Az agrártárca vezetője úgy véli: a megújuló energia felhasználására épülő biogázüzemek elterjedésével a magyar vidék és mezőgazdaság számára új dimenziók nyílnak meg.

(a kép forrása: vallalkozoinegyed.hu)

Hamarosan megkezdődhet a próbaüzem, s ha minden a várakozások szerint alakul, az év második felében már teljes kapacitással működhet az energiagyár. A projektgazda Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. tervei szerint a közeljövőben egy etanolgyárral bővítenének: egyelőre ez az elképzelés még elbírálásra vár, de amennyiben megkapja az uniós támogatást, akkor hamarosan megkezdődhet a kivitelezés.

A mostani fejlesztés nemcsak az 1.600 lakosú Tolna megyei község életében fontos, hanem a térség egészére nézve is kiemelkedő jelentőségű. A megújuló energia korszerű hasznosításának hasonló formájára nem akadt eddig példa a megyében, sőt az egész Dél-Dunántúlon ez az első ilyen jellegű beruházás.

A biogázüzem felépítésével nagyszabású koncepció megvalósításába vágták fejszéjüket a kaposszekcsőiek. Ez ugyanis markáns, de nem egyedüli eleme egy biofarmnak, amelynek a kialakítására a későbbiekben törekszenek – tudtuk meg Papp Nándortól, a részvénytársaság elnökétől. A most átadott biogázüzemet össze kívánják kapcsolni a meglévő állattartó teleppel, s mindezt egy etanolüzemmel egészítenék ki. Az állattenyésztés, a biogáz és a bioetanol szimbiózisából a korábbinál jóval korszerűbb, energiatakarékosabb és fenntarthatóbb gazdálkodást remélnek.

Az ötlet kidolgozásakor abból indultak ki, hogy ezzel biztosan megmenthetik az állattartó telepet, amelynek fenntartása ugyan az akkori formában nem volt kifizetődő, de a társaság elnöke eltökélt volt abban, hogy megoldást talál az ötven embert foglalkoztató sertéstelep problémáinak megoldására. A biogázüzem alapjául tehát az itt nevelt 400 koca és a szaporulat trágyája szolgál, emellett a tisztítási hulladékot is felhasználják és silókukoricával egészítik ki a nyersanyagokat. Mindez egyelőre önálló projektként valósult meg, de az itteniek remélik, hogy a gyakorlatban elválaszthatatlan lesz a biofarm „harmadik lábától”, a bioetanol-üzemtől. Utóbbiban a számítások szerint 15 ezer tonna kukoricát dolgoznak majd fel évente, az etanol előállításának melléktermékeként kikerülő 30 ezer tonnányi szeszmoslékot pedig főként a biogázüzemben lehet majd alapanyagként hasznosítani.

A fermentációs hulladék, azaz a szeszmoslék kisebbik része az állattartó telepre kerül, hiszen ez a takarmány kiegészítésére szolgál, s így gazdaságosabbá tehető az állatok ellátása. E célra a keletkező anyag nagyjából 15-20 százalékát szándékozzák fordítani – részletezte Papp Nándor, hozzátéve, hogy ezer szálon kapcsolódnak össze a megújuló energiaforrásokra épülő projektek Kaposszekcsőn. Jellemző például, hogy a létesítmények egymás szomszédságában lesznek, a szeszmoslékot csöveken vezethetik át a biogázüzembe, tehát az alapanyagnak nem kell túlságosan hosszú utat megtennie a feldolgozásig.

Az új üzemben gázmotorok égetik el a biogázt, ennek eredményeképpen villanyáramot állítanak elő, amit a regionális energiaszolgáltató társaság táplál be a hálózatába. – Erre törvény kötelezi az energiatársaságot, így nem volt kérdés, hogy sikerül-e partnert találnunk az áram átvételére – magyarázta az elnök. Külön könnyebbség, hogy területeikhez – amiből összesen 2200 hektár van – nagyon közel halad a magasfeszültségű vezeték, így elegendő lesz odáig eljuttatni a megtermelt áramot.

A fejlesztés több mint egymilliárd forintos befektetéssel valósul meg Kaposszekcsőn. Támogatási kérelmüket még 2007-ben nyújtották be az ÚMVP keretében meghirdetett intézkedésre, melynek nyomán 54 százaléknyi támogatást nyertek el. Időközben azonban alaposan megváltoztak a finanszírozás körülményei, amelynek két fő oka volt: egyfelől a becsültnél magasabbra rúgtak a költségek (csak a tervezésre és engedélyezésre 4 millió forintot kellett kifizetniük), még súlyosabban érintette azonban a céget, hogy a gazdasági válság gyökeresen megváltoztatta a hitelintézetek magatartását. A projekt tervezésébe ugyanis három évvel ezelőtt vágtak bele, s amikor két esztendeje tárgyalni kezdtek a bankokkal, még verseny volt a jónak tűnő ajánlatok között. Végül – nem kis vívódás árán – nyolc évre kötelezték el magukat a felvett kölcsönnel, emellett az eredeti tervekkel ellentétben 17 százaléknyi forrást saját erőből kellett biztosítani.

Az idő nagy részét az előkészítés emésztette fel, a kivitelezés már gyorsan haladt: a munkálatokhoz 2009 augusztusában fogtak hozzá, jelenleg a megvalósítás utolsó fázisában tartanak. Ha minden jól halad, akkor pár héten belül megkezdődhet a próbaüzem, amelyre nagyjából két-három hónapot kell szánni. Ezt követően, minden bizonnyal az év második felében már teljes gőzzel működhet a biogázüzem Kaposszekcsőn – tájékoztatott Papp Nándor.

Forrás: umvp.eu

Cikk megosztása