Turizmus: felújítják a Király-kápolnát is
A Kapuvár–beledi kistérség közel 150 millió forintot nyert turisztikai beruházások finanszírozására. A munkák közt a ciráki Király-kápolna és a veszkényi Pietŕ szobor rekonstrukciója is szerepel.
A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program (ROP) keretében közel 150 millió forintot nyert turisztikai beruházásokra a Kapuvár–beledi kistérség. A sikeres pályázat egy megyei projekt része, melyben három résztvevő – a Fertő–Hanság Nemzeti Park, a Kapuvár–beledi kistérség és Sarród – mintegy 545 millió forintos tervet hozott létre. Ehhez a ROP valamivel több mint 463 millió forintos támogatással járult hozzá.
A keretből kap a Kapuvári kistérség 146 millió forintot. A kistérség tizenkét települése vesz részt a programban. A térség kulturális és történelmi örökségét hasznosítják, valamint a természeti értékekre alapuló turisztikai beruházásokat hajtanak végre. Varga András, a kistérség területfejlesztési menedzsere elmondta: a tizenkét település majd mindegyike épít kerékpáros-pihenőt. Emellett például Rábakecölben a régóta dédelgetett Rába-parti csónakkikötő megvalósításához nyertek forrásokat. Fontos szakrális értékek felújítására is lesz lehetőség a pályázati forrásokból. Többek közt végre méltó környezetet kap a ciráki Király-kápolna, melyet az eredeti állapotára hoznak rendbe. A kistérség egyik legrégebbi szobra, a veszkényi Pietŕ szobor is új külsőt kap. Az 1750-es évek közepén állított szobrot a köztudat a térség legrégebbi szobrának tartja. Felújítják az osli kálváriadombot és környékét is.
Kapuváron a Sport utcától az ÉDÁSZ-házig kap új burkolatot a kerékpárút, ám a városban egyéb módon is segítik a kerékpáros turizmust. A pályázat keretein belül technikai fejlesztéseket is végrehajtanak. Többek közt GPS-hálózatot alakítanak ki, digitalizálják a kistérség turisztikai látványosságait. A kerékpáros turisták a pályázati beruházások végeztével akár helymeghatározó, úgynevezett GPS-készüléket is bérelhetnek, megkönnyítve a rábaközi kalandozásokat.
A sikeres pályázatot a Kapuvár–beledi kistérség területfejlesztési menedzserei készítették, a beruházások a közeljövőben megkezdődhetnek.
*
50 millióból felújítják az egykori járásbíróságot Kapuváron
Pályázati pénzből ötvenmillió forintot nyert a kapuvári városháza az egykori járásbíróság felújítására. Az épület jelenlegi funkciói maradnak és az önkormányzat megtartja tulajdonában.
Az egykori járásbíróság épülete régen...
A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program (ROP) keretében ötvenmillió forintot nyert Kapuvár. A ˝Településkép megújítása Kapuváron˝ néven beadott pályázat több mint nyolcvanszázalékos támogatottságú, így a felújítás 56,2 milliós költségéből ötvenmilliót pályázatból szerzett a város.
Ebből kicserélik a nyílászárókat, felújítják a lábazatot és a teljes homlokzatot is. Hőszigetelnek, a tető javítása mellett új bejárati ajtót is kap a patinás épület. Korábban felmerült, hogy az akkori önkormányzat szabadulna az egykori járásbíróságtól, ám Hámori György polgármester hangsúlyozta: ez lekerült a napirendről, az önkormányzat megtartja az épületet.
...és ma (Fotó: kisalfold.hu)
„Jelenleg teljes kihasználtságú a járásbíróság egykori székhelye, itt kapott otthont a Kapuvár néptáncegyüttes, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület és egy zenei stúdió is. A mostani pályázat hosszabb távú koncepció része, melyben célunk a városközpont teljes rekonstrukciója. Az impozáns épület felújítására a helyi költségvetésből nem futotta, ezért a városháza pályázott e célra. A folytatásban sor kerülhet többek közt a városháza rendbetételére is, szintén pályázatból”– mondta Hámori György.
Egy kis történelem
A Fő tér 28. számú klasszicista épületébe 1881-ben költözött a járásbíróság báró Berg Gusztáv hathatós segítségével. Akkoriban idehozták Sopronból a járás telekkönyvét is. 1919-ben, augusztus 31-e után néhány nappal, a Szamuely-féle vérengzésre válaszul, az összeszedett kommunistákat a járásbíróság épületének udvarán láncolták össze. Az épület Fő téri homlokzatán sokáig látható volt egy 1921. június 8-án leleplezett emléktábla, mely Pintér Pál csendőrre, kapuvári járásparancsnokra emlékeztetett. A ház évtizedekig az I. számú óvodának adott helyet, de 1970-től volt a helyi Lenin Termelőszövetkezet irodája is.
*
Csak a pályázati segítségben bízhatnak Vitnyéden
Húszmillió forintból új orvosi rendelőt építene a vitnyédi önkormányzat, melyre pályázati forrásokat várnak. Másik pályázatból sportközpontot hoznának létre.
A kapuvári önkormányzat a közelmúltban ˝áldását adta˝ a vitnyédi orvosi rendelő rekonstrukciós pályázatához. A döntés azért Kapuváron született, mivel az ottani négyes számú orvosi körzet egy része a szomszédos településen található. „Idén másodszor pályázunk, melynek eredményeként szándékaink szerint méltó orvosi rendelőben fogadhatnánk a vitnyédi betegeket” – kezdte a település egyik legfontosabb fejlesztésének ismertetését Tóth Kálmán polgármester. A több mint húszmilliós beruházás forrásainak kilencven százalékát pályázati pénzből fedezné a helyi önkormányzat, ebből a jelenlegi rendelőt kívül-belül felújítanák, új tetőszerkezetet kapna az épület és a szomszédos házzal való összeköttetést is megoldanák. Ezáltal újonnan felműszerezett komplex szakorvosi rendelőbe járhatnának a vitnyédiek. Az épülethez parkolót is kialakíttatna a községháza.
„A tervek 2003 óta készen vannak, reményeink szerint idén elkezdhetjük az átalakítást” – tette hozzá a polgármester. Az idei tervek nem érnek véget az orvosi rendelő rekonstrukciójával. Az önkormányzat elképzelései szerint a jelenlegi labdarúgópálya környékén nagy játszóteret alakítanának ki, térkövezett bejárattal, telepített fasorral.
Ezzel olyan sportolásra alkalmas centrum jönne létre, ahol a már meglévő létesítményekben és az újakban szinte minden korosztályt tudnának fogadni. A forrásokat itt is – reményeik szerint a kilencmilliós beruházás teljes összegét – pályázatból szerezné az önkormányzat. Tóth Kálmán hozzátette: egyéb, többek között utak felújításaira is pályázati forrásokat várnak.
*
Alternatív energiák: a szélerőműre várni kell
Az alternatív energiatermelés egyelőre gyermekcipőben jár a Rábaközben. A szélerőmű-parkok beruházásai vontatottan haladnak, a megújuló energia alkalmazása csak néhány helyszínen lelhető fel.
A napjainkban egyre többször hallható, akár 20 százalékos gázáremelés miatt ismét megnövekedhet az érdeklődés a megújuló energiahordozók (szél, nap, biomassza) iránt. Ezek azonban jelenleg alig négy százalékkal részesülnek Magyarország összes energiafelhasználásából. Az EU energiatermeléséből 1997-ben 13,9 százalékos volt a megújuló energia, erre az évre 22,1 százalékra fejlesztenék arányukat. Az unióban észlelhető bővülés csak nyomokban van jelen a Rábaközben. Az évek óta tervezett szélparkok beruházásai egyelőre nem kezdődtek el a környéken. Többek közt Kapuvár északi részére is közel harminc tornyot tervezett egy osztrák–magyar csoport. Új szélturbinát csak Csornán hajt a rábaközi szél, máshol – többek közt Kisfalud, Rábapordány, Beled és Bágyogszovát térségében – továbbra is csak papíron léteznek e tervek.
„A megújuló energia lényege a függőség elkerülése az energiahordozók bármely csoportjától, legyen az földgáz vagy akár faapríték vagy szalma. A mindenkori energiahordozói árakat az ipari szektor szereplőinek igénye határozza meg. Szakítani kellene a jelenleg alkalmazott biomassza-felhasználás koncepciójával is, amely zsákutca: kivágni az erdőket, energiacélra növényeket termeszteni. A Ras-Hő új irányt választott, a függőség elkerülése mellett még a környezeti terhelést is csökkenti az ˝új˝ energiahordozó alkalmazásával” – mondta Füzi József, a Kapuváron kísérleti termelést végző Ras-Hő Kft. Projektkoordinátora.
A társaság jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat Kapuváron, az egykori Rába-üzemben. A fejlesztés irányának elismerése, hogy ismételten állami támogatást kapott a kft., így lehetőség nyílt egy olyan technológia kifejlesztésére, amely mindent porrá őröl s így kiválóan keverhetők az alkotórészek. A végső fázis a pelletálás. Az így gyártott energiatömörítvény alacsony nedvességtartalmú, azonos energiaértékű, környezetkímélő és mindemellett jól automatizálható a szállítása, égetése. A cég egyelőre a kísérleti energiatermelés fázisában jár, nem folytat energiakereskedelmet.
Az első fecskének is tekinthető Zöldláng kft. a kapuvári húsgyár területén építette meg alternatív energiahordozót felhasználó kazánjait. A helyi távhőbe is termelő cég a biomassza-kazánházban névleges terhelésen évi kétmillió köbméter földgáz elégetésével egyenértékű hő termelésére képes.
A Rábaköz első biogázerőműve egy miklósmajori mezőgazdasági cégnél működik. Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója elmondta: a miklósmajori szarvasmarhatelepen egy biogázzal működő kiserőművük van, ami a telepen keletkező szerves trágyából kinyert biogázzal működik. A tizenkét hengeres motor óránként 240 köbméter biogázt éget el, ami 120 köbméter földgáznak felel meg. Ezzel az üzemanyaggal mintegy 0,5 megawattnyi elektromos áramot állítanak elő, melynek egy részét saját célra hasznosítják, a maradékot az árampiacon értékesítik. A vezérigazgató hangsúlyozta: nemcsak áramot nyernek, hanem fűteni is tudnak a kiserőmű járulékos hőjével.
*
Másfél millió forintra pályázhatnak a civilek Kapuváron
Az önkormányzat pályázatot hirdet a városban működő civil és nonprofit szervezetek programjainak támogatására.
A cél e szervezetek ez évi programjainak elősegítése. Ezek a helyiek kulturális ismereteinek bővítését szolgáló előadások, kulturális események, programok és képzések lehetnek. A benyújtási határidő április 30. Az adható támogatás legmagasabb összege százezer forint.
Az önkormányzat a költségvetés terhére másfél millió forintot különített el a civilek pályázataira. Pályázni csak az önkormányzat által kiadott pályázati űrlapon lehet, amely letölthető Kapuvár város honlapjáról (www.kapuvar.hu), vagy levélben igényelhető felbélyegzett válaszboríték megküldésével.
*
Rábaköz Rally dakaros versenyzőkkel
A második Rábaköz Rally futamait május 7-től 9-ig rendezik Kapuváron és környékén. Idén a városban lesz a verseny központja és több futam rajtja is.
Tóth István szervező elmondta: az idei versenyek zónabajnoki futamnak számítanak, ezért úgynevezett dupla szorzós versenyek lesznek. „Ennek a legnagyobb előnye, hogy a magyar bajnokságban részt vevő versenyzők vélhetően mindenképpen részt vesznek a futamon. Rajtuk kívül horvát, szlovén, olasz, osztrák, német, cseh és lengyel autókat is várunk a Rábaközbe” – tette hozzá Tóth István.
A magyar bajnokság harmadik futama (a nyolcból) több újdonságot is tartogat. A tavalyi göbösmajori központtal ellentétben idén a Hany Istók Kerékpáros Centrum és környéke lesz a versenyek központja. Itt kap helyet a szervizpark és a csapatok tábora is. Mindemellett a KRESZ-parkban lesznek a délelőtti rajtok is. A déli pálya indítópontjait továbbra is Göbösmajorhoz és Csapodhoz szervezik.
A verseny a Rábaköz tizenkét települését érinti, több mint 400 kilométeres távon. Május 7-én, pénteken a gépátvétel lesz a kerékpároscentrumnál, majd ezt követően a kora esti órákban – a tavalyihoz hasonlóan – Kapuvár Fő terén tartják meg az ünnepi nyitóceremóniát. A rajtsorrendet eldöntő, úgynevezett prológ futam a KRESZ-parkból indul. Szombaton és vasárnap reggel 9-kor rajtolnak az autók, majd délután négykor lesz vége a napi versenyeknek. Ezután az autók felülvizsgálatát végzik a csapatok, már ismét bent a versenyközpontban. Vasárnap este lesz az ünnepélyes eredményhirdetés.
„Látványos versenyt tudunk hozni a Rábaközbe, olyan magyar dakaros versenyzőkkel, mint a Palik–Darázsi páros, Liszi Lászlóék vagy Szalay Balázsék” – jelentette ki Tóth István.
Vélhetően még egy újdonsággal is szolgál az idei verseny. Mint Füzi Józseftől megtudtuk, a futamokon helyi csapat is indul. „Az Isuzu Motorsport Kapuvár csapatában jómagam mint pilóta, Magyar Attila navigátor és többek közt Horváth Imre vezetőszerelő vesz részt” – mondta a csapat tulajdonosa. A tavalyi év évadzáró versenyén már ott voltak a rábaköziek. A csapat hivatalos debütálása várhatóan a Rábaköz Rally lesz.
*
Höveji csipkét varr Véghné Lőrincz Ágnes
A höveji pókos varrott csipke hazájában született 1946. július 31-én. A népművészet iránti szeretete gyermekkorára nyúlik vissza.
A csipke készítését édesanyjától, anyai nagyanyjától tanulta. Nagyon szép motívumok kerültek ki kezük alól. Mindketten tanították a kézimunkázni szerető lányokat, asszonyokat. Nagyanyja nagyon szépen rajzolt, tervezett. Mintarajzait ma is őrzi, belőlük merít ötletet, amit felhasznál saját munkái elkészítéséhez. A hagyományt, amelyet édesanyja és nagyanyja hagyott rá hűségesen őrzi. Tagja a Kisalföld Népművészeti Egyesületnek, a Magyar Csipkekészítők Egyesületének, a Kisalföld Kultúrájáért Egyesületnek. 2008-ban megkapta a népi iparművész címet.
Forrás: Kapuvári HVI, kisalfold.hu