Lehetnek gyorsabbak a kifizetések ?
Az EMVA III–IV. tengellyel kapcsolatos pályázatok a megvalósítási szakaszba léptek. Annak érdekében, hogy a kifizetések minél rugalmasabban történjenek, több dolgot is szem előtt kell tartani. Csányi Péter, a győri székhelyű Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkatársa foglalta össze a legfontosabbakat.
Mire vonatkoztak ezen pályázatok?
Gépberuházásra és eszközbeszerzésre, valamint építéssel járó tevékenységekre. Mi elsősorban az építésre vonatkozó pályázatokkal foglalkoztunk, azonban a gépbeszerzés is kapcsolódhat vállalkozó olvasóink tevékenységéhez.
Az EMVA III–IV. tengellyel kapcsolatos pályázatok megvalósításának és elszámolásának főbb szabályait mit jelentenek a gépberuházás terén?
Gépberuházás és eszközbeszerzés esetén kizárólag olyan, első üzembehelyezésű gépek,
technológiai berendezések beszerzése és beépítése támogatható:
* amelyekhez kapcsolódóan az ügyfél rendelkezik a teljesítés időpontjában kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesítéséhez szükséges
okiratokkal;
* amelyeknek gyártásától a támogatási kérelem benyújtásáig 2 évnél több nem telt el;
* szerepel a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napján hatályos gépkatalógusban, és beletartozik az adott jogcím vonatkozásában támogathatónak
minősített gépcsoportba.
Mely szempontok segítik az építkezők szervezési munkáját?
Építéssel járó tevékenységek esetén:
* Az első, építéssel kapcsolatos kifizetési kérelemhez mellékelni kell a jogerős építési engedély hiteles másolatát vagy az illetékes építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a tevékenység nem építési engedélyköteles;
* Engedélyköteles tevékenység esetén az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell a jogerős hatáskörrel rendelkező építési hatóság engedélyét a létesítmény használatba vételéhez.
* Építési beruházás esetén építési műszaki ellenőr alkalmazása és építési napló vezetése akkor
is kötelező, ha a beruházás nem építési engedélyköteles.
Módosítható-e a műszaki tartalom?
Az építési beruházás esetén a támogatási kérelem eredeti műszaki tartalma – a hatóság kötelező előírásának teljesítése érdekében – a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik napig módosítható. Például a következő időszak 2010. április 1–30-ig van nyitva, és így március 1-jéig lehetett módosítani. A módosítás nem érintheti a támogatott célterületet, és nem növelheti a támogatás összegét.
Mi szükséges a módosításhoz?
A módosító kérelemhez az ügyfélnek mellékelnie kell a hatóság kötelező előírását igazoló
dokumentumot. Ebben az esetben csak akkor kezdeményezhet módosítást, ha az építésügyi hatóság előírta, egyéb esetben (például esztétikai szempontok miatt) sajnálatosan nem.
A nyertes pályázók kötelesek az ÚMVP kötelező arculati elemeit használni, ami a www.umvp.eu honlapon, a Dokumentumtárban, az Arculati anyagok menüpont alatt érhető el.
Mikortól lehet benyújtani a kérelmet a kifizetésekre?
A kifizetések benyújtására 2010. évben április, július és október hónapok állnak rendelkezésre.
A projektet be kell fejezni a kifizetéshez?
Nem, a fejlesztés szakaszokban is elszámolható. A támogatott művelet kapcsán felmerült kiadások, illetve meghatározott esetben bevételek vonatkozásában elkülönített nyilvántartásokat kell vezetnie és ellenőrzés esetén bemutatnia. A művelet megvalósítását szolgáló gazdasági esemény megtörténtét hitelesen igazoló eredeti bizonylatoknak (számlák, számviteli bizonylatok, pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok, szerződések, megrendelések, szállító levelek, teljesítésigazolások, kifizetés-igazolások, minőségi tanúsítványok, biztosítási kötvények, egyedi tárgyi eszköz nyilvántartási kartonok, építési napló) az ügyfél nyilvántartásában fizikailag elkülönítetten, ellenőrzésre alkalmas, rendezett formában rendelkezésre kell állniuk.
*
Kézművesműhely ÚMVP-forrásból a kunszigeti plébániaudvarban
A kunszigeti plébánia melléképületét hamarosan kézművesműhellyé alakítják. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás folyamatban van.
A tervek szerint szeptember végére elkészül a felújítás, amelyre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázatán LEADER-forrásból a Kunszigetért Közalapítvány 21 millió 700 ezer forintot nyert. Lendvai Ivánné polgármester elmondta, az idegenforgalmi fejlesztés a hagyományőrzést is szolgálja.
A plébániaudvarban lévő nyitott konyha szerinte rendkívüli építészeti érték, az 1800-as évek stílusának remeke, amire főként Szalainé Hécz Tünde helytörténeti kutatásai hívták fel a figyelmet. S mellette bemutathatják a hajdani napi gazdálkodással kapcsolatos eszközöket. A turisták és a kistérségben élők is megismerhetik itt a népi szakmákat műhelyfoglalkozások, játszóházak keretében. A kenyér és a lángos kisütésére várva pedig a táncpajtában tanulhatnak új lépéseket.
„Már lassan összedőlt volna az egykori gazdasági épület vagy le kellett volna bontatnia az egyházközségnek. Viszont így a közösség javát szolgálhatja és megőrizhetjük mint építészeti értéket. Turisztikai célú hasznosításáról megállapodást kötöttünk az önkormányzattal és a közalapítvánnyal” – tudatta Winkler Zsolt, a falu lelkipásztora, hozzátéve: ha elkészült a felújítás, akkor keresztény fiatalok táboroztatására, más rendezvényeikre is lehetőséget ad a plébániaudvar.
*
120 éves a megyei iparkamara
A 120 éves kamara ünnepi logóját őrző márványtömb a kamarai rendszer szilárdságát és időtállóságát jelzi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.
A jubileumi díszközgyűlésen Kiss László és Jancsó Péter volt kamarai elnökök (középen), valamint Halbritter Mátyás volt társelnök (balról) és Mihalicz Antal, a kamara jelenlegi elnöke (jobbra) avatták fel.
*
Napkollektorokra is pályáznak a tétiek
Több tervezett fejlesztését pályázati támogatásból akarja megvalósítani Tét.
Jelenleg beadott pályamunkái elbírálásra várnak, többek közt az óvodabővítés ügyében. Tavaly 37 gyermek született a városban és a folyamatosan növekedő igénynek megfelelő átépítés mintegy 25 milliós forintos beruházást jelent. Ugyancsak támogatást igényelt az önkormányzat az idősek napközi otthonának 20 millió forintos felújításához. Ennek keretében valósulhat meg az akadálymentes közlekedés biztosítása.
Naponta mintegy harmincan járnak a napközibe, s nekik egy-egy szobában a szokásosnál melegebbre van szükségük, más helyiségekben viszont a fűtéssel takarékoskodhatnának technológiai átalakítás révén. Az iskola fűtésének megújítását szintén tervezi Tét, hogy az évente 6,5 milliós költséget jelentő kiadást 20 százalékkal csökkentse. A napkollektorokra beadott pályázaton 30 millió forintot igényelt. Így jutna megújuló energiát biztosító berendezés a futballpálya sportöltözői s a tornacsarnok fölé is.
*
Négyszer több szélkereket kértek megyének
Szélerőmű-kapacitásra pályáztak az energiahivatalnál tizennyolc megyei településen Károlyházától Agyagosszergényig. Győr-Moson-Sopronban a működő 67 szélkerék mellé így még 219 épülhetne: az igény azonban háromszorosa a kioszthatónak.
Csupán a megyénkben több az igény a szélerőműkvótákra, mint az országosan kiosztható teljes mennyiség. Veszkénytől Mosonmagyaróvárig ugyanis újabb 218 szélkereket állítanának fel Győr-Moson-Sopronban. 2009 végéig Magyarországon összesen 108 ipari méretű szélkerék forgott 201 megawatt kapacitással: ebből hatvanhét megyénkben.
Most újabb 410 megawattra lehetett pályázni március elsejéig: a bírálóbizottság ezek szétosztásáról heteken belül dönt. Országosan azonban több mint 1117 megawattnyi igény érkezett 68 pályázótól a Magyar Energia Hivatalhoz. A pályázatok benyújtói között van, aki néhány kilowatt kapacitásra adott ajánlatot, de a nagyobb projektek jellemzően az 50 megawatthoz közelítenek. A 410-ből 280 megawattot az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. területére együttesen hirdettek meg.
A megyében elsősorban Sopron, Mosonmagyaróvár és Kapuvár környékén nagy az igény. Agyagosszergényben a Total Wind Kft. tizenhét szélerőművet építene, s 39,1 megawattra nyújtott be pályázatot. Vitnyéden két cég tíz-tíz darab, összesen 23–23 megawattos szélkereket állítana fel. Újkéren 46 megawatt az igény 20 energiatermelőre. Emellett szerencsés esetben Kisfaludon tizenkilenc, Bágyogszováton tizenhat, Mecséren tizenhárom, Levélen tizenkét szélkereket állítanának fel.
Sopronkövesden és Nagylózson négy-négy lapát már forog: ezt újabb hét, illetve hat energiatermelővel fejlesztené a Hungaro-Concept Szélerőmű Üzemeltető Kft., összesen harminckilenc megawattra pályáztak. Egyházi István , Sopronkövesd első embere elmondta: most három megawattos szélkerekekben gondolkodik a befektető. Évente nagyjából 10–10 millió forint bevételt hoznak a már működő energiatermelők a településeknek. „A szélkerekek hozta adóbevétel többször segített már nehéz pillanatokban" – emelte ki Marton Ferenc nagylózsi polgármester. Mint mondta, főként pályázati önrészeket biztosítanak ebből a forrásból.
*
Támogatások a mentőknek, tűzoltóknak
A téti mentőállomás felújításához 300 ezer forinttal járul hozzá idei költségvetéséből a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása. A téti és a győrszemerei önkéntes tűzoltó-egyesületeknek a tavalyihoz hasonlóan 100–100 ezer forint támogatást juttat. A Csornai Tűzoltó-parancsnokság szintén segítséget kért a társulástól egy új jármű beszerzéséhez. A sokoróaljai önkormányzatok úgy döntöttek, erre a célra közösen 700 ezer forintot adnak. A társulási tanács korábbi döntése értelmében a kistérségi járóbeteg-ellátó központ építésének átmeneti finanszírozásához 6,65 millió forintos kölcsönt nyújtanak.
*
Komplex kutatási program vette kezdetét Sokoróalján
2010 februárjában egy közös komplex kutatási projekt indult el a téti kistérségben. A kutatás megvalósítói a Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézete; a GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft., illetve a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása, valamint a térségben működő Helyi Vidékfejlesztési Iroda. A kutatási program vezetője a Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetének igazgatója, Dr. Káposzta József egyetemi docens, társvezetője Dr. Tóth Tamás egyetemi docens.
A kutatás célja a kistérség minden egyes településére kiterjedő komplex helyzetfeltárás elkészítése, illetve a kapott eredmények alapján megfogalmazott stratégia és forrástérkép összeállítása. Az empirikus kutatás szoros együttműködés keretében történik. A helyi közösség részéről önkormányzatok képviselői, vállalkozók valamint civil szervezetek vesznek részt. A folyamat koordinálása a Téti HVI feladata Gerencsér Ilona vezetésével. A kutatás operatív része Goda Pál és Kollár Kitti, nappali PhD hallgatók vezetésével valósul meg a Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet részéről. A Téti HVI biztosítja a kutatás számára a helyi adatok összesítését, valamint folyamatosan részt vesz a szakmai anyagok kidolgozásában. Munkáját a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa, Boross Zsuzsanna kistérségi koordinátor, segíti.
A Szent István Egyetem 40 hallgatót, és számos a Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetben dolgozó kutatót/oktatót vont be a projektbe. Az együttműködés első eredményei 2010 júniusában várhatóak.
Goda Pál, Kollár Kitti
nappali tagozatos PhD hallgatók
*
Jubileumi torna Kisbaboton
Ötödik alkalommal rendezték meg Kisaboton a már hagyományosnak számító asztalitenisz-kupát.
Idén is nagy volt az érdeklődés, harmincan neveztek a versenyre. Hat kategóriában állhattak az asztalhoz a sportág kedvelői a községi kultúrházban. A legfiatalabb résztvevők csupán 7–8 évesek, a legidősebbek nyugdíjaskorúak voltak. A legjobbak: az alsó tagozatosok között Németh Luca, a felsősöknél Zsámár Norbert. A hölgyeknél első lett Pió Márta, a férfiaknál Egyházy Attila. Női párosban Papp Krisztina és Papp Edit kapták az első díjat, férfi kettesben pedig Zsámár László és Egyházy Attila.
*
Enesei faluszépítők
A napokban szemétszedő akciót hirdetett a helyi hagyományőrző és faluszépítő egyesület.
A szervezők sajnálattal tapasztalták, hogy noha több helyen is kiplakátolták a felhívást, csak kevesen csatlakoztak. Akik viszont ott voltak, megérdemlik a dicséretet. Elsősorban a település főbb útjai mentén takarítottak: Bezi és Rábacsécsény irányában, valamint a régi kónyi út felé. A kis létszámú, de lelkes közreműködőkkel a kialakított virágos részeket is megkapálták. Örömmel nyugtázták: az ősz végén elültetett hagymák kibújtak. Elkészítették a tavaszi dekorációt is a község számára.
Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, kisalfold.hu