Megkezdődött az idei hajózási szezon a Balatonon
Megkezdődött a 164. hajózási szezon a Balatonon; az idei első hajót, a Siófokról érkező, több mint százéves Helkát a balatonfüredi kikötőben fogadták ünnepélyes keretek között.
„Széchenyi István kezdeményezésére 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre a Balatonon a Kisfaludy gőzöst, s ezzel útjára indult a tavon a hajózás; emlékezzünk most a balatoni hajózás megteremtőjére” – mondta a hajósokat üdvözlő beszédében Bóka István, Balatonfüred polgármestere. Hangsúlyozta, hogy Széchenyi gondolataira, írásaira, egész munkásságára ne csak emlékezzünk, hanem próbáljuk meg őt tettekkel is követni, mert a "legnagyobb magyar a tettek embere" volt. "Különösen közel állt szívéhez a balatoni hajózás felvirágoztatása" – tette hozzá Bóka István, aki a mintegy 250-300 ünneplő jelenlétében közölte: hamarosan felavathatják Balatonfüred szinte teljesen megújult reformkori városrészét.
Balázs Árpád, Siófok polgármestere beszédében ugyancsak Széchenyi Istvánt méltatta, aki mögött "egy hatalmas alkotó élet van és igazi magyar volt". Balázs Árpád szerint a Balaton állapota a reformkor óta pontosan mutatja az ország állapotát is; amikor az ország halad, akkor a Balaton is fejlődik, ha azonban az ország megtorpan, akkor a tó fejlesztése is megfeneklik. A siófoki polgármester szerint a Balaton "egyedi kincs", ezt Széchenyi felismerte, és e "nemzeti büszkeségünket" fejleszteni kell.
Kapócs Ferenc, a Balatoni Hajózási Zrt. kereskedelmi igazgatója köszönetet mondott a három legnagyobb balatoni település vezetőinek a hajósokat üdvözlő szavaikért, majd azt hangsúlyozta, hogy "gőzerővel dolgoznak" még több hajójuk felújításán. Elmondta: egyelőre még csak hétvégén és csak Siófok-Balatonfüred-Tihany, valamint Fonyód-Badacsony között közlekednek a hajójáratok. Április 30-tól váltanak majd át a naponkénti menetrendre.
Az ünnepi köszöntőket követően a balatonfüredi kikötőben felhúzták az árbocra a hajósok zászlóját és a nemzeti lobogót, jelezve: megkezdődött az idei, egyben a 164. balatoni hajózási szezon.
Kapócs Ferenc a távirati irodának elmondta: idén nem emelik a balatoni hajózási jegyárakat. Az igazgató tájékoztatott arról is, hogy felújításokra, fejlesztésekre idén 140 millió forintot költenek. „A főszezonban 27 hajó és négy komp közlekedik majd” – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly 710 ezren utaztak a balatoni hajókon és 850 ezren a kompokon, s mintegy 200 ezren váltottak jegyet különböző séta- és rendezvényhajókra.
*
Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület a Szent György napi Agrárexpo-n
A Szent György napi Agrárexpo, a Veszprém megyei Agrárkamara és Pápa város önkormányzata által szervezett szakkiállítás és vásár nem csak az ágazat jeles szereplőit vonultatta fel, hanem szaktanácsadással is szolgáltak a Gazdálkodói Információs Szolgálat szakértői.
Pápa város és a Veszprém Megyei Agrárkamara szervezésében gyűltek össze az agrárium jeles szereplői, hogy 2010. április 16-18. között bemutathassák, miben és mennyire fejlődtek. Az állattenyésztők számára jeles napról, Szent György napjáról elnevezett expót regionális jelzővel illetik, hiszen a Dunántúl egyik legnagyobb ilyen seregszemléjévé nőtte ki magát az évek során.
Pápa sportcsarnokában és a várkertben 100 agrár- és élelmiszer-ipari kiállító rendezte be standjait 1000 négyzetméternyi fedett és 2000 négyzetméteres kültéri területen. A kiállítás mellett három napon keresztül folyamatos programok közül válogathattak a kedves érdeklődők, amelyek között találhattak agrárszakmai, kulturális, vidékfejlesztéssel, vadgazdálkodással és nem utolsó sorban borászattal kapcsolatosakat. A Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben megrendezett megyei borverseny eredményhirdetését is az Agrárexpo-n tartották: a megmérettetésre 250-260 nevezett nedűt neveztek.
Egyesületünk 5 akciócsoporttal közösen közel 40 nm2-es területen képviselte magát: információs standunkon a térségünket bemutató turisztikai kiadványokhoz, szállásadók, szálláshelyek, kisvállalkozók kiadványaihoz és termékeihez juthattak hozzá az érdeklődők. Kollégáink készséggel válaszoltak a látogatók pályázati lehetőségekkel, projektfinanszírozással, megvalósuló rendezvényekkel kapcsolatos kérdéseire.
A látogatók a sportcsarnokban felállított standokon megismerkedhettek és finom kóstolókat kaptak a térség termelőinek és élelmiszer-előállító cégeinek remekeiből. Borászok, méhészek, húsfeldolgozók, tejtermelők mellett megcsodálhattuk a kézműves remekműveket is. Bemutatkoztak a térség erdőgazdálkodási szervezetei. Kiállították a Veszprém Megyei Vadászkamara, „Az Erdők Világa” címmel meghirdetett gyermekrajz pályázatának nyertes alkotásait.
A sportcsarnok melletti várkertben a mezőgazdasági gépforgalmazók, alapanyag-termelők és kereskedők, a vetőmagfajta-tulajdonosok, és állattenyésztők mutatkoztak be. Megcsodálhattuk a különböző, „hungarikumnak” számító tenyészállatokat. A kiállítók nem feledkeztek meg a legkisebbek szórakozásáról sem, mert a kisállatok bemutatása mellett, bohóc, gyermek zsonglőr gondoskodott a szórakozásukról.
*
Tihanyi Legenda
„Tihanyi legenda” projekt elnevezéssel 800 millió forintos turisztikai és infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg a balatoni félsziget településén – jelentette be Pál Béla, a közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Tihanyban.
A fejlesztési összegből 600 millió forint az európai uniós támogatás, a többi pénzt pedig a község teszi hozzá – tájékoztatott az elnök, megjegyezve, hogy a településen hat helyszínen zajlik majd a fejlesztés.
„A projekt kiemelt beruházása a település központjának (főterének) megújulása” – mondta Pál Béla. Hozzátette: a posta melléképületének lebontásával a faluközpont "megszabadul" a műemléki környezetbe nem illő vasbeton épülettől, ezáltal az apátsági épület és a főtér között "vizuális kapcsolat" keletkezik. A főtéren teraszokat építenek, dísznövényzettel szépítik, s alkalmassá válik nagyobb kulturális rendezvények megtartására is – ismertette a beruházás részleteit a fejlesztési tanács elnöke. Elmondta: kiemelt fejlesztés a turisztikai körút-program is; a település különböző "turisztikai attrakcióit" egy útvonalra "fűzik fel", illetve kapcsolják össze a szolgáltatási helyszíneket. Ehhez infrastrukturális fejlesztés szükséges; utak építése, felújítása, zöldterületek kialakítása, műtárgyak (kutak, csobogók) elhelyezése. „Lesz majd Legenda körút, Visszhang körút és Levendula körút” – jelezte Pál Béla.
A projekt keretében felújítják a Pisky-sétányt, és rendezik az apátság környékét; biztonságosabbá teszik a támfalakat és a lépcsőket, s ugyancsak díszburkolatot kap a templom előtti tér és a sétányok - hangzott el. Pál Béla ismertetése szerint a Batthyány utcában turisztikai információs és fogadóközpont létesül, és rendezik a Borsos Miklós teret is.
Tósoki Imre, Tihany polgármestere elmondta: már megkezdődött a bencés apátságnál a turisztikai látogatóközpont kiépítése, amelyhez az apátság 130 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert. A polgármester a főtér rendezésével kapcsolatban jelezte, hogy megszüntetik ott a parkolást. "Az apátság, a főtér és környezetük igazi sétáló, pihenő övezet lesz" – tette hozzá. Közlése szerint a projekt keretében "megvalósulhat a tihanyiaknak egy régi álma is"; megújul a IV. Károly kálvária, sőt a boldoggá avatott utolsó magyar király tiszteletére egy kápolnát emelnek. A polgármester szerint Tihanyban 30-40 éve nem volt ilyen mértékű település-fejlesztés, de úgy vélte, a minőségi turizmus "megfogásához" minőségi szolgáltatásokra és minőségi településre van szükség.
*
Csopak lakói falumegújítás pályázat támogatásából parkosították a Kossuth és Fürdő utcát
Április 17-én rengetegen gyűltek össze a csopaki iskola parkolójában, hogy közösen elültessék a Kossuth utca növényeit. A lakosok nagy lelkesedéssel fogtak bele községünk szépítéséhez. A Kossuth és Fürdő utca zöldterületeinek rendezése és a két játszótér elhelyezése az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által támogatott "Komplex falumegújítás Csopakon" című pályázat keretében valósul meg közel 15 milliós forintos támogatással. A lakosokból, képviselőkből és civil szervezetekből álló, közel 200 fős társaság több helyszínen látott neki a munkának: a Kossuth utca tetejétől egészen a vasútállomásig több mint ezer növényt ültettek el.
*
Különleges borverseny
Sümeg – Krigler Ferenc Fehérkő könnye elnevezésű 2009-es fehérborát, valamint Tóth Tamás Zweigelt-Kékfrankos vörösét választották a Város Borának Sümegen. Az első alkalommal megrendezett különleges borversenyt a Lesencék-Sümeg-Zalahaláp hegyközség hozta tető alá, hagyományteremtő szándékkal.
*
A felértékelődő ivóvíz
Sümeg – A vízre, a tiszta, iható vízre, annak megóvásának fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet a sümegi vízhálózat első kútjánál tartott emléktábla-avatással és annak megkoszorúzásával.
Az idei évben a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a víz világnapját Sümegen ünnepli, így ennek apropóján rendezték a helyi viszonylatban nem kis érdeklődésre számot tartó ünnepséget.
Az 1928-ban épült ipartörténeti emlék (Sümegen Jéggyárként ismert létesítmény) falán elhelyezett tábla leleplezése előtt elsőként Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei önkormányzat elnöke beszélt a vízről. Mint mondta, a Földön a növekvő népesség egyre nagyobb vízigénnyel lép fel, így az iható, tiszta víz felértékelődik. Végh László sümegi alpolgármester személyes élményeit is megosztotta a hallgatósággal. Mint mondta, gyermekként alig 150 méterre lakott a jéggyártól. Már akkor is büszkék voltak arra, hogy az ország más területeihez képest, itt milyen tiszta, karsztvíz folyik a csapból. Reményi Zoltán, a DRV Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, a nagy különbség ma is adott. Itt még mindig jó a víz, országos viszonylatban is. Majd néhány számadatot is közölt a hallgatósággal, hogy egyáltalán mindenki elhelyezhesse nagyságrendileg is azt, hogy mit is jelent az ivóvíz.
Gulkai László, a Sümegi Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az emléktábla-avatás mellett rendbe hozták, parkosíttatták a várra szép kilátást biztosító teret, amiért köszönet jár mindenkinek.
Természetesen mindegyik felszólaló kitért arra, hogy hazánkban adott a lehetőség a jó minőségű vízkészlet kiemelésére, amelyből akár gazdasági előnyünk is származhat a későbbiekben. A beszédek után a helyszínen faültetéssel, majd a Hotel Kapitányban víz világnapi kiállítás megnyitásával folytatódott a program.
*
Sümegi szakellátó központ: jó ütemben halad az építkezés
Sümeg – Már állnak a falak és a tetőszerkezet is készül a sümegi járóbeteg-szakellátó központnál.
Erről dr. Rédei Zsolt polgármester tájékoztatta a Naplót a tetőmunkálatok megkezdése után.
A beruházás előkészítése már tavaly májusban elkezdődött, az alapkövet az ősszel helyezték el, a kivitelezési munkák kezdeteként. Az építkezés várhatóan jövő tavasszal fejeződik be, s ekkor kezdődhet az orvosi eszközállomány beszerzése és telepítése, illetve a szükséges engedélyek megszerzése. A projekt összköltsége 355 millió forint, ebből mintegy 320 millió forintot tesz ki az állami támogatás.
Az létesítményben tizenhét szakrendelés kap helyet, a tervek szerint lesz gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, füll-orr-gégészet, érsebészet, neurológia, pszichiátria, szemészet, reumatológia, fizikoterápia, sebészet, urológia, gasztroenterológia, belgyógyászat, diabetológia, bőrgyógyászat, tüdőgyógyászat és kardiológia. A projekt a meglévő régi kórházi épületek teljes felújítását, valamint bővítését foglalja magába, összessen 1054 m2 alapterületen.
Az épületben hét rendelőhelyiség, vérvételi hely, tornaszoba, oktatóterem, gyógyszertár, valamint több egyéb kiszolgáló helyiség várja majd a betegeket.
*
Szerelmi álmok a költészet napján
Rendhagyó kávéházi randevúval emlékeztek a költészet napjára a badacsonytomaji Egry József Művelődési Házban. A Tóth Mariann által rendezett irodalmi műsor nyitányaként Harmati Miklós, helyi költő szerelmes versei hangzottak el, most megjelent „Az új napszámoshoz” című verseskötetéből.
A Szerelmi álmok Tomaj költőivel címmel rendezett zenés-verses kávéházi esten, a badacsonytomaji kötődésű, nagy poéták szerelmes verseit élvezhette a nagy számú közönség.
Ízelítőt kaphattak például Kisfaludy Sándor, Jankovich Ferenc és Keresztury Dezső mély érzésű műveiből Ali Éva, Farkas Éva, Major Tünde, dr. Pusztay János, Szántainé Ruzsa Mariann, Szépligeti Mátyás és Vízkelety Dóra szavalatában.
Az est emelkedett hangulatához hozzájárult Tas Ildikó, a Magyar Állami Operaház magánénekese és a Nők a Balatonért Egyesület helyi csoportjának kórusa, melynek tagjai szerelmes népdalokat, énekeket, áriákat adtak elő.
A városi művelődési központ és könyvtár által szervezett műsort kötetlen beszélgetés követte, amit Salamon Ferenc gitár-, és a városi művelődési központ igazgatójának, Fodor Józsefnek a szaxofonjátéka tett hangulatosabbá és emlékezetesebbé.
*
A Vaszary Villa önálló szellemi műhely lesz
Balatonfüred – Ez itt már nem vidék, hanem az ország egyik szellemi centruma, fogalmazott Pozsgay Imre a Vaszary Villa házavató ünnepségén.
A politikai, művészeti és tudományos élet néhány képviselője, többek között az idén januárban alakult Vaszary Szalon tagjai vettek részt a villa házavató ünnepségén. Az épület készen áll, bár egyelőre még üres. A bútorok egy része most kerül a helyére, a kiállítások képeit ezután szállítják Balatonfüredre. A képtár május 29-én nyílik meg a nagyközönség előtt.
„Aldous Huxley, a Szép, új világ írója szerint a csend köre évente 13,5 kilométerrel csökken” – kezdte avató beszédét a Széchenyiről elnevezett teremben Doncsev András, a galériát működtető Balatonfüred Kulturális Közgyűjteményfenntartó Nonprofit Kft. vezetője. „Ezek szerint nincs messze, hogy a csend teljesen eltűnjön a földről. Ez a mai nap fordulópont, mert hisszük, hogy a képzőművészeti alkotásoknak karmikus súlya van. Sok emberről mondták a környéken, hogy intézmény volt, mi azt szeretnénk, ha a mi intézményünket tartanák emberinek” – tette hozzá.
Doncsev András bemutatta a képtár munkatársait, Kállói Judit művészettörténészt, Dallos Krisztina titkárságvezetőt, Antal Zsuzsanna rendezvényszervezőt és Nagy Ákost, aki a könyvesbolt vezetője lesz. Elmondta azt is: az ünnepség helyszínére, a Széchenyi-terembe hamarosan megérkezik majd a Hegedűs Endre zongoraművész és felesége által felajánlott Yamaha zongora, így a helyiség alkalmas lesz arra, hogy otthont adjon koncerteknek, megnyitó ünnepségeknek. A képtár vezetője fontosnak tartja azt is, a Vaszary Villa nem egy vidéki múzeum, ahol fővárosi levetett tárgyakat állítanak majd ki, hanem önálló szellemi műhely, mely művészeket ihlet meg, ahol alkotások születnek.
„Nagyon bölcs és okos ötlet, hogy Balatonfüreden, ahol az első dunántúli kőszínház létesült, egy ilyen polgári szalon létesüljön. Azt remélem, hogy sok, gyümölcsöző beszélgetésre kerül itt sor képzőművészetről, zenéről, tudományos témákról” – fogalmazott Mádl Dalma asszony, a szalon kezdeményezője. Az eseményen tiszteletét tette dr. Paczolay Péter, az Alkotmányvíróság elnöke is. „Gyerekkorom óta járok Balatonfüredre, egyre inkább bekapcsolódom a város kulturális életébe, többek között azért, mert úgy gondolom, az ország kulturális életének decentralizálódnia kellene. Ennek egy sarokköve, ékköve lehet Balatonfüred”.
Elsőként a villatulajdonos hercegprímás unokaöccsének, Vaszary Jánosnak a festményeiből nyílik kiállítás, a közel ötven képet a Magyar Nemzeti Galéria bocsátja a füredi képtár rendelkezésére. Ezen kívül a debreceni Déri Múzeum jóvoltából megtekinthető lesz majd a 17-18. századból származó képző-, iparművészeti alkotásokat tartalmazó Szomolányi-gyűjtemény, és még májusban Nádler István legújabb alkotásaiból is nyílik tárlat.
A német egyesítés emlékére Berlinből hoznak majd alkotásokat, és ehhez kapcsolódóan az egyesítés helyi tanúi személyes élményeiket mondják majd el.
Forrás: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, Sümegi HVI, Balatonfüredi HVI, Tapolcai HVI, naplo-online.hu