EU-s milliók a keszthelyi könyvtárra
Keszthely – Közel 10 millió forintnyi támogatásban részesül a Fejér György Városi Könyvtár, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében, EU-s forrásból.
A jelentős ráfordítás kapcsán Pappné Beke Judit, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy a megyében 7 társintézmény összefogásával, a megyei könyvtár konzorciumi vezetésével összehangolt infrastruktúra-fejlesztésre nyílik mód. A projekt a könyvtárak informatikai eszközparkjának bővítését, korszerűsítését, a szolgáltatási kapacitások növelését, a könyvtári integrált rendszerek fejlesztését célozta meg. Szélesítik az on-line szolgáltatások körét, a fogyatékkal élő olvasóinak könyvtárhasználati lehetőségeit.
Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése érdekében egy modern oktatótermet is kialakítanak, ahol ingyenes tanfolyamok keretében lehetővé válik, hogy a könyvtárhasználók fejleszthessék az információkereső- és felhasználói készségüket. A kistérségi települések szolgáltató helyei is bekapcsolódhatnak a városi könyvtár kölcsönzési rendszerébe, a Zalai Tudástár program létrehozásával pedig a könyvtárak elektronikus szolgáltatásai egy közös felületen lesznek majd elérhetők.
*
Csapadékvíz csatorna épül 184,5 millió forintnyi támogatással
Gyenesdiás – Belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítéséhez nyert 184,5 millió forintnyi támogatást a település önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) regionális programpályázatán. Ezt a községházán tartott sajtótájékoztatón jelentette be Gál Lajos polgármester és Mohácsi József országgyűlési képviselő. A 85 százalékos támogatással, közel 157 milliós összköltséggel megvalósuló beruházással a község egyötödén, a domborzatilag legkritikusabb helyeken oldódik meg a vízelvezetés.
*
Nyert a Nyugat-Balatoni Turisztikai Kft. kerékpáros térképe
Idén a Nyugat-Balatoni Turisztikai Kft. biciklis térképe bizonyult a legjobbnak több szempont alapján is, s nyerte el a Kiváló Magyar Kerékpáros Térkép címet a Turista és Természetjáró Információs Egyesület által kiírt pályázatán.
A résztvevő kiadványokat nem csak szépség, hanem használhatóság szerint is pontozták, az olvashatóság mellett az egyezményes jelek, valamint a tartalmas leírások is mérvadók voltak. A kft. dolgozói és kerékpáros barátaik saját tapasztalataikat felhasználva bővítették előző térképüket, hogy a térség tájainak szépségét még informatívabb és színesebb módon kínálják a két keréken barangoló turistáknak. Újdonságként jelentkezik a távolságmutató, a számozott utak és tematikus túraútvonalak, a szintemelkedést jelzők, a bővített látnivalók és strandok feltüntetése, valamint a kölcsönzők és szervizek jelölése is. A háromnyelvű kihajtható térkép ötletgazdái a megtisztelő cím után is várják a kerékpárosok további ötleteit, javaslatait.
A kiadványhoz ingyenesen lehet hozzájutni a keszthelyi és környéki Tourinform irodákban, valamint letölthető a térségi weboldalról is, illetve megtalálhatják alább, a Csatolmányokban.
*
Fejlesztés öt intézményben
Ajka – Közel 290 milliós pályázati támogatással megvalósuló projekt indítását ünnepelték a Bánki Donát Szakképző Iskolában. A Balaton-felvidék-Somló Szakképzés-szervezési Társulás Globális kihívások, lokális válaszok című pályázat keretében megvalósuló projekt több mint 289 milliós támogatást nyert el. Stolár Mihály, a társulási tanács elnöke sajtótájékoztatón közölte: az öt ajkai, tapolcai és balatonfüredi szakképző intézményt érintő projekt feladata a szervezetfejlesztésen kívül a szakképzés racionalizálása, tananyag és tartalom, valamint tanári, szakoktatói kompetenciák fejlesztése lesz. A projektben több mint 80 pedagógus vesz részt. Marton József, Tapolca alpolgármestere, a társulási tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hatékonyabban dolgozhatna a szervezet, ha az egyik fenntartó önkormányzat nem akadályozná a munkájukat.
*
A 750 éves a szigligeti várat ünnepelték
„A szigligeti önkormányzat számára rendkívül fontos, hogy az őseinktől örökölt értékeinket megőrizzük gyermekeink, unokáink számára. Ennek a törekvésnek egyik fontos része, hogy tudatosítsuk mindenkiben, a szigligeti vár része a nemzet történelmének. Ez a vár szimbóluma lehet az ország folyamatos megújulásának. Négy évszázadig folyamatosan épült, megújult, és a végvárrendszer egyik fontos bástyájává vált. Támasza volt az országnak” – emlékezetett a vár múltjára Balassa Balázs polgármester.
„Zala vármegye várait bemutató kötet ékessége lesz a szigligeti, mely korábban Zala megyéhez tartozott” – beszélt a kiadás előtt álló albumról Manninger Jenő, Zala megye elnöke. Lasztovicza Jenő szerint összefogással, hittel, önbecsüléssel kijuthat az ország a jelenlegi gödörből, miként azt kilátástalannak tűnő helyzetben elődeink is sokszor megtették. „Így történt ez a szigligeti vár folyamatos felújításakor is” – tette hozzá a Veszprém megyei közgyűlés elnöke. Csiszár Jenő televízió és rádiós műsorvezető, szigligeti várkapitány egyebek mellett kiemelte a vár szerepét a térség idegenforgalmában.
A köszöntők után a két elnök ünnepélyes körülmények között felhúzta a vár fokára a vármegyék zászlait, majd zászlóforgatók, gólyalábasok, hagyományőrzők csalogattak szép számmal látogatókat a történelmi falak közé. Nagy érdeklődés kísérte az apródavatást, a csatacsillag hajító versenyt, solymászbemutatót, a bábszínházi mesejátékokat, Varga Miklós, a Tapolcai Musical Színpad, az Ajkai Reneszánsz Együttes, valamint a hastáncosok előadását.
A várban a hétvégén magyaros ételek, térségi borok, népművészeti kirakodók, kovács bemutatók, a gyermekeket játszóház, vesszőkosár körhinta, állatsimogató várta, a Várgalériában pedig kiállítást nyitottak a születésnap apropóján.
Forrás: helyilapok.hu
*
Energia-hatékony iskolákat várnak
Általános iskolák működési energia-megtakarításának elősegítésére indult program a balatoni régióban. A projekt a partnerek tapasztalataira, nemzetközi példákra alapozott.
A Balaton Fejlesztési Tanács által felkarolt kezdeményezés célkitűzése, hogy bemutassa: nem csak a nagy, költséges beruházásokkal takarítható meg energia, hanem olyan hétköznapi intézkedések révén is, mint az épületek hét végi túlfűtésének megszüntetése, vagy a nem használt számítógépek kikapcsolása. A kiindulópont az energiák gazdaságos felhasználása, aminek érdekében intézkedési javaslatok szerint zajlik a projektmunka, kitérve a fűtésre, a vízhasználatra, az elektromosáram-fogyasztásra.
A kölcsönös érdekeltség az úgynevezett 50/50 jelű módszerre épült, mely egy ösztönző arányt fejez ki. Azt jelenti, hogy az önkormányzat a megtakarítási összeg egyik felét megtarthatja, a másikat pedig az intézmény költségvetésében hagyja. Az önkormányzatnak érdeke, hogy kiadásainak csökkentése érdekében segítse az iskolákat a tervezett intézkedések megvalósításában, s minél nagyobb az energia-megtakarítás, az iskola annál többet tud költeni más feladatokra. A módszertant alkalmazó oktatási intézmények európai hálózatának kiépítése a cél, a programban kilenc ország vesz részt, a spanyol Barcelonai Tartományi Tanács projektvezető koordinációjával. A prognózis szerint évi 2,5 százalékos megtakarítás érhető el, s ezáltal 20 százalékkal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A balatoni régióból eddig öt iskola nevezett, Zalából a gyenesdiási és a cserszegtomaji. A Balatoni Integrációs Kft. ezen intézmények energiahatékonyságát célzó intézkedési javaslatok megfogalmazásában vesz részt, közös módszertani, képzési anyag kidolgozását segíti elő, tanulók, tantestületek, szülői munkaközösségek bevonásával.
A gyenesdiási általános iskola tavalyi rekonstrukciója az energiatakarékosságra is kiterjedt, ennek ellenére tovább keresik az energiahatékonyság lehetőségeit. Mint Góth Imre pedagógus, projektvezető elmondta, ökoiskolaként ezt kötelességüknek tartják, az energiafelhasználást rendszeresen ellenőrzik a diákokkal együtt, keresik a takarékosság lehetőségeit, s figyelik annak hatását.
*
Mandulafák pótlására fordítják az idei Rügyfakadás - Tavaszünnep bevételét
Keszthelytől Balatongyörökig mandulafák pótlására fordítják az idei Rügyfakadás - Tavaszünnep program bevételét.
A hagyomány 1999 óta él, elsőként a János-forrás rendbetételére gyűjtött a rendezvényt szervező Forrásvíz Természetbarát Egyesület. Ezt követően összefogással megmentették a bálványos regős prést, táblákat és padokat, asztalokat állítva kitakarították a Nagymező déli részét, majd 2002-ben a falusi jégverem rekonstrukcióját tűzték ki célul. A következő esztendő bevételét a Csider-völgy természeti és kulturális értékeinek megmentésére szánta az egyesület, majd a Hatlábú pajtát is sikerült helyreállítaniuk. Két éven át a Keszthelyi-hegység túraútvonalait tették rendbe, táblázták ki, majd indult a fásítás, elhatározták, hogy a zalai Balaton-parton pótolják a mandulafákat. Ezt már 2007-ben megkezdték, s idén folytatják.
A Rügyfakadás - Tavaszünnep mára országos rendezvénnyé nőtte ki magát, kétnapos programja rendkívül gazdag. Április 17-én egyebek között Geocaching-bemutató, túra, huszárbandériumok felvonulása várta az érdeklődőket, míg másnap főzőverseny, íjász- és csatajelenetekkel színesített honvédbemutató, kődobó- és sodrófahajító verseny szerepelt a programban. A vetélkedők mellett a magyar népdalkinccsel, népzenével, táncokkal ismerkedhettek meg a résztvevők, de a régi korok konyhájában megkóstolhatták hazánk hagyományos étkeit is.
*
Kitakarították a túraútvonalakat
Balatongyörök – A turistautakat vette célpontba nemrég a balatongyöröki szemétkommandó. A csapat eldobott hivatalos iratokra is rábukkant a takarítói munka során.
A Balatongyörök Szépkilátó Bérkilövő Vadásztársaság, a helyi polgárőr egyesület, a Györöki Hamutiprók Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint az egykori ifjúsági szervezet tagjaiból verbuválódott akciócsoport a település környéki turistautakat takarította. Munkájuk akadt jócskán, akadnak ugyanis, akik hulladékukat a természetben szórják el.
A csapat tagjai meglehetősen sok turistával találkoztak menet közben, ők örömmel konstatálták, hogy a helyiek figyelnek a környezetük tisztaságára. A civil szervezetek továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a környezet- és természetvédelemre, s várják az újabb csatlakozókat, köztük azokat, akik nem balatongyörökiek, de a településen van telkük, nyaralójuk. Készülve már az idegenforgalmi szezonra is, a legközelebbi szemétszedési akciót máris meghirdették, arra április 17-én kerül sor.
*
Egy negyvenhat éves aszú győzött
Szentbékkálla – Sikeresen zárult a hat község szőlőterületeit magába foglaló Káli-medencei Hegyközség gazdáinak első közös borversenye.
Az ezredforduló idején volt már hasonló kísérlet a Káli-medencében, de az nem terjedt ki a néhány éve egyesítéssel létrehozott mai hegyközség egész területére, és akkor nem sikerült hagyománnyá tenni. Pálffy Gyula hegyközségi alelnök, a verseny főszervezője elmondta, a versennyel megbízható minősítési lehetőséget szeretnének biztosítani a gazdáknak.
A bírálatra közel ötven gazda összesen 98 borral nevezett. A fajták között negyvenegy volt Olaszrizling, tíz Chardonnay, nyolc Cabernet Sauvignon, a többi a területen kisebb arányban termő fajták közül került ki. A borokat végigkóstoló három bíráló bizottság a szomszédos borvidékek ismert borászaiból és a borkereskedelemben, a borászathoz kapcsolódó más területen dolgozó szakértőkből állt. A húszpontos rendszerben zajló bírálat során a legtöbb pontot, 18,98-ot Istvándy Jenő 1964-es évjáratú Ausbruch aszúbora nyerte. Ezen kívül 11 másik bort értékeltek arany minőségűre. A pincék közül a Fodorvin, a Scheller szőlőbirtok és a Káli Kövek pince kapott két-két aranyat a boraira.
*
Tavaszi zsongás gyerekeknek – Végvári kaland testközelből
Tapolca – Emlékezetes, vidám napot tudhatnak maguk mögött a Tapolcai Általános Iskola diákjai. Tanítás helyett játékos, ügyességi programok, végvári kalandok várták a mintegy ezerkétszáz gyereket.
Az intézmény tanulói három különböző helyszínen tölthették a délelőttöt. A Batsányi Tagintézmény udvarán, a kellemes tavaszi időnek köszönhetően jól érezhették magukat a 7-8. osztályosok, akik ügyességüket tehették próbára az itt kialakított akadályok leküzdésével, valamint kézilabdában és fociban is megmérkőzhettek egymással a csapatok. A gyerekek másik nagy csoportja, (5-6. osztályosok) Tapolca-Diszelt vette célba. A népes társaság kerékpárral, illetve gyalogosan érkezett, majd lovagolhattak diszeli vendéglátóiknak köszönhetően. A vendégeket Győrffy Villám András hagyományőrző huszártábornok fogadta, s válaszolt a tanulók kérdéseire. A gyereksereg harmadik része, az intézmény alsó tagozatosai viszont Gyulakeszibe látogattak, ahol Németh Gyula (Csobánc várának kapitánya) irányítása mellett számos végvári kalandot élhettek át. Láthattak igazi lóistállót, volt lovaskocsikázás, vívás, párbaj, népi játékeszközök bemutatása, kötélhúzás, zsákbanfutás, célbadobás patkóval, tojáskeresés, mocsárjárás, sőt az itt kialakított palánkvárat is elfoglalhatták a forgószínpadszerűen mozgó osztályok.
*
Akár hungarikumként is lehetne ajánlani a magyar óriásnyulat
Az ősi fajtát nem kis kitartással és igyekezettel sikerült megmenteni a kihalástól.
„A magyar óriásnyúl néhány éve a kihalás szélére sodródott. Felismerve a kritikus helyzetet, többen szívügyünknek tartottuk, hogy megmentsük az őshonos fajtát” – fogalmazott a keszthelyi illetőségű Garamszegi Tibor, aki csehimindszenti telepén tenyészti a fajtát. „Életre hívtuk a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesületét, mely a tenyésztők és az állatok, valamint a fajtával kapcsolatos anyagok felkutatását tűzte ki célul, természetesen a tenyésztési elképzelések mellett. Számos őshonos állatfajtának van saját szervezete, génbankja, talán egyedül a magyar óriásnyúlnak nem volt” – folytatta Garamszegi Tibor, hozzátéve: hivatalos tenyésztő nincs, de azt gondolták, hogy sok faluban még fellelhető az óriásnyúl. Ezért szerették volna felvenni a gazdákkal a kapcsolatot, hogy felmérhessék, s minél szélesebb körben megismerhessék a létező állományt. E komplex, és kitartást igénylő munka már elkezdődött. Tény, ha egy fajtának nincs nyilvántartása, fenntartója, akkor halálra van ítélve. Elkészült a fajtajellemzők részletes leírása is, mely alapján be lehet azonosítani a magyar óriásnyulat.
A felmérések igazolták a feltételezést, azaz gyorsan kiderült: elszigetelten ugyan, de országos viszonylatban is jó néhány háztáji gazdaságban megtalálható a fajta egy-két példánya. Garamszegi Tibor szerint megbecsülni nem lehet a darabszámukat, mindenesetre a megmentésükre adott a remény. A nyilvántartás elkészítésén túl cél, hogy a szakmai munkával, genetikailag a legjobb paramétereket „hozzák ki” az óriásnyúlból.
„A jelszavunk „Mentsük meg a magyar óriásnyulat!”, ami remekül megfogalmazza fő célunkat” – magyarázta. „Jó lenne, ha beindulna a tenyésztése, a nemesítése, s génbankot is sikerülne létrehoznunk. Ez jót tenne a fajta jövőjének. Szerencsére sok lelkes tenyésztő, köztük fiatalok. Rájöttek, hogy a nyúl könnyen tartható, s nem igényel nagy befektetést” – tette hozzá Garamszegi Tibor. De más téren is hasznos lenne a szaporítása. Strapabíró fajtáról van szó, mely ökológiai körülmények között tartható. Félintenzív tartásmóddal el lehetne érni azt a mennyiséget, amelyet a piac elbír, vár. „Az óriásnyúl húsának minősége ugyanis nagyon jó, ezért – nem a tömegtermelést tartva szem előtt – biztosan lenne piaca hazánkban, s külföldön egyaránt. Olasz- és Franciaországra gondolok elsősorban. Hazánkban alig árulják a nyúlhúst, egyszer láttam egy nagyáruházban, de bevallom, abban a formában nem volt túl megnyerő. Pedig akár hungarikumként is lehetne ajánlani, úgy gondolom, főként a szállodákban kerülhetne az asztalra” – fejtette ki Garamszegi Tibor.
Mivel a lakosság elenyésző hányada fogyaszt ma nyúlhúst, ezért nem ismertek annak előnyös tulajdonságai. Pedig az energiatartalma alacsony, sok fehérjét, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Alacsony a zsír- és koleszterintartalma, kedvező a zsírsav összetétele. Könnyen emészthető és allergiát kiváltó hatása sem ismert, mindezek alapján helye lehet a mai modern táplálkozásban. Garamszegi Tibor bízik benne, hogy az erőfeszítéseiket siker övezi, s a magyar óriásnyúl fennmarad, szaporodik.
A magyar óriásnyúl az egyetlen nyúlfajta, amit hazánkban hivatalosan is őshonosként ismernek el. A háztáji gazdaságok gyakori állataként jelentős szerepet játszott a családok hússal és prémmel való ellátásában. A jellemzői között említhető, hogy a súlya öt-hét kilogramm, a teste 60-65, a füle 15-17 centiméter hosszú. A színe fehér, fekete, vasderes, szürke-vadas, barnás-vadas vagy sötétszürke.
*
Művészettel szép Zaláról
Vonyarcvashegy – A községi művelődési házban vándorkiállítás megnyitásával együtt hirdették ki a minap a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás által szervezett képzőművészeti pályázat eredményét.
Az alkotói pályázat az Oktatási Minisztériumnál elnyert sikeres projektek egyikeként indult, a „Jeles napok a zalai dombhátakon” című rendezvénysorozat keretében. A nevezők szabadon választott technikákkal készített munkáikat versenyeztethették, sajátosan bonthatták ki a kiírásban meghatározott témát. Zömmel festmények érkeztek, fafaragások és kerámiamunkák mellett. Ruzsics Ferenc, a kistérségi társulás elnöke, Keszthely város polgármestere az alkotásokkal való felfedező munkáért, a térség kincsestárának gyarapításáért, a látásmód művészi alkotásokkal való kitágításáért mondott köszönetet valamennyi résztvevőnek. Közel félszáz munkát állítottak ki, 24 alkotónak nyújtott át különféle díjat Ruzsics Ferenc, helyi kollégája, Seffer József és dr. Márkus Mirtill,a kistérségi társulás munkaszervezeti vezetője.
Forrás: Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület, zalaihirlap.hu, naplo-online.hu, monitormagazin.hu