670 millióért fejleszthetnek Répcelakon
Pályázati források segítségével valósítják meg városépítő álmaikat a répcelakiak. Számos beruházás kezdődött el, vagy kezdődik még ebben az önkormányzati ciklusban.
Répcelak az 1990-94-es ciklusban nyert először – akkori mértékkel mérve jelentős összeget – mintegy 130 millió forintot a település csatorna-rendszerének kiépítésére és az új szennyvíztisztítóra. Az alpolgármester emlékeztetett: az azóta eltelt években kisebb-nagyobb összegekhez sikerült hozzájutni különféle, elsősorban energiatakarékosságot célzó beruházásokra. „A nagyobb lélegzetvételű beruházások megvalósításához az uniós pályázati lehetőségek adtak reményt. Szerettünk volna munkahelyteremtő beruházásokra is pályázni, azonban csak olyan célokra lehetett, amelyeket az uniós kiírások tartalmaznak” – tette hozzá Varga Jenő.
A négy évvel ezelőtt kezdődött önkormányzati ciklus elején öt beruházás megvalósítását tartotta reálisnak az akkor megválasztott képviselő-testület: a városközpont átalakítását, az iskola felújítását, egy szabadidőközpont kialakítását a Répce partján, a művelődési ház felújítását, út- és járdafelújítást.
„E beruházások kivitelezéséhez lehetőségünk volt uniós forrásokat is igénybe venni” – mondja Varga Jenő. „A céljaink eléréséhez több év takarékos gazdálkodása után – a talán legfontosabb feltétel – a saját erő kölcsön igénybevétele nélkül a rendelkezésünkre állt. A Móra Ferenc Általános Iskola teljes felújítása, fűtés- és világítás-korszerűsítése volt az egyik fő célunk. Sajnos ezen a mintegy 200 millió forintos pályázaton elúsztunk, mert Nick község – mint résztulajdonos – eladósodott, és ez kizáró ok volt”. Ezt az érzékeny veszteséget részben sikerült az óvodaépületek felújítására és bővítésére nyert 90 százalékos támogatással, 132,6 millió forintos összeggel helyretenni.
Ugyancsak sikeres volt a Zöld út az Alsó-Répce mentén elnevezésű pályázat, itt nyolc önkormányzat nyert 137,4 millió forintot. Az ehhez szükséges önerőt azonban Csánig és Vámoscsalád nem tudta felmutatni, így ettől a pályázattól Répcelak kénytelen volt elállni.
A nyert összeget tekintve a legsikeresebb pályázat csaknem 400 millió forinttal gyarapítja Répcelakot: megújul a városközpont, a Művelődési Otthon és Könyvtár, a sportpályán lelátót építhetnek. Belterületi vízrendezésre tízmillió forintot terveztek, ám pályázati forrás segítségével nem ennyit, hanem több mint tizenegyszeresét költhetik a célra. Mindent összevetve több mint 670 millió forintért fejleszthetik a Répce-parti kisvárost, s ilyesmire eddig nem volt példa.
*
Felújítják a celli városi iskola környékét
Több sikeres pályázat révén összesen mintegy 118 millió forintos beruházás valósulhat meg a celldömölki Városi Általános Iskola környékén. A következő tanév kezdetére teljesen megújul az intézmények környezete.
A város önkormányzata 49 millió 879 ezer 395 forintot nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Nyugat-dunántúli Operatív Program Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések elnevezésű pályázati konstrukciójában. Az erről szóló támogatási szerződést a polgármesteri hivatalban írták alá.
Az önkormányzat már régóta tervezi a város általános iskolája körüli központi, közösségi tér megújítását. A városon átvezető, forgalmas út két oldalán lévő, több épületből álló intézmény ugyanis jelenleg nehezen megközelíthető, a reggelente tapasztalható közlekedési tumultus pedig állandó balesetveszélyt jelent az 1200 fős gyerekközösség számára. Az iskolába egyébként a kistérség tizennégy településéről mintegy 370 diák jár be naponta, az őket szállító iskolabuszok pedig – jobb és biztonságosabb lehetőség híján – az úttesten állnak meg, közben pedig fenntartják a forgalmat. „A projekt részeként - 8,1 millió forintból – a Széchenyi utca mindkét oldalán buszöblöket alakítanak ki az iskolabuszok számára, a gyalogosátkelőt pedig áthelyezi” – mondta el Fehér László polgármester.
Az első és második osztályosoknak helyet adó iskolaépület előtt lévő, 142 nevesített sírjelet tartalmazó szovjet temetőt exhumálják, a kihantolt maradványokat közös sírban helyezik el, a tervek szerint a városi temetőben. Az orosz nagykövetség által is felügyelt exhumálás mintegy 7,4 millió forintba kerül. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a próbaexhumálás során lőszereket is találtak a föld alatt, így elképzelhető, hogy tűzszerészeket is be kell vonni a munkába. És persze kérdés az is, miként tudják megoldani, hogy a csontok kiemelését ne kísérje a kisiskolások élénk érdeklődése. Az iskola ablakai ugyanis épp a sírokra néznek.
A sírok között lévő I. világháborús emlékművet 7,5 millió forintból restaurálják: megtisztítják a bronzszobrot, és kijavítják a repedéseket. A temető exhumálásával felszabaduló területen parkot alakítanak ki, amelyben egy fedett buszváró és szabadtéri játszóeszközök is helyet kapnak. A József Attila utcai általános iskolák előtti szakaszát sétálóutcává alakítják: díszburkolatot és utcai bútorokat kap. A felújítást követően a városi, a Szent Benedek, valamint a zeneiskola diákjai is könnyebben és biztonságosabban juthatnak el az intézményekbe. A már korábban elnyert decentralizált pályázatok révén megvalósuló négy fejlesztés is kapcsolódik az előbbi projekthez. A József Attila és az Ady utcák csapadékcsatornájának kiépítését követően – a két utca találkozásáig lévő szakaszon – díszteret alakítanak ki. Ezekben az utcákban az útburkolat is megújul, és járdákat is építenek.
És még mindig nincs vége a beruházásoknak, hiszen ha úgy vesszük, az Ady utcai rendelő átépítése is ezen fejlesztések közé sorolható. Az ugyancsak pályázati forrásból megvalósuló beruházás során két gyermek- és egy háziorvosi rendelő újul meg, az épület pedig sátortetőt kap. A felújítás idején a gyermekorvosok a rendelőintézet földszintjén, a háziorvos pedig a Hunyadi út 2. szám alatt fogadja a betegeket.
*
Miniszteri elismerés a kenyeri kisvízerőműért
Három évtizede nem épült hazánkban vízerőmű, ezért is nagy jelentőségű a Rábán tavaly elkészült létesítmény. A beruházókat a víz világnapján díjazta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
A víz világnapja alkalmából Szabó Imre szakminiszter Lampl Hugó-emlékplakettet adományozott a Rába folyón megvalósított Kenyeri vízerőmű létesítése hallépcsővel című pályázat alapján három szakembernek, köztük Kapuváry Gusztáv kivitelezésért felelős mérnöknek.
A Lampl Hugó-díj az Ybl Miklós építészeti nívódíj mintájára létesített vízügyi építészeti kitüntetés. A díj adományozásának célja, hogy évente egy magas színvonalú, Magyarországon megvalósított vízi létesítményt jutalmazzon, amely tervezési, kivitelezési, technológiai, tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból kimagasló. A kitüntetéssel nem jár pénzjutalom, a kitüntetett létesítményen, jól látható helyen elhelyezett emléktábla, illetve a díjazott szakemberek számára oklevél az elismerés.
A Rába vízhozama és a nicki duzzasztómű által biztosított magasságkülönbség lehetőséget teremtett a vízenergia hasznosítására. A kétturbinás vízerőmű évente átlagosan 9 millió kWh áramot termel, 3500-4000 háztartás éves villamosenergia-ellátását képes fedezni.
A vízerőmű mellett meg-épült egy hallépcső is, amely biztosítja a vízi élőlények számára a szabad vándorlást a folyón, megteremtve a kapcsolatot a duzzasztó alatti és feletti vízi világ között.
Évente átlagosan 9 millió kWh áramot termel a kisvízerőmű.
A vízerőműről a Galériában tekinthetnek meg további fotókat.
*
Sárvár a tíz legnépszerűbb magyar város között
Az elmúlt években dinamikusan nőtt Sárváron a vendégek által eltöltött éjszakák száma. A város ennek eredményeként bekerült a tíz legnépszerűbb magyar város közé.
Sárvár önkormányzata az elmúlt másfél évtizedben az ipar fejlesztése mellett kiemelt hangsúlyt fordított a gazdaság másik területe, az idegenforgalom fejlesztésére. Erre kiváló lehetőséget kínál, hogy a város kétféle gyógyvízzel is rendelkezik. Dr. Dénes Tibor polgármester szerint gondosan megtervezték a fejlesztést, amelyben meghatározó szerepe volt a gyógyfürdő teljes újjáépítésének. Ez adott lendületet a szálláshelyek és vendéglátóhelyek létesítésének. A fürdő önkormányzati, illetve állami forrásokból épült, míg az utóbbiak döntően magántőkéből valósultak meg.
Az önkormányzatnak azonban nemcsak kiadásai, hanem bevételei is származnak az idegenforgalomból. Közvetlen bevételt jelent az idegenforgalmi adó, amelyet a városban éjszakázók fizetnek. Ennek a forrásnak külön jelentőséget adott az, hogy az elmúlt év végéig az idegenforgalmi adó minden egyes forintjához két forinttal járul hozzá az állam, így ez a bevétel gyakorlatilag megháromszorozódott. Az idei évtől kezdve a támogatás mértéke megegyezik az idegenforgalmi adóbevétellel. Ami nem közvetlenül jelentkezik, ám ugyancsak fontos bevételi forrása az önkormányzatnak, az az iparűzési és a kommunális adó, amelyet a vendéglátók és az idegenforgalmi szolgáltatók fizetnek a város kasszájába.
Az idegenforgalom munkahelyeket teremt a városban, illetve a vonzáskörzetben élők számára. S minél többen látogatnak el a településre, annál több embernek adhat munkát ez a terület. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a rendelkezésre álló munkaerő alkalmas legyen a minél színvonalasabb feladatellátásra, ezért teremtették meg a városban az idegenforgalmi és vendéglátói képzés feltételeit. Mindezek eredménye egyre inkább érezteti a hatását, s a befektetési döntések meghozatalakor is fontos szempont a munkaerő felkészültsége.
*
Kopjafát készített a népművészet ifjú mestere Kemenesszentmártonban
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére kopjafát avattak Kemenesszentmártonban. A könyvtár előtt elhelyezett emlékoszlopot a faluban élő Jován János Attila, a népművészet ifjú mestere készítette.
„A faluban eddig nem volt olyan emlékhely, ahol fejet hajthattunk volna az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. Felajánlottam, hogy faragok egy kopjafát” – meséli Jován János Attila fafaragó. A Sepsiszentgyörgyön született férfi tavaly augusztus 20-án kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. „Én csak a vésőt fogom, a kezemet az ősök vezetik” – mondta akkor, amikor a székely bútorcsaládjával el- nyerte a megtisztelő címet.
A tölgyfából faragott kopjafát különböző szimbólumokkal díszítette az ifjú mester: megtalálható rajta a kereszt, a csillag, valamint a befogadást jelképező tulipán. A könyvtár előtt elhelyezett tölgyfa oszlopot március 15-én avatták fel. A helyi iskolások rövid verses műsora előtt Kovácsné Pécsy Eszter polgármester beszélt az ünnep fontosságáról, valamint a falu összetartozását erősítő új emlékhelyről. A kopjafa szimbólumairól az alkotó, Jován János Attila mesélt. Az oszlopot Kiniczki Adrienn képviselő leplezte le, majd Kovács Ferenc celldömölki káplán és Rácz Dénesné celldömölki evangéikus lelkész kérte rá Isten áldását. A falu új emlékoszlopára Kovácsné Pécsy Eszter polgármester és Lutter Tamás körjegyző helyezett el koszorút.
*
Átadták a felújított uraiújfalui óvodát
Versekkel, körjátékokkal köszöntötték használói a felújított óvodát a múlt heti átadó-ünnepségen. Az épület átalakítását és rekonstrukcióját pályázati forrás segítette.
Eredetileg katolikus iskola és tanítói lakás céljára készült több mint 100 évvel ezelőtt a jelenleg óvodaként használt épület. A II. világháború végén a német katonák szálláshelyként használták, majd az orosz csapatok közeledtével, hogy azoknak ne legyen hol megpihenniük, felgyújtották. Az épület teljesen kiégett. A háború befejeztével aztán rövid idő alatt újjáépítették a házat, ami a körzetesítésig iskolaként funkcionált. Az 1970-es évektől kezdődően az átalakított épületben kapott helyet a kétcsoportos óvoda, a napközi otthon és a konyha. A háború idején végzett felújítás során beépített nyílászárók már akkor is gyenge minőségűek voltak, mára pedig teljes mértékben elhasználódtak. Az épület felújítása halaszthatatlanná vált.
Az önkormányzat élt a pályázati lehetőséggel (a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács CÉDE-pályázatán 8,5 millió forinthoz jutottak), ehhez jött a Vas Megyei Közgyűlés önerő-kiegészítésre kiírt pályázatán elnyert 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás, a saját erő 3 millió forint volt -, és elvégeztette az épület rekonstrukcióját és belső átalakítását. Logopédiai szobát, betegelkülönítő helyiséget, a személyzet részére öltözőt, vi-zesblokkot alakítottak ki, de lett nevelői szoba, étterem is. Elvégezték az épület akadálymentesítését is. A fűtéskorszerűsítés mellett felújították a vízvezetéket és a villamos hálózatot. Az így kialakított épület megfelel a mai energetikai követelményeknek, a kor elvárásainak, s kielégíti az ezer lakosú település igényeit.
„A gyermek a szemünk fénye” – jelentette ki Vargyai Vilmos polgármester az átadóünnepségen. „Ezt a tényt szem előtt tartva a helyi önkormányzat elkötelezett abban, hogy a településen lévő gyermekintézményeket – az óvodát, az alsó tagozatos iskolát – jó színvonalon tovább működtesse mindaddig, amíg a helyi igények szükségessé teszik. A vámoscsaládi önkormányzattal közösen fenntartott létesítményekbe íratott gyermekek a színvonalas nevelő és oktató munkának köszönhetően megállják a helyüket felsőbb iskolákban is” – tette hozzá a települési elöljáró.
*
Nyitott tér: tánc az Ümmögővel a támogatókért
Minden évben gondol a Nyitott Tér Kulturális Egyesület azokra, akik valamilyen módon segítségükre vannak céljaik elérésében. Idén is műsoros estet adtak a támogatóknak.
A répcelaki Nyitott Tér Kulturális Egyesület az Ümmögő Együttessel karöltve hívta meg a pártoló tagokat, a civil szervezetet bármilyen módon támogatókat, egy számukra rendezett műsoros estre. Megtelt a művelődési ház nagyterme, ahol Garas Kálmán egyesületi elnök köszöntötte a vendégeket. Köszönetet mondott a támogatóknak azért a törődésért, amelynek révén már több mint másfél évtizede végezheti kulturális munkáját a néptáncegyüttes, ötödik éve egyesületi keretek között. Garas Kálmán aztán arról beszélt, hogy a magyar néptánc gyakorlása – vagy csupán annak szeretete – mindenképpen egy speciális közösség tagjává emeli az embert. A fiatalok sok élménnyel gazdagodhatnak a tánc által, népdalokat, régi szokásokat, mesterségeket, helyeket és embereket ismerhetnek meg. A táncosok kezdetben motívumokkal ismerkednek, majd ezek kapcsolódási rendjét sajátítják el az adott táncnyelvszerkezetnek megfelelően. Az effajta tudás teszi lehetővé, hogy az a táncos, aki igencsak jól beszéli a tánc nyelvét, képes legyen közvetíteni ilyen formában a mondanivalóját; beszélni a táncával. Talán ez a legfontosabb dolog, amit egy igazi táncosnak el kell sajátítania.
A tánccal, a mozgással való beszéd, illetve önkifejezés lehetővé teszi azt (amit a falvakban és városi közösségekben már régen felfedeztek), hogy a puszta üzleti vagy munkakapcsolatok háttérbe szorításával előtérbe kerüljenek az emberi, baráti viszonyok. Kitűnő lehetőséget nyújt az effajta kapcsolatteremtésre az az országos táncházmozgalom, amely elsősorban nemzeti értékeink megőrzésére és újjáélesztésére szerveződött. A magyar embernek a magyar zene és a magyar tánc a levegője. Ebben otthonosan, szabadon érzi magát. Kitűnő példával szolgált az elnök által elmondottakra a népzenei, néptáncos műsor: az Ümmögő Együttes vendége volt a sárvári Boglya Népzenei Együttes, valamint a soproni Lajtha Néptánc Együttes.
Mielőtt színpadra léptek volna, Szabó Orsi, a 15. születésnapját tavaly ünneplő Ümmögő Együttes legrégebbi tagja emlékezett vissza az eltelt másfél évtizedre. Aztán a vendégeknek szánt műsort mezőségi táncokkal nyitották Ümmögőék. Paniti Imola és Paniti Levente munkájának gyümölcsét a tavalyi, 9. Laki Kalinkó fesztiválon láthatta először a városi közönség. A soproniak somogyi, mezőségi, zempléni táncokkal varázsolták el a megjelenteket: dobogtak a lábak, pörögtek a szoknyák, egymás vállába kapaszkodtak a legények-lányok. Majd Szabó Orsi válogatott kedvenc dalaiból ezúttal gyönyörű bukovinai székely népdalokat ajándékozott a nagyérdeműnek. Zárásként az Ümmögő Együttes mutatta be legújabb koreográfiáját: a Rábaköz jellegzetes falujába, Szanyba vitték el képzeletben a vendégeket.
Végül a táncos forgatag az asztalok és a székek közé került: a táncházban előbb széki, majd vasi lépésekkel barátkozhattak a mozdulni vágyók. Kicsinek bizonyult a terület; a talpalávalóról továbbra is a Boglya zenekar gondoskodott szatmári, rábaközi, mezőségi, kalotaszegi dallamokkal töltve be a termet.
*
Vasi vendég a FEHOVA-standon
A Diana Vadászhölgy Klub Vas megyei szervezetének tagjai is részt vettek a FEHOVA szakkiállításon. Standjukon a vásárosmiskei Bősze Boglárkával is találkoztak.
A horgászok és a vadászok nagy seregszemléjének számító FEHOVA szakkiállításon a Diana Vadászhölgy Klub vasi szervezetének tagjai is részt vettek. A kiállításon megtartott országos nagygyűlésen döntöttek az idei programokról, így egyebek között arról, hogy a hölgyek is részt vesznek majd a Pécsett megrendezendő országos vadásznapon.
A kiállításon a vadászhölgyek egy több mint száz négyzetméteres foglalkoztató standnál várták a gyermekeket. A vasi vadászhölgyek közül Mesterházyné Koncz Bernadett, a Diana Vadászhölgy Klub Vas megyei szervezetének elnöke, valamint a klub két tagja, Tarr Éva és Ecker Erzsébet vállalt ügyeletet a standon. Nagy örömükre vasi vendégük is volt: a vásárosmiskei Bősze Boglárka szüleivel érkezett a kiállításra. Míg a felnőttek a kiállítók standjait szemlélték, Boglárka két faliképet készített a vadászhölgyekkel.
Forrás: Sághegy LEADER Egyesület, Sárvári HVI, Celldömölki HVI, vasnepe.hu