Technikai fejlesztések a csengeri tűzoltóknál
Több mint 60 millió forintos eszközbeszerzéssel sikerült a tűzoltóság technikai eszközparkját tovább fejleszteni Csengerben, ezáltal a tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa elhárítási feladataikat még hatékonyabban tudják a jövőben ellátni.
Az elmúlt napokban megérkezett a felszerelések között egy motorcsónak teljes felszereléssel, védőruházat, védőcsizmák, sisakok a hozzájuk tartozó lámpával és tűzoltólétrák voltak. A pályázat legnagyobb értékű eszköze egy felújított tűzoltó gépjármű, melynek átvétele szintén a közeljövőben várható.
A pályázathoz szükséges önerőt Csenger Város Önkormányzata biztosította a Csengeri "Szent Flórián" Tűzoltó és Vizimentő Egyesület részére.
*
Véget ért a filmszemle
December közepén befejeződött Csengerben a XVII. Megyei Független Film- és Videószemle, melyre az idén 18 alkotás érkezett. A dr. Hamar Péter, dr. Karádi Zsolt és Miló Mihály alkotta zsűri a fesztivál fődíját Bogdányi Ferencnek és Csordás Lászlónak ítélte oda a gyimesi magyarság létviszonyainak érzékeny bemutatásáért.
A Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár díját Linzenbold Attila kapta az “Egy polihisztor a századfordulón” című filmjéért, melyben Jósa András munkásságát mutatja be. Csenger város díját az első filmes Szilágyi Ferenc, a több filmben is operatőrként közreműködő Kiss János, valamint Petrusák János, Fodor László és Koncz András vehette át.
*
Új szakaszába lépett a csatornázás Csengerben
Csenger képviselő- testülete 2009. év végén döntött a „Csenger városában szennyvízközmű építése” elnevezésű projekt megvalósítását célzó második körös pályázat benyújtásáról Apáti György polgármester vezetésével. Az ülésen részt vett a pályázatokat gondozó cégek képviseletében dr. Fodor Tamás is.
A pályázat befogadása után a kivitelezőt feltételes közbeszerzéssel már ki is lehet választani. A beruházás összértéke 1 milliárd 882 millió forint.
A 85%-os támogatás mellé 282 millió 315 ezer forint saját forrás hozzárendelése szükséges, mely 3 részből tevődik össze. 101 millió 157 ezer forint az önkormányzat pénzbeli hozzájárulása, míg egy ezzel megegyező részt az EU Önerő Alapból fognak biztosítani, melyhez egy további pályázat beadása szükséges.
A fennmaradó 80 millió forintos részt a lakosság által létrehozott, a közelmúltban megalakult Csenger Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat által felvett hitel fogja fedezni, melyre a csengeri önkormányzat készfizető kezességet vállalt.
*
Családanyák is járőröznek Porcsalmán
Magyarországon ma közel 89 ezren teljesítenek polgárőri szolgálatot. A civil zsaruk munkája nem merül ki a nappali és éjszakai járőrözésben, jelenlétük elengedhetetlen a sport és egyéb rendezvényeken, hiszen a fényvisszaverő mellényben tündöklő „sárga angyalok” nem egyszer garanciái az atrocitásmentes szórakozásnak. Mint tudjuk, 2009. márciusában fokozott polgárőri védelmet hirdettek az ország összes településén, ennek értelmében minden egyesület naponta teljesít szolgálatot. A statisztika azt mutatja, hogy a gyakrabban ellenőrzött területeken csökkent a jogellenes bűncselekmények száma.
Nincs ez másképp a porcsalmai polgárőrség esetében sem. A közel félszáz főt számláló csapatnak a közelmúltban Kiss Péter társadalompolitikai miniszter személyesen ajándékozott egy személygépkocsit, segítve ezzel a civil szervezet további munkáját és eredményességét.
Kócs Károly, a Porcsalmai Polgárőr Egyesület vezetője lapunknak elmondta: - Szervezetünk 2003-ban alakult, kezdetben harmincöten látjuk el a napi feladatokat. Ez az arány megfelelő ebben a 2900 lakost számláló községben. Kezdetben voltak nehézségeink, az emberek távolságtartóak voltak velünk szemben, néhány hónap elteltével azonban a roma lakosság bizalmatlansága is szertefoszlott olyannyira, hogy immár 10 kisebbségi polgárőr teljesít közösségi szolgálatot a csapatunkban.
A Porcsalmai Polgárőr Egyesület non-profit szervezet, a település önkormányzata támogat minket, ez biztosítja a működéshez szükséges anyagi hátteret. A Kiss Péter társadalompolitikai miniszter által kapott személygépkocsi fenntartását saját tagdíjunkból fedezzük. Szoros együttműködést ápolunk a környező települések polgárőr szervezeteivel, több ezer órát töltünk közös szolgálatban.
Két esztendeje vagyok az egyesület vezetője, ennek hátterében 23 rendőrségnél töltött év szakismerete áll... A szervezetnek hat hölgytagja van, ők is rendszeresen részt vesznek a rendezvények biztosításában, esti járőrszolgálatot vállalnak. Igazi húzóerők számunkra, egyesületünk teljes értékű, nagy becsben tartott tagjai. Érdemeink között említeném bolti tolvajok, magánlaksértők és műemlékrongálók kézre kerítését amellett, hogy országos akciókban is részt veszünk.
Tanévkezdéskor fokozottan figyelünk a gyerekekre, mióta biztosítjuk az átkelők forgalmát, nem történt baleset.
2009 év végén egy országos szemétgyűjtő program keretében frekventált helyek megtisztítását tűztük ki célul – erőfeszítéseinket siker koronázta. A lakossági visszajelzések egyértelműen alátámasztják: szükség van a munkánkra, hiszen az emberek biztonságban érzik magukat az utcákon éjszaka is, mert tudják, ránk mindig számíthatnak. Mi pedig nem másoknak, hanem nekik akarunk megfelelni – szögezte le a szervezet vezetője.
*
Cél: versenyképes kistérséget
A 11 településből álló Csengeri Kistérség – több más megyei kistérséghez hasonlóan -, számos gazdasági, társadalmi és szociális kihívással küzd. A térség vezetői így első számú feladatnak tekintik a problémák mérséklését és a negatív folyamatok megfordítását, amelyhez minden lehetséges hazai és európai uniós forrást igyekeznek bevonni.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára meghirdetett program számos lehetőséget rejt a térség felzárkóztatására és fejlesztésére. Ahhoz azonban, hogy a fejlesztések minél nagyobb hatékonysággal, valódi, mérhető és fenntartható eredményekkel valósuljanak meg, szükséges a tervszerű felkészülés, amely a kistérség lakosságának, szakembereinek, civil és vállalkozói közösségeinek véleményét figyelembe vevő dokumentum alapján határozza meg a fejlődés irányait – mondta Nóta József, a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetője.
– Ez a dokumentum a Kistérségi Komplex Fejlesztési, Felzárkóztatási Program, amelynek aktualizálására, aktuális fejlesztési forrásokhoz igazítására a következő hónapokban kerül sor. A program tervezete már rendelkezésre áll és letölthető a kistérség honlapjáról, de a végleges elfogadásáig még számos társadalmi és szakmai egyeztetés fogja alakítani tartalmát.
Fő célként fogalmaztuk meg a kistérség fejlesztését a határmenti fekvésből adódó lehetőségek kihasználásával, a természeti-környezeti adottságokra, a térségben meglévő kezdeményező készségre, a termelési kultúrára építve. A kistérség gazdaságának fejlesztése, versenyképessé tétele lehet az első számú kitörési pont. Ugyancsak fontos a kistérségre jellemző kedvezőtlen demográfiai, társadalmi és szociális folyamatok lassítása, az elvándorlás csökkentése és a kistérség további leszakadásának megelőzése a fejlettebb térségekhez képest. Mindezek érdekében szeretnénk a versenyképes gazdaság megteremtését, a közszolgáltatások fejlesztését, a helyi emberi erőforrás megerősítését. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében fontosnak tartjuk a kis- és közepes vállalkozások telephely- és technológiai fejlesztését, a termékfejlesztést, és az innovációt. A mezőgazdasági termékek piacra juttatása, a helyi feldolgozás fejlesztése sok család megélhetését biztosítja a kistérségben.
A többcélú kistérségi társulás az elkövetkező időszak eredményes térségfejlesztő munkájába bevonja a kistérség vállalkozóit, civil szervezeteit és a kistérség lakóit.
*
"Biztos kezdet” a kicsiknek Porcsalmán
Porcsalmán átadták február közepén a „Biztos Kezdet” elnevezésű házat, amelynek működtetésével azt szeretnék elérni, hogy a 0-3 éves korosztályban az óvodáskor kezdetére kevesebb legyen az érzelmileg, értelmileg, mentálisan sérült gyerek. A program megvalósítására az elkövetkezendő 2,5 évre több mint 47 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből a célnak megfelelően felújítják az épületet, továbbá 3 új főállású munkahelyet, és számos részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget teremt a program.
– Az önkormányzatnak, a településen működő intézményhálózatnak folyamatosan szembe kell néznie azzal, hogy egyre nő azon gyerekek száma, akik az óvodáskor elérésére kortársaikhoz képest jelentős hátránnyal kerülnek az óvodába – mondta el Fehérné Németh Ildikó projektmenedzser:
– A gyermekeknek alapvető joguk, hogy egyenlő és elérhető segítséget kapjanak képességeik, készségeik kibontakoztatásához, családban történő nevelkedésükhöz, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén, milyen méretű településen születtek. A gyermekellátó rendszer feladata, hogy úgy szervezze meg a szolgáltatásait, hogy minden életkor szükségleteit ki tudja elégíteni.
A „Biztos Kezdet” elnevezésű projekt megvalósításával, beindításával azt szeretnénk elérni, hogy a 0-3 éves korosztályban, az óvodáskor kezdetére kevesebb legyen az érzelmileg, értelmileg, mentálisan sérült gyerek. Ez a cél vezérelte a település vezetőit, és az intézmények vezetőit a projekt megírására és a pályázat benyújtására.
A Biztos Kezdet Ház változatos programokkal, szakemberek – mint óvodapedagógus, családgondozó, pszichológus, logopédus – különböző szolgáltatásaival várják a rászorulókat.
– Szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor kezdetére jelentősen csökkenjen a következő években azon gyermekek száma, akik nem érik el az életkoruknak megfelelő értelmi, érzelmi fejlettséget – tette hozzá az elhangzottakhoz Varga Lászlóné koordinátor.
*
"Átláthatóság és hatékonyság" - Önkormányzati szervezetfejlesztés Csengerben
Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyban, Csenger Város polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata elnevezéssel, ÁROP- 1.A.2/A-2008-0017 kódszám alatt pályázatot nyújtott be, a Váti Kht. felé, mely pályázat pozitív elbírálásban, azt követően támogatásban részesült.
A támogatási szerződés az Önkormányzat 19.999.978 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt keretein belül megtörténik a jelenlegi szervezet átvilágítása, az e célra létrehozott intézkedési tervek alapján a szervezet funkcionális struktúráinak átértékelése, majd ezen keresztül a teljes szervezetfejlesztés.
Az újraszervezések érintik a szervezet pénzügyi és költségvetési folyamatait, tevékenységeit, biztosítják a központi ellenőrzést, így a pénzügyi folyamatok terén átláthatóságot, költséghatékonyság alakul ki nem csupán a polgármesteri hivatalban, hanem az önkormányzat egészére vonatkozóan. A racionalizált szervezeti megoldások elősegítik ezen túl a lakosság és az önkormányzat közti partnerség kiépülését is.
*
Szatmári lagzi a Leader Expón
A malmosok vagytok, a különleges marketing-anyaggal, tudjuk. Kíváncsian várjuk, most mivel lepitek meg a közönséget – nevetett a szervező csoport vezetője, amikor a Szatmár Leader Közhasznú Egyesület képviselőjével az Utazás Kiállítás előtt egyeztette a részleteket.
A nemrégiben tartott budapesti turisztikai rendezvényen és a hozzá kapcsolódó Leader Expón ugyan nem forgott a túristvándi vízimalom makettjének ajándék sorsolására szolgáló kereke, a Szatmár Leader Közhasznú Egyesület egyedi kiadványainak sora és a kulturális műsort színesítő panyolai nyugdíjasok műsora példaértékű módon népszerűsítette a szatmári térséget.
– Fontosnak tartjuk, hogy megjelenjünk a rangos turisztikai programokon, és bemutatva a működési területünkhöz tartozó 75 település értékeit a látogatóknak, turistákat csalogassunk a vidékre – emelte ki Izsó Gabriella, a Szatmár Leader Közhasznú Egyesület munkaszervezet-vezetője.
A különleges formájú, igényes kiadványokat, valamint a szatmári falvak prospektusait az egyesülettel kapcsolatban álló szervezetek pavilonjaiban találták meg a kiállításon résztvevők, akik közül többen elárulták: csak most szembesültek a szatmári vidék értékeivel.
– Kitüntetésnek érzem, hogy a Szatmár Leader Közhasznú Egyesület településünk öntevékeny csoportját, a Szamosparti Nyugdíjas Klubot kérte fel, hogy a Leader Expó kulturális műsorában adjon képet a térség hagyományairól – fogalmazott Muhari Zoltán, Panyola polgármestere, aki hangsúlyozta: a Varga Zoltánné vezette közösség humoros, pajzán esküvői farsangoló jelenete nem csupán különleges színfoltot jelentett a tánccsoportokat és népdalosokat felvonultató programban, de Szatmár hírnevét öregbítve, turisztikai előnyt jelenthet.
*
VIII. Almafesztivál Csengerben
Idén új helyszínen, de a hagyományokat megerősítve és továbbéltetve rendezte meg Csenger a szeptember végi almafesztivált. A programok a futballkupával már a hét elején elkezdődtek, majd a két főnap rendezvénykínálatával folytatódtak. Az iskolások, óvodások idén is kitettek magukért: színpompás, vidám látványt nyújtottak az étkezde előtt kiállított szalmabáb kompozíciók, illetve a különböző almából készült művek a Sportcsarnokban. Mindezt csak fokozták a gyermekrajzok és a kiállító cégek őszi-almás dekorációval ellátott pavilonjai.
Szeptember 25-én délelőtt több mint 1000 gyermek futott az egészség jegyében. Késő délután Ésik Sándor világjáró fotókiállítása nyitotta meg a kulturális kínálat sorát, amit a beregszászi színház Liliomfija követett. Másnap délelőtt a gazdák traktoros felvonulását követően a mazsorett csoport vezette be a vendégeket a szakmai kiállítás helyszínére, a Sportcsarnokba, ahol Apáti György polgármester megnyitó gondolatai után Demendi László, a megyei Agrárkamara elnöke adott rövid tájékoztatást a mezőgazdaság helyzetéről. A program gasztronómiai részében közel húsz csapat főzött mindenféle ínycsiklandó hagyományőrző ételt. Nagy üstben főtt az almalekvár, de friss almát is lehetett vásárolni, kóstolni.
Idén is versenyre keltek egymással a legfinomabb sütemények, a sátrak és helyben főzött pálinkák. A hangulatot csak fokozták a hagyományőrző csoportok, köztük a csengeri gyermek néptánccsoport, a Reflex együttes és a nagy sikert arató Fate-rock. Akiknek kedve volt sakkozhatott, vagy benevezhetett az asztalitenisz versenyre, illetve a II. Nyári Művészeti Alkotó Tábor munkáit is megtekinthette a Múzeumban. A nap végén fergeteges koncertet adott a Hooligans, így minden korosztály elégedetten térhetett haza az almafesztiválról.
*
Átadták a csengeri általános iskolát
Az ÉÁOP-4.1.1/2F-2f- 2009-0030 jelű pályázat az iskolaépület és a szabadtéren vállalt munkát október végi átadásával zárult le. A beruházás magában foglalta egy Kresz-tanpálya és egy multifunkciós pálya kialakítását is, ami október elejére elkészült.
Az oktató-nevelő munka a Petőfi Sándor ÁMK Ady Endre utcai épületében már szeptember második hetétől zavartalanul megkezdődött. A pályázati előírásoknak megfelelően minden egyes nyílászáró (ajtók, ablakok) ki lett cserélve, az osztálytermekben pedig parkettázás, meszelés előzte meg a gyerekek beköltözését. Az aulában, folyosókon burkolatot cseréltek a szakemberek, és ezzel egyúttal a padlófűtés illetve a teljes fűtési rendszer korszerűsítése is megtörtént. Az épület kapott egy külső szigetelést is.
Ezeknek a beavatkozásoknak meg lett az eredménye: az iskolából már nem szökik ki a hő, meleg van. Bár nem volt a pályázat része, a mosdóhelyiségeket is felújították. Az Európai Uniós pályázatok kiemelten kezelik az esélyegyenlőség megteremtését, ezért a csengeri beruházás részeként az akadálymentesítés is megtörtént. Az étkezdébe és mindkét iskolaépületbe is külön rámpán juthat be a mozgássérült, illetve speciális mosdóhelyiségek lettek számukra kialakítva az Ady utcai iskolában ezen kívül lift is épült, de nemcsak a mozgássérülteket vette figyelembe a pályázat. A látássérültek, vakok számára Bray írással is jelölve van minden terem, valamint vakvezető sáv segíti a folyosókon a közlekedést. A hallássérülteket beépített és mobil indukciós hurkok, azaz speciális hangerősítő rendszerek segítik a kommunikációban. Látványos része a beruházásnak a nevelői szobában kialakított galéria, és érezhető a mennyezetbe épített fűtőtestek jótékony hatása.
A projektben a pedagógusok és a diákok megelégedésére 10 millió forint értékben eszközbeszerzésre is lehetőség nyílt. Minden osztályterembe új bútorok, tanári asztal és tárolószekrények kerültek. Ezen kívül modern számítógépasztalokkal, fémtáblákkal, oktatástechnikai eszközökkel, tanulói székekkel, valamint rengeteg fejlesztő eszközzel gazdagodott az iskola.
Forrás: Csengeri HVI