TISZATOR 2010! Tisza-tavi Böllérfesztivál Abádszalókon

Történetének talán legtöbb látogatóját vonzotta Abádszalókon az idei, immár negyedik alkalommal megrendezett Tisza-tavi böllérfesztivál. 26 csapat vett részt a versenyen, köztük a határon túlról érkezett székelyudvarhelyiek, de jöttek Vácról, Boldogról és a Tisza-tó környéki települések többsége is képviseltette magát.

(még több kép a http://bollerfesztival.hu oldalon)

A Huszonhat böllér csapatból tizenegy a Tisza-tó Térsége Leader Egyesület tag településeiről, kettő pedig a partner Leader egyesületetek – Közép – Tisza - Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület és a Tisza - Menti Leader Egyesület, Tisza – Tarna – Rima - Mente Fejlesztéséért Egyesület – képviseletében szállt ringbe a Tisza-tó Böllére cím elnyeréséért. Így a versengő Böllércsapatok felének portáján lengett a Leader zászló, vagy molinó.

De nemcsak versengő portákból volt a korábbinál több, hanem a jóféle disznótoros finomságokra éhes látogatókból is. A nagy érdeklődést valószínűleg csak az a 26 disznó bánta, amely már reggel hétkor az éles böllérkések áldozatává lett, hogy azután ínycsiklandó illatokat árasztva pecsenyévé, véres és májas hurkává, kolbásszá átlényegülve kerüljön a kóstolók tányérjára. A tavalyi nyertes székelyudvarhelyiek portája most is igen népszerű volt.

— Másutt nemigen ismert különlegesség nálunk a lecsipecsi, ami egy fokhagymás ízesítésű, szaftos pörköltszerűség, a másik finomság pedig a korhelyleves — mondja a bandagazda, Szabó Tibor, aki a székelyföldi fűszerezés titkát is megosztja velünk. — Paprikát egyáltalán nem használunk, se a kolbászba, se másba. Fokhagyma, só, bors, ennyi — mondja. Székelyföldön faluhelyen ma is nagy hagyománya van a disznótornak.
— Édesapáméknál minden évben vágunk egy malacot.

Perzselni csak szalmával perzselünk, mert úgy egész más az íze, mintha gázzal perzselnénk. A disznóölés 10-20 éve még igazi ünnep volt, hiszen a jószágot legalább másfél évig kellett tartani, aztán belőle lett úgymond a költség. A szalonna, a kocsonya, a véres, májas hurka, nyárára a sonka. No meg a disznótor jó kemény részegséggel is jár, az asszonyok utána egy hétig nem állnak szóba velünk — teszi hozzá Szabó Tibor huncut mosollyal.

A tiszaszőlősi önkormányzat – Leader - portáján is nagy a sürgés-forgás. Paska Ferenc, Kalóz Imre, Oláh Attila és Tolvaj László éppen a kolbásztöltéssel vannak elfoglalva. — Mi vagyunk a titkos favoritok, titkos recepttel. Ez pedig a Kossuth- vagy citromos kolbász — mondja egyikük, majd a kicsit odébb, egy nagy tepsinél szorgoskodó asszonyhoz irányít, hogy tőle tudakozódjunk a titok felől. —

A tavalyi böllérverseny előtt alpolgármester úr egy hajnali rádióműsorban hallott Kossuth „citronyos” kolbászáról. Nagyon sokat nyomoztam a recept után, míg végre kiderült, hogy mi is volt ez — meséli Tolvajné Zsuzsa.
— Az úgy volt, hogy Kossuth nem szerette a fokhagymát. Ezért írt a szakácsának: mire hazamegyek, süssél nekem citronyos kolbászt, de azt a fránya fokhagymát bele ne tedd! Mi ezt a receptet ugye semmiképpen nem tudtuk Kossuthtól elkérni, így magunk találtunk ki egyet. Ebben most nemcsak citrom van, hanem zeller is — mondja, miközben a pirosra sült citromos kolbászokat tányérra szedi a forró zsírból. A böllérversenyre minden évben eljön Tiszagyenda csapata is. — Egyrészt szeretnénk a szülőfalunkat megmutatni másoknak is, másrészt pedig az is cél, hogy jól érezzük magunkat — mondja Pisók István polgármester.

— Gyerekkoromban nálunk is sokszor volt disznótor. Emlékszem például a bekormozott arcú pócurkára, aki elvitte a hurkát meg a kolbászt — idézi fel a régi időket. Mint mondja, az abádszalóki rendezvényben az a jó, hogy mindenki más ízeket, más szokásokat hoz el, amiből sokat lehet tanulni. Az abádszalóki böllérfesztivál látogatói között jó néhány ismerős arc is feltűnt, így például Ihos Józsefé, aki a társadalmi zsűri elnökének tisztét is betöltötte. A vendégek között voltak az egyik televíziós sorozatból jól ismert színművészek is, közöttük Kárpáti Péter — Magánemberként nagyon sok helyre kapok meghívást, és örömmel jövök el oda, ahol nagy nemzeti fiesta történik, magyarul sok ember ott van és jó egy kicsit jönni, menni.

A Tiszator is ilyen hely — mondta a színművész, aki azt is elárulta, hogy nagyon szereti a disznótoros étkeket. — Igazából minden nagyon ízlett. Például a hagymás sült vér az egyik gyengém, reggel azzal nyitottunk, aztán volt minden, mi szem-szájnak ingere — teszi hozzá.
A Tiszator böllérverseny eredménye:
A Tisza-tó böllére címet és a vele járó hentesbárdot Bodnár István, a kunhegyesi mentők 3. műszak elnevezésű csapatának böllére nyerte el. A csapat pedig a 180 ezer forintos fődíjat nyerte el. Győzelmüket nemrégiben elhunyt munkatársuk emlékének ajánlották, a pénzből az egyik mentőautó felszerelését fejlesztik.

(Tisza-tó Térsége leader Egyesület)

Közönségdíj: Kisköre. A körei porta bonyolította le a legnagyobb vendégforgalmat. (Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Egyesület)
Legjobb hurka: Kunhegyes város (Tisza-tó Térsége Leader Egyesület)
Legjobb Kolbász: Tomajmonostora (Tisza-tó Térsége Leader Egyesület)
Legjobb orjaleves: abádszalóki polgármesteri hivatal Hivatlanok elnevezésű csapata (Tisza-tó Térsége Leader Egyesület)
Legjobb toroskáposzta: Hajdúnánás
Legfinomabb ételkülönlegesség: Székelyudvarhely
Legszebb porta: Tiszatenyő (Tisza – menti Leader Egyesület)
Legvidámabb csapat: Csillaghúr Népdalkör Abádszalók (Tisza-tó Térsége Leader Egyesület)

Abádszalók, 2010-03-16.

Szabó István – Nagy Tibor

*

A Tisza-tavi márka bevezetése

Több hónapos munkánk eredményeként, a tiszaroffi, Boros Zsigmond és fia Boros Zsolt mezőgazdasági vállalkozók tejüzemében előállított tej-termék, mint „Tisza-tavi termék” emblémával – „márkázott” termékként - kerül forgalmazásra, az üzletek polcaira.

A Tisza-tó Térsége Leader Egyesület Vidékfejlesztési Stratégiájában, valamint az ÚMVP Leader pályázati céljaink között kiemelt jelentőséggel bíró támogatható tevékenységek egyike: „Újszerű, innovatív, a Tisza-tó térsége arculatát és speciális kínálatát tükröző, ahhoz névben is kötődő termékek előállítása, „Tisza-tavi Termék” Márka név létrehozása.”

Ezen céljaink megvalósítása érdekében kezdeményeztük a vállalkozókkal való találkozót és projektegyeztető megbeszélést, az ÚMVP IV. tengely Leader pályázati beadási időszakában. Örömmel vették a lehetőséget, de a több órás megbeszélés után úgy döntöttek, hogy saját forrásuk igénybevételével, új grafikai elem beemelésével – ez a Tisza-tavi logó – át terveztetik a tej-termékeik forgalomba hozatalához használt csomagolóanyagot.
Nagyon fontos, hogy a térséghez való kötődés, elkötelezettség, a térségi identitás megnyilvánulása - sok esetben„csak” az odafigyelésen múló társadalmi (gazdaság) szerepvállalás ezen példa alapján is – erősödjön, gyarapodjon, és minél több hasonló eredményben öltsön testet.

A projekt a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságával együttműködve valósult meg, akik a „Tisza-tavi Termék” logót is biztosították.

*

Kunhegyes Kincse

Ezt a nevet kapta a város termálfürdőjének kútjából feltörő víz melyet a napokban gyógyvízzé minősítettek.A többéves kitartó munkák eredményeként tavaly télen volt egy teszt rendszerű üzemeltetés melyen 80 fő izületi problémákkal küszködő idős ember vett részt dr Beranek László főorvos felügyelete mellett.A kísérlet igazolta, hogy a termálkút vize gyógyító hatású.A jövőben a gyógyvízre alapozva a központi orvosi rendelőben 3-4 gyógymód alkalmazását fogják elindítani, így a betegeknek már nem kell elutazni kezelésre.

*

Kalandpark

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásra érdemesnek ítélte a Tisza-tavi Turizmusért Közhasznú Nonprofit Kft. Császlód Ártéri Kalandpark Létrehozására benyújtott pályázatát.

Ennek értelmében az előzetes terveknek megfelelően a 20 hektáros területen megvalósulhat a 20 élményelemből álló élménypark. Az egész napos kikapcsolódást nyújtó attrakció a család minden tagja számára izgalmas játékokat tartogat majd. A valódi kalandorok kipróbálhatják erejüket, bátorságukat a kerékpáros triálpályán, a különböző nehézségi szintekből álló erdei kötélpályákon, vagy az olyan egyedülálló vízi élményelemeken, mint a water walker, a vízicsopper vagy a vízikenguru.

A kalandpark egyik legnépszerűbb attrakciója az a nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas 15 méter magas mászófakl lehet, amelynek tetején egy kilátót is kialakítanak. A „toronyból”, ahol a Tisza-tó csodálatos állat- és növényvilágában gyönyörködhetnek a látogatók, 300 és 400 méter hosszú drótkötélpályán is le lehet ereszkedni. A kisgyermekes családokat játszótér és különböző kötélpályák várják. E mellett erdei tornapálya, minigolf, tanösvény is lesz a szigeten.

A fejlesztés hiánypótló szerepet tölt be a régióban, amelytől azt várják, hogy nagyban hozzájárul majd a Tisza-tavi vendégforgalom élénküléséhez, s a térség versenyképességének növekedéséhez.

*

„Korszerűsödő tömegközlekedés”

A diszpécserek munkáját is segítő korszerűsítés hatékonyabb forgalomirányítást tesz lehetővé, hozzájárul a menetrend pontosabb betartásához, az utazóközönség magas színvonalú tájékoztatásához, és ezzel együtt a társaság megítélésének javításához is.

Sziráki Pál elmondta, a projekt összköltsége áfa nélkül 103,5 millió forintot tett ki, amely 46 darab jegykiadó pénztárgép, és az ehhez szükséges hardverek és szoftverek beszerzését fedezte.
A szolnoki társaság mindehhez vissza nem térítendő támogatásként 85 millió forintot kapott az Európai Uniótól, a magyar államtól, a társfinanszírozó Európai Regionális Fejlesztési Alaptól az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség közreműködésével.

Sziráki Pál hozzátette: gépparkjuk egy régóta hiányolt autómentővel is gyarapodott, amely bármilyen jármű műszaki mentésére alkalmas, akár szélsőséges időjárási körülmények között is.

*

Alapkőletétel Kunhegyesen és Tiszagyendán

2010. február 18-án Kunhegyesen és Tiszagyendán sajtótájékoztatóval egybekötve megtörtént a nyertes pályázatban támogatott beruházások alapkőletétele

Kunhegyes Város Önkormányzata eredményesen pályázott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszerében meghirdetett „Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására” címen kiírt pályázati felhívás keretében és a „A Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Óvoda és Könyvtár mikrotérségi társulás új tornatermének építése, feladat-ellátási helyeinek felújítása, bővítése” című, ÉAOP-4.1.1/2F-2f-2009-0049 azonosítószámú pályázatával - 95 % os támogatási intenzitás mellett nyert 415 262 569 Ft vissza nem térítendő támogatást.

Az említett pályázati felhívás célul tűzte ki, hogy a közoktatási intézményeket célirányosan támogatja a közoktatási reformfolyamatoknak és „a 21. század iskolája” zászlóshajó programnak megfelelően. Ennek kapcsán a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekeket oktató-nevelő intézmények részesülhettek infrastrukturális fejlesztéseket és eszköz-fejlesztéseket célzó támogatásban.

A támogatásból az intézmény egészéhez kapcsolódóan új tornaterem épülhet meg, mely nagyban hozzájárul a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez. Felújításra kerülnek a tiszaroffi tagintézmény épületei, a tiszagyendai tagintézmény épületében pedig új tornaszoba kialakítására kerül sor a meglévő épület bővítésével.

A beruházás lehetőséget ad arra, hogy a modern szakmai követelményeknek megfelelő, az SNI és részképesség zavaros gyermekek számára pedig befogadó pedagógiai-nevelési környezet alakuljon ki.

A kialakítandó plusz szolgáltatások előnyeit a helyiek is érzékelhetik majd. Egyrészt a sokoldalú, variábilis teremfelhasználás lehetőséget ad arra, hogy civil lakosság is igényeinek megfelelő programokon vehessen részt, másrész pedig a délutáni szakkörök segítségével a szülők munkavállalási képessége erősödhet, ha a gyermek részt vesz a számára előnyös, iskola időn túl megrendezett programokon.

A projekt tehát számos eredménnyel kecsegtet. Teret ad a mozgásnak, új oktatási eszközökkel lendületet a nevelésnek, akadály-mentesítéssel pedig az esélyegyenlőségnek.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

*

Nagykun-Hús Kft., mint az év vállalkozása

2009. november 25-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat dísztermében a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ünnepélyes keretek között a Nagykun-Hús Kft.-nek adományozta a 2008. év Vállalkozása kitüntető címet.
A Nagykun-Hús Kft. Kelet-Magyarország, a Kunság egyik sikeresen működő élelmiszer előállítója és forgalmazója. A gazdasági válság ellenére gazdálkodása stabil, fejlődő. A 2007. éves 116 főt foglalkoztató üzemben 2008-ban már 218 alkalmazottal folyt a termelés és 2009-ben is megőrizték a pozíciót. A forgalomnövekedés sikerét termékszerkezet bővítésre és a minőségjavításra alapozzák.
Húsvárat működtetnek Egerben, Tiszafüreden, Mezőtúron, Szarvason, Berettyóújfalun és Kunhegyesen, mely további 30 fő foglalkoztatását is jelenti.

Termékeik a Tiszántúl után már kaphatók a Duna-Tisza közén, Budapesten és Fejér megyében is. Szlovákiában, Erdélyben és Németországban feldolgozórészleget és kereskedelmi egységet működtetnek. Ezekhez természetesen egyedi ízvilággal bíró termékeket fejlesztettek. Fontosnak tartják a tudást és innovációt.
Már 2000-től megkezdték a húsfeldolgozó szakmunkások önálló képzését közösen a kunhegyesi Nagy László Szakközépiskolával. A képzés terén tartalmas kapcsolatban állnak a Munkaügyi Központtal is. Már két alkalommal nyerték el a Kiváló Képzőhely címet a kamarától. Környezetük évről-évre korszerűsödik, válik emberbarátibbá. Kihasználják a pályázati lehetőségeket, lépést tartanak az EU-s követelményekkel.

A lehetőségekhez mérten támogatják az önkormányzatokat, civil szervezeteket, a vidéki kistérség fejlesztési céljait. Aktív részvételükkel képviselték a térségét, és tették színvonalasabbá a 2008-as és 2009-es Magyar Vidék Napja országos rendezvényt, a 2009-es Agrárexpót. Céljuk, hogy a termelés és értékesítés biztonságát megtartva fejlesztve továbbra is meghatározó szerepük legyen az itt élők boldogulásában. A Tiszafüredi HVI képviseletében ezúton tolmácsolom elismerésünket Szegedi Sándor ügyvezető igazgató úrnak és a Nagykun-Hús Kft. minden dolgozójának.

*

Tisza-tavi szezonzáró fórum

A magyar turisztika a válság ellenére sem teljesített rosszul. Ezen belül
a Tisza-tavi régió idegenforgalma az országos átlagnál is jobb — derült
ki a Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság szezonzáró rendezvényén,
Karcagon.

Egyértelműen erősödött a Tisza-tó piaci helyzete, állapította meg dr.
Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára.
Mint mondta, az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a térségbe látogató
turisták száma, ami az itteni szolgáltatások versenyképességét is
bizonyítja.
A régió erőssége az öko-, a kerékpáros és a horgászturizmus. Szabó Lajos,
a Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság megbízott vezetője
néhány adatot ismertetve elmondta, hogy idén a z ide érkezők 75 százaléka
volt magyar, jelentős létszámban érkeztek vendégek a Nyugat-Dunántúlról.

A Tisza-tó az ország vendégforgalmának 1,2 százalékát adja.
Az idei év első kilenc hónapjában a vendégek száma az előző év hasonló
időszakához képest 3,7, a vendégéjszakáké 5,8 százalékkal csökkent, ez
jóval kisebb mértékű visszaesés, mint az országos átlag. Ugyanakkor az
országban egyedülálló módon a térségben nőttek a szállásdíj bevételek.
Tanulságos, hogy idén először jelentős különbségek mutatkoznak, ha a
települések eredményeit nézzük.
Ott, ahol jelentős turisztikai fejlesztések valósultak meg, dinamikus maradt a forgalomnövekedés. Így például a Heves megye Poroszlóra 67,2,
Sarudra 78 százalékkal több vendég érkezett, mint tavaly.

A szezonzáró fórumon díjak átadására is sor került. Az év turisztikai
szolgáltatója díjban a poroszlói Fűzfa Pihenő Park, az Cserőháti Vendégház,
kiskörei szabadvizű strand, valamint a tiszafüredi Horváth Tibor Bőrműves Alkotóháza részesült. Az év turisztikai rendezvénye elismerés birtokosa 2009-ben a tiszacsegei Hagyományőrző Lovas és Gasztronapok, valamint az abádszalóki Tiszator programja. Az év sajtómunkatársa
a Heves Megyei Hírlap újságírója, Szuromi Rita lett, az év Tisza-tavi médiuma elismerést pedig a Tiszafüred című közéleti lap kapta meg.

Polyák Adrienn

Forrás: Tiszafüredi HVI, Tisza-tó Térsége Leader Egyesület

Cikk megosztása