"A megújuló vidékért"
Fodor Balázs egyéni vállalkozó 2. helyezést ért el az ÚMVP által meghirdetett "A megújuló vidékért" című pályázaton. A pályázat célja a jó gyakorlatok, már megvalósult Európai Uniós finanszírozású pályázatok megismertetése volt.
Fodor úr a szíjgyártó és nyeregkészítő szakma hagyományainak megőrzését és modern, környezetkímélő műhelybe helyezését érte el a díjazott projekttel.
*
Kistérségi borverseny Enyingen, pinceavató a szőlőhegyen
Enying - A mezőföldi kisváros önkormányzata és az enyingi szőlősgazdák hetedik alkalommal rendezték meg a kistérségi borversenyt a művelődési házban. A bormustrát ezúttal is Horváth Csaba és Gál Balázs vezényelte le.
A zsűri négy asztalnál serénykedett, asztalonként négyen-négyen ízlelgették a nemes nedűket. Az ítészek a szín, a tisztaság, az illat és az íz, zamat, összbenyomás ismérvei szerint pontozták a borokat. A legjobb esetben összesen 20 pontot lehetett elérni. „Kellemes, jól fogyasztható borokat bíráltunk” – hangsúlyozta a csókakői Horváth Csaba (a helybeli főszervező névrokona), a Vértesalja Közös Hegyközség hegybírója, aki első alkalommal látta el a zsűri elnöki tisztét Enyingen. „A dél-balatoni borvidék egyik nyúlványa az itteni szőlőhegy, borrendbe nem tömörülhetnek, de mindenképpen dicsérendő a gazdák lelkesedése, munkája, tenni akarása, közösségteremtő tevékenysége” – tette hozzá Horváth Csaba.
A borosgazdák tíz településről – Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszilas, Szabadhidvég, Tác és a Veszprém megyei Balatonkenese, illetve a Tolna megyei Simontornya – 193 mintát (109 fehér, 13 rosé és 71 vörös) neveztek a borversenyre. Aranyminősítést 38 fehér és 22 vörös nemes nedű, ezüstöt 42 fehér és 31 vörös, bronz minősítéssel pedig 19 fehér és 22 vörösbor jutalmaztak, dicsérő oklevelet 13 fehér- és 6 vörösbor kapott.
A legtöbb pontot (19,5) a mezőkomáromi Csordás László és a szintén komáromi Mohai János szerezte 2009-es Rajnai rizling, illetve 2008-as Cabernet sauvignon, Kékfrankos borával. Ők lettek a verseny abszolút győztesei, megkapták az úgynevezett „nagyaranyérmet”, s az enyingi kistérség legjobb fehér- és vörösbora címet is. Az „Enying legjobb fehér- és vörösbora” címet Németh Sándor vitte el 2009-es Olaszrizling és ugyancsak 2009-es Kékfrankos rosé borával.
Különdíjat ajánlott fel Tóth Dezső, Enying város polgármestere, Lelkes Ákos alpolgármester, Nagy József Ödön képviselő, Kató Balázs keramikus (a borversenyre emlékeztető míves poharak is az ő keze munkáját dicsérték) és Molnár Gábor grafikus.
Balatonkeneséről, a Kelet-balatoni Borrend most először képviseltette magát az enyingi bormustrán Győrfi Károly elnök-nagymester, alapító vezetésével. A kenesei Keresztes János nemes nedűje arany oklevelet vihetett haza.
A mulatság délután az enyingi szőlőhegyen (az Öreghegyen) pincelátogatásokkal folytatódott Szente Zoltán, Falusi Károly, Márk Tibor és Tóth Tibor terciáján, este pedig Iker István pinceavatóján disznótoros vacsorával fejeződött be.
*
Hagyomány-éleszgetők
Új egyesülettel gyarapodott Rácalmás városa: a Rácalmási Svábok Baráti Köre a német hagyományok ápolásához kedvet érzők számára kínál tartalmas programot.
A Wiedermann Tamás elnök és Dr. Nagy Viktor titkár vezette nemzetiségi egyesület a német kultúra, a tánchagyományok felelevenítését tűzte ki elsődleges céljául, így a Wünsch László koreográfus mester vezette Rácalmási Néptánccsoport repertoárja sváb táncokkal bővül. Az egyesület a németországi Dransfeld-del ápolt baráti kapcsolatok mellett a közeli Adony és Mezőfalva német kisebbségével is élő kapcsolatra törekszik.
*
Kétszázmillió a dégi parktóra
Dég - A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága hosszú távú jövőt szeretne biztosítani a Festetics-kastélynak. A parktó felújítására a közelmúltban kétszázmillió forintot nyertek.
Mint már beszámoltunk róla, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kétszázmillió forintos támogatást nyert a múlt évben a Festetics-kastély parktavának helyreállítására. Az európai uniós forrásból hazánk legnagyobb kiterjedésű kastélyparkja helyreállításának első üteme valósulhat meg: a tóból eltávolítják az iszapréteget, rendezik a partfalat, az előülepítőt és az árapasztó csatornákat. Az előkészítésre tizenkétmillió forint áll rendelkezés, a kivitelezés 2011-ben kezdődhet.
„A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága fontos feladatának tekinti a korábban elhanyagolt kastélypark folyamatos és szakszerű gondozását” – mondta el Alföldy Gábor műemlékvédelmi szakmérnök, a kastély felelőse. Az idős, értékes fák ápolása, a vadgesztenyék permetezése, a tó és környékének tisztán tartása komoly ráfordítást igényel. A park fenntartásában helybéli közhasznú munkások, a tókörnyék fenntartásában pedig a Parktó Horgászegyesület tagjai vannak segítségükre.
„A kastélyegyüttest műemléki értékei és kulturális kötődései hazánk legkiválóbb, kertművészeti szempontból is nemzetközi rangú műemlékeinek sorába emelik” – hangsúlyozta Alföldy Gábor. „Gondozását, egyesítését, helyreállítását, bemutatását és részben hasznosítását is csak a magyar állam vállalhatja magára, amelynek ezt kötelessége is megtennie mindaddig, amíg a kastély az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listáján szerepel”.
*
Mezőszentgyörgyi siker Csajágon
A csajági kulturális napon szerepeltek a mezőszentgyörgyi néptáncosok, akik a Gorsium Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kihelyezett tagozataként folytatják hagyományőrző tevékenységüket.
Elsőként a kicsik csoportja, a Nefelejcs lépett színpadra, akik két táncot mutattak be: A juhait őrző pásztort és a Mezőföldi táncokat, amelyeket Hortobágyi István tanított be. Mozgalmas, szépen felépített műsort prezentáltak a művelődési házban megjelenteknek. Közben több veszprém megyei együttes, szólista is fellépett, és ezután következett a felnőttek bemutatója, a Szentgyörgy néptáncegyüttesé. Négy produkcióval varázsolták el a publikumot. Rábaközi, aztán küküllői, majd kalocsai, végül bukovinai táncokat mutattak be, amelyeket Molnár Gábor tanított be a csoportnak.
A mezőszentgyörgyi néptáncosok fellépése bebizonyította, hogy egy kis településen, kitartó munkával milyen sikert lehet elérni.
*
Megérkezett a várva várt gólya Mezőszentgyörgyre
Már több évtizede, hogy március utolsó harmadában megérkeznek a gólyák a messzi délről Mezőszentgyörgyre, a Kossuth utcába, Szigetvári Mádl Ildikóékhoz.
„Megenyhül a lég, virul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár!” (Tompa Mihály)
Mezőszentgyörgyön már évtizedek óta megszokott látvány, hogy tavasszal megérkeznek a Kossuth utcába a gólyák. Közel az ovi, így a gyerekek is mindig ezt lesik, hogy a tavasz hírnökei felbukkannak-e. Jelenleg Szigetvári Mádl Ildikóék udvarán található egy oszlop, melyen fészkelnek a gólyák. „1964 tavasza óta fészkelnek nálunk a gólyák. Addig a szomszédban „laktak” egy öreg szilfa közepében. Nem tudni milyen okból, egyszer csak átköltöztek hozzánk a régi kovácsműhely kéményére” – emlékezett vissza Szigetvári Mádl Ildikó.
Időközben hatalmas méretűre „nőtt” az első fészek. Radetzky Jenő nyugalmazott gimnáziumi tanár, az ismert székesfehérvári ornitológus azt javasolta, hogy forduljunk a Madártani Intézethez. Talán tudnak segíteni abban, hogy áthelyezzük kedves madaraink fészkét valahová az udvarunkba. 1994 áprilisában, hosszú- hosszú levelezések és egyeztetések után végre átkerült a fészek. A kertben állítottak fel egy oszlopot, és arra helyezték rá a fészket. Azóta ott áll. „Családunk kezdettől fogva feljegyezte a madarak érkezését és elvonulások időpontját” – mondta el Szigetvári Mádl Ildikó.
Hozzátette: a fiókák száma 1 és 6 között változik. 2002-ben rendkívüli szaporulat volt, 6 kisgólya született. Mindet fel tudták nevelni és mind útnak is indult.
*
II . Almavirág Fesztivál
Ha Rácalmás, akkor Tökfesztivál – gondolják sokan, hiszen a Duna-parti település neve az utóbbi években egyre inkább a vidám őszi kavalkád kapcsán vált ismertté. Miközben a Tökfesztivál évről-évre egyre több látogatót vonz, a háttérben „készülődik” egy tavaszi rendezvény is: az Almavirág Fesztivál.
Lelkes rácalmásiak tavaly hívták életre a család, az egészség, a sport és a gasztronómia témakörében programokat kínáló fesztivált, amely kedvező fogadtatásra talált a település lakói és az ide érkező vendégek körében. Idén május 8-án, szombaton rendezik meg a II. Almavirág Fesztivált. A dátumot már most érdemes megjegyezni mindazoknak, akik egy tartalmas kikapcsolódással eltöltött, kellemes hétvégi rendezvény részesei szeretnének lenni. Az egész napos rendezvényen lehetőséget kínálnak családoknak, baráti társaságoknak szabadtéri sütésre-főzésre, piknikezésre a Jankovich-kúria gyönyörű parkjában. A gasztronómia jegyében almahámozó- verseny is lesz, és várják a szervezők a legfinomabb almás sütemények készítőit is, hagyományos almás lepény és egyéb almás sütemény kategóriában. A szakértő zsűri értékes tárgyjutalmakkal díjazza a legfinomabb süteményeket.
A gyermekeknek és felnőtteknek szánt különböző sport- és ügyességi vetélkedők mellett nordic walking túra, kerékpártúra, a Nagysziget flóráját és faunáját bemutató helyismereti túra is szerepel a mozgásra vágyóknak kínált programok között. A rácalmási vízisport-életbe is bepillantást nyerhetnek a vendégek: a civil összefogással folyamatosan szépülő Duna-parton kajak- és kenu-, valamint sárkányhajó bemutató, strandröplabda, strandfoci és egyéb szabadidős sportlehetőségek kínálnak kikapcsolódást. A kúria termeiben különböző egészségügyi mérések, masszázs és kiállítások várják a közönséget. A színpadon a nap folyamán non-stop programok zajlanak – többek között a helyi sportegyesületek bemutatói, aerobic bemutató, sporttánc bemutató, különböző stílusú zenei koncertek, és a helyi fiatal tehetségek megcsillanthatják tudásukat a színpadon. A program késő este utcabállal zárul. A II. Almavirág Fesztivál szervezői szorgalmasan dolgoznak annak érdekében, hogy a vendégek biztosak legyenek benne: nem csak ősszel, tavasszal is érdemes Rácalmásra látogatni! (A belépés a teljes rendezvényre ingyenes).
*
Teljesítménytúra a Dunán át
A Pentele Természetjáró Egyesület immár negyedik alkalommal rendezte meg március 6-án a „Dunán innen, Dunán túl” teljesítménytúrát 10, 20 és 50 km-es távokon. Az 50 km-es táv érdekessége, hogy rajt és a cél között ott kanyarog a Duna.
Dunaújvárosból, a Városháza térről 7, 8, és 9 órakor ingyenes buszokkal szállították ki a résztvevőket a Kulcs határában lévő Vízi fogadói rajthoz. A reggeli hideg ellenére 182 fő nevezett a különböző távokra, ők az ország különböző részeiről (Budapest, Vasvár, Veszprém, Baja, Várpalota, Szeged, Nyúl, Székesfehérvár, Százhalombatta, és persze a környező településekről) érkeztek.
Nem csalódott, aki a túra mellett döntött ezen a kissé hideg, de gyönyörű napsütéses tavaszi napon. A Szentmihályi erdő és a Rácalmási Nagysziget hóvirággal borított erdeje páratlan látványt nyújtott mindenkinek. A leghosszabb távot teljesítők a dunaújvárosi magas partról szemlélhették az Alföld nyújtotta csodálatos panorámát, illetve a tereplépcső sétányai mellett lévő acélszobrokat. Az út innen a Duna-parton halad tovább, a Pentele-híd irányába, ami már messziről felhívja magára a figyelmet. A monumentális építmény alatt áthaladva, majd ismét felkapaszkodva a magaspartra, gyalog átkelve a hídon, a résztvevők Dunavecse határába értek. Ezt a csodálatos építményt érdemes mindenkinek gyalogosan megtekinteni, hiszen egészen más élményben lesz része, mint annak, aki autóval kel át rajta. A hídtól a gáton a kisváros központja felé, a Petőfi emlékhelyeket érintve, a Platán tér hatalmas fáit megcsodálva értek el a Speciális iskolában kialakított célhoz.
A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy a résztvevők kellemes élmények birtokában térjenek haza. Az állomásokon áthaladókat meleg teával kínálták a célba érkezőket pedig házi készítésű kolbász-zsíros, illetve házi májkrémes kenyér várta. Köszönjük a túra szervezésében közreműködőknek, a támogatóknak és az állomásoknak helyet adó intézményeknek!
Forrás: Mezőföld Helyi Közösség, Dunaújvárosi HVI, fmh.hu