Az informatikai képzés megújítása Nagykanizsán
A Nagykanizsa és Térsége Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), a Cisco Magyarország között létrejött megállapodás alapján megújulhat a Zala megyei városban az informatikai képzés.
Nagykanizsa szakképző intézményeiben az informatikai képzés évek óta fontos szerepet játszik. Az OKJ-ban szereplő szakmák iskolarendszerű oktatása mellett nagy hangsúlyt fektettek a felnőttképzésre, illetve a szakmai kapcsolatok fejlesztésére, ápolására. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában - Magyarországon az elsők között - létrejött az ECDL vizsgaközpont, valamint a Cisco CCNA Lokális Akadémia, majd a Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium is kapcsolódott a CISCO Lokális Akadémia hálózatába.
2008-ban alakult meg a Nagykanizsa és Térsége TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft., amelynek egyik célja az erőforrások optimális kihasználása és a párhuzamosságok lehetőségek szerinti kiküszöbölése.
Béni Gabriella, a Cisco Magyarország akadémiai programjának vezetője kiemelte, hogy az új tananyag olyan képzés, amely informatikai előismeretek nélkül, minden korosztály számára alkalmas a háztartásban vagy a munkahelyeken található számítógépek kezeléséhez, bővítéséhez, hibaelhárításához és javításához szükséges ismeretek megszerzésére. Segítségével a munka mellett tanuló felnőttek is könnyen elsajátíthatják a számítástechnika alapvető ismereteit.
Már márciusban elindult egy próbakurzus, melynek során 12 zsigmondys, cserhátis és a Pannon Egyetem Nagykanizsai kampuszán tanuló fiatal próbálhatja ki az újfajta oktatási módszert.
Mérksz Andor a TISZK ügyvezetője a távlati tervek között említette, a jövő évtől az informatikai képzéshez hasonlóan a vállalkozói ismeretek megreformált képzését is el szeretnék indítani.
Forrás: szuperhir.hu
*
A kórház sürgősségi ellátásának korszerűsítése
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)keretében 451 millió Ft értékű uniós támogatás áramlik a városba a kórház sürgősségi ellátásának fejlesztésére. Az önkormányzati önrésszel együtt 523 millió Ft beruházás valósul meg. Az uniós támogatásnak köszönhetően 2011. végére a kórház sürgősségi osztálya európai színvonalú, jól felszerelt, modern gyógyító egységgé válik.
Németh Rita projektvezető rövid tájékoztatást adott a projekt benyújtásának indokoltságáról.
A Kanizsai Dorottya Kórház 2007. júliusában létrehozta a Sürgősségi Betegellátó Osztályát, amelyet erőteljes kompromisszumok árán, ideiglenes elhelyezéssel 25 millió Ft saját erőből valósított meg. Az akkor rendelkezésre álló forrás azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy egy korszerű struktúrájú, EU-konform ellátási forma valósuljon meg az intézményben.
Az ellátás súlyponti kórházhoz méltó elhelyezési és tárgyi feltételeinek megteremtése indokolta a TIOP 2.2.2. pályázat benyújtását, melyet a Kanizsai Dorottya Kórház fenntartójaként Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 72 millió Ft önerő biztosításával egyhangúlag támogatott.
A projekt keretében elsődlegesen a kórház területi ellátási kötelezettségéhez tartozó nagykanizsai, letenyei és zalakarosi kistérség 103 ezer fős lakossága sürgősségi ellátásának feltételei korszerűsödnek. Ezen felül az SBO az idegenforgalmi és egyéb céllal a térségben tartózkodó valamennyi magyar és külföldi állampolgár sürgősségi ellátását is biztosítja. A sürgősségi ellátás fejlesztése elengedhetetlen a megépült nemzetközi tranzitútvonal (M7 autópálya) baleseti sebészeti ellátása céljából, mely különösen a nagy forgalmú horvát-magyar határátkelőhely miatt jelentős
Németh Rita ismertette a beruházás rövid szakmai tartalmát.
A TIOP 2.2.2. pályázat keretében a szakrendelőintézet folytatásaként újonnan épített épületszárnyban tervezzük a sürgősségi osztály végleges elhelyezését és korszerű orvostechnológiával való felszerelését.
A fejlesztést követően 744 m2 újonnan épített és 307 m2 felújított területen zajlik a sürgősségi gyógyító munka. A mentővel történő megközelíthetőség javul és teljeskörű akadálymentesítés valósul meg. A sürgősségi osztály eszközparkja bővül: 52 db új orvostechnikai eszköz kerül beszerzésre, köztük altató-, lélegeztetőgépek, defibrillátor és ultrahangkészülék. Korszerű sürgősségi műtőt szerelünk fel a gyors, időveszteség nélküli azonnali beavatkozások elvégzéséhez. A dolgozók számára korszerű, modern elhelyezési feltételeket biztosító munkaterületet alakíthatunk ki. A projekt keretében a betegellátáshoz kötődő informatikai rendszer is korszerűsítésre kerül. A projekt zárásának várható időpontja: 2011. december 31.
Nagyon örömmel fogadtuk a támogatást, mert így esélyt kapott a kórház ahhoz, hogy a jelenleg fejlesztési gondokkal küzdő Sürgősségi Betegellátó Osztály a szakmai feltételeknek és előírásoknak megfelelő korszerű osztállyá váljék.
A projekt teljes időtartama alatt információs központot üzemeltetünk, melyen a sürgősségi projekttel kapcsolatos kérdések illetve észrevételek megtehetők.
Elérhetőség: 06-93/500-700
H-CS: 8-16 óra
P: 8-13 óra
*
Zalai IKSZT nyertesek
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) "Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek" kialakítását célzó pályázatra 46 zalai település nyújtott be sikeresnek ítélt pályázatot, s nyert támogatást. Ebből kilenc település (Belezna, Hahót, Magyarszerdahely, Sormás, Murakeresztúr, Surd, Liszó, Nagybakónak, Szepetnek) tartozik a Nagykanizsai Kistérséghez, valamint Zalaszentbalázs, amely pályázata jelenleg fellebbezési stádiumban van, de minden esély megvan rá, hogy az ő elképzeléseiket is támogatásban részesítse a Bíráló Bizottság.
Az IKSZT fejlesztés célja egy olyan többfunkciós, közösségi, közművelődési és szolgáltató központ létrehozása, amely szélesíti a helyben elérhető alapszolgáltatások körét, célul tűzve ki az információs és kommunikációs technológiák helyi elérhetőségének javítását, beleértve a kulturális tevékenységek fejlesztését, ezzel teret adva a lakosság számára a különféle igényeknek megfelelő közösségi programoknak. Mindennek alapját a funkciójukat vesztett épületek infrastrukturális megújítása, műszaki korszerűsítése adja. A pályázók számára rendelkezésre álló támogatás nem kevés, egy IKSZT kialakítására, szolgáltatásokkal való megtöltésére a további működési költséggel együtt 200 000 eurót, mintegy 50 millió forintot hívhatnak le a pályázók.
Az infrastrukturális fejlesztéssel az FVM a kapcsolódó betelepülő szolgáltatások, programok gerincét teremti meg, illetve az első három évben nyújtott kapcsolódó működtetési támogatással a program fenntarthatóságát segíti. A komplex fejlesztés lehetővé teszi a kistelepülések számára a közösségi tér megerősödését, funkciókkal való ellátását és a minőségi szolgáltatások működtetését, finanszírozását.
*
Zalakaros tűzoltó laktanyát avatott
Zalakaros tűzoltó laktanyát avatott és tűzőrséget indított útjára május 4-én, a tűzoltók és a tüzes szakmák védőszentjének ünnepén. Így a régi álom megvalósult, a tűzoltó szertár mellé a laktanya is megépült, a két objektum együttes értéke közel 130 millió Ft. A fürdővárosban megtartott megyei ünnepségen ez alkalommal elismeréseket adtak át, és soron kívüli előléptetésekre is sor került.
A Szent Flórián napi ünnepség tábori misével vette kezdetét, a köszöntők sorát Wéber Antal, tűzoltó ezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főigazgatója nyitotta. Beszédében Szent Flórián kultuszának elterjedéséről, életútjáról szólt. „Mi tűzoltók békeidőben is állandóan harcoló alakulat vagyunk” – fogalmazott Wéber Antal, s nem szakma a miénk, hanem hivatás, mely kiválasztott minket.
Zalakaros teljes önerőből tisztelgett az önkéntes tűzoltók több évtizedes munkája előtt. „A technikai feltételek biztosítása volt a kezdet, a személyzeti feltételek erősítésével most fokozzuk városunk biztonságát” – mondta Szirtes Lajos, Zalakaros polgármestere. Úgy fogalmazott: az önkéntes egyesület 80 éves évfordulóján a köszönet részeként avathatjuk a laktanyát. A polgármester egyúttal megköszönte Nagykanizsa önkormányzatának az együttműködést. Cseresnyés Péter alpolgármester, országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a felépült laktanya s így a 24 órás szolgálat létrejötte jó példa arra, miként tud összefogni két település a cél érdekében minden rivalizálás nélkül. Egri Gyula, a nagykanizsai tűzoltóság parancsnoka elmondta: azt, hogy a 3. szer kikerült Zalakarosra, s egy fél raj 24 órás szolgálatot lát el, elsősorban a távolság indokolta.
Az ünnepség végén Széchenyi Ödön emlékplakettet vehetett át Száraz István, a söjtöri önkéntesek parancsnoka, a Zala megyei tűzoltószövetség ajándéktárgyat adományozott Szirtes Lajos polgármesternek, Senkó Zoltán nyugállományú tűzoltóezredes több évtizedes munkáját is elismerte a szövetség. A nagykanizsai hivatásos tűzoltóság állományából 15 fő soron kívüli előreléptetésben részesült.
*
„Biztonság a kicsiknek” – bölcsődei férőhelybővítés Nagykanizsán
A Nyugat Dunántúli Operatív Program keretén belül került kiírásra a Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése (NYDOP-2009-5.1.1/A,B) című pályázati felhívás.
A támogatási konstrukció célja a szociális alapszolgáltatások (kivéve a tanya- és falugondnoki szolgálat) és a gyermekjóléti alapellátások (kivéve az átmeneti ellátások) elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és a már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével.
A 2009 év novemberében „Biztonság a kicsiknek” – bölcsődei férőhelybővítés Nagykanizsán címmel benyújtott pályázat egyszeri, 64.178.261 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, amely 90 %-os támogatási intenzitást jelent. A projekt teljes elszámolható költsége 71.309.179 Ft, melyet a leendő Bölcsőde terveinek előkészítésére, az építésre, szükséges eszközök beszerzésére, valamint marketingre és nyilvánosság biztosítására kívánunk fordítani.
A tervezett fejlesztés bemutatása
A Bölcsőde megvalósítása az Attila út 7. alatti épület felújításával 40 férőhellyel bővül a város bölcsődei férőhelyeinek száma. Ezzel Nagykanizsa város gyermekellátási feladatainak feltételrendszere javul, hiszen eggyel több intézményében alakulnak ki - a bölcsődések közvetlenül 16 % - át érintően - a méltányosabb nevelési - gondozási körülmények.
A kiválasztott ingatlan felújításával műszaki tervdokumentáció, tételcsoportos műszaki költségbecslés készült, megtörténtek az egyeztetések a szakhatóságokkal.
A projekt keretében az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezzük:
* Építés (felújítás) során: két felújított bölcsődei gondozási egység két-két csoportszobával, vizesblokkokkal, öltöztetővel, váróval, elkülönítővel, előtérrel, WC-vel és terasszal, kiegészítő funkcionális helyiségekkel történő kialakítása, felújítása tervezett. Megvalósul a fűtési és világítási rendszer kismértékű átalakítása, a nyílászárók cseréje, az épület projektarányos, komplex akadály-mentesítése. A kapcsolódó udvar felújítása, a környezet rendbetétele is megtörténik.
* Eszközbeszerzés: meghatározó a 0-3 éves korosztály speciális igényeiből adódó szükséglet, a funkcionálisan különböző helyiségek, illetve a felnőttek eszközigénye, az ellátottak életkori sajátosságainak, speciális egészségügyi (mosható-fertőtleníthető), biztonsági, pedagógusi és esztétikai feltételeknek való megfelelés. A berendezések célszerűek, praktikusak, a tagbölcsőde helyi sajátosságait tükrözők lesznek. A felszerelések listájának összeállítása a HACCP rendszer követelményeinek figyelembevételével történt.
* Projektmenedzsment működtetése: a tevékenységek megvalósulását a projektmenedzser irányításával működő belső monitoring-rendszer biztosítja, kiemelt figyelmet fordítva a kockázati tényezőkre, a szükséges intézkedések megtételére. A projektmenedzsment megfelelő szakmai tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik.
* Projekthez kapcsolódó egyéb tevékenységek: jelentős hangsúlyt fektetünk az elkészült kommunikációs terv alapján a nyilvánosság biztosítására, a műszaki ellenőrzése és a könyvvizsgálatra.
A fejlesztés várható eredményei
Önkormányzatunk a beruházás eredményeként az alábbi kézzelfogható eredményeket várja:
* 646,2 m² épület értéknövelő felújítása
* 40 fős férőhelybővítés, 13 új munkahely létrehozása
* korszerű ellátási körülmények
* költséghatékony működés
Mindennek eredményeként a beruházás egyenlő esélyt nyújt a kisgyermekes családoknak az ingyenes bölcsődei ellátás, a szakszerű gondozás igénybevételére. Az előírások szerint kialakított eszközökkel és játékokkal felszerelt csoportszoba, kiszolgálóhelyiségek és játszóudvar a bölcsődei ellátás feltételrendszerét javítják, biztosítva a komplex akadály-mentesítést is. Hozzájárul a gyermekjóléti ágazat fejlesztéséhez, közvetve a településen élő családok életszínvonalának javulásához, az anyák munkába állását segítve a női esélyegyenlőség biztosításához, a szociálisan rászoruló gyermekek elhelyezésével, a gyermekszegénység küzdelemhez. A gyermekvállalási kedv ösztönzése által hosszú távon a népességfogyás ellen hat.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
*
A norvég vendégek szívesen visszajönnének Kanizsára
A holmestrandi Botne Skole küldöttsége töltött el nemrég egy hetet Nagykanizsán, a Zrínyi Miklós Általános Iskolával közös EU-s projektjük keretében.
„Amellett, hogy más kultúrát képviselnek, például tolerancia terén nagyon sokat tanulhatunk tőlük, a gyerekek számára az angol nyelv gyakorlására is kiválóan alkalmas minden találkozás a norvég partneriskolánk tanulóival” – magyarázta Hetyeiné Kovács Andrea és Gálné Gaál Lívia, a nagykanizsai Zrínyi-iskola két tanára, hogy miért is jó egy zalai intézménynek szoros kapcsolatot fenntartani egy norvég iskolával. „A kommunikációs képességek fejlesztésén túl barátságok alakulnak ki, melyek a jövőt is befolyásolhatják.”
A norvég küldöttséget vezető Gertruud Kunst és társa, Jon Loevaas elárulták: két évvel ezelőtt jártak már a nagykanizsai iskolában. Számukra több meglepetést tartogatott a magyar oktatási rendszer – például a norvég iskolákban nem lehet táncórákra járni. „A mostani projekt keretében a norvég és a magyar gyerekek közösen eltöltött napjaik során egy színpadi produkciót dolgoztak ki” – jelezte Jon Loevaas, aki a rendezői feladatokat vállalta. „Ebben környezetvédelmi kérdéseket feszegetnek, egyben a megoldásra is igyekeznek rámutatni. Nem volt könnyű a közös munka, de pont ezért volt érdekes. Komoly kihívást jelentett a nyelvi, kulturális problémák áthidalása. Szerintem sikerült, rendkívül pozitívnak ítélem a projekt eredményét”.
A norvég vendégek hangsúlyozták: szívesen visszajönnének még Kanizsára, de zalai barátaikat is örömmel várják hazájukban.
*
Kerekrépa rekord Miklósfán!
Kedves vendégeink, a gondokat akasszák az ajtófélfára, gyerünk répát főzni Miklósfára – imígyen csalogatta vasárnap az érdeklődőket a kanizsai városrészben Cser György kisbíró.
Komoly oka volt a rímfaragásnak, ugyanis répafőző világrekord-kísérletre került sor a Közművelődési és Városszépítő Egyesület, illetve a Kanizsa és Környéke Gasztronómiai Egyesület szervezésében a Mindenki Házánál. Sőt, immár nem is kísérletről kell beszélnünk, hiszen vélhetően az előzetesen tervezett 1500 adagnál is több (az adatokat ugyanis csak hétfőn reggel összesítik) csülkös-babos répát mertek szét a szép számú érdeklődőnek.
„Információink szerint sehol nem készült még egyszerre ennyi répaétel” – mondta Prikryl József, a rekord szakmai hátterét biztosító gasztronómiai egyesület elnöke. „Az alapanyagokat (többek közt másfél mázsányi savanyú répa, 45 kilogramm füstölt tarja és ugyanannyi csülök) egy 2000 literes bográcsban főztük össze”.
A 10 órai lánggyújtás után gyorsan, cirka 3 óra alatt elkészült az étek, mely Prikryl József, illetve a vendégek egybehangzó véleménye szerint is ízletesre sikeredett. „Miklósfán nagy hagyománya van a kerekrépa-termesztésnek, főzésnek” – tudtuk meg Dömötörfy Sándortól, a városszépítő egyesület elnökétől. „E hagyományt szeretnénk megmutatni országnak-világnak. Ezt szolgálja a hagyományos év eleji répafesztivál is, melyből a rekordkísérlet voltaképpen kinőtte magát”.
A miklósfai Lakatos Józsefné maga is a fesztivál rendszeres résztvevője. Több sikert is elért már, ezúttal viszont rétest sütött hogy legyen desszert is. „A finom répaétel titka a jól savanyított répa” – árulta el. „S akkor még tudni kell jól megfőzni is, merthogy nem mindegy, hogyan fűszerezzük. Meg kell találni az arany középutat, ami bizony, nem könnyű...” A nap folyamán a súlyos ínyencség után számos kulturális produkció kínált könnyed kikapcsolódást, s a Mindenki Háza előtt sor került Németh Ferenc és Csávás Csaba Szent Flórián-szobrának felavatására is.
Az ezerarcú répa krónikása
”A miklósfai répa első "írásos" említése 1980-ban datálódott” – emlékeztetett a répafesztivál egyik szülőanyja, Kotnyek Istvánné. Ebben az évben jelent meg ugyanis a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pályázata, "Hazánk mezőgazdasága diákszemmel" címmel. Erre lánya is jelentkezett egy tanulmánnyal, amiben akkor, 6.-7. osztályosként megírta a miklósfai répa történetét. Harminc éve ez egy első helyezést ért...
Forrás: Nagykanizsai HVI, nagykanizsa.hu, zalaihirlap.hu