Háztartás(tan)ból jeles!
Varrtak, vasaltak, takarítottak, sütöttek, főztek, vagyis számot adtak háztartástan-tudásukból Zalaszentgróton a Koncz Dezső Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény készségfejlesztő speciális szakiskolájának tanulói. Aztán nyertek, jobbnál jobb helyezéseket és különdíjakat.
A tanulók igazán sikeresen szerepeltek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett budapesti országos szakmai tanulmányi versenyen. Orsós Katalin első, Fekete Tamás második, Csöglei Anita ötödik lett. Bogdán Attila a 14., Vörös Szilvia a 18. helyen végzett. Az írásbeli elődöntő alapján bejutott a versenyre Horváth László is, ő azonban betegsége miatt nem tudott részt venni a döntőn. A felkészítőik Pintérné Kovács Ildikó és Mérkszné Kovács Krisztina voltak.
„Túrós csuszát kellett készítenem recept alapján” – mesélte Orsós Katalin, hozzátéve, hogy a zsűri igencsak szakavatott volt, hiszen Kovács Lázár mesterszakács is a bírálók között ült. Fekete Tamás gyümölcssalátát állított össze, míg Bogdán Attila a ruhagondozásban jeleskedett, e kategóriában különdíjat is kapott, ahogy Csöglei Anitát is jutalmazták pluszban. „Többek között férfi inget vasaltam, gombot varrtam, de el kellett mondanom azt is, hogy miként mosnék fehér zoknit kézzel, illetve géppel” – mondta Attila. Nem voltak könnyű feladatok, de a verseny előtt sokat gyakoroltunk. „Ennek ellenére nagyon izgultunk. S örültünk az eredménynek, a jutalmaknak” – árulták el, hozzátéve: a lakásotthonban minden téren kiválóan tudják hasznosítani a tanultakat. Megerősítette ezt Szabó Ildikó, az intézmény igazgatója is, mondván: céljuk, hogy a gyakorlatban jól használható tudást adjanak értelmileg akadályozott diákjaik számára, megkönnyítve egyben az elhelyezkedésüket is.
„Három évfolyamról összesen huszonkét diákunk vesz részt a takarítói és parkápolói képzésünkön. Noha nem államilag elismert képesítést szereznek, vizsgáznak, s tanúsítványt vehetnek át, mely igazolja tudásukat” – mondta. „Korábban papírtermék-készítő lehetőség is volt, az azonban megszűnt. Úgy vélem, az általunk jelenleg oktatott szakmák piacképesek, sajnos azonban elhelyezkedéskor - valamiféle negatív beidegződés miatt” – legtöbb cég idegenkedik a sérült emberek foglalkoztatásától. Segíti a munkánkat az iskolánkban 2004 óta zajló munkahelyi gyakorlatprogram, melynek keretében cégeknél dolgoznak.
Nehéz az elhelyezkedés
Az intézményben a 2002/2003-as tanévtől 53 diák tett szakmai vizsgát, illetve kapott tanúsítványt. A fiatalok életét utókövetve kiderült, hogy azóta mindössze négy fő tudott elhelyezkedni. Közülük ketten rehabilitációs munkahelyen kaptak állást, míg ugyancsak ketten a nyílt munkaerőpiacon találták meg számításaikat.
*
Sikeres projektek a zalai vidékfejlesztésben
Mintaértékű vidékfejlesztési gyakorlatok
A Hévíz és Zalaszentgrót térségét lefedő Zala Termálvölgye Leader Akciócsoport működési területéről három projekt is „Mintaértékű agrár-vidékfejlesztési programprojekt 2010” elismerő címet kapott. A díjakat a LEADER Expón adták át.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által kiírt pályázaton három szervezet ért el második helyezést, a beadott négy anyagból három lett díjazott. Ez országos szinten egyedülálló teljesítmény. A Celodin Zalai Alapítvány immáron a sokadik elismerését kapta „Hazatérés! - Fiatalok foglalkoztatása a Zalaszentgróti térségben” elnevezésű, 2006-os projektjéért. A 2009-ben Területfejlesztési Nívódíjjal is kitüntetett program keretében tíz felsőfokú végzettségű fiatalt sikerült a térségben tartani, hazacsábítani, munkához juttatni. A programban pályázatírásra kiképzett fiatalok a térségben egy év alatt negyven pályázatot készítettek, hatvan százalékos sikerrel. A projektnek köszönhetően a fiatalok mára családot alapítottak (ezidáig hét Hazatérés gyermek született). Annak érdekében, hogy a letelepedési folyamatot továbbvigyék, megalapították a Zalai Hazatérők Egyesületét. Az egyesület 2009-ben ifjúsági információs irodát nyitott Zalaszentgróton.
Második helyezést ért el a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. is 2009-ben megvalósított „Irányító közmunkások a zalaszentgróti közfoglalkoztatásért” című projektjével. A pályázat keretében a kistérségi közmunkások közül tizennégy személy többféle (például kisgépkezelői, kommunikációs) képzést kapott, majd a mikrotérségükben irányító szerepet láttak el a közhasznú munkák végzése során. A projekt eredményeképpen hatékonyabb lett a közmunkaprogram végrehajtása: a hátrányos helyzetű, fegyelmezetlenül dolgozó munkások egész napos felügyeletet kaptak. A megszerzett munkakultúrának köszönhetően az irányítók közül hatan ma is az önkormányzatok alkalmazásában állnak.
Szintén díjazásban részesült a Zala Termálvölgye Egyesület „Fecskeház program - Felsőfokú végzettségű fiatalok falvakban történő letelepítésének egy lehetséges modellje” elnevezésű programja. A fecskeház önmagában nem új keletű dolog. Számos nagyváros, több község is igyekszik ezzel a módszerrel lehetőséget biztosítani a fiataloknak az otthonteremtésre. A program újdonsága, hogy kifejezetten falvakra irányul, valamint nem egymástól elszigetelt fejlesztésekről van szó. A program első elemeként módszertan készült el a fecskeházak kialakítására, működtetésére vonatkozóan.
A tanulmányban meghatározott feltételrendszernek megfelelően 2010-ben kezdődik meg várhatóan öt lakóház felújítása, LEADER forrásból összesen huszonötmillió forint támogatással. Az elkészült fecskeházakba beköltöző fiatalokat egy térségi ifjúsági szervezet, a Zalai Hazatérők Egyesülete segíti. A díjak méltó elismerései annak a mintaértékű vidékfejlesztési munkának, amit a zalaszentgróti térség civil szervezetei végeztek az elmúlt években.
Forrás: Zala Termálvölgye Egyesület, Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft., Celodin Zalai Alapítvány
*
Részt vettünk a II. Európai LEADER EXPO-n
A Zala Termálvölgye térség 2010. március 4.- 7. között bemutatkozott a budapesti UTAZÁS 2010 Kiállításon, és az azzal egy időben megrendezett II. Európai LEADER EXPO-n.
A Zala Termálvölgye Egyesület pavilonjában Hévíz és Zalaszentgrót térségének turisztikai kínálata, helyi termékei és kulturális hagyományai kerültek bemutatásra. A pavilonház élettel való megtöltésében az Egyesület partnerszervezetei működtek közre: Zalai Borút Egyesület, Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület, Hévízi Szobakiadók Szövetsége, Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete.
A kiállítás ideje alatt a térség iránt érdeklődök figyelmébe ajánlottuk a helyi nevezetességeket, természeti értékeket, idegenforgalmi látványosságokat, szállásadókat bemutató szóróanyagokat, prospektusokat, valamint a térségről készült kisfilmeket.
Az Egyesületek munkatársai mellett több helyi termelő és kézműves személyesen is hozzájárult a színvonalas megjelenésben:
1. Bangó Sándor - Szent Antal Fogadó (Zalabér) - borkóstoltatás
2. Budai Lajos - Budai család Borozója és Vendégháza (Zalaszentgrót) - borkóstoltatás
3. Budai Lajosné - Ügyes kézzel-„Csináld magad” (Zalaszentgrót) - horgolás bemutatás, cukorperec kóstoltatás
4. Mező János, Rigó Tamás - Almásháza Kerámiaműhely (Almásháza) - kerámia bemutatás
5. Csiszár Zsuzsanna (Zalaszentgrót) - mézeskalács bemutatás
6. Pálmainé Koncz Éva - Kukorica kuckó (Zalaszentlászló) - termék bemutatás (csuhé babák, gyöngyös tojás, mézeskalács, nyuszi tojástartó)
7. Horváthné Gellért Erzsébet - Erzsók Fazekasműhely (Kehidakustány) - kerámia bemutatás
8. Monzinger János (Hévíz) - szőnyeg, irha és szőrme bemutatózás
A pavilonház berendezéséhez is több helyi szervezet biztosított kiállítási tárgyakat. Többek között:
• Székely Gyöngyi (Zalaszentgrót) - horgolt tojás
• Szentmihálypusztai Lovastanya (Zalaszentlászló) - nyereg, lovász ruha
• Bak Olga (Zalabér) – levendula párnák
• Dóka Éva Pincészete (Zalaszentgrót) – bor
• Szentgróti Horgász Egyesület (Zalaszentgrót) - halászháló
A LEADER Expo-nak helyet adó Hungexpo „C” pavilonján felül a térségi kínálatot szervezeteink a nemzetközi idegenforgalmi kiállítás épületében, a Pannon Termál Klaszter standján is megjelenítették.
A kiállítást több ezren keresték fel az egész ország területéről. A rendezvény szombati napjára a térségből is indult egy 40 fős busz helyi szállásadókkal, szolgáltatókkal ill. azok családtagjaival a fedélzetén.
Új tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodva térhettek haza mind a látogatók, mind a kiállítók.
A széleskörű összefogásnak köszönhetően a Zala Termálvölgye térség színvonalas módon tudott megjelenni a kiállításon.
A rendezvényről készült fényképek ide kattintva, egy webalbumban tekinthetők meg.
*
Biztonsággal biciklivel Alsópáhok és Hévíz között
Aláírták a kerékpárút projekt támogatási szerződését
Horváth Jácint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYUDURFÜ) ügyvezető igazgatója és Czigány Sándor alsópáhoki polgármester a sajtó jelenlétében a nemesboldogasszonyfai faluházban írta alá a "Kerékpárút fejlesztés Hévízen és Alsópáhokon" elnevezésű, az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt támogatási szerződését. A pályázó önkormányzatok a beruházást már e hónapban elindították.
A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés forgalmának növelése, és a környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése céljával életre hívott projektberuházás teljes költsége 164,7 millió forint. A hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelve a közút mellett, 2,2 kilométer hosszúságban vezet majd a kétirányú gyalog- és kerékpárút, egyoldali, illetőleg elválasztás nélküli, 2,6, illetve 3,6 méter szélességű zónákban. Az egyfordulós pályázati eljárás keretében zajlott program kivitelezésére az irányító hatóság konzorciuma 85 százalékos támogatási intenzitás mértékben 140 millió forint odaítélését szavazta meg. A két önkormányzatnak 24,7 milliós hozzájáruláson kellett osztoznia 40, illetve 60 százalékos mértékben. A bicikliúthoz több infrastrukturális beruházás is kapcsolódik, megépítik a szükséges forgalomtechnikai berendezéseket, átalakítják a közvilágítás hálózatát, és még növényeket is telepítenek. „A két, alapvetően idegenforgalomból élő település lakóinak és a turistáknak is minőségi változást jelent majd az út, amely révén kisvárosi szintű területté minősül a szakasz, ahol szállodai és egyéb beruházások megvalósítását is tervezzük” – mondta Czigány Sándor, a szigorú elszámolásért és megvalósításért felelős gesztortelepülés polgármestere.
Vértes Árpád hévízi polgármester Keszthely, a kistérségek és a környező települések együttgondolkodásának fontosságát hangsúlyozva kiemelte, az építendő út a gyógytó Ady utcai kifolyójánál rácsatlakozik majd arra a kerékpárútra, ami egészen Keszthelyig halad. A partnerség jegyében a kistérségi iroda továbbra is figyeli a pályázatokat, amelyeket több település közösen adhat be.
Manninger Jenő, a megyegyűlés elnöke rámutatott, további pályázati lehetőségeket kell találni arra is, hogy egészen a Balatoni bringakörútig tartson a most megvalósítandó összefüggő szakasz. Baracskai József a NYUDURFT-tagja kifejtette, hogy efféle, a hazánk értékét növelő, a turizmust is modernizáló beruházásokra vártunk, amikor az EU-hoz csatlakoztunk. Utalt arra, hogy a megye Balatonhoz kapcsolódó része a hévízi kistérséggel együtt a pályázati rendszer egyik nyertesének tekinthető, mert több 10 milliárd forint összegben áramlott és áramlik ide fejlesztési pénz. Horváth Jácint kiemelte: a Balatongyöröktől Felsőpáhokig tartó egybefüggő, nagy gazdasági potenciával rendelkező üdülő- és lakóövezetbe a Nyugat-Dunántúlon eddig kiutalt pénzeknek 8 százaléka érkezett.
Forrás: Balatoni Hírszolgálat
*
Utazás 2010 kiállítás
Mint a KSH gyorsjelentéséből kiderül, Budapest után Hévíz volt a legnépszerűbb úti cél tavaly a vendégek körében. A város ennek a vezető piaci pozíciónak megfelelően jelent meg az idegenforgalom legnagyobb seregszemléjén, a Budapesti Utazás kiállításon. A Hévíz Turizmus Marketing Egyesület és kilenc szolgáltató cég a Hungexpo „A” pavilonjában, a Balatoni Marketing Igazgatóság négyszáztíz négyzetméteres standján foglalt el tekintélyes területet, hogy ráirányítsa a figyelmet a szolgáltatások széles skálájára.
A tavalyi kezdeményezést folytatva döntött úgy a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület (HTME), hogy a Balatoni Marketing Igazgatóság standján bérel nyolcvan négyzetméteres bemutatkozó területet. „Ez a megjelenés is illusztrálja, hogy a balatoni turizmus és a közeli gyógyvizekre épülő idegenforgalom egymás kiegészítője a piacon”– mondta Dr. Hegedűs Lajos a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület elnöke azon a közös sajtótájékoztatón, amelyen a kiemelkedő vonzerőt képviselő települések terveiről esett szó. Hévíz piaci szerepéről szólva Dr. Hegedűs Lajos a friss adatokról is beszámolt. „A második legkedveltebb hazai idegenforgalmi desztinációként tavaly több mint kilencszázezer vendégéjszakát töltöttek el a turisták Hévízen. Az átlagos tartózkodási idő 5,3 vendégéjszaka volt, ami a 2,5 éjszakás országos átlag dupláját is meghaladja. Az idei első hosszú hétvégre már most nyolcvan százalék körül alakul a város szállodáinak foglaltsága, pedig egyre jellemzőbb, hogy a vendégek az utolsó pillanatra hagyják bejelentkezés” – vetítette előre a HTME elnöke. A Magyar Turizmus Zrt. 2010-re meghirdette a fesztiválok évét, melynek programjaiba Hévíz is bekapcsolódik. Májusban a Balaton7-hez csatlakozva számos akció vár a vendégekre, majd a nyári programokkal folytatódik a sor. Ezek közt szerepel az utcazenész fesztivál, a borfesztivál vagy a tófürdő nyári zenei programjai, melyek közül kiemelkedik a Száztagú Cigányzenekar augusztusi koncertje.
Dr. Róna Iván a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság miatt a belföldi idegenforgalom fellendülésére csak 2011-től lehet számítani. Ma a családok többsége a pénz függvényében választ úti célt, s a hosszabb utazások költségének megspórolásával a Balaton térsége akár első számú utazási célponttá is válhat. Itt mindenki talál megfelelő kínálatot, az olcsóbb szolgáltatásoktól az ötcsillagos szállodáig. „A tavalyi évben a spa, a wellness valamint gyógy-idegenforgalom területét alig érintette a válság, s ha nem fejlődni nem is tudtak a szolgáltatók a visszaesés szinte nulla. A hazai vendégéjszakák ötven százaléka a Balatonhoz és térségéhez kapcsolódik, ami jól jel, hiszen még a válság közepén vagyunk” – fejtette ki Dr. Róna Iván.
„A Balatonnal közös standon Hévíz olyan megjelenési formát választott, mely méltó a városhoz” – vélekedett Vértes Árpád polgármester, aki az szerint ma már az összefogás hatékonyabb, mint az egyéni megjelenés. A hévízi szolgáltatók képviseletében a Daniubius és a Hunguest két-két hévízi szállodája, a Hotel Palace, a Majerik Szálloda, a NaturMedHotel Carnoba, a Hévízgyógyfürdő, az Európa Fit, a Rogner Hotel és a HM ÁEK Rehabilitációs Intézetének kínálatával ismerkedhettek meg a látogatók. Idén nem az Utazás kiállítóterében, hanem a LEADER csoportokat bemutató „C” pavilonban, a Zala Termálvölgye Egyesület standján kapott helyet a Hévízi Szobakiadók Szövetsége.
*
Megújuló játszóterek
Saját forrásból, több mint harmincmillió forint értékű beruházással építteti át Hévíz város önkormányzata a település két játszóterét: a Sugár utcait és a Zrínyi utcait. A munkálatok már javában folynak mindkét területen. Az uniós és hazai szabványoknak megfelelő játszótereket várhatóan április végén vehetik birtokba a gyerekek.
„Már évekkel ezelőtt felmértük a város játszótereinek állapotát, s kiderült, hogy a játszóeszközök szinte egyike sem felel meg a szabványoknak. Ezért az önkormányzat eldöntötte, hogy mely játszótereket újíttatja fel, s melyeket kell megszüntetni vagy pihenőparkká átalakítani”– foglalta össze az előzményeket Tüdő László, a Városfejlesztési és Építésügyi Osztály vezetője. „A Kossuth utcai játszótér megszűnik, míg az egregyi városrész régi játszóteréből pihenőpark lesz, melyben helyet kaphat egy vagy két játékelem. A Sugár és a Zrínyi utcai játszótér viszont teljesen megújul. A Zrínyi utcában belső, burkolt utak szelik majd át a területet, kicserélődik a növényzet és sok játszóeszköz is helyet kap benne. A Sugár utcai szellősebb lesz a korábbinál, s központi elemébe, egy nagy hajó formájú játszóeszközbe több, kisebb játékot is beépítenek. Ezek mellett természetesen homokozó és hinta is várja majd a gyerekeket” – ismertette a részleteket Tüdő László.
Az előzetes tervek szerint a Zrínyi utcából leszerelt, még használható és a szabványoknak megfelelően átalakított eszközök arra a Szabó Lőrinc utcai kis játszótérre kerülnek át, amelyet naponta legalább tíz-tizenöt kisgyermek használ. Van is igény a korszerűsítésre. „Feleségemmel szinte minden nap kihozzuk ide a kisfiunkat, s azt tapasztaljuk, hogy mióta lezárták a Zrínyi utcai játszóteret, lényegesen többen fordulnak meg itt. Ennyi gyereknek nem ártana néhány mászóka, s a hinták ülőkéire is ráférne a felújítás” – mondta el a tervezett beruházás híre kapcsán az egyik szülő, Keszi Attila.
A játszóterek átalakítására pályázati pénzt nem sikerült nyernie a városnak, így a kivitelezést önerőből finanszírozza. A Zrínyi utcai játszótér átalakítása bruttó húszmillió forintba, a Sugár utcai pedig tizenkétmillió forintba kerül.
Forrás: Hévízi TV
*
Hely az ifjúságnak
Zalaszentgrót – Élettel telt meg a Zalai Hazatérők Egyesülete által működtetett Ifjúsági Klub. A Városi Művelődési Központban lévő helyiség egyre népszerűbb a fiatalok körében.
„Ezt bizonyítja, hogy már nem csak nyitvatartási időben igénylik a programokat. A törzsközönségünk 25-30 fő, de a számításaink szerint a TIPP! Ifjúsági Információs Pont kétszázötven helybeli, illetve a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás kisebb településein élő, 12-29 éves fiatallal került már kapcsolatba” – fogalmazott Boda Adrienn, az egyesület elnöke.
Először csak néhányan leültek a számítógépekhez, beszélgettek, majd idővel az ifjúsági referens elkezdte óvatosan szervezni a tematikus programokat. A széles körű információnyújtás mellett olyan témákat, melyek legközelebb állnak az adott korosztály érdeklődési köréhez. Így például képbe került az agresszió kezelése, a bűnmegelőzés, vagy éppen a pályaválasztás. „De természetesen teret engedünk a kéréseknek is, a fiatalok maguk is megfogalmazhatják, mit szeretnének. Vetélkedő, csocsóbajnokság, pókerparti is szerepelt már a programok között. A lényeg, hogy legyen egy hely, ahol összejöhetnek, s jól érzik magukat”.
Az egyesület tevékenysége több síkon fut, a komplex programmal kapcsolatosan Guitprechtné Molnár Erzsébet, a társulás munkaszervezetének vezetője, a munka szakmai tanácsadója elmondta: a közösségi, letelepedést, valamint a foglalkoztatást segítő programok mindegyike szükséges ahhoz, hogy a fiatalok megtalálják számításaikat, a térségben maradjanak, s segítsék annak fejlődését.
*
Csökkenő turistalétszám mellett is nőttek Hévíz adóbevételei
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján Budapest után továbbra is Hévíz a második leglátogatottabb település Magyarországon, de a 2009-es adatok szerint tovább csökkent a fürdővárosba érkezők száma – derül ki egy friss elemzésből.
A gyógytaváról nevezetes városban az elmúlt évben 196 ezer hazai és külföldi vendég szállt meg, akik összesen közel 951 ezer éjszakát töltöttek el. A vendégek száma 4 százalékkal volt kevesebb 2008-hoz képest, ezzel együtt azonban 3,3 százalékkal emelkedett az idegenforgalmi adóból származó bevétel, amely tavaly meghaladta a 275 millió forintot – közölte a távirati irodával az önkormányzati előterjesztést készítő Szabó Zoltán turisztikai referens.
A KSH előzetes adatait felhasználva készített elemzésből az is látható, hogy a teljes vendégforgalmat illetően országosan második helyen szereplő Hévíz a belföldi vendégéjszakák számában Budapest, Hajdúszoboszló és Siófok után a negyedik helyen áll. Márpedig 2006-ig még a külföldi vendégek voltak túlsúlyban Hévízen, azóta azonban a belföldi vendégek aránya folyamatosan emelkedik, jelentős mértékben az üdülési csekkeknek köszönhetően.
A Hévízre látogatók több mint 90 százaléka a gyógyulás-regenerálódás miatt keresi fel a várost, így az egészségturizmus miatt nem érvényesül a szezonalitás, a látogatottságot sem az évszakok, sem az időjárás nem befolyásolja jelentősen. A gyógyszállodákban tapasztalható, 5,5 nap fölötti átlagos tartózkodási idő is jóval meghaladja az idegenforgalomban megszokott átlagot – fogalmaz a helyzetjelentés.
A gyógy- és wellnesturizmusra jellemzően az egy főre eső fajlagos költés – a gyógyászati és kiegészítő szolgáltatások igénybevétele miatt – mintegy harmadával magasabb, mint a turizmus más területein. A Balaton régiójában átlagosan napi 30-40 eurót költenek a turisták, míg a Hévízre látogatók kiadása eléri a 45-55 eurót. Ez utóbbi még mindig jóval elmarad a nyugat-európai gyógy- és wellnes-központokban elköltött napi 70-120 eurótól, ez pedig nagy vonzereje a zalai fürdővárosnak a külföldi vendégek körében.
A becslések szerint évente hozzávetőleg 25-30 millió euró körüli összeget költenek el összesen a térségben megszálló vendégek, de további mintegy 10 millió euróra taksálják azon turistáknak a kiadásait, akik csak egy napra látogatnak Hévízre. A közel ötezer lakosú városban 20 szálloda, 4 panzió, 2 üdülőház és 1 kemping található, fizető-vendéglátó tevékenységhez szükséges engedéllyel 914-en rendelkeznek. Összesen 10,5 ezer férőhely található, 8,3 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt. A fürdővárosban 2009-ben 175 vendéglátó egység működött, közülük 140 étterem és cukrászda, 27 bár és borozó.
Szabó Zoltán az elemzés alapján úgy látja: a látogatottság további csökkenésének megelőzésére fejleszteni kell még a magasabb minőségű egészségturizmus feltételeit és célzottabb marketingakciókra is szükség lenne. A város lakóinak fő megélhetési forrása továbbra is ez az ágazat, és ennek köszönhető, hogy Hévíz az országra
jellemző bizonytalan gazdasági helyzet ellenére továbbra is stabil lábakon áll.
Forrás: Zala Termálvölgye Egyesület, Zalaszentgróti HVI, zalaihirlap.hu, heviz.hu