Megújuló fűvészkert
A Debreceni Egyetem Botanikus kertjében a kerítés építésével megkezdődtek azok a munkák, melyek - uniós támogatással - 195 millió forintos fejlesztést tesznek lehetővé.
Ennek eredményeként három év alatt korszerűsítik a pálma-, az orchidea- és a kaktuszház fűtési rendszereit, nyolc hektáron öntözőrendszert építenek ki, ugyanakkor komplex környezetvédelmi és élőhely-rekonstrukció valósul meg.
- Hazánk kiemelkedő értékei a gyűjteményes és a történeti kertek, amelyek az ember és a természet viszonyának élő múzeumai. Mostanáig hat projekt nyert uniós támogatást 1,2 milliárd forint értékben gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzésére és helyreállítására – mondta el köszöntőjében Kling István környezetvédelmi államtitkár a Debreceni Botanikus kert Debotkert nevű projektjének tájékoztatóján.
Az országban 22 kiemelt jelentőségű arborétum és számos kastélypark, gyűjteményes kert működik. A kertek értékes nemzeti vagyontárgyak és fontos tájelemek, amelyek kulcsszerepet játszanak a veszélyeztetett növényfajok élőhelyen kívüli védelmében, a nemzetközi természetvédelmi egyezmények és az EU-intézkedések végrehajtásában is.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet- és Energia Operatív Programjában október elején komplex környezetvédelmi és élőhely-rekonstrukciós munkák kezdődtek meg a botanikus kertben. A Debotkert projekt fő célja a speciális biológiai értékek és élőhelyeik megőrzése és rekonstrukciója, mely természetvédelmi szerepvállalást és az ezt szolgáló infrastrukturális korszerűsítést is tartalmazza...
Forrás: deol.hu
*
Rovásírásos helységnévtábla
Nemzeti hagyományainak tisztelete, ápolása jegyében Mikepércs önkományzata úgy döntött, hogy a település határait jelző táblákon rovásírással is köszöntik az átutazókat.
A táblaavatón a Kikerics Népdalkör műsorát követően az általános iskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény nagy hangsúlyt fektet a hagyományok tiszteletére, ápolására. A rovásírásos tábla Bessenyei József, helyi fafaragó munkáját dícséri. Szakács György, a Forrai Sándor Rovásíró Kör elnöke székely zászlót adományozott a községnek.
Forrás: Debreceni HVI
*
Science park épül
Közel 6 milliárd forint összköltségű projekt keretében kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központot hoz létre a Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. Debrecenben
A Debrecen Vagyonkezelő Zrt., a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.-ből álló Pharmapolis kft tagjai célul tűzték ki egy olyan zöldmezős beruházás megvalósítását, amelynek eredményeképpen létrejöhet a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgáló épületegyüttes, az úgynevezett "science park".
A közel hatmilliárd forint összköltségű projekt 50%-os támogatását a Gazdaságfejlesztési Operatív Program innovációs és technológiai parkok támogatására kiírt pályázaton nyerte el a társaság.
A Pólus program és az ahhoz kapcsolódó Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter tagvállalataként működő Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. fejlesztésének eredményeként az innovációs és technológiai parkba olyan vállalkozások fognak betelepülni, amelyek további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetekkel együttműködve képesek korszerű, magas hozzáadott értékű, export- és piacképes, új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozására, piacra való bevezetésére, amelyek az előbbi tevékenységeken túl esetenként a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kötődő termelési, szolgáltatási tevékenységet is végeznek...
Forrás: deol.hu
*
Óvoda a Plaza-ban
Az országban egyedülálló gyakorlati lehetőséget nyújt óvodapedagógus hallgatóknak a Debreceni Egyetem (DE), a Lelkierő Egyesület nevű civil szervezet és a Debrecen Plaza együttműködése - mondta Kovácsné Bakosi Éva, a DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának dékánja.
A szerződés értelmében a Plazában működő játszóhely az óvodapedagógus hallgatók számára a jövőben gyakorlati helyként is üzemelni fog. Ez a hely szakít az eddigi gyermekmegőrző funkcióval, helyette egy közösen kidolgozott program alapján kézműves, zenés és más közösségi foglalkozásokat, rendezvényeket tartanak. A karnak jelenleg mintegy 150 hallgatója van, közülük a legalkalmasabbak kerülhetnek az új gyakorlati helyre, ahol a Lelkierő Egyesület munkatársaival közösen végzik a foglalkozásokat minden hétköznap.
Forrás: Debreceni HVI
*
Együttműködés - Vámos Települések
A kultúra és a vámos hagyományok megőrzése mellett a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) munkájának megismertetése és népszerűsítése a célja annak megállapodásnak, amelyet a szervezet Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága és a Vámos Települések Országos Szövetsége írt alá Debrecenben.
Az aláírást megelőző sajtótájékoztatón a jelen lévő "vámos" települések polgármesterei kiemelték: a főleg határ mentén elhelyezkedő településeken sokaknak a határ jelenti a megélhetési forrást. Fontosnak tartják, hogy rendezvényeiken és iskolai előadásokon a VPOP képviselői ismertessék meg a szervezet munkáját és az ide vonatkozó szabályokat, amelyeket többek közt a határ menti kereskedelem fellendítésében tudnak majd hasznosítani.
Forrás: deol.hu
*
Civilek a területfejlesztésben
Minél több civil szervezetet akar bevonni a kistérségi, regionális fejlesztési tervek kidolgozásába az a pályázati program, amely októberben indult. Ennek érdekében az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület kilenc fórumot szervez az Észak-alföldi régióban.
A projekt során a szervezők betekintést nyújtanak a Civil Egyeztető Fórum (CEF) munkájába, tájékoztatják a civil szervezetek képviselőit a CEF tagság feltételeiről, és azon szervezetek számára, amelyek nem jogosultak a tagságra, műhelyfoglalkozásokon adják meg a lehetőséget véleményük kinyilvánítására.
Az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület és a CEF 2010. szeptemberéig kilenc helyszínen tart kistérségi fórumokat, a CEF üléseken pedig a javaslattételi, véleményezési munka megerősítése a feladat...
A pályázati program keretein belül rendezték meg november 26-án a Civilek a területfejlesztésben elnevezésű konferenciát Debrecenben, amelynek célja a CEF elmúlt egy évi munkájának ismertetése, a régiós civil szervezetek területfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseinek és a területfejlesztés aktuális kérdéseinek megvitatása. Ott adják majd át azt a díjat is, amelyet évről évre az a civil szervezet kap meg, amely a legnagyobb aktivitást mutatta a területfejlesztési ügyek kapcsán.
Forrás: eletfaegyesulet.hu
*
Díjazott minőség
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2004-ben hozta létre a Minőségi Termék Társaságot azzal a céllal, hogy feltárja és minőségi védjeggyel ismerje el a megye kiemelkedő termékeit. Abban az évben 22, 2005-ben 10, 2006-ban 6, 2007-ben 13, míg tavaly 7 pályázó kapta meg a minőségi védjegyet. Két éve a pályázott termékeket három kategóriába sorolták, így külön értékelik a kézműves alkotásokat, a mezőgazdasági élelmiszeripari termékeket és az ipari termékeket.
2009-ben a Farmer Expón a megyei minőségi társaság Hargita megyével közösen állított ki saját standot, s a minőségi termékekből készült kiállítással elnyerték a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara vásári díját.
Minőségi termék díjat kapott a nagyhegyesi Nabod-Brush Kft. kefeipari termékeiért, a hajdúdorogi ifj. Orosz Mihály tehénteje, a derecskei Barta József barokk faliórája. Pogácsás Imre (Hajdúdorog) lószerszámai, a Bihar Díszfaiskola (Magyarhomorog), Molnár Tiborné (Debrecen) furtai hímzései, a szintén debreceni Máté András mézzel készült cukrászsüteményei, a mikepércsi Keszler Ibolya japán gyöngyfűzései szintén díjazottak lettek.
Minőségi termékdíjjal térhetett haza Falucskai László élelmiszer kategóriában, mézeskalács, mézes-puszedli, mézes-mogyoró és mézes tallér készítményeivel. Kitüntetett minőségi terméknek ítélte a Minőségi Társaság Kántor Dezsőné (Debrecen) mézsörét, Gyönyörűné Erdei Judit (Sáránd) szűrrátétes lakástextiljeit, Szeifert Ferenc (Hortobágy) faragott szaru termékeit, valamint a Hajdú Fém-Ker Kft. (Hajdúdorog) utánfutóit.
A három kategória győztesei november 18-án a megyeháza Bocskai termében vették át a díjakat.
Forrás: Debreceni HVI
*
Kisvállalkozások esélyei
Összefogás a magyar kis és középvállalatok külpiaci versenyképességéért címmel konferenciát tartott a WebRiport ügynökség a debreceni Kölcsey Központban.
A csaknem száz résztvevőt, kis- és középvállalatok képviselőit Gulyás József, a WebRiport vezérigazgatója üdvözölte. Elmondta, hogy a konferencia lehetőséget teremt, hogy az említett gazdasági kör képviselőivel megbeszéljék, milyen nehézségeik, buktatóik vannak, melyek a külpiacokon való szereplés legnagyobb problémái.
Mert problémák azok vannak, mint az kiderült az első vitaindító, Süveges Szabó László, az ITD Hungary vezérigazgató helyettesének előadásából. Jól jelzi ezt, hogy a kis- és középvállalkozók körében az utolsó hat évben az import ötszörösére nőtt, míg az export stagnált. Ennek csak részben oka, hogy az említett vállalkozói kör zöme valóban igen kis vállalkozás, még a legnagyobbjai is ötmilliárd forintos évi forgalom alatt dolgoznak.
Nálunk alig van cég eme határ és a nagyokra jellemző 50 milliárdos bevétel között. Szerinte a fő ok: a magyar „kicsik” jóval kisebb mértékben fognak össze egymással, mint tőlünk nyugatabbra. Ezt az úgynevezett klaszteresedési hajlandóság mutatja meg, ami nálunk 20, míg odaát 60 százalékos.
A másik vitaindító Szakács Tibor, a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) vezérigazgatója arra buzdított, hogy a magyar kis- és középvállalkozóknak nagyobb mértékben kellene élni a biztosító szolgáltatásaival. Ugyanis a magyar kisvállalkozók számára elérhető, az országhoz földrajzilag közel álló külpiacok egy részén (pl. Ukrajna, Románia, Szerbia, Bulgária) igen rossz a fizetési fegyelem, sok a csőd, s a magyar bevétel elúszhat, ha nincs az ügylet biztosítva. Ráadásul a MEHIB konstrukciói lényegesen kedvezőbbek, mintha külföldön vennének fel kölcsönt a vételár megelőlegezésére. (Az orosz kamatok 15-20 százalékon vannak, a magyar biztosítóié 7-8 százalékosak.)
A vitaindítók után kerekasztalok mellett folyt tovább a konferencia. Az egyik asztaltársaság előtt Simon Judit, a Külügyminisztérium munkatársa elmondta, hogy a tárca nagykövetségein közgazdasági attasék is dolgoznak, akiknek feladata, hogy a magyar vállalkozók útját egyengessék az adott országban. Szabadkai Antal mérnök-közgazdász nagyobb törvényi támogatást és figyelmet kért a kisvállalkozói körnek. Ugyanis bele lehet bukni, hogy 20 vagy 25 százalékos az áfa, vagy az, hogy azt melyik oldalra kell elkönyvelni. A nagy vállalkozás könnyedén lenyeli, ha például eggyel több alkalmazottja van, mert figyelembe kell vennie egy speciális EU-követelményt, de a kicsinek ez esetleg 50 százalékos bérköltség-növekedést jelent. A konferencia befejező részében a kerekasztalok képviselői összegezték az elhangzott véleményeket.
Forrás: Debreceni HVI
*
Díjazott kertépítők
2009-ben tizenegyedik alkalommal rendezték meg „Az Év Kertje” elnevezésű, kerttervezési és -építési pályázatot, amelynek díjátadójára november 28-án került sor az Agrártudományi Centrumban.
„A pályázat célja a kerttervezési szakmunka megismertetése, a fiatal kerttervező mérnökök számára nyilvános bemutatkozási lehetőség biztosítása, a kerttulajdonosok példamutató munkájának elismerése és közkinccsé tétele” – tudhattuk meg Tegdes Lászlótól, a Szép Kertek folyóirat főszerkesztőjétől.
Tompai Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője szerint akkor nevezhetünk jónak egy kertet, ha az szerves egységet képez közvetlen környezetével, s ez nemcsak esztétikai kérdés, hanem segít megőrizni fizikai és lelki egészségünket is. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet szentelnek ennek a pályázatnak, melynek egyre nagyobb a megbecsültsége, mivel általa a szakma és a közönség is megismerkedhet az új irányokkal.
Perjés András, a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetségének elnöke azokról a korlátokról beszélt, amelyek a kertépítészettel kapcsolatban előfordulhatnak.
A huszonegy pályázat közül végül tízet díjaztak, egy várpalotai- (tervező: Herczegné Székely Anita), egy veszprémi- (t: Hencz Helga, Nusser Gabriella), egy ösküi- (t: Hamar Olga) és egy egri (t: Turcsányi Miklós) kertet elismerő oklevéllel, egy budapestit (t: Jordán Klára), egy balatonakarattyait (t: Tihanyi Dominika, Kovács Árpád) és egy mátészalkait (t: Lipcsei Ágnes) különdíjjal, egy dunakeszit (t: Geiger Nóra) és egy szintén budapestit (t: Tihanyi Dominika, Lendvai Gábor) kiemelt különdíjjal jutalmaztak. A fődíjat pedig az a bonyhádi kert kapta meg, melyet Kuhn András, Kuhn László és Tarcsányi Judit tervezett...
Forrás: deol.hu
*
Alkotótelep és konferencia rendkívüli programokkal
Ettől az évtől – az önkormányzat döntése alapján – a MODEM a rendezője a 2006-ban indult Debreceni Nemzetközi Művésztelepnek. Ennek eredményeként a művészeti alkotótelep új rendszerben működik: két – egy téli és egy tavaszi – szakaszból áll, s a második szakasz egy önálló, katalógussal kísért kiállítással fejeződik be. A művésztelep kurátora Sturcz János, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténeti Tanszékének vezetője.
Az alkotótelep munkájának első szakasza november 30-tól december 7-ig tartott, olyan ismert kortárs képzőművészek részvételével, mint például Bukta Imre, Ganczaugh Miklós, Gerber Pál, Kicsiny Balázs, Mátrai Erik vagy épp Udvardy Emese. A meghívott művészek a szakralitás témájához kapcsolódóan hoznak létre új alkotásokat – amelyeket zárt és nyilvános prezentációkon is bemutatnak.
Forrás: modemart.hu
*
Új gyógyszerüzem
Szeptember óta folyik a munka a Teva Gyógyszergyár új, High Containment üzemében, melynek létrehozásáról a cég 2006 őszén hozott döntést.
A High Containment azt jelenti, hogy magas fokon zárt üzem, ami arra utal, hogy olyan erős hatású szerekkel (melyekből elsősorban vérnyomáscsökkentők, hormonok, fájdalomcsillapítók készülnek) kell rendszeresen dolgozniuk a szakembereknek, ami feltétlenül megköveteli a környezet szigorú védelmét is.
Mint kiderült, az üzem felállításáért a vállalatcsoport több tagja is versenybe szállt Európában, de köszönhetően a debreceni telephely elmúlt években nyújtott kiváló teljesítményének, a cég szakembereinek magas szintű szaktudásának, valamint egy rendelkezésre álló üzemi épületnek, végül városunk kapta meg a megvalósítás lehetőségét.
– Ez a projekt mérföldkő a beruházásaink között, hiszen egy újabb előrelépés a 2011-2013-ra kitűzött célunk felé, miszerint éves szinten 20 milliárd darab tablettát és kapszulát gyártsunk le, vagyis a világ összforgalmának 20%-át. Jelenleg 10 milliárdnál tartunk – emelte ki Hegedűs Lajos vezérigazgató.
Juhász Judit gyógyszergyártó igazgató elmondta, hogy az új gyáregység alapjául egy 1974-ben épült (penicillin-gyártó) létesítmény szolgált, melynek bontási és épületrekonstrukciós munkálatait a 2007-es év második felében kezdték meg, majd a belső építőipari feladatok elvégzése után, az üzem 2008 áprilisában már készen állt a gépek telepítésére, a technológiai szerelésekre, rendszerek tesztelésére és kvalifikálására, valamint ezt követően a termékek validálására, vagyis érvényesítésére. A háromszintes, 5500 négyzetméteres épülettel kapcsolatos munkálatok csaknem 5 milliárd forintba kerültek, melynek egy részét uniós támogatásból finanszírozták. A gyáregységben előállított készítményeket főként Európában, valamint Kanadában és Izraelben értékesítik.
Forrás: debrecen.hu
Forrás: Debreceni HVI