Beled indulhat a kistérségi iskolapénzért
Háromszázmillió forintos iskola-felújítási pályázatot készített a beledi önkormányzat. A kistérség támogatásával a tornacsarnok felújítását és emeletráépítést terveznek az intézményben.
A Kapuvár-beledi kistérség támogatásával a beledi Mikrotérségi Általános Művelődési Központ (MÁMK) iskolája pályázik mintegy háromszázmillió forintra. Ebből az intézmény és a hozzá tartozó tornacsarnok felújítását szeretné elvégeztetni a kisváros önkormányzata. A pénzből tetőszigetelést és új emeletek építését végeznék el.
Minden megyei kistérség egy intézményt ˝indíthat˝ mikrotérségi oktatási központok fejlesztésére. Ahogyan Tompáné Balogh Mária polgármester elmondta, Beled hosszas egyeztetések után kapta meg a kistérség támogatását az indulásra. Szóba került még Kapuvár és Mihályi is, ám végül a dél-rábaköziek elképzeléseit helyezte előtérbe a kistérség tanácsa.
„A pályázható összeg háromszázmillió forint, melyet többféleképpen lehet megosztani. Így ötvenmilliót kaphat a napjainkra harmincéves tornacsarnok, százmilliót az óvoda és a többit költhetjük az iskolára” – ismertette a beledi polgármester.
Az átalakításra két éve kész tervekkel rendelkezik a városháza. Eszerint az iskola másfél emeletnyi ráépítést kapna, ami a jelenlegi áldatlan helyzetet váltaná ki az intézményben. A polgármester örömmel újságolta, Beledben néhány éve újra párhuzamos osztályok működnek, s idén ismét két első osztály indult. „Kell a hely a gyermekeknek, hiszen napjainkban három helyszínen folyik az oktatás. A teljes kihasználtsággal üzemelő tornacsarnok tetejére is ráfér a szigetelés, valamint a nyílászárók cseréje” – fogalmazott a polgármester. Tompáné Balogh Mária kijelentette, bíznak a sikeres pályázatban, ám azt is hozzátette: a régióban már így is több mint százharminc százalékos a túljegyzés erre a pályázatra.
*
Csatornázás – háztartásonként 230 ezer forintos hozzájárulással
A tervek szerint 2011-ben kezdhetik el a szakemberek a bősárkányi szennyvízcsatorna-rendszer kiépítését. Jelenleg az előkészítésnél tartanak, a beruházás másfél milliárd forintba kerül.
A bősárkányiak kilencven százaléka jelezte szándékát, hogy rákötne a község szennyvízcsatorna-rendszerére. A település uniós forrásból valósíthatja meg a másfél milliárd forintos beruházást.
Szalay Imre polgármester elmondta: a csatornarendszer kiépítésének tervével 1995-ben foglalkozott először az önkormányzat. Akkor Csornához szerettek volna csatlakozni, de a jogszabályok ezt nem tették lehetővé. A helybeliek hetven százaléka már akkor igényelte volna a közművet. 2000-ben nyolc tóközi községgel együtt készítettek terveket és pályázatokat, amiket hat éven át rendre elutasítottak a hatóságok. 2008-ban aztán önálló pályázattal indult a falu, de szintén sikertelenül. Tavaly aztán, visszatérve az eredeti ötlethez, a csornai tisztítóra való csatlakozással készítettek pályázatot, uniós forrásban bízva.
Törekvéseiket most már támogatták a döntéshozók. A Környezet és Energia Operatív Program keretében az előkészítő munkákra 55,8 millió forintot nyert Bősárkány. A teljes beruházás közel másfél milliárd forintba kerül, amiből 15 százalékot biztosít a község, a többit az Európai Unió és az állam állja. Háztartásonként 230 ezer forintos hozzájárulást kell fizetniük a helyieknek. Hogy a terheket könnyítsék, kétezer forintos részletekben, száz hónapon keresztül kell a csekkeket feladni. Megalakult már a víziközmű-társulás és előkészítették a Csornával kötendő társulási megállapodást is.
Orbán Gábor projektmenedzser hozzátette: a pályázat első fordulója 2010 decemberében fejeződik be. Ennek jóváhagyása után kezdhetik majd el a közbeszerzéseket a kiviteli munkákra. Ha minden a tervek szerint alakul, 2011-ben kezdhetik a rendszer munkálatait.
*
Jól fogyott az iskolaalma
Lezárult az iskolagyümölcs-program első üteme március végén. Az országban összesen 29 millió darab almát osztottak ki az alsó tagozatos tanulóknak.
Az iskolások és a termelők szerint is eredményes és hasznos az iskolaalma-program. Az Európai Unió által kezdeményezett akció első ütemében – január 4-től március 31-ig – hazánkban összesen 1608 általános iskola vett részt, az alsó tagozattal is rendelkező intézmények 70 százaléka. Megyénkben ennél is jobb az arány: az alsósok 80 százaléka kapott mindennap egy-egy gyümölcsöt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) agrárpiaci főosztályának tájékoztatása szerint országosan 29 millió darab almát osztottak ki. Győr-Moson-Sopronban közel hetven intézmény tizenháromezer alsó tagozatosa várta naponta a gyümölcsöt. A minisztérium tájékoztatójából kiderül: az ország alsó tagozatosainak 4,2 százaléka tanul a megyében.
Az akcióban részt vevő szervezetek, termelők kifizetési kérelmeiket a január 4. és március 31. között kiszállított termékekre június 30-ig nyújthatják be. A támogatást a kérelem hiánytalan beérkezését követő három hónapon belül fizetik ki. Az agrárpiaci főosztály úgy tájékoztatott, hogy várhatóan idén szeptember 1-jétől kezdődik a 2010–2011-es tanév iskolagyümölcs-programja és mindkét félévre kiterjesztik. A jelenlegi kormány ugyanis tervei szerint még elfogadja azt.
A Hanság–Fertőmenti Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) hetven iskolával állt kapcsolatban. Összesen 700 mázsa almát szállítottak ki az elmúlt három hónapban. Családi János elnök szerint az akció a termelők szempontjából is hasznos volt és várják a folytatást. „A TÉSZ-nek három almásgazdája működött együtt az iskolaalma-programban” – mondta el Családi János. „Piaci áron számolva ez körülbelül ötmillió forint értékű terményt jelent. Az elszámolásokat az első ciklus végén nyújtottuk be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A hivatalnak kilencven napja van arra, hogy megvizsgálja az igényeket, tehát körülbelül július végén jutunk pénzhez”.
Családi János hozzátette: a piaci ár felső szintjén állapították meg az árat. Ez tartalmazza a tárolási, a válogatási és a szállítási költségeket is. Különböző, úgynevezett kísérő intézkedéseket is vállaltak a közreműködő szállítók. A Hanság–Fertőmenti TÉSZ iskolai oktatásokat, ismeretterjesztést, tájékoztatást vállalt fel az egészséges életmódról, a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról. „A termelők szempontjából mindenképpen eredményes volt az akció. Egyrészt piacot találtak almájuknak, másrészt jó áron tudták értékesíteni. Igaz, a kiszállított mennyiség országos szinten sem volt igazán jelentős tétel az első három hónapban. Mi az újabb programban is szeretnénk részt venni. Felvettük az iskolákkal a kapcsolatot és a szövetkezet várja további intézmények jelentkezését is, melyek szívesen bekapcsolódnának az iskolagyümölcs-akcióba”.
A szili általános iskola az elsők között csatlakozott annak idején a kezdeményezéshez. Náray Lajosné igazgató jelezte: nem is bánták meg. „A gyerekek kedvvel fogyasztották napi almájukat, már várták, hogy mikor kapják meg. Az akció tehát nálunk eredményes és sikeres volt. A szállítás és a minőség is mindig megfelelt, ha szeptembertől ismét lehet, mi biztosan részt veszünk az akcióban. Jó volna, ha nemcsak az alsó, hanem a felső tagozatosok is részesülhetnének a gyümölcsből” – mondta az intézményvezető.
*
Megkezdődött a hídfelújítási munka
Rábakecöl - Két nyílt tenderen összesen 908 millió forintért rendelt meg hídfelújításokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
A második tender csak két híd – a Rábakecöl utáni Rába-híd és a gyulai Fehér-Körös-híd – felújítását tartalmazza. Az előbbit – három ajánlattevő közül – a Magyar Aszfalt Kft. nyerte el 38,6 millió forinttal. Itt is az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert, de alapvetően az ár dominált.
A Vas megyei Kenyeri és Győr-Moson-Sopron megyei Rábakecöl közötti Rába-híd gyalogjárdájának egy része az elmúlt év októberében leszakadt. A kisalfold.hu akkori információi szerint a szerkezetbe jutó víz oly mértékű rozsdásodást okozott a híd bal oldali szakaszán, hogy a betonban lévő acélbetétek teljesen korrodálódtak, s emiatt zuhant a mélybe a járda. A munkaterületet átadták a kivitelezőnek, majd a javítás áprilisban kezdetét vette.
Tuba Erik rábakecöli polgármester elmondta, a tavaly októberi helyzetet a Magyar Közút Kht. gyorsan és megfelelően kezelte, a biztonságtechnikai eszközöket még akkor kirakta a pályatestre.
*
Év végéig átalakítják a beledi szociális központot
Közel harmincmillió forintból új udvart, és további feladatokat kap a beledi Egyesített Szociális Központ. Az intézmény átalakítását ez év végéig befejezik.
Az Egyesített Szociális Központ, mint a térség szociális szolgáltatásait ellátó intézmény minőségi fejlesztésére adott be nemrég pályázatot Beled önkormányzata. A nyertes pályázatból több mint huszonhétmilliós költséggel (tízszázalékos a helyi költségvetés önrésze) fejlesztik az Egyesített Szociális Központ épületét, udvarát és az ottani szolgáltatásaik színvonalát.
Odoricsné Buthi Krisztina intézményvezető közölte, az intézmény udvarát szinte teljes mértékben átalakítják. Az épület által félig zárt udvaron szabadidős programokra alkalmas parkot és játszóteret létesítenek. Az intézmény épületének átalakítása után e helyszínre költözne a jelenleg az óvodában működő családi napközi is, de a teljes akadálymentesítést is megvalósítják a pályázati pénzből. Így a gyengénlátók és a halláskárosultak számára is hozzáférhetővé teszik a szolgáltatások egy részét.
A fejlesztési forrásokból az Egyesített Szociális Központ funkcióinak bővítésére is telik. A szakemberek szülősegítő programokat indítanak, közösségi klubot alakítanak ki pszichiátriai betegek részére és egy információs hálózatot is létrehoznak, ahol a szociális központhoz tartozó tizenkilenc településnek is hozzáférést biztosítanak. Ennek ellátásához egy új munkatárssal bővül az intézmény dolgozói létszáma.
„A több mint huszonhétmillió forintos beruházás közbeszerzéseit még tavasszal elindítjuk, várhatóan július elejétől kezdődhet az építkezés. Reményeink szerint még ebben az évben be is fejezzük a szociális központ átalakítását” – tette hozzá Odoricsné Buthi Krisztina.
*
Magasból mentőt is vásárolnának a kapuvári tűzoltók
A kapuvári tűzoltóság egy tartalék járműfecskendőt, egy magasból mentő gépkocsit, technikai felszereléseket vásárolna pályázati forrásokból. Felújítanák a laktanyát is.
„Az utóbbi évek legnagyobb fejlesztései előtt áll a kapuvári tűzoltóság, amennyiben sikeresek lesznek az idén beadandó pályázatok” – jelentette ki Molnár Sándor őrnagy, kapuvári parancsnok. A helyi önkormányzat támogatásával benyújtandó pályázatok egyikéből tartalék gépjárműfecskendőt vennének. A meglévő húszéves jármű javítása lassan többe kerül, mint maga a technika, ezért a kapuváriak egy felújított autó vásárlására pályáznak. A hatvanmilliós autót tartalékba állítanák.
Szintén pályázati forrásokból szeretnének egy magasból mentő járművet beszerezni. A laktanyában jelenleg egy 31 éves, elavult létrás autóval oldják meg a szükséges mentéseket: ennek kiváltása százötvenmillió forintba kerülne. A tűzoltóparancsnok úgy véli, az új autó ismét harminc évig elláthatná Kapuvár és a környék ez irányú feladatait. A vásárlás bevételt is hozna: a kosaras autó bérmunkában is tudna dolgozni.
Egy másik pályázatból a kapuvári laktanya személyi technikáját is javítanák: a sisakok, légzőkészülékhez kapcsolódó technikák és egyéb műszaki felszerelések vásárlása mintegy 6,5 millió forint lenne. Ennek önrészét a Kapuvár Tűzvédelméért Alapítvány vállalná magára.
„Vélhetően a leggyorsabban a laktanya felújítási pályázatáról születik döntés” – mondta Molnár Sándor. Az összességében tizenkétmilliós beruházás keretében megújítanák a tetőt, napkollektorokat szerelnének és az épületek hőszigetelést kapnának. Molnár őrnagy utalt rá, ezen pályázataik évekig elhúzódhatnak, azonban hozzátette, számítanak a környező települések segítségére is.
*
Iskolafelújítás – Bágyogszovát lett a befutó
Három iskolafelújítási terv közül a bágyogszováti önkormányzat pályázatát támogatja a csornai kistérségi tanács.
Nehéz helyzetben voltak a polgármesterek, mivel három felújítási projekt közül kellett választaniuk. Végül titkos szavazással döntöttek. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program „Kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című pályázatán ugyanis hárman szerettek volna indulni. A kiíró azonban a tanácsokra bízta a választást, mivel minden kistérségből csak egy projektet fogadnak be.
Előzetesen három felújításról volt szó: a kónyi és a bágyogszováti általános iskoláról, illetve a csornai Csukás-szakközépről. Az összejövetelen aztán Tompos Béla, Farád polgármestere jelezte: 140 éves óvodaépületüket is ˝indítani˝ szeretnék a versenyen. Az érintett polgármesterek, Takács Csaba, Aller Imre, illetve dr. Kristóf János, a Csukás igazgatója mondták el érveiket, terveiket és kérték a tanács támogatását. Ekkor még Tompos Béla is ˝versenyben˝ volt. Ám közel másfél órás vita, érvek és ellenérvek után abban egyeztek meg, mivel a farádi önkormányzat nem fenntartója a helyi óvodának, nem is kérheti pályázata támogatását. (A farádi óvoda fenntartására a község 2008-ban Csornával hozott létre társulást. – a szerk.)
Takács Csaba a bágyogszováti iskola érdekében arról beszélt, hogy ne érzelmi alapon döntsenek kollégái és végre a kisebb beruházások és a kisebb települések is kaphassanak lehetőséget. Dr. Kristóf János azt hangoztatta, hogy a három intézmény közül igazából a Csukás tölt be kistérségi szerepet. Aller Imre (Kóny) szerint olyan projektet kell támogatni, amelyik majd a pályázaton is megállja a helyét. Ha ugyanis nem felel meg, a kistérség elesik a támogatástól. Saját projektjükről megjegyezte: "iskolájuk több települést lát el, valamint tornacsarnokuk is számos kistérségi rendezvénynek ad helyet".
A napirendhez hozzászóltak a tanács tagjai is: Sebestyén Katalin (Bogyoszló) úgy vélte, ebben a kérdésben nem lehet jó szívvel dönteni és a pályázat kiírója nehéz helyzetbe hozta a tanácsot. Ezzel értett egyet Turi György (Csorna) is, Tompos Béla ezzel szemben bölcs gondolatnak nevezte, hogy a helyiekre bízták a kiválasztást. A vita végén Pálffy Attila (Vág) javaslatára titkos szavazást rendeltek el. Ennek eredménye szerint a kistérségi társulás tanácsa Bágyogszovát pályázatához adja meg támogató határozatát.
Az önkormányzatnak május 17-ig kell benyújtania az anyagot. Terveik készen vannak, a beruházás költsége 65 millió forint lenne, amihez tízszázalékos önrészt biztosít a község.
*
Pályázatból újítják fel a kegyhelyeket
Egy pályázat részeként újítják fel a Kapuvár–beledi kistérség több, országos hírű szakrális emlékét, így a ciráki Király-kápolnát, az osli kálváriát és a veszkényi pietŕt.
Mint korábban már beszámoltunk róla, egy sikeres pályázat nyomán a turisztikai fejlesztések mellett több kistérségi szakrális emlékhelyet is felújítanak a Kapuvár–beledi kistérségben. A pályázatból összességében 146 millió forintot kapnak, ebből a keretből – a turisztikai fejlesztések mellett – olyan országos hírű emlékhelyeket is felújítanak, mint a ciráki Király-kápolna, az osli kálvária vagy a veszkényi pietŕ szobor.
A kistérség bővelkedik szakrális értékekben, a jelenleg felújításra várókon kívül elég csak a vitnyédi Krisztus-fát, a vadosfai két templomot (vadosfai ˝csata˝), a mihályi régi szobrokat vagy az osli Mária-szobrot említeni. A kistérség egyik méltán leghíresebb szakrális értéke a ciráki Király-kápolna, mely IV. Károly utolsó magyar király 1921. évi második visszatérésének állít emléket. A Cirák és Dénesfa közti kápolnát a királyt szállító repülőgép leszállási helyére építették. Az utolsó magyar király 1921. március 27. és április 5. között érkezett először vissza Magyarországra, majd Horthy kormányzótól a hatalom átadását kérte, sikertelenül. Másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel a nyugat-magyarországi Cirák-Dénesfára. Ellenkormányt alakított, és vasúton Budapest felé indult Ostenburg-Moravek Gyula Sopronban állomásozó csendőr csapataival. Október 23-án Budaörsnél találkoztak a királyhű és a jórészt az egyetemi zászlóaljakból álló horthysta csapatok. A kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, mire azok megadták magukat. A kistérségi pályázat eredményeképp a kápolna és környéke visszanyerheti eredeti állapotát.
Képünkön az osli kálvária (Fotó: kisalfold.hu)
Szintén történelmi emlék az osli kálvária is. A kegyhelynek XIV. Benedek pápa Mária szeplőtelen fogantatása és születése ünnepeire teljes búcsút engedélyezett 1752-ben. IX. Pius ezeket a kiváltságokat 1858-ban, a lourdes-i jelenés évében tovább bővítette. Az osli búcsú még napjainkban is komoly hagyományoknak örvend, egyfajta zarándokhellyé vált. A templom körüli kálvária tizennégy stációja 1859-ben épült és máig fontos szerepe van a búcsújárásban. Helyét a település legmagasabb pontjának tartják, ezért is kaphatta a Kálvária-domb nevet. A támogatásból a kálváriát és közvetlen környezetét újítják fel.
Kultúrtörténeti múltja van a veszkényi pietŕ szobornak, melyet a néphagyomány a kistérség legrégebbi szobraként tart számon. A mellette álló kápolna 1887-ben épült, ám a napjainkra meglehetősen ˝viharvert˝ szobor talapzatán 1755-ös évszám van. A hagyomány szerint a szobor – ˝fehér kép, mely fájdalmas Szűz Anyát ábrázolja, karjában a Kisjézussal˝ – ihlette a kápolna építőit is: a szobor jelölte ki az építmény helyét. A kistérségi pályázat forrásaiból itt is a szobrot és annak közvetlen környezetét újítják fel.
*
A rendezett úthálózat a Rábaközbe vonzhatja a befektetőket
Vápár József konzul szerint 2014–15-ben érhetjük el a válság előtti gazdasági szintet. A Rábaközről úgy véli, amíg nincs rendes közlekedési infrastruktúra, addig nem lehet befektetőkre várni.
A kapuvári születésű Vápár József esseni (Németország) gazdasági konzul a minap szülővárosában a hazai külföldi befektetésekről beszélt. Elöljáróban elmondta, a külföldi befektetők első kérdése mindig az, hogy a célország mennyi támogatást ad a letelepedni szándékozónak. Ennek mértéke harminc és ötven százalék között mozog. Ez országrészenként is eltérő, megyénk harminc százalékot ad, az ország keleti felében nem ritka az ötven százalék sem.
Megyénk nincs túl jó helyzetben, hiszen a befektetőket hazánk elmaradottabb régióiba irányítják. A szakember szerint a befektetők a közlekedési és hírközlési infrastruktúrát keresik először, aztán a megfelelő számú munkaerőt. Ám a ˝komoly˝ feltételek mellett előfordultak sajátos szempontok is: például egy japán cég oda települt, ahol közel volt a golfpálya.
„Kapuvár és a Rábaköz azért van nehéz helyzetben, hiszen az autópálya messze van, a főutak minősége pedig messze nem a kívánatos” – jelentette ki. Azt azonban hozzátette, a kis és közepes cégekre viszont érdemes lenne Kapuvárnak is figyelnie, hiszen a következő években újabb befektetési hullám indulhat Németországból. A német gazdaság 2013-ban érheti el a 2008-as, válság előtti szintet, hazánk gazdasága ezt pár év késéssel követi. A válságról elmondta, a magyar export tizenöt százalékot, az import harminc százalékot zuhant.
Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu