Teret a közösségeknek!
Újabb Velencei-tavi siker: Pázmánd Község Önkormányzata közel 50 millió forintot nyert az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, és az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) pályázat keretében.
A pázmándiak így még a tavasszal megkezdhetik a régi művelődési ház felújítását, korszerűsítését. A forrás – az épület rekonstrukcióján, bővítésén túl – lehetővé teszi a szükséges eszközök beszerzését, valamint három éven keresztül hozzájárulhat a működtetési költségekhez is.
Az e-Magyarország pont jelenleg is üzemel a régi művelődési házban azonban, a helyi civil szervezetek, és lakossági igények és a település dinamikus növekedése kinőtte a jelenlegi kereteket.
A szolgáltatások részleges hiánya indokolja az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítását, vagyis a meglévő művelődési ház felújítását, korszerűsítését. Emellett a fiatalok helyben tartása érdekében, társadalmi igényként szükséges az épület bővítése is, teret adva a fiatalok hasznos időtöltési igényének, megelőzve elkallódásukat és helyi kötődésük megerősítését.
Emellett biztosított lesz a naprakész információ szolgáltatása a település, illetve a környező települések minden korosztálya számára. Állandó kiállítás, helytörténeti galéria, megvalósítása a cél, ÁFSZ információs pont, közösségi, vállalkozói- lakossági, ifjúsági információs pontot alakítanak ki. Működik az E-Magyarország pont, bővül közösségi internet szolgáltatás, számos klubhelyiség alakítható ki a különböző civil szerveztek működésének elősegítése érdekében.
Több foglalkoztató terem, próbaterem kialakítása segíti a képzések, előadások, közművelődési, egészségfejlesztési programok, kézműves foglalkozások, játszóház megvalósítását. Igazi újdonság, hogy akadálymentesített mellékhelyiség, baba pelenkázó, bicikli tároló várja a programok résztvevőit.
A térség egyik meghatározó kulturális központjává válhat a korszerű épület megvalósításával, Pázmánd, nemcsak az ott élők, hanem a térség többi településének örömére.
Gratulálunk a Pázmándiaknak!
Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület
*
Képességfelmérés a két nyelvért
A nagycsoportos gyerekek szüleit értekezlet keretében tájékoztatták arról, hogy mikor és milyen feltételekkel tudják majd beíratni gyermekeiket a velencei Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola első osztályba. Az eseményen részt vett Velence város polgármestere, Oláhné Surányi Ágnes, az iskola igazgatója, Czuppon István és a leendő első osztályosok tanítói is. Czuppon István elmondta, hogy a tervek szerint az iskola egy hagyományos képzésű és egy két tanítási nyelvű osztályt indít szeptemberben, de ha ennél nagyobb lesz az érdeklődés, akkor lehetőségük van még egy magyar-angol osztály működtetésére is.
*
Bónuszkártya a készülő rendelőben
A tizenhat szakorvosi rendelő és a kiegészítő szolgáltatások korszerű berendezésekkel és felkészült orvosokkal várják a betegeket. A velencei önkormányzat döntött a szakrendelő bónuszkártya kibocsátásról, amellyel a településen adót fizető nem állandó lakosokat juttatják kedvezményhez. A kártyát kérelmezni kell. A kártyatulajdonosok a szakellátó szabad kapacitása terhére a rendelőintézetben is kaphatnak ellátást a helyi jogosultak után.
*
Vándorló falvak – régészek tárják föl a Velencei-tó partját
Pákozd – A Velencei-tó körül épülő kerékpárút nyomvonalán leletmentésen dolgoznak a Szent István Király Múzeum régészei. Újabb régi települések nyomaira is bukkanhatnak.
Az északi oldalon egészen a neolitikumtól, a bronzkoron, a római korszakon és az Árpád-koron át napjainkig lakott volt a part. A tó egyes időszakokban sokkal nagyobbra nőtt mai méreteinél, ezért az egykori településeket nagyjából az északi oldalon haladó út mentén (a Kisfalud-Pákozd-Sukoró-Velence képzeletbeli vonalon) lehet felfedezni. Valamikor ott vezetett az út Fehérvárról Budára.
„A vízszint változását követték a települések, ezért hol közelebb húzódtak a mai partvonalhoz, hol távolabbra vándoroltak. Érdekesség, hogy a késő bronzkori és a középkori falvak azonos helyen találhatóak, pedig a két időszak között 2500-3000 év telt el” – mondta az egyik középkori falu helyszínén Prander Péter ásató régész. „Ezek persze nem csak halászfalvak voltak, hiszen megtermett a szőlő, élt a borászat, folytattak állattenyésztést is: erre utal a meglelt sok szarvasmarha csontja”.
A halászat ősi módszerei a középkortól egészen a második világháború végéig lényegében változatlanok maradtak, azaz a nagyüzemi halászat bevezetéséig alig változtak az eszközök, a dobóhálók, varsák. Ezt bizonyítják a megtalált horgok, agyag hálónehezékek. Életképesek voltak a falvak akkor is, amikor elmocsarasodott, vagy kiszáradt a tó (mint az 1800-as évek második felében, amikor a mederben gyakorlatoztak a fehérvári huszárok), hiszen akkor a nádat vágták az itt élők.
„A középkorban a halászati jogot a tó tulajdonosa oklevélben adományozta a falvak népének, akik ezért rendszeres beszolgáltatással tartoztak” – mondta Fülöp Gyula ásatásvezető régész. „Az északi parton ma öt egykori településről tudunk, amelyek szinte vándoroltak a meder után. Ahol pedig nem a halászat volt a fő foglalatosság, ott például – mint a mai Kisfalud területén egykor létesült középkori faluban – magtárak és kemencék épültek, s kenyeret sütöttek a közeli nagyváros lakói és az oda érkező nagyszámú zarándok számára”.
Sukorón például avarkori, Pákozd közepén neolit temetkezési helyek vannak. Ezeket régóta ismerik a szakemberek. De ennél még érdekesebb eredmények is várhatóak: folyamatosan tárják fel a partot, s már most látszik, hogy az eddig ismertnél több, ma még titokzatos nyomot találhatnak a múltból. Ahogy megszerzik az engedélyeket, úgy haladnak előre a munkával. De nem csak adminisztratív akadályok vannak: ezen a területen húzódott a második világháborúban a Margit-vonal, így mióta folynak a beruházások, napi vendég errefelé a tűzszerészek mentesítő autója.
*
Beindult a viharjelzés a Velencei-tónál és a Balatonnál
A jelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) siófoki obszervatóriumából adják ki mindkét tóra, a vízen tartózkodókat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) fényjelző rendszere tájékoztatja a közelgő viharokról, a viharos erejű szélről. Az OMSZ, az OKF és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közleménye szerint a viharjelzési szezon október 31-ig tart.
Az OMSZ meteorológiai szolgáltatásai – a helyi időjárás pillanatnyi állapotáról, a Balaton és a Velencei-tó térségében várható időjárás előrejelzése, a riasztások kiadása két fokozatban fél-másfél órával az időjárási esemény bekövetkezése előtt – elérhetőek a szolgálat honlapján, a www.met.hu címen, valamint a www.rsoe.hu weboldalon.
A Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban folyó előrejelzői és viharjelzői munka hatékonyságát automata meteorológiai állomáshálózat, műhold-, radar- és villámfelderítő hálózatok, nagyteljesítményű számítógépek segítik. A Balaton körül tíz, a Velencei-tónál egy, part menti mérőállomás rögzíti az időjárási elemek változását. Siófokon egész évben üzemel éjjel-nappal egy földfelszíni időjárás-megfigyelő főállomás, ahol kutató-fejlesztő munka is folyik.
A viharjelzést a Balaton körül 29 stabil, a kiemelt strandokon 17 mobil fényjelző, míg a Velencei-tónál 2 stabil és 1 mobil lámpaegység végzi, éjszakánként 40 százalékkal kisebb fényerővel. Az idei szezonban az OKF szűkös forrásai ellenére növelte a balatoni viharjelzők számát, Örvényes és Siófok (Szabadi-Sóstó) térségében két újabb lámpát telepítve.
Az OMSZ vihar-előrejelző szolgálata a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságnak, az OKF fődiszpécserének és a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesületnek, valamint a Zánka központú vízimentő-bázisnak is rendszeres meteorológiai tájékoztatást ad a vízi balesetek megelőzése érdekében.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság 24 órás ügyeletet tart fenn, ez a 1817, illetve a 06-84-310712 számon hívható. A vízi mentőket a rádiós segélyhívó diszpécserközponton keresztül, a 06-87-568-599 számon lehet elérni – áll a közleményben.
*
Velencei-tó a Pápai Agrárexpón
2010. április 16-án, immár 14. alkalommal nyitotta meg kapuit a Szent György napi Pápai Agrárexpo, Regionális Mezőgazdasági Szakkiállítás és Vásár. A Veszprém megyei Agrárkamara és Pápa város önkormányzata által szervezett szakkiállítás és vásár az ágazat jeles szereplőit vonultatta fel. Bemutatva, miben és mennyire fejlődtek az utóbbi időszakban az agrárium jeles szereplői. Az állattenyésztők számára jeles napról, Szent György napjáról elnevezett expó a Dunántúl egyik legjelentősebb agrárrendezvényévé nőtte ki magát az évek során.
A három napos rendezvény, programokban és látnivalókban gazdag kikapcsolódást kínált a látogatók és szakmai érdeklődők részére. A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület meghívásának köszönhetően, a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület is képviselte magát és egyben a Velencei-tó kilenc települését a rendezvényen.
A rendezvényen nagy sikere volt az új térségi kiadványnak.
Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára, az Agrárexpo fővédnöke, valamint a két védnök, dr. Kovács Zoltán, Pápa polgármestere és Ebele Ferenc, a Veszprém Megyei Agrárkamara elnöke ünnepélyes keretek közt nyitotta meg az Agrárexpót.
Pápa sportcsarnokában és a várkertben száz agrár- és élelmiszer-ipari kiállító rendezte be kiállító standjait. A kiállítás mellett, folyamatos programok és rendezvények biztosították a kilátogatók számára a jó hangulatot. Az agrárszakmai konferenciák mellett, kulturális, vidékfejlesztéssel és vadgazdálkodással kapcsolatos programok színesítették a kiállítást. Természetesen, a borverseny és a Borlovag avatások sem maradhattak ki a kínálatból és a Veszprém megyei borok hagyományos versenyének eredményhirdetésére is a rendezvényen került sor.
A sportcsarnokban felállított standokon megismerkedhettek, és finom kóstolókat kaptak a látogatók a térség termelőinek és élelmiszer-előállító cégeinek finomságaiból. Borászok, méhészek, húsfeldolgozók, tejtermelők mellett megcsodálhattuk a kézműves remekműveket is. Bemutatkoztak a térség erdőgazdálkodási szervezetei. Kiállították a Veszprém Megyei Vadászkamara, „Az Erdők Világa” címmel meghirdetett gyermekrajz pályázat nyertesei.
A sportcsarnok melletti várkertben a mezőgazdasági gépforgalmazók, alapanyag-termelők és kereskedők, a vetőmagfajta-tulajdonosok, és állattenyésztők mutatkoztak be. Megcsodálhattuk a különböző, „hungarikumnak” számító tenyészállatokat. A kiállítók nem feledkeztek meg a legkisebbekről sem, mert a kisállatok bemutatása mellett, bohóc, gyermek zsonglőr gondoskodott a szórakozásukról.
Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület
*
Ütemesen fejlődik Pákozd
Pákozd – Csapadékcsatornát fektetnek a faluban, elkezdődtek a kerékpárút-építés előkészületi munkái, a templomkertben dolgoznak, a hivatal előtti park burkolata kész van.
A LEADER-program lehetőségeivel élve a Pákozdért Alapítvány nyújtotta be a pályázatot, amelynek megnyerésével szerették volna teljesen megújítani a templomkertet, valamint a polgármesteri hivatal előtti parkot, a Hősök terét is átalakítani. A templomkert felújítására nyertek 7 millió 800 ezer forintot, ebből emelnek trianoni emlékművet, tudatta Pákozd első embere. „Az emlékmű, egy harangláb április végére elkészül, átadását az évfordulóra tervezzük. A lebontott szovjet emlékművet már nem volt érdemes felújítani, leestek a betűk, töredezett a beton. Úgy döntöttünk, hogy emléktábla őrzi majd az ott nyugvó, a II. világháborúban elesett katonák emlékét” – mondta el Takács János polgármester.
Azt is hozzátette, az exhumálás hatalmas költségeket emésztett volna fel, nem akarták megbolygatni a területet. Tudomásuk szerint a katolikus templom kertjében több mint kétszáz szovjet katona csontjai lehetnek eltemetve. A német katonákat már exhumálták és hazaszállították. „Emlékművet terveztettünk, amelyet a templomkert másik részén, a trianoni emlékművel szemben szeretnénk elhelyezni. Azt még nem tudjuk, milyen pénzből fogjuk finanszírozni az emlékmű felállítását, lehet, hogy pályáznunk kell, de elképzelhető, hogy az alapítványi tőkéből, esetleg önkormányzati segítséggel sikerül majd megvalósítani az elképzelésünket. Ha mindez eldől, akkor a terveket elküldik a nagykövetségekhez, hogy a nemzetközi egyezmény értelmében tudassák velük a régi helyén az új emlékmű felállítását. A II. világháborúban elesett katonák hozzátartozói napjainkban is keresik rokonuk nyughelyét a vöröskereszt segítségével. Tavaly májusban a fehérorosz Dimitrij Eskov és fia, Anton Pákozdon emlékezett Dimitrij édesapjára” – fejtette ki a Pákozdért Alapítvány terveit az vezetője, Takács Ferenc.
A Pákozdi Katonai Emlékparkba kerül egy a tizennyolc huszárszobor közül, amely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulója tiszteletére készült. Az életnagyságú alkotásokat több százezren látták eddig a főváros kilenc forgalmas pontján a „Március 15. - Közös tavaszunk” című rendezvényen. Az elhelyezésre pályázatot írtak ki, erre 21 honi és határon túli település valamint létesítmény mellett elsők között a Pákozdi Katonai Emlékpark jelentkezett.
*
A Madárvárta ismét megnyitja kapuit
Örömhír lehet ez sok természetkedvelő és azt mélyebben megismerni kívánó fiatal számára. Május vége a tervezett nyitási időpont.
Gárdony hamarosan négy turistacsalogató látványossággal lesz gazdagabb, amely nem csupán a gárdonyi településrészt, hanem Dinnyést, Agárdot is a középpontba helyezheti. A közép-dunántúli operatív program keretében nyert több százmillió forintból terveztek egy összeget az agárdi Madárvárta megújítására is.
A beruházás másik három eleme az agárdi Gárdonyi Géza emlékház és a kápolna közötti régi magtár épületének felújítása, ahol galéria és alkotóház készült. A dinnyési, a város látványosságait felfűző Madárdal tanösvény, és a legnagyobb attrakció a szintén dinnyési turisztikai és látogatóközpont. „A turistavonzó terv elemei egyrészt készülőben vannak, a Madárvárta pedig utómunkálatokra vár” – mondta Fekete György, a gárdonyi önkormányzat vagyonkezelője, akinek segítségével megnézhettük a majdnem kész házat és a kilátót. „A projekten belül 22 milió 400 ezer forint plusz áfát tudtunk a Chernel István Madárvártára fordítani. A régi nádtetős épületet át kellett alakítani, mivel a tető dőlésszöge nem felelt meg a nádfedés kritériumainak”. A kilátót is a szabványoknak megfelelően kellett felújítani. Az átadás a tervek szerint májusban lesz.
Radetzky Dezső, Radetzky Jenő édesapja 1928-ban létesítette az első magyarországi (dinnyési) Madárvártát, amely a II. világháborúban elpusztult. A későbbi, az agárdi 1957-1959. között épült, Chernel István nevét 1965-ben vette fel. A fehérvári és Velencei-tó környéki egykori diákok, természetkedvelők közül még sokan emlékezhetnek Jenő bácsira – tavaly lett volna 100 éves –, aki kerékpárján járta be egyrészt a megyeszékhelyt, másrészt szívesen fogadta a Madárvártán az érdeklődő ifjakat. A régi nádfedeles épületben és környékén tudományos eredmények is születtek, itt fedezték fel a hagymaburok egyetlen hazai lelőhelyét, innen jelezték a kék fa mediterrán madár és a fehér farkú lilebíbic, keleti sztyeppmadár első hazai előfordulását. A Magyar Tudományos Akadémia neves szakemberei is dolgoztak a területen, és táboroztak ott a gyerekek, akik ismerkedtek a tó és környéke élővilágával.
„A jövő héten találkozom Tóth István gárdonyi polgármesterrel” – mondta Radetzky Jenő, édesapja szívügye volt a tóparti kutatóhely. „Mindenképpen azt szeretnénk, hogy ismét a gyerekek birodalma legyen a Madárvárta, amely elsősorban a családunkhoz kötődik. Olyan, XXI. századi technikával ellátott helynek képzeljük, ahol természet-közelben ismerkedhetnek a gyerekek a madárvilággal, a tókörnyéken megtalálható élőlényekkel, apró állatokkal”.
*
Gróf Széchenyi István Vízi Emléktúra a Velencei-tavon
A Gróf Széchenyi István Vízi Emléktúra a szeszélyes és szeles időnek betudhatóan a vártnál talán kevesebb, ám igen lelkes résztvevővel indult útnak a Velencei-tavon.
A "legnagyobb magyar" halálának 150. évfordulójára meghirdetett túra előtt dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke szólt a gróf modern Magyarország megteremtésében játszott kimagasló szerepéről, melynek része volt az evezőssport hazai meghonosítása is. „Illik tehát minden hazai vizünkön tisztelettel megemlékezni róla; és illik tavainkat, partjainkat az ő szellemében a köz javára megóvni” – mondta az elnök. „A megyei önkormányzat azon lesz, hogy a Velencei-tó mindig a mostanihoz hasonló kezdeményezéseknek legyen az otthona, és az ezeket segítő civileket, szervezeteket fogja támogatni” – jelentette ki dr. Balogh Ibolya. A résztvevők másfél órás, élményekkel teli úton ismerkedhettek a tó nádasaival, élővilágával, szépségeivel.
Forrás: Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, Gárdonyi HVI, fmh.hu