Alakuló LEADER-csoport tanulmányútja az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület működési területén
Erdélyből érkező alakuló LEADER-csoport tanulmányozta térségünk vidékfejlesztési politikáját, módszereit.
Február elején egy vidékfejlesztéssel foglalkozó erdélyi csapat kereste meg egyesületünket, hogy segítsünk nekik tapasztalataink átadásával a LEADER-csoporttá válásuk folyamatát. Természetesen nagyon szívesen fogadtuk őket, 2010. március 26-án az Öreghegy Hotel előadó termében, ahol Szabados Zsuzsanna munkaszervezet vezető köszöntötte őket. A program hivatalos részében, Szabados Zsuzsanna bemutatta a térségünkben megvalósuló vidékfejlesztési módszereket, hálózatosodáson alapuló együttműködések kialakulásának rögös útvesztőit, valamint a jelenben elért sikereinket.
Külön reflektált a helyi vállalkozók mintaértékű tevékenységére és összetartására, a pályázat kiaknázásának lehetőségéből fakadó innovativitásra, célterülettől függően gazdasági-társadalmi- és -kulturális, -szociális fejlődési irányvonalakra, melyek közvetve és közvetlenül is a térségben élők életszínvonalának javulását eredményezi. Az erdélyi csoport legfőbb célja az volt, hogy feltérképezze és tanulmányozza a különböző országok (Olaszország, Ausztria, Magyarország) vidékfejlesztési módszereit, stratégiáit, céljait, lehetőségeit azért, hogy ezt saját országuk gyakorlatában is alkalmazhassa. E diskurzus keretében a két ország szakemberei közösen dolgoztak ki megoldási javaslatokat a következő problémakörökre: munkanélküliség, elnéptelenedés, migráció, iskolák megszűnése, kisvállalkozások fejlesztése, kooperáció.
A program keretében külföldi vendégeink betekintést nyertek három, –a környéken megvalósult – LEADER projektbe.
Többek között a sümegprágai Fekete Tibor asztalos műhelye méltóképpen prezentálta a pályázatokból fakadó előrelépési lehetőségeket és a létrejött együttműködések innovatív, térségre gyakorolt hatását. A mikrovállalkozás 1985 óta működik. Az AVOP LEADER+ keretében egy sikeres gépbeszerzési projektet valósított meg, valamint az ÚMVP III. tengelyének mikrovállalkozás fejlesztése célterület lehetőségét is megragadta 2009-ben, melynek keretében leendő raktárépületének kialakítását célzó projekt 60%-os támogatási intenzitásnak örvend. Az előrelépés szellemében létrejövő együttműködések is aktívan élnek e térségben. Ezt megfelelően szemlélteti a vállalkozás következő példája is: A nemeshanyi vízimalommal kötött együttműködésük szellemében, a szintén LEADER program keretében induló falusi turizmusra specializálódott vízimalom tulajdonosa LEADER turizmusfejlesztés jogcímen nyert pályázati pénzből egy turistaszállót fog megvalósítani, melynek nyílászáróit a sümegprágai asztalos üzemmel szeretné elkészíttetni. A vízimalom és a hozzá fűződő szolgáltatások gyarapodása is kiválóan tükrözi a pályázati lehetőségek igénybevételéből eredő térségi innovativitást: Az 1907-ben épült malom, mint múzeum működött, majd AVPO LEADER+ támogatással a mellette lévő istálló is megtekinthetővé vált, létrehoztak a malom mellett egy állatsimogatót is, továbbá jövőbeni céljaik közé tartozik a már említett turista szálló, játszótér, étkezde, lovaskocsikázási-és biciklitúrázási lehetőség kialakítás is. A településen jelentős az átmenő forgalom, valamint sok vendég érkezik abból eredően, hogy a nemeshanyi Csizmadia vízimalom és a hozzá tartozó szolgáltatások, a Sümegi vár, a Somló és a Balatonhoz tartozó turisztikai attrakciók egyik kiegészítője.
A harmadik projekt a sümegi Palota Pincében, a Balatoni Szőlő és Borkultúra Egyesület tevékenységének bemutatása volt. Az egyesület szintén pályázója volt a LEADER+ programnak, amely keretében a Szent Jakab napi bor és vadászat ünnepét rendezték meg. Az ÚMVP LEADER programjában pedig a sümegi vároldalban kialakított őshonos minta értékű szőlőtelepítési projektjüket fejlesztik tovább pihenő és sétaút, tanösvény kialakításával. A projekt megtekintése után az erdélyi vendégeink megkóstolhatták a méltán híres tájjellegű borokat.
Bízunk benne, hogy erdélyi kollégáink kellő és példaértékű iránymutatást kaptak tőlünk, melyet bátran követhetnek saját fejlődésük fellendítése érdekében.
Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület munkaszervezete
*
Turisztikai fejlesztésekre készül Sümeg
Sümeg – Az idegenforgalom lényeges bevételi lehetőséget, plusz munkahelyeket jelent a városban, azonban a továbblépéshez mindenképpen fejlesztések szükségesek.
A vár, főként a Papp családnak köszönhetően immár országos vagy talán inkább nemzetközi hírű, azonban Sümegen van még olyan látnivaló, amely hozzájárulhat a várba látogató turisták sümegi tartózkodásának meghosszabbításához. A város idegenforgalmi fejlesztéseit, ezen elvárás figyelembevételével három fő részre tagolták. A vár folyamatos fejlesztése mellett a belváros rehabilitációja és a püspöki palota felújítása szerepel önálló fejezetként az önkormányzat terveiben.
Dr. Rédei Zsolt polgármester elmondta, megnyerték a belvárosi pályázatot, ami azt jelenti, hogy a projekt első üteme elindulhat az idén. Ez az utca burkolat-felújítását, közművek javítását, cseréjét, új utcabútorok kihelyezését jelenti. A tervek szerint a macskakövet felszedik és a Kossuth utca két oldalán kialakítandó parkolóhelyekre rakják le, míg az utcát aszfalttal borítják. A polgármester hangsúlyozta, hogy szakértők szerint a felszedett kockakövet már nem lehet úgy visszahelyezni, hogy azon a mai elvárásoknak megfelelően lehessen közlekedni. Ezért kerülnek a kövek a két oldalra, hiszen ezáltal a barokkos hangulat is megmarad, de a közlekedés sem ütközik akadályokba.
A püspöki palota a norvég finanszírozási mechanizmus által jutott forráshoz, több mint 250 millió forinthoz. Itt a közbeszerzési eljárása tart a 300 milliót meghaladó összköltségű beruházásnak, amely teljes külső homlokzat-felújítást és a nyílászárók cseréjét is tartalmazza. Az épület tetőszerkezete az elmúlt években megújult, ezúttal az ódon falak is új köntöst kapnak.
A sümegi vár integrált turisztikai megújítása néven futó pályázat 682 millió forintot hozott a milliárdos nagyságrendű beruházásnak. Itt a célok között a teljes külső és belső megújulás, az eredeti tér, forma megjelenítése és természetesen a látogatóidő növelése szerepel. A város polgármestere hozzátette, hogy a Papp család fejlesztéseinek köszönhetően megépült 75 szobás Hotel Kapitány a közelmúltban további 90 szobával bővült, illetve újabb terveik élményfürdő építéséről és történelmi emlékpark létrehozásáról szólnak. „Ha idegenforgalmi fejlesztési terveink megvalósulnak, akkor egy komplett turisztikai attrakcióval fogadhatjuk a turistákat, akik ezáltal nemcsak átutazóban vagy egy-két napra, hanem hosszabb időre Sümegen maradnak” – fogalmazott dr. Rédei Zsolt.
*
Palackos borok versenye
Badacsony – Március 25-én a Pannon Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében tartották a palackos borok tizenharmadik megyei versenyét. A Szent György-napi Pápai Agrárexpó kísérő rendezvényére ebben az évben 273 bormintát neveztek be.
Boros Gábor, a Veszprém Megyei Agrárkamara területi koordinátora elmondta: legnagyobb számban (több mint hatvan mintával), az Olaszrizling képviseltette magát. Akadt közöttük több igazi különlegesség, késői szüretelésű és jégbor is. Szép számmal indultak vörösborok, rozék és beneveztek egy habzóbort is. A zsűri elnöke kezdetek óta dr. Kállay Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora, a Magyar Bor Akadémia elnöke volt. Az egyik bizottság munkáját Ferenc Vilmos, a Magyar Agrárkamara kertészeti osztályának vezetője irányította. A bírálatot most először hét zsűriben végezték a megye legjobb borbírái.
Tavaly, amikor húsz százalékkal kevesebb bort neveztek be a megye négy borvidékéről, elég volt hat is. Az értékelést a százpontos rendszer alapján végezték, melyben a kilencvennégy pontosnál jobbra értékelt borok kaphatnak nagy aranyérmes minősítést. Tavaly négy ilyen volt, idén ezt a szintet egyetlen bor érdemelte ki, egy Badacsonyi Olaszrizlingből készült jégbor. Idén 39 arany, 139 ezüst és 70 bronz minősítést adtak ki. A hagyományok szerint a borverseny legjobb borainak járó fődíjakat a április 16-án, az Agrárexpó nyitó ünnepségén adták át, és a vásár lehetőséget kínált arra is, hogy a látogatók megismerkedjenek a megye legjobb boraival, és termelőivel.
*
Immár negyvennégy éve ismét város a település
Kitüntetéseket, elismeréseket is átadtak március 26-án, a Tapolca várossá nyilvánításának negyvennegyedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Tamási Áron Művelődési Központban.
Császár László polgármester ünnepi köszöntőjében a település történetéről, a korábbi mezővárosi múltról, majd a városi rang 1966-os visszaszerzéséről is szólt. A közelmúlt eredményeit is felidézte, és emlékeztetett a 2008-ban elhunyt, a város legújabb kori fejlesztéseiben elévülhetetlen érdemeket szerzett Ács János polgármesterre. Tapolcát 1966-ban az Elnöki Tanács ismét városi rangra emelte. A régi nemesi, majd kereskedőtelepülés ezután ipari várossá vált. Még ekkor a bakonyi bauxitbányászat központja lett. Igaz, nevezték már vasutasvárosnak, borvárosnak, katonavárosnak is, amit éppen az adott kor, időszak megkívánt.
Az ünnepi beszéd után a polgármestertől Tapolca Városért kitüntetést vehetett át N. Horváth Erzsébet tanár, a helyi újság főszerkesztője, több helytörténeti kiadvány szerzője, az amatőr színjátszó kör vezetője és Pócsi Béla többszörös világbajnok, nemzetközi hírű díszmadártenyésztő. A közszolgálati munkáért Rédli Károly és Ihász József, a nevelésügyért Andáné Hering Mónika, Riba Erzsébet és Galambosné Ács Judit, az egészségügyben, szociális ellátásban nyújtott teljesítményért dr. Földi István és Hársfa Gyuláné részesültek elismerésben.
A kitüntetések, elismerések átadása után Illényi Katica műsora szórakoztatta a közönséget, majd a művelődési központ aulájában fogadással folytatódott a program.
Forrás: Veszprém Megyei Napló, fotó: FamArt Kommunikációs Kft.
*
A magyar River Cottage: Megyer
Első díjat nyert a legkisebb magyar falu, a Veszprém megyei Megyer a csehországi Brnóban, az „Emberekről az emberekkel” című nemzetközi megmérettetésen. A "visegrádi négyek" versenyének zsűritagja volt Göncz Kinga korábbi külügyminiszter is.
Az önkormányzatok, önkormányzati többcélú társulások, kistérségi szövetségek számára meghirdetett, közösségi részvételen alapuló és non-profit szervezetek bevonásával megvalósuló sikeres partnerségi projektek bemutatására indított pályázat hazai győztese a legkisebb önálló hazai település, Megyer volt. A pénteki eredményhirdetésen is Megyer vihette el a pálmát, mint a térség legjobbjaként megválasztott település.
A díj célja volt a közösségi részvételen alapuló helyi fejlesztő tevékenység elismerése, a legjobb projektek jutalmazása. A közigazgatás és a civil szféra figyelmének felhívása az együttműködés fontosságára. A közigazgatás és a civil szféra közötti együttműködés elősegítése, hatékonyságának fokozása helyi szinten. Emellett olyan programok bemutatása, melyek jó példát adnak a helyi részvétel erősítésére, a helyi lakosság helyi programokba való bevonására. Azokat az önkormányzatokat a díjazták, amelyek fontosnak tartják a közösség részvételét a döntéshozatal folyamatában.
Megyer a "Közkert” programmal nyert. A Megyerért Egyesület és az önkormányzat bevonta a falu lakóit, hogy egy minta háztájit hozzanak létre, hasonlóan az angol Landshare programhoz.
A Landshare, (körülbelül: osztozz meg a földön) programmal a hazai közönség elsősorban a Spektrum TV-n vetített River Cottage sorozat révén ismerkedhetett meg.
Forrás: MTI
*
Szent György-hegyi napok tizennyolcadszor
Az idén felnőttkorba lépett megyénk egyik népszerű tavaszi rendezvénye, az április 20. és 25. között már tizennyolcadik alkalommal megtartott Szent György-hegyi napok.
A rendezvény főszervezője, Tóth János Zoltán hegyközségi elnök a siker titkát a hagyományok tiszteletében és az összefogásban látja. A program legfontosabb elemei ma is ugyanazok, amik az 1990-es évek elején, az indulásnál voltak. A rendezvény mindig a borversennyel indul, ami persze önmagában is különleges jelentőséggel bír, hisz egy-egy esztendőre megmutatja a mércét a gazdák teljesítményéről. A teljességre törekvő szervezők minden évben gondoskodtak testi és szellemi táplálékról is. A hagyományos szakmai napon dr. Májer János, a badacsonyi kutatóintézet igazgatója a fehérborok kedvező élettani hatásairól, dr. Hajdu Frigyes pedig a szőlő növényvédelméről tartott előadást a tapolcai művelődési központban. Az első előadás valóságtartalmával másnap bárki élőben is megismerkedhetett a borutak bejárásánál.
A három borút, a Raposkáról induló Szent Mihály, a hegymagasi Szent György és a kisapáti Bazaltorgona idén is több száz embert vonzott a hegy lábához szombaton. A rendezvénysorozat leglátványosabb programja idén ugyancsak a vasárnap délelőtti felvonulás és a szabadtéri mise volt. A számos borlovagrend tagjaiból, huszárokból, táncosokból és az érdeklődőkből verbuválódott látványos menet a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar zenéjével kísérve vonult fel a hegymagasi kultúrháztól a hegy szoknyáján trónoló Lengyel-kápolnához. Félúton idén is megpihentek Szászi Endre pincéjénél, hogy megkóstolják a gazda finom Olaszrizling borát. Ilyen szervezett megálló már nem volt, de több más pince előtt kínálgatták a felvonulókat.
*
Csopak lakói ismét ültettek!
Falumegújítás pályázat támogatásából parkosították a csopakiak.
Április 24-én ismét összegyűltek az emberek, hogy a vasútárok megszépítéséhez hozzájáruljanak munkájukkal. A lakosok és civil szervezetek tagjai nem sajnáltak időt, energiát, hogy a vasútárok területét teleültessék szebbnél szebb növényekkel. A Kossuth és Fürdő utca zöldterületeinek rendezése, valamint a település két játszóterének elhelyezése az EMVA által támogatott "Komplex falumegújítás Csopakon" pályázat keretében valósul meg közel 15 milliós Ft támogatással.
*
Örökzöld pálya Tapolcán
22 millió forintból, a Veszprém megyei és a tapolcai önkormányzat valamint a Batsányi János Gimnázium összefogásának köszönhetően műfüves sportpályával és lábtenisz pályával bővültek a sportolási lehetőségek a városban.
Az ünnepélyes átadási ünnepségen Császár László polgármester elmondta, hogy nem példa nélküli ez a fajta együttműködés, hiszen az intézmény tornatermének felújítása, kisbusz beszerzése valamint a vívóterem kialakítása is hasonló kooperációnak köszönhető. Kijelentette, hogy a város önkormányzata eddig is jelentős összeggel támogatta a helyi sportot, ez a jövőben sem lesz másképp. Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke személyes emlékekkel kezdte a köszöntését. Mint mondta, neki még a sporton kívül más szórakozása nem igazán volt. „A mai fiatal generáció már a számítógép mellett nő fel. A műfüves pálya jelentősége abban áll, hogy az újabb alternatívát kínál a mozgásra” – fogalmazott az elnök, aki egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszeresen mozgó diákok tanulmányi eredménye egy egész jeggyel jobb nem sportoló társaiknál. A beszédek és szalagátvágás után a gimnázium tanulói vették birtokba az örökzöld sportszigetet, majd a város és a megye önkormányzatainak csapatai mérték össze tudásukat egy barátságos futballmérkőzés keretében.
A műfüves pálya délelőttönként a gimnazisták, délután pedig a város és környéke sportolóinak nyitja meg kapuit. A pálya fenntartása a város feladata lesz a jövőben.
Forrás: tapolca.hu
Forrás: Éltető Balatonfelvidékért Egyesület, Tapolcai HVI, Balatonfüredi HVI, naplo-online.hu