára. A munkaterületet már átadták a kivitelezőnek, a munkát a napokban el is kezdik.
Az elképzelések szerint sétálóutakat alakítanak ki, parkosítanak, pihenőpadokat helyeznek el és parkolót építenek. A szükséges térköveket már a helyszínre is szállították, melyekkel szebbé teszik a háromtornyú környezetét. A szintén a templomtéren lévő artézi kútra új kútfejet vásárol az önkormányzat. Az elöregedett, balesetveszélyes fákat kivágták, az oda nem illő kerítést elbontották.
Az önkormányzat a beruházás során együttműködik az egyházközséggel. Közösen készítették el a terveket is. Tóth Imre plébános örömmel fogadta a sikeres pályázat hírét. Ahogy a hívek is érdeklődve figyelik, miként újul meg a templom környéke.
„A templom és a tér egy közös, összefüggő szakrális területet képez” – mondta el Imre atya. „Számos, a helybeli családok által állíttatott emlék található itt, melyekre büszkék vagyunk. (A templom közelében helyezték el Ács Lajos atya, szili plébános adományát, a Szent István-szobrot, illetve a másik oldalon a szanyi cigányzenészek kopjafája kapott helyett.) Figyelemre méltó az ismeretlen eredetű Nepomuki Szent János-szobrunk, ami az 1700-as évek derekán készülhetett. A műemlék alkotást tavaly újíttattuk fel 1,25 millió forintból, szintén példaértékű összefogással. Az önkormányzat kétszázezer forintot adott, a hívek négyszázezer forintot gyűjtöttek össze, a többit az egyházközség állta. Ezért is mondhatom, hogy a szanyiak mindig odafigyeltek értékeikre és ha kellett, áldoztak is rá”.
*
Összefogás a farádi iskoláért
A minap fejeződött be a farádi általános iskola udvarának szépítése.
A helyi szülői munkaközösség, farádi vállalkozók és az önkormányzat összefogásával mintegy négyszáz négyzetméteren térkövezték le az intézmény udvarát. A térkövet és a lerakáshoz szükséges egyéb anyagokat a farádi és a bogyoszlói önkormányzati képviselők pénzéből vette meg az iskola, majd két nap alatt lerakták az udvaron (képünkön).
A ˝rendes˝ áron akár több mint egymillió forintos szépítéshez szükséges gépeket farádi vállalkozók biztosították.
*
Lótenyésztés: Bizonyították tudásukat
Tizedik alkalommal rendezték meg a Lótartó- és Tenyésztő Szakma Kiváló Tanulója Országos Versenyt Kiskunfélegyházán.
A megmérettetésre tíz szakképző iskola tizennyolc végzős diákját nevezte. A csornai Csukás-iskola tanulói eredményesen szerepeltek. Gondozási, tenyésztési, lovaglási és fogathajtási feladatokból, gyakorlati és elméleti ismereteikből, tudásukból bizonyítottak a versenyzők. A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola végzősei közül Tóth Erik a harmadik helyen végzett, a követelményeket hetvenegy százalék felett teljesítette. A versenybizottság javaslata alapján a szakmai vizsga alól mentességet kap. Németh Edina a tizenharmadik lett, a szakmai vizsgán szintén mentességet kérhet. A diákok felkészítő tanárai Kapui Ferenc, Thomka Iván, Szabó Szabolcs.
*
Laktanya-felújítást terveznek a csornai tűzoltók
Laktanyája bővítését tervezi a csornai tűzoltó-parancsnokság. A fejlesztést indokolja a létszámbővítés, illetve a lapos tetős épületrész műszaki állapota.
A csornai önkormányzat pályázati támogatással újítaná fel és építené át a tűzoltólaktanyát. Az 1971-ben épített, 1993-ban bővített épület fejlesztése nem kerülne többe 50 millió forintnál. Ennek nyolcvan százaléka terhelné a városi kasszát. Eredményes pályázattal a fenntartási költségek is csökkennének.
A laktanya északi, lapos tetős részét most szertárként hasznosítják. A bővítéssel beépítenék a tetőteret (Fotó: kisalfold.hu)
A pályázatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentette meg. Célja, hogy a bővített létszámú laktanyákban mind a személyi állomány, mind a technikai eszközök elhelyezése komfortosabb, korszerűbb legyen. Követelményként határozza meg a kiíró, hogy az üzemeltetési költségek csökkentése miatt a laktanyát energiatakarékossági szempontok szerint is felújítsák.
A pályázaton elnyerhető támogatás maximális mértéke a költségek nyolcvan százaléka, maximum 40 millió forint. Eszerint a csornai önkormányzatnak 10 millió forint önerőt kellene vállalnia. Az előkészítés költségeit, különböző felmérések, tervek elkészítését a tűzoltó-parancsnokság vállalta. Műszaki szakértő előzetes terve már rendelkezésre áll az épület lapos tetős részének beépítésére. Azt tervezik ugyanis, hogy a laktanyaépület északi részén lévő lapos tetőt beépítik, könnyűszerkezetes megoldással. Az elképzelést indokolja, hogy a meglévő tető már negyvenéves, a rajta lévő szigetelést jelentős kiadással többször javíttatták. Szakember véleménye szerint azonban a megoldást az jelentené, ha a lapos tetőre egy nyeregtető kerülne, így a jelenlegi beázások megszűnnének.
Másik alapos indok a fejlesztésre, hogy a tűzoltóság létszáma az induláskori harminckilencről ötvennyolcra emelkedett. Az épületet viszont eddig nem bővítették. Az előzetes számítások szerint a beruházással 180 négyzetméterrel lehetne növelni a laktanya hasznos alapterületét.
Kialakítanának egy tanácstermet, konyhát étkezővel, és egy tantermet is. A fejlesztés költségei nem haladnák meg az 50 millió forintot.
A csornai képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy támogatja a tűzoltóság törekvéseit és biztosítja a pályázathoz szükséges önrészt. A főigazgatóság szintén támogatja a terveket, várhatóan jövő nyárra végeznének a munkákkal.
*
Víziközmű-társulás Győrsövényházon
Újabb fontos lépéséhez érkezett a győrsövényházi szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítása: megalakult a Győrsövényházi Víziközmű Társulás.
Az eseményen a község érdekeltségi egységei 76,1 százalékban képviseltették magukat tulajdonos vagy meghatalmazott útján. Elhangzott: eddig a helyiek 84 százaléka csatlakozott a kiépítendő rendszerhez.
A jelenlévők szavaztak a társulat tisztségviselőiről. Az intézőbizottság elnöke Hokstok Imre polgármester, tagja Jós László és Varga Sándor önkormányzati képviselő; ellenőrző bizottságának elnöke Hancz Gábor alpolgármester, tagja Varga Lőrincné és Nagy Zoltán önkormányzati képviselő lett. További két küldöttet is választottak: dr. Matusz Árpád és Muszpantnerné Torma Emília önkormányzati képviselőt.
Határozat született arról is, hogy a társulat maximum 70 millió forint hitelt vehessen fel a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó pénzintézettől a beruházás megvalósítására. A fejlesztést az Európai Unió és a magyar állam 313,8 millió forinttal támogatja. A lakosoknak érdekeltségi egységenként havi 2635 forintot kell fizetniük nyolc éven keresztül.
*
Felújítanák a Csukást - pályázik az önkormányzat
A Csukás-iskola felújítására nyújt be pályázatot a csornai önkormányzat. Egyelőre a terveket készíttetik el. Akár kétszázmillió forint is szerezhető.
A Csukás Zoltán-szakközépiskola oktatási épületének felújítását tervezi a csornai önkormányzat. Pályázatot nyújtanak be, amin legkevesebb 20 millió, maximum 200 millió forint nyerhető. Az intézmény többi épületrészére is ráférne a rekonstrukció, de ezek egyelőre nem férnek bele a pályázati kiírásba.
A Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán indulna az önkormányzat. A tervezési munkákra három irodától kértek ajánlatot. A legkedvezőbbet fogadták el, amelyik 3,4 millió forintért ajánlja a tervek elkészítését. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, felújítják és hőszigetelik az épület külső homlokzatát, cserélik a nyílászárókat, rendbe teszik a tetőzetet. Kiváltják a belső burkolatot, korszerűsítik a villamos rendszert, felújítják a tornaterem öltözőit és akadálymentesítik az ingatlant. A kiírás szerint a kollégiumok és műhelyek fejlesztését nem támogatják, így ezek most kimaradnak a programból. A pályázat a költségeknek legfeljebb a kilencven százalékát finanszírozza. Az anyag benyújtásának határideje május 17.
*
Ingyen visszavihetik a könyveket Csornán
Csorna – A városi könyvtár új kezdeményezést vezet be azoknak az olvasóinak, akik valamilyen oknál fogva késedelemmel tartoznak a könyvtárnak.
Az intézmény minden olvasónak lehetővé teszi személyesen vagy telefonon a kölcsönzési határidő módosítását. E lehetőséggel többen is élnek, de van olyan használó, aki feledékenység vagy egyéb elfoglaltság miatt nem hosszabbítja a határidőt, így felszólító levélben kérik a dokumentumok visszajuttatását. Ilyenkor könyvenként és naponta 10 forint késedelmi díjat számítanak fel. Május 1-jétől minden hónap második péntekjén az adott hónapban felszólított olvasók a késedelmi díj megfizetése nélkül vihetik vissza a náluk lévő dokumentumokat. A kedvezmény csak ezeken a napokon vehető igénybe.
*
Szabó Andris: aranyfokozat
Szabó Andris egyedüli szólóénekesként képviselte a hétvégén megyénket a ˝Tiszán innen, Dunán túl˝ országos népdaléneklési minősítőn.
A bősárkányi fiú, aki elsősorban Máté Péter-slágerekkel vált ismertté, ebben a műfajban is remekelt. A zsűri arany fokozattal minősítette előadását. A szakemberek úgy vélték: Andris ezzel az elismeréssel a csúcsra jutott.
A bősárkányi vak kisfiú, Andris négy népdallal nevezett a versenyre. Ahhoz, hogy a Néprajzi Múzeumban megtartott országos minősítőn részt vehessen, meg kellett nyernie előbb Csornán a térségi, aztán Győrben a megyei döntőt. A fiú portálunknak elmondta: korábban nem vonzódott a népdalokhoz, jobban érezte magát, ha Máté Péter vagy a Neoton família dalait énekelhette. A szili általános iskolában aztán tanára, Németh Zsoltné megszerettette vele a számára addig idegen műfajt is. Az elmúlt években számos versenyen vett részt és népdalaival szinte mindig az első helyen végzett.
Bodza Klára, az Életfa-díjjal is kitüntetett népdalgyűjtő-pedagógus, a budapesti zsűri egyik tagja azzal biztatta Szabó Andrist, hogy előadásmódja már csak apró lépésre van a kiemelt arany fokozattól.
Szabó Zoltán néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum Hagyományok Házának igazgatója szintén hasonló véleményen volt.
Szabó Róbertné, Andris édesanyja portálunknak megjegyezte: a szili iskola énektanárának, Gabi néninek köszönhetik, hogy fia a népdaléneklésben is megállja a helyét. Ő ismertette meg vele a népdalokat és fogadtatta el: azok éneklése is éppen olyan értékes, mint amikor a tőle korábban megszokott slágereket adja elő. A budapesti verseny sikere boldoggá tette Andrist. Annak is nagyon örült, hogy a közreműködő csoportok, énekesek, illetve a zsűri is ismerték már, hallották lemezeit. Az arany fokozat ellenére egyelőre még nem gondolkodnak egy népdalos zenei album megjelentetésén.
A szili általános iskola három további tanulója: Tarcsay Veronika, Dobos Vivien, Tóth Gyöngyi kisegyüttes kategóriában szintén arany minősítést szerzett. Őket is Németh Zsoltné készítette fel.
Tiszán innen, Dunán túl...
A ˝Tiszán innen, Dunán túl˝ Országos Népdaléneklési Versenyt az általános iskolások számára írják ki. Ez a minősítő ebben a korosztályban a legmagasabb szintű megmérettetés. A szili kisegyüttes és Andris előbb a területi versenyen vettek részt, melyen szintén arany minősítést szereztek. A zsűri kategóriájukban őket választotta ki, hogy induljanak a megyei fordulón. Azon ugyancsak arany fokozatot értek el és kivívták a jogot is, hogy részt vehessenek a budapesti döntőn. A Néprajzi Múzeumban szombaton 640 tanuló mutatta be tudását. A zsűriben a szakma meghatározó személyiségei értékelték a teljesítményeket.
Forrás: Csornai HVI, kisalfold.hu