Római rom rehabilitációja Hévízen
A Hévízért Városvédő Egyesület pályázatot nyújt be a római kori romkert felújításának és bemutathatóságának támogatására. A civil szervezet kezdeményezését a legutóbbi soros ülésen hagyta jóvá az önkormányzat.
A várható beruházási költséget 50-60 millió forintnyi összegben fogadták el, amelyhez a szükséges 15 százaléknyi önerőt a város költségvetéséből a pályázati alap terhére biztosítják. Az egyesület „A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” címmel kiírt pályázaton célozza meg a forrást.
A kiírás kifejezetten a történelmi és kulturális örökség hasznosítására irányul, amelyhez a helyi adottságok és a szándékok szorosan illeszkednek. Mintegy fél hektárnyi területről van szó, amiből a feltárt rom 1409 négyzetmétert foglal el. A tervben közel 900 négyzetméteres térburkolás és mintegy 2500 négyzetméteren zöldfelület létesítése szerepel. A római kor hangulatát kertépítészeti létesítmények telepítésével biztosítanák: szőlőtőkékkel, fákkal, gyümölcsligetekkel, örökzöldekkel, továbbá feltűnő virágú évelő növényekkel gazdagon beültetett virágágyásokkal.
A funkcionális elemek közt játszókert, továbbá színpad létesítése szerepel, terasz-rendszerű nézőtérrel.
A koncepció alapvető célként jelöli meg a rom környezetének feltárását, a műemlék bemutatását. A terv kétirányú megközelíthetőséget jelöl, északi és déli irányból, gépkocsi-parkolóhelyek, kerékpárok számára támaszok, s fedett tároló létesítésével.
A pályázatot konzorciumi formában nyújtják be, önkormányzati gesztorsággal, amelyben az ötletgazda városvédők mellett a Turizmus Marketing Egyesület és a Városi Művelődési Központ szakmai stábként vesz részt. Az intézmény igazgatója, dr. Szarka Lajos elmondta: Hévíz egyedi adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a település múltját a római gyökerekhez lehessen kötni. Nincs még egy fürdőhely Budapestet kivéve az országban, ahol az Árpád-kor, a római és a polgári kor ilyen módon összeköthető. Ez pedig olyan különlegesség, amelyet érdemes kihasználni, és felvenni a turisztikai palettára.
*
43 millióból fejlesztik az orvosi rendelőt Óhídon
Amellett, hogy az épület megújult, az orvosi műszereket is kicserélték a település rendelőjében. Több olyan új berendezést is beszereztek, amelyeke eddig nem álltak a doktor és betegei rendelkezésére.
Az 1970-es években épült rendelő állapota rendkívüli módon leromlott, az önkormányzat – bár több megoldást is számításba vett – saját erőből nem tudta volna felújíttatni. Ezért pályáztak, majd nyertek: 37 millió forintot az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatán. Ehhez hatmilliónyi önerőt rendeltek (egymilliót a megyei önkormányzattól kaptak). A gyermekorvosi részt saját pénzből újíttatták fel, azért, hogy az épület teljes egészében megszépüljön. A munkálatokról, a beruházásnak köszönhető változásokról, egészségügyi lehetőségekről szakmai tájékoztatót tartottak, bemutatva a rekonstrukció eredményét.
„Az elmúlt év tavaszán kezdődtek a munkálatok, amelyek kiterjedtek az elavult nyílászárók, a burkolatok és épületgépészeti elemek cseréjére, valamint a fűtéskorszerűsítésre. A rendelő akadálymentesítésére is sor került” – sorolta az elvégzett munkákat Molnár András, Óhíd polgármestere. Hozzátette: az elavult berendezések, eszközök és az informatikai infrastruktúrát leváltották az új, modernizált rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az épület eleget tegyen a térség kiemelkedő központi betegellátó szerepének.
Bödör Endréné körjegyző elmondta, hogy a felújított orvosi rendelő négy község házi- és gyermekorvosi szolgálatát látja el. „Mindenki számára öröm, hogy Óhíd, Szalapa, Kisvásárhely és Mihályfa alapellátását egy integrált, több funkciós egészségközpont szolgálja az átadást követően” – fogalmazott. „A szolgáltatások minősége javul, a fejlesztés lehetővé teszi a gyógyászati tevékenységek bővítését. A jövőben már helyben tudják szervezni a különböző komplex szűrővizsgálatokat, de tervezik egy integrált beteg, illetve időskori ellátó rendszer kialakítását, amely a működő falugondnoki és szociális gondozó szolgálatok bevonásával látja el feladatait”.
Ezen kívül diszpécser szolgálat kialakítását is tervezik, amely lecsökkentené a várakozást, lehetővé téve, hogy a beteg mielőbb megkapja a neki megfelelő orvosi ellátást. A lakosság érdekeit szem előtt tartva, az informatikai háttér lehetővé teszi majd, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eredményét interneten keresztül kérdezzék le – mentesítve ezzel a betegeket az utazás fáradalmaitól.
Új és eddig nélkülözött felszerelések
Noha a felújítás során nem voltak fennakadások a rendelésben (azt az idősek otthonában tartotta a háziorvos), természetesen a lakosság és az egészségügyi személyzet egyaránt várja már, hogy birtokba vehesse az intézményt. A műszerek – az EKG-tól a sterilizálóig – egytől egyig újak lesznek, akad olyan is, mely eddig nem állt rendelkezésre. Ilyen például az érszűkület- vizsgáló berendezés.
*
131 milliós pályázati támogatás kerékpáros -és ökoturisztikai fejlesztésekre
A kerékpáros és ökoturizmus fejlesztését teszi lehetővé az a „Balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” című pályázat Hévízen és Zalakaroson is, amit a hévízi önkormányzat, a Hévízi Kistérség, a Zalakarosi Kistérség és a Jankó Bt. közösen adott be.
A pályázat 131,5 millió forintnyi támogatásban részesült. A január végén nyertessé nyilvánított projekt keretében Hévízen kiépül egy kerékpáros központ, kitáblázzák a kerékpáros túraútvonalakat, amelyek mentén esőbeállókat is kialakítanak úgy, hogy az a nordic walking túrát választók útvonalát is érintse. A bringabázist a gyógytótól alig kétszáz méterre a Keszthely-hévízi, illetve a Hévíz-alsópáhoki kerékpárút csatlakozásánál, az Ady utca és a lefolyócsatorna jobb oldalán vezető aszfaltozott út metszésénél, reumakórházi kezelésű, parkerdő szélén található, jelenleg vegyes használatú földszintes épültből alakítják ki. A hévízi kistérség településein beszereznek és kihelyeznek összesen 52 kerékpáros orientációs táblát, létesítenek hét esőbeállót asztallal, paddal, szeméttárolóval, biciklitámasszal; kiraknak hat nagy információs táblát, illetve üzembe helyeznek öt érintőképernyős információs terminált is. A költségek 85 százaléka pályázati forrásból érkezik.
Az ökoturisztikai modernizáció részeként Alsópáhokon a Kátyán-hegyet, a Közép-hegyet és az Alsó-hegyet érintve majd 10 kilométer hosszú bakancsos túraútvonalat építenek ki. Alsópáhokon és Cserszegtomajon pihenőhelyeket hoznak létre, előbbi községben szabadtéri gyermekjátszóterek, Sármelléken kültéri gyermekjátszó helyek létesülnek. Zalaköveskúton egy 3,8 kilométer hosszú túra utat alakítanak ki, melynek egyik végpontja egy új 14,5 méteres, vörösfenyőből és akácfából készülő kilátó lesz. Negyedszáz túraútvonal jelző tábla, 17 rönk ülőgarnitúra és ugyanennyi szeméttároló is kihelyezésre kerül. Hévíz a rá eső 1,7 millió forintos önrészt a költségvetés pályázati alapjának terhére biztosította.
*
A leglátogatottabb magyar települések: Hévíz és Zalakaros a TOP 10-ben!
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján 2009-ben Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló voltak a leglátogatottabb magyarországi települések – közölte a Magyar Turizmus Zrt. a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján.
A KSH adatai szerint a belföldi és beutazó turizmus szerinti összesítés negyedik helyén Siófok, az ötödiken Bük áll, a további sorrend: Balatonfüred, Zalakaros, Sopron, Sárvár és Debrecen. A tíz legnépszerűbb település között 2009-ben Bük egy helyezést lépett előre.
Az egészségturisztikai piacon egyre kedveltebb Sárvár, Debrecent megelőzve a 9. helyre lépett előre a tíz legtöbb vendégéjszakát realizáló magyar város rangsorában.
*
Élő(bb) könyvtárakért
Keszthely, Zalaszentgrót - Életet lehelt a falusi bibliotékákba a mozgókönyvtári szolgálat. Az új könyveknek, folyóiratoknak köszönhetően nőtt az intézmények forgalma.
A ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás területén a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár látta el a feladatokat, a tevékenységről nemrég hangzott el tájékoztató. Pappné Beke Judit igazgató beszámolójából egyebek között kiderült: dokumentumok beszerzésére egy-egy településen 206 ezer forintot fordíthattak tavaly, 118 ezer forinttal kevesebbet, mint egy esztendővel azelőtt. A tizennégy település könyvtáraiba 2009-ben összesen ezernégyszáztizenegy dokumentumot – könyveket és gyermekeknek, illetve felnőtteknek szóló újságokat – szállítottak ki.
Az intézmények számára nemcsak ez, hanem a szakmai munka is óriási segítséget jelentett. Az elmúlt évben folytatódott a szolgáltató helyek felújítása, a berendezések pótlása, fejlesztése. A szállításokon kívül Kallósdon új polcokra helyezték át az állományt, azok új jelzeteket is kaptak. Mihályfán új épületbe költözött a könyvtár, annak kialakításához, s berendezéséhez segítséget nyújtottak. Az új bibliotéka otthonos körülményekkel várja az olvasni vágyókat. Zalaszentlászlón, Kisgörbőn és Tilajban ugyancsak megtörtént az állományrendezés. Szinte nem akadt könyvtár, melyben ne rendeztek volna programot. Ezek között szerepeltek egyebek között kézműves foglalkozások, s levelezős játékok. „Zöld Zala” címmel környezetvédelmi vetélkedőt szerveztek, majd – Árpádoktól a kurucokig címmel – a magyar történelem anyagából tartottak csapatversenyt általános iskolások számára. Az Összefogás a könyvtárakért elnevezésű rendezvénysorozat keretében tartották meg a könyves vasárnapot, a programhoz kapcsolódva Zalacsányban, valamint Mihályfán fellépett, sikeres műsort adott az Igricek együttes.
A Nemzeti Kulturális Alapnál sikerrel szerepelt pályázatuk alapján sikerült elindítaniuk a keszthelyi városi könyvtárban már évek óta működő internet-használati tanfolyamot községi helyszínen. Tavaly év végén Sümegcsehiben – optimális feltételek között – tizenöt fő végzett el húszórás internet- és e-közigazgatási tanfolyamot.
*
30 ezer utasra számít az újra megnyitott sármelléki reptér
Fél éves szünet után újra kinyitott a sármelléki repülőtér. Az első járat április 10-én érkezett be a reptérre. A Fly Balaton-t tavaly októberben zárták be, miután korábbi üzemeltetője csődbe ment. Az új üzemeltető, az SCD csoporthoz tartozó FB Airport Kft. idén szeretné megduplázni a tavalyi utas számot.
„Idén 30 ezer utasra számítunk, jövőre pedig már 80 ezer utassal számolunk Magyarország második legnagyobb repterén” – mondta el a Független Hírügynökségnek Gubicza Ágoston, az FB Airport Kft. ügyvezetője.
Idén egyelőre a Lufthansa és a Danube Wings indított járatokat Sármellékre, illetve Sármellékről. Utóbbi Bázelbe, az előbbi Düsseldorfba, Frankfurtba, Hamburgba, Drezdába, Erfurtba és Lipcsébe. Gubicza Ágoston elmondta: tárgyalnak más társaságokkal is menetrendszerű járatokról. A Fly Balaton Airport utas száma tavaly az előző évi hetedére esett vissza, 2009-ben 15 ezer utast fogadtak. A reptér október 10-én zárt be, miután akkori üzemeltetője, a Cape Clear Aviation Kft. csődbe ment. Idén március elején jelentették be hivatalosan, hogy 50 plusz 50 évre az FB vette bérbe és üzemelteti a légikikötőt.
A megállapodás értelmében a repülőteret üzemeltető társaság hatmillió forintos, fix összegű éves alapdíjat, továbbá forgalmához kötött prémiumot fizet a tulajdonos zalavári és sármelléki önkormányzatnak. A társaság úgy számol, hogy a repülőtér működtetése és fenntartása évente félmilliárd forintba kerül.
Az SCD a repülőtér körül fekvő 200 hektáros terület hasznosítását is megkapta. Ott szándékaik szerint először kármentesítenek, utána pedig a légikikötő működéséhez illeszkedő fejlesztéseket valósítanak majd meg.
A tulajdonos önkormányzatok részéről Berkenyés István Zalavár, és Szabó Vendel Sármellék polgármesterei elmondták, hogy a repülőtér működése létkérdés, hiszen a környéken élők számára kevés más munkalehetőség van, emellett a települések gazdálkodásában rövid idő alatt jelentős tétellé válhat az ingatlanok bérbeadásból származó bevétel.
A polgármesterek reményüket fejezték ki, hogy a mindkét fél számára véget ér a települések kálváriája, hiszen a napokban indított végrehajtási eljárás megszüntetéséhez szükséges fedezet a bérleti szerződéseknek köszönhetően hamarosan a települések rendelkezésére állhat.
*
Beszámoló Hévíz idegenforgalmi helyzetéről
Szabó Zoltán turizmus referens készítette az előterjesztést a fürdőváros idegenforgalmi helyzetéről, meghatározva az idei aktuális feladatokat. Mint azt a helyzetelemzés záró gondolata megfogalmazza, a turisták részéről csökken az érdeklődés Hévíz iránt. Ezért kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az idegenforgalom feltételeinek további javítására, a magasabb minőségű egészségturizmus városi fejlesztésére úgy, hogy a fejlődés mennyiségben és minőségben egyaránt fenntartható legyen.
Hévíz lakosságának fő megélhetési forrása továbbra is az egészségturizmus. Utóbbi térhódításának köszönhetően Hévíz az országra jellemző bizonytalan gazdasági helyzetben is stabil lábakon áll. A polgármesteri hivatal a marketingtervben szereplő feladatokat 2009-ben is időarányosan, maradék nélkül teljesítette. Az önkormányzat a turizmus fejlesztéséhez az előző évekhez hasonlóan tavaly is jelentős mértékben járult hozzá. A legjelentősebb összeget a Hévízi Turizmus Marketing Egyesület számára működési és marketingcélra fordított, hogy az egyesület széles feladatkört ellátva járuljon hozzá a város sikeréhez a turizmus piacán. A piacon egyre több, hasonló profilú konkurencia jelenik meg, de Hévíz megőrizte piacvezető pozícióját, különleges helyet elfoglalva a magyar turizmus palettáján. Jól szemlélteti ezt a tényt, hogy Magyarország 7 természeti csodájának egyikévé a hévízi gyógytavat választották (2008. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) és az is, hogy az Ongo.hu nagyszabású felmérése alapján Magyarország legtisztább települése Hévíz lett. Vértes Árpád polgármester a Magyar Fürdővárosok Szövetségének elnökeként közreműködik abban, hogy Hévíz turisztikai ismertsége tovább növekedjen.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján tavaly Budapest után, mind a bel-, mind a külföldi turisták körében Hévíz szerezte meg az ezüstérmet. A belföldi utazók körében Hévíz a negyedik helyen szerepel a vendégéjszaka számot illetően. Érdekesség, hogy tavaly az ötezer lakosú városban a gyógyulni, pihenni vágyókat összesen 10 és félezer kereskedelmi, illetve fizető-vendéglátóhely várta. Hévízen 20 szálloda, 4 panzió, két üdülőház és egy kemping található, fizető-vendéglátó tevékenységre 914 engedélyt adtak ki. A gyógy-településen az utóbbi négy évben jelentős mértékben (8,25 százalékkal) bővült a szálláskapacitás. Tavaly a város szálláshelyein (az előző évhez képest négy százalékponttal kevesebben) 196.126 vendég szállt meg. Öt-tíz évvel ezelőtt a külföldi vendégek túlsúlya volt jellemző. Hévízre viszont 2006 óta belföldről érkeznek többen, körükben továbbra is jelentős az üdülési csekkek felhasználása. Az utóbbi két évben nem csak a vendégek száma, de ezzel párhuzamosan a vendégéjszakák száma is csökkent. 2007-hez viszonyítva 2009-re 58.128 vendégéjszakával regisztráltak kevesebbet. A vendégek átlagos tartózkodási idejének trendje az utóbbi öt évben csökkenő tendenciát mutat.
A csökkenés a kereskedelmi szálláshelyeken nem volt olyan látványos, mint a fizető-vendéglátó helyeken. Lázár László szerint a konkurencia erős marketingtevékenységgel igyekszik a vendégeket elcsábítani Hévízről. A belváros rekonstrukció további vendégeket riaszthat el, ezért látta fontosnak akár táblák kihelyezésével is bemutatni azt, hogy milyen megújult környezet vár majd az idelátogatókra a városcentrum modernizálását követően.
Forrás: Zala Termálvölgye Egyesület, Zalaszentgróti HVI, Hévízi HVI, zalaihirlap.hu, MTI