Csorna: startvonalon az elkerülő út
A Nemzeti Közlekedési Hatóság kiadta a csornai elkerülőút első ütemének építési engedélyét.
A 16,5 kilométeres szakaszon a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) megkezdheti a földterületek felvásárlását 1,6 millió négyzetméteren. Ezt követi a lőszermentesítés, majd a régészeti feltárás. A kivitelezés kezdetét az Infrastruktúrafejlesztő 2011 első felére teszi. A helyi polgármester szerint azonban a befejezés dátuma is kétséges.
„A most építési engedélyt kapott szakasz Csornától keletre, a nyárfaerdőtől indul. A tervek szerint Szilsárkány és a város között csatlakozik a mostani 86-os főúthoz” – mondta el Turi György.
„Az ígéretek szerint elkészül egy ideiglenes, másfél kilométeres szakasz is, ami a 86-os főút északi részétől, a téeszmajor magasságából ˝vinné el˝ a forgalmat az elkerülőre” – vázolta a terveket a polgármester. „Ha a beruházás elkészül, enyhülnek a nagy forgalom okozta gondok. Az északról érkező tehergépkocsik ugyanis súlykorlátozással kitiltatnak a belvárosból, kénytelenek lesznek az elkerülőt igénybe venni. Ez az ő érdekük is, mivel így ha hosszabb úton is, de gyorsabban maguk mögött hagyhatják Csornát”.
A harminckétmilliárd zöme uniós pénz
A polgármester hozzátette: örül az építési engedélynek, még ha megkésve is adták azt ki. Turi György szerint a költséges munkák most következnek: a kiviteli tervek elkészítése, a földkivásárlás, a lőszermentesítés, régészeti feltárás. „A beruházás költségei már az új kormányt terhelik” – fogalmazott. „A 16,5 kilométernyi út megépítése harminckétmilliárd forintba kerül. Az európai uniós forráshoz tízszázalékos önrészt biztosít az állam, a projekt utófinanszírozású. A kivitelezés kezdetének időpontját egyelőre nem közölték velünk. A befejezés dátumát legutóbb 2013-ban adták meg. Sajnos nem vagyok bizakodó. A tapasztalat szerint ekkora beruházás előkészítése hosszú ideig tart, emiatt a határidőt nem lehet tartani”.
Ötszáz földtulajdonost érint a kisajátítás
A most kiadott engedélyekkel együtt az M1-es autópálya–Csorna közötti közel 32 kilométeres szakasz rendelkezik építési engedéllyel. Fazakas Orsolya, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője közölte: a területszerzés hamarosan indul, a megbízott ügyvédi iroda vételi ajánlatot tesz az érintett ingatlantulajdonosoknak. A projekthez több mint 1,5 millió négyzetméternyi terület megvásárlása szükséges. Ez közel 300 ingatlant és több mint 500 ingatlantulajdonost jelent.
Amennyiben nem sikerül adásvétel útján a területet megszerezni, akkor kerül sor kisajátítási eljárásra. Ennek arányát nehéz meghatározni, de országos átlagban ötszázalékos. A területszerzéshez szükséges pénzügyi forrást biztosítottnak látják a NIF-nél. A kommunikációs vezető kifejtette: jelenleg a megelőző régészeti feltárásra vonatkozó szerződés megkötésén dolgoznak. A szakhatóság 81 ezer négyzetméternyi megelőző feltárást és 16 ezer négyzetméteren első ütemben próbafeltárást írt elő. Ezeket körülbelül 5–6 hónap alatt lehet várhatóan elvégezni. Ez függ attól, hogy a régészek milyen kiterjedésű régészeti területeket találnak.
Támogatási szerződés is kell
Az útépítési engedély alapján elkészítették a kiviteli tervekre vonatkozó közbeszerzési dokumentációt. A kiviteli tervek véglegesítésével párhuzamosan halad a területszerzés, majd a megelőző régészeti feltárás. A tényleges kezdéshez szükség van még a támogatási szerződés megkötésére, amelynek előkészítése jelenleg tart. „Előzőeket alapul véve a kivitelezési munkák várhatóan 2011 első felében kezdődhetnek” – fogalmazott Fazakas Orsolya.
Autóút Győrtől Szombathelyig
A tervek szerint még ebben az európai uniós ciklusban – azaz a megvalósítást is beleszámítva legkésőbb 2015-ig – kétszer kétsávos autóút vezet majd Győrtől (pontosabban a 85-ös főút M1-es autópályánál lévő csomópontjától) Szombathelyig. Ez azt jelenti, hogy végig 110 kilométer/órás sebességgel lehet majd közlekedni a két megyeszékhely között. A projekt megvalósítása folyamatosan zajlik. Vas megyében a váti elkerülő tavaly készült el, a Szombathely–Szeleste szakaszt és a szelestei elkerülőt már építik. Győr-Moson-Sopron megyében az év végén adják át a 7 kilométer hosszú enesei elkerülőt. A Csorna–Szeleste szakasz engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére a hónap elején írta ki a tendert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A Győr–Enese szakasz kiviteli terveit már leszállították, az Enese–Csorna közöttiét áprilisban fogják.
*
Még az idén megnyithatják Csornán a Gazdák boltját
Az idén megnyíló csornai boltjuk mellé további rábaközi egységeket is tervez a MAGOSZ. Jelenleg Beledbe és Kapuvárra.
„Az úgynevezett termelői boltok lényege, hogy a kereskedelmi egységbe a gazdák vagy a terméket gyártó vállalkozás hordja be az árut”– kezdte a megyében már több városban meglévő hálózat ismertetését Fenyőházi Tibor, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) megyei elnöke. A vásárlók szempontjából az előny az, hogy megfizethetők az árak, melyet többek közt azzal ér el a hálózat, hogy kiiktatja a nagykereskedelmi láncokat is. Az országban eddig mintegy hatvan üzletet nyitottak meg, a megyében Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron. A csornai egység helyszíne már adott, jelenleg az engedélyezési eljárások folynak. Fenyőházi Tibor úgy véli, idén augusztusban utóbbi, 125 négyzetméteres egységük is megnyílhat.
„Nem állunk meg a terjeszkedésben, hiszen a Rábaköz számos gazdája megkeresett már bennünket azzal, hogy környékükön is nyithatnánk Magosz-üzletet” – tette hozzá a megyei elnök. Így esett a választás legutóbb Kapuvárra és Beledre is. Előbbi városban már több éve szervezkednek a gazdák.
„Volt róla szó, hogy a megye más településeihez hasonlóan nálunk is szükség lenne termelői boltra” – emlékeztetett Kiss M. Vencel, kapuvári termelő. Hangsúlyozta, már történtek lépések arra nézve, hogy a környékről, Hegykőről biztosítanák a zöldséget, helyből a tejet és a húst, Kisfaludról pedig például az almát. A beszállítókról szólva Fenyőházi Tibor kijelentette, csak hosszú távú együttműködésről lehet szó, hiszen például a zöldségre nemcsak a szezonban van szükség, hanem egész évben.
„Szó lehet természetesen arról is, hogy egy őstermelő vagy kistermelő kisebb tételben is beszállítson a helyi boltba, de az árualap nagy részét szerződött termelőktől vennénk át” – tette hozzá. Mint mondta, Kapuvárott már megfelelő helyiségről is tárgyaltak, egyelőre eredménytelenül.
*
Közpark és játszótér LEADER-forrásból Bágyogszováton
Tizenötmillió forinttal csökkent Bágyogszovát költségvetése a tavalyi évhez képest; az oktatásra tizennégymilliót kell pluszban fordítaniuk. Tervezett fejlesztéseiket így pályázati források segítségével szeretnék megvalósítani.
Bágyogszováti polgármestere, Takács Csaba elmondta, három jelentősebb pályázati igényt nyújtottak be, amelyből kettőt elutasítottak, egyre kapták meg a támogatást.
„A szováti temetőhöz szerettünk volna parkolót kiépíteni, de pályázatunk nem volt eredményes. Másodszor utasították el igényünket” – közölte Takács Csaba. „Az iskola és az óvoda felújítására kért huszonötmillió forintot sem kaptuk meg az önkormányzati minisztériumtól. A harmadik pályázatunk a Fő utca és a Kossuth utca kereszteződésében kialakítandó közparkra és játszótérre vonatkozott. A LEADER-program támogatja törekvésünket, hatmillió forintot nyertünk. A beruházás hét és fél millió forintba kerül. Ezeken kívül persze voltak kisebb összegű, sikeres pályázataink, de próbáltunk saját erőből is fejleszteni”.
Ilyen volt Bágyogszováton a Pacsirtamajori út tízmillió forintos felújítása, melyet a Balázs Tüzéppel együttműködve tudtak megvalósítani. Sikerült a Petőfi utca egy szakaszát mart aszfaltos burkolattal ellátni, másfél millióért. A művelődési ház nagytermét is felújították, az iskolában hat tantermet festettek ki, a belső nyílászárók jó részét is rendbe tették. Az óvodában szintén történtek kisebb felújítások, az idősek otthonában pedig átalakítási munkákat végeztek. Ablakcsere volt a községháza épületében és a buszmegállókba hulladéktárolókat helyeztek ki. Takács Csaba megemlítette: a munkáknál igyekeztek a közcélú foglalkoztatottakra támaszkodni. Sokat megspóroltak a munkadíjon, az így elvégzett munkákat szinte csak az anyagköltség terhelte.
A falu Bodonhellyel alkotott körjegyzősége tavaly kibővült a szomszédos Rábapordánnyal. 2008-ban iskolatársulást is létrehoztak. Az ottani tagiskolában tanulókkal együtt jelenleg 191 gyerekkel működik a közös intézmény.
„Idei feladatunk lesz a szováti falurészen a közpark és játszótér kiépítése. Ennek része a közelmúltban felújított artézi kútnál kútház építése, padok elhelyezése, parkosítás, sétálóutak, kerékpártároló kialakítása és a bágyogi artézi kút környezetének rendezése is. A tavaly elkészített tervek alapján megkezdtük a bágyogi temető ravatalozójának bővítési munkálatait. Ezt szeretnénk a jövő hónapban befejezni. Nem tettünk le az óvoda felújításáról sem, az újabb pályázati kiírásra benyújtottuk igényünket. Iskolafelújítási tervünk kész, ha a kistérségi fejlesztési tanács számunkra kedvező döntést hoz, beadjuk pályázatunkat. Összesen hatvanötmillió forintot költenénk az intézményekre” – számolt a polgármester.
Az önkormányzati vezetők dolgát nehezíti, hogy a település költségvetése jelentősen, mintegy 15 millió forinttal csökkent a tavalyihoz képest. Az oktatás-nevelésnél 14 millió forinttal vannak mínuszban, amit a községnek kell előteremtenie.
*
Uniós forrásból csatornázhatnak Rábatamásiban
Európai uniós forrást nyert Rábatamási önkormányzata a szennyvízcsatorna-beruházáshoz. A fejlesztés 458 millió forintba kerül, a háztartásokat közel 250 ezer forinttal terheli meg a hozzájárulás. A helyiek által már nagyon várt fejlesztést 2011. október végén adhatják át.
Rábatamási 389 millió forintot nyert a szennyvízcsatorna-rendszer és a -tisztító megépítésére. A helyiek évek óta várnak a beruházásra, tavasz elején még úgy tűnt, nem járnak sikerrel. A Nyugat-dunántúli Operatív Program azonban támogatta pályázatukat. A fejlesztés összköltsége 458 millió forint. Egy-egy családnak közel 250 ezer forintot kell befizetnie, a tamásiak 70 százaléka igényli a rákötést.
Szabó István, a település polgármestere elmondta: a tervek szerint 2011 végére végeznek a beruházással. „Nagyon örülünk a sikernek, hiszen első körben csak biztatást kaptunk. Most kiderült, hogy pénzt is” – fogalmazott. „A támogatás és a teljes költség közti különbséget önkormányzati hitelből és a lakossági befizetésekből fedezzük. Rábatamásiban négyszázhúsz érintett ingatlan van. A helyieknek a számítások szerint kétszáz-kétszázötvenezer forint hozzájárulást kell fizetniük. Nem egy összegben persze, hanem részletekben, több éven keresztül. Érdeklődés van a rendszer iránt, most úgy tűnik és én bízom is benne, hogy az előírt hetvenszázalékos igényt teljesítjük” – fejtette ki Szabó István.
A községben önálló tisztítótelepet is építenek. A Kossuth utca végén, a Farkas-árkon túl alakítják ki. Egylépcsős, úgynevezett eleveniszapos biológiai tisztítást alkalmaznak. Az iszapot mezőgazdasági célra tudják majd használni. Szabó István hozzátette: az adminisztrációs intéznivalók után az időjárástól függően még idén ősszel vagy télen elkezdhetik a tényleges munkát. Úgy tervezik, hogy 2011. október végén átadhatják a rendszert.
A helyiek már várták a fejlesztést, legalábbis így vélekedik Csonka Imre. A nyugdíjas gázszerelő elmondta: sok gondot okozott a szennyvíz elszállíttatása a portákról. „Egy-egy forduló körülbelül tízezer forintba kerül és évente kétszer biztosan szippantatni kell. Ahogy hallottam, a családok évente húszezer forintot fizetnek be hozzájárulásként, tehát jobban jövünk ki, ha a rendszer díját fizetjük. Ráadásul azt mindenkinek tudnia kell, hogy ez a jövő. Sokszor biztattuk a polgármesterünket, hogy intézkedjen csatornaügyben. Örülünk, hogy most sikerült elnyerni a pályázati támogatást” – fogalmazta meg véleményét Csonka Imre.
*
Termőföld lesz a kapuvári illegális szemétlerakó helyén
A kapuvári Szabadság utca végén, az illegális lerakó megszűnte után termővé fordítják a területet. Tizenkét embernek adhat kenyeret a föld. Az önkormányzattól bérelt egy hektáron gazdálkodó Kiss M. Vencel szerint az utcabeliek hajlanak a további együttműködésre.
A kapuvári önkormányzat közel hárommillió forintból számolta fel a város egyik legnagyobb illegális szemétlerakóját a Szabadság utca végén. A városháza a területet egy helyi gazdálkodónak adta bérbe. Kiss M. Vencel elmondta, az egy hektárt gabona termesztésére készíti fel. Ahogy hangsúlyozta, a szeméttől visszavett termőföld termése – gabona esetén – tíz-tizenkét embernek ad kenyeret és két ember megélhetéséhez elég. „Ezt a földet napjainkban már össze sem lehet hasonlítani azzal, ami azelőtt itt volt”– mondta a gazda. A városháza több mint ezer köbméternyi hulladékot szállíttatott el, jelenleg szépen megművelt a föld.
A Szabadság utca végének lakói közül Kolompár János azt mondta, többen örülnek annak, hogy végre jó kezekbe került az egyhektáros terület. „Innentől odafigyelünk a területre, és bejelentjük, ha újra ide hordanák a hulladékot” – ígérte Kolompár János. Azt hozzátette, közreműködnének egy mezőőri hálózat létrehozásában is, amennyiben ezt a gazdák igényelnék. Ahogy Kolompár János elmondta, a Szabadság utca végének őrzését, figyelését az utcabeliek vállalták ennek a figyelőrendszernek egyfajta előzményeként.
A területet bérlő gazda tudatta, ettől kezdve van gazdája az utca végi egy hektárnak, s van, aki felléphet az esetleges szemetelők ellen. „A területre várom olyan kapuváriak jelentkezését, akik nem tudnak mit kezdeni az esetleg otthon képződő szerves trágyával, ezt átvenném, természetesen hulladék nélkül” – hívta fel a figyelmet Kiss M. Vencel. Szándékai szerint a parcella folytatását is megtisztítanák az ott még virító hulladéktól.
*
Üzletsort terveznek a park mellé Beleden
Beled első városi településrendezési tervében többek közt a város főutcájának egységessé tétele, kerékpárút építése, valamint a központi park átépítése szerepel. Az ipari terület helyét is kijelölték, oda beruházót vár a városháza.
A beledi önkormányzat a minap fogadta el a település rendezési tervét, mely a várossá válás óta az első ilyen jellegű terv a városházán. Tompáné Balogh Mária polgármester elmondta, a településrendezési tervben több újdonság is szerepel. A dél-rábaközi kisváros látványát talán legjobban a település főutcájának, a Rákóczi utcának az átalakítása határozza meg. „Az egész utca látképét egységesíteni szeretnénk azáltal, hogy az utca menti árkokat befedjük és egységes zöldterületeket alakítunk ki a házak előtt” – mondta a polgármester. Ehhez még hozzátette: az épületek és a zöldterületek közt úgynevezett sétányokat is építtetnének. „Azt ki kell természetesen jelentenem, hogy ez egy hosszabb távú terv, csak apró lépésekkel tudunk haladni, ám a kastély előtti szakaszra már van pályázatunk” – tette hozzá a település első embere.Szintén újdonság a rendezési terv azon része, melyben a helyi kerékpárutakról van szó. Eszerint a már meglévő utakat majdnem a 86-os főút vonaláig akarják kivinni egy későbbi, kistérségi turisztikai program részeként.
A területrendezési terv kijelölte a település új iparterületét is. Ennek helye a ciráki és kapuvári utak kereszteződésében lesz. Tompáné Balogh Mária hangsúlyozta, az újonnan kijelölt ipari terület helyét szabályok kötik, ezért kellett a lakóövezettől távolabbra tervezni. Bár a terület jelenleg nem az önkormányzat tulajdonában van, ha beruházó jelentkezik, akkor a városháza megvásárolja az ipari területnek kijelölt szántóföldeket.
A beledi településrendezési tervben szerepel a városközponti park esetleges átrendezése is. A meglévő zöldterületet átláthatóbbá tennék és a szélére a későbbiekben üzleteket is építtetnének. A városháza egy régebbi elképzelését is beemelte e rendezési tervbe, miszerint az áruház előtti buszöblöket is felépítenék, valamint a helyközi járatok megfordulását megkönnyítendő, egy körforgalmat hoznának létre a Jókai és a Rákóczi utcák kereszteződésében.
A beledi polgármester kijelentette, ezek a tervek természetesen nem valósulnak meg rövid idő alatt, a forrásokat a városházának többek között pályázatokból kell előteremtenie.
*
Ausztriába is készül a vándorkiállítás
Egy nagy sikerű vitnyédi tárlattal kezdődött az a rendezvénysorozat, amelynek keretében a Kapuvár-beledi kistérség alkotóművészei mutatkoznak be a nagyközönségnek.
A vándorkiállításon több mint harminc, a kistérségben élő vagy itt alkotó művész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A kistérség kulturális referense elmondta, a vándorló tárlat forrásait pályázaton nyerték, a kiállítást a kistérség minden településén bemutatnák. A vitnyédi után Beledben nézhetik meg (képünkön) az érdeklődők a höveji csipkét, a beledi kézimunkákat, a kapuvári és babóti babákat vagy többek közt a szárföldi gyapjúszövők munkáit. Pintér Gábor elmondta, a tárlat után már érdeklődött Osli, Rábakecöl, Hövej, Cirák, Himod és Mihályi is, ám a kistérségi településeken kívül bemutatkoznának a szomszédos Ausztriában is.
*
Rábaközi fafaragók állandó kiállítása
Bogyoszlón, az iskola épületének egyik termében rábaközi fafaragók munkáiból rendeztek be állandó kiállítást.
Bemutatják a helybeli Kiss Ernő, Áder István és Pintér Jenő alkotásait. Rajtuk kívül még számos amatőr alkotó képviselteti magát a tárlaton. A közelmúltban egy határon túl élő magyar fafaragó hozta el műveit a rábaközi faluba. „Magyar hősök, magyar történelmi események” című kiállításával a vajdasági Fürtön István mutatkozott be.
Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu