Összesen 49 mintaértékű vidékfejlesztési projektet díjazott a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat zsűrije a közelmúltban, a II. LEADER Expo keretében.
A Csengeren működő Szatmári Ízek Kft. első díjat kapott 100 százalékos gyümölcslé és gyümölcsszárítmány készítéséért. Szabolcsban évről évre visszatérő probléma, hogy a termelők nem, vagy csak rendkívül olcsón tudják eladni a megtermelt alma egy részét. A Szatmári Ízek Kft. egy körülbelül 100 tagból álló termelői értékesítő szervezettel (tész) működik együtt, tőlük vásárolják fel a gyümölcsöt, zömében almát. Más léüzemek kilónként 6-7 forintot kínálnak ugyanazért az almáért, amelyikért a Szatmári Ízek Kft. viszont 20–25 forintot is tud adni.
Gulácsi Mihály ügyvezető elmondta: öt éve kezdték az egészséges gyümölcslevek gyártását. A technológia rendkívül egyszerű. A gyümölcsöt megdarálják, a levét kipréselik, egyszerű hőkezeléssel, adalékanyagok és cukor hozzáadása nélkül tartósítják – így megtartja magas vitamintartalmát és friss ízét. A termék úgynevezett bag-in-box csomagolásban, 3, 5 és 10 literes tételben kerül a piacra. A bag-in-box csomagolás azt jelenti, hogy papírdobozban helyezik el a légés fénymentes „zsákot”, amelynek az alján kis műanyag csap található. A gyümölcslé felbontás után akár hetekig eltartható, mert ezzel a technológiával nem kap fényt és levegőt.
Újabb termékük az almából készült chips, amellyel a kereskedelemben kapható zsíros, szénhidrátos rágcsálnivalók egy részét igyekeznek egészséges termékkel helyettesíteni. Gulácsi Mihály kiemelte: részt vesznek az iskolagyümölcs-programban is. Száz iskolában 16 ezer gyermeknek szállítanak naponta almát – a költségek 69 százalékát az Európai Unió fedezi. Az ügyvezető végül szóvá tette: a különlegesen szigorú hazai előírások csekély változtatásával elérhetővé válna, hogy osztrák mintára családi gyümölcslé-feldolgozók létesülhessenek.
A Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Kistérségi Társulás első díjat nyert Az Élhető Muramente-Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktummal. Novák Barbara projektvezető így beszélt ennek lényegéről:
– Kiemelten kezeljük az álláskeresésben a hátrányos helyzetű csoportokat: a munkatapasztalattal még nem rendelkező pályakezdőket, a negyven év feletti nőket, a romákat és a megváltozott munkaképességűeket. Rájöttünk ugyanis, hogy a munkaügyi központok nemigen képesek többre, mint hogy regisztrálják a munkát keresőket. Ahhoz, hogy több embernek legyen munkája, össze kell fogniuk a munkaadóknak, a munkavállalók szervezeteinek, az oktatási intézményeknek. Abból kell kiindulni, mire lehet szükség a piacon. A vállalkozóknak ilyen termékeket kell gyártaniuk, a munkát keresőknek az ehhez szükséges szakmákat kell elsajátítaniuk.
A legfontosabb feladat egy kistérségi adatbázis létrehozása, bővítése és folyamatos frissítése volt. Szerepel benne például minden helyi vállalkozás – a legkisebbtől a legnagyobbig. Összehozzák a vállalkozókat egymással és az oktatási intézményekkel: az együtt gondolkodás termékeny ötleteket hoz a felszínre. Szerepelnek az adatbázisban a kistérség turisztikai értékei is, a letenyei Szapáry-kastélytól a bázakerettyei termálfürdőig. A vendégek friss információt kapnak, például arról, hogy mikor virágoznak a közeli arborétumban az azáleák, és hogyan kell az erdei kisvasúttal eljutni hozzájuk. Az adatbázis alapvetően egy honlap, negyedévente azonban Murahíd néven nyomtatott hírlevelet is kiadnak, és ingyen terjesztik.
A magyar fűszerpaprika piacra jutásának elősegítéséért kapott különdíjat a röszkei Paprikamolnár Kft. A cég a helyi termelők fűszerpaprikáját dolgozza fel és juttatja piacra. Az utóbbi években azonban a hagyományos technológiával készült hazai paprika mindinkább háttérbe szorul a Dél-Amerikából és Kínából származó importáru mögött. Már nemcsak csomagolt őrleményből fogy kevesebb, mint régen, hanem elpártolnak az olcsóbb import felé a húsfeldolgozók és a kolbászkészítők is.
A Paprikamolnár Kft. újításának, a paprikaparknak a lényege, hogy a hagyományos paprikafeldolgozást összekötötték az idegenforgalommal. A vendégek Molnár Anita idegenvezetésévelmegnézhetik az üzemet működés közben, a feldolgozás hagyományos eszközeit, és megtudhatják, mennyit jelent a paprika ízét, beltartalmi értékeit tekintve például az utóérleléses technológia. A közeli idegenforgalmi célpontokból – Szegedről, Mórahalomról, Ópusztaszerről – évente mintegy ezer látogatójuk van, akik vásárolnak is termékeikből. Molnár Anita azonban azt tartja a legfontosabbnak, hogy a paprikapark révén idegenforgalmi szakemberek körébe került, és ott olyan potenciális vásárlókkal – falusi vendéglátókkal, hagyományos húskészítőkkel – ismerkedett meg, akik segítségével átmenthetik a tradicionális magyar fűszerpaprikafeldolgozást jobb időkre, amikor újra nemcsak az ár, hanem a minőség is számít.
Tanács István
Forrás: ÚMVP, Népszabadság