Elfagyott a szőlő
Az idei szőlőtermés mintegy 30-40 százalékát elvitte a téli fagy. Elsősorban a mélyebben fekvő területek, és a fedés nélkül maradt alacsony művelésű ültetvények károsodtak. A gyümölcsösök viszonylag jól vészelték át a telet.
Március végén általában már virágozni kezdenek a csonthéjasok. Először a mogyoró, majd a mandula, a kajszi, a megy és a szilva. Minderre idén nem került sor áprilisnál korábban. Így kevesebb idő jutott arra, hogy a tavaszi fagyok megtizedeljék a gyümölcsösöket. A szőlőnél azonban már most látni, hogy a téli fagy is komoly kiesést okoz. A -17, -18 fokos, egyes helyeken -20 fokos hidegek fagyokat okoztak, ami már károsította a világos rügyeket. Különösen az alacsony művelésű szőlősöket, amelyek nem voltak betakarva.
”Ott ahol az idén nem takarták be a szőlőt, jelentős fagykárral kell számolni. Az alföldi kollégáimtól úgy értesültem, hogy helyenként 80-100 százalékos rügykárosodás történt. Nyilván ez az érzékeny fajtáknál elsősorban, a Merlot-nál okozta a legnagyobb gondot, de az Ezerjót is megtépázta” – összegezte a tapasztalatokat Klément György hegybíró.
A ceglédberceli Aranyhegyen idén sem okozott különösebb kárt a tél. „A hideg levegő úgymond „lefolyt a dombról”. Az alsó részén, az úgynevezett szoknya alját azért megcsipdeste a fagy” – fogalmaz a hegybíró. Itt is vannak olyan területek, ahol 50 %-os a rügyek elfagyása. Ha valaki metszés előtt felméri a kárt, és azzal korrigál, akkor enyhíthet a terméskiesésen. A ceglédi környéki szőlőtermés azonban így is megérzi a kiesést.
”A tavalyinál mindenképpen 30-40 százalékkal kevesebb terméssel kell számolnunk. Mivel az elmúlt években nem volt komoly fagy, a gazdák egy része meg akarta spórolni a fedést. Az alacsony felvásárlási árak miatt ugyanis a költségek lefaragása az egyetlen lehetőség a jövedelmezőség növelésére. A fedés megtakarítása azonban idén visszaütött” – vélekedett Klément György hegybíró.
*
Kitörési pontot jelenthet az agrárium
A mezőgazdaság a térség számára kitörési pont lehet, hiszen új munkahelyeket is jelenthet. Az elmúlt 8 év pedig azt mutatja, hogy a baloldali kormánynak sikerült elérni az agrárbékét és történelmi jelentőségű modernizáció indult el – hangzott el Nagy Tamás MSZP-s országgyűlési képviselőjelölt albertirsai lakossági fórumán. A rendezvény vendége volt a szakminisztérium államtitkára, Gőgös Zoltán is.
A 2007 és 2013 közötti időszakban mintegy 1400 milliárd áll a gazdák rendelkezésére ahhoz, hogy modernizálják a gazdasági tevékenységüket. Ennek több mint 50 %-át a gazdák már le is kötötték. Így Albertirsa környékén például erdőtelepítésre, ültetvénylétrehozásra és állattartó telepek felújítására. „Ezt folytatni kell, a folytatáshoz pedig nem csak pénzre, de jó szakemberekre is szükség van” – mondta Nagy Tamás.
„A minisztérium nagyon nyitott. Úgy gondolom, hogy ezt nyomon lehet követni. Miniszter úr és én is a szakmából érkeztünk, elég hosszú időt töltöttünk el a mezőgazdaságban. Nagyjából a saját bőrünkön tapasztaltuk, ha valami rossz döntést hozunk. Ezt értékelik ezt úgy látom. És úgy tűnik azt is látják az emberek, hogy nem igazán politikai alapon működik az ágazat irányítása. Alapvetően olyan visszajelzéseket kapunk, hogy nincsen semmiféle diszkrimináció” – mondta el Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. „Ami pedig szintén nagyon fontos, a rendszer gyors reagálása. Hiszen a piacon kívül az időjárás is kihívást jelent” – vélekedett az államtitkár.
*
Sikeres pályázatok
Elkészült a csapadékvíz elvezető árkok kiépítése Újszilváson. A beruházás 365 milliós uniós támogatással valósult meg. Ezzel együtt a település által felhasználható fejlesztési forrás meghaladja az 1,7 milliárd forintot.
„Boldog vagyok az elmúlt nyolc éves ciklus végén, a polgármesterek, nem csak az én választókörzetemben, hanem a másikban is elfogadták, hogy lehetnek különböző nézeteink politikai téren; ha vannak közös gondolatok, közös célok, amelyekért össze kell fogni. Ez az összefogás itt Újszilváson megvalósult” – nyugtázta a megvalósult fejlesztést dr. Czinege Imre a térség MSZP-s országgyűlési képviselője.
Jó esély van rá, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban az önkormányzat eléri legfontosabb célkitűzéseit. Elsősorban a regionális kereteket aknázták ki. A támogatható fejlesztéseket a legelején számba vették, és el is kezdték a tervek, engedélyek előkészítését. „Önkormányzatunk ebben igyekezett erőn felül teljesíteni, mert több olyan tendert, olyan tervdokumentációt, tervet, hatástanulmányt készíttetett, amelyek esetenként 2-3 millió forintba kerültek. Költségvetésünk számára pedig nem hiányzott egy ilyen pluszkiadás” – mondta Petrányi Csaba, Újszilvás polgármestere.
Újszilváson két főállású pályázati referenst alkalmaznak, külső cégeket csak nagyobb projektekbe vonnak be. A rendszer működőképesnek bizonyult, és ez Újszilvás infrastruktúráján és intézményein egyaránt meglátszódik. Az oktatási-nevelési illetve kulturális intézményeiben is igen látványosak az eredmények. „A 2004-2005-ös tanévben az épületekben történt változás. Egy multifunkcionális teremmel bővültünk, ami az informatikai oktatásnak biztosít teret. Később az óvoda épülete is megújult, az emeletráépítéssel újabb lehetőségek nyíltak a gyerekek különböző foglalkoztatása számára” – mondta Csiszárné Zakar Ildikó igazgató.
Lecserélték a berendezést, eszközöket, bútorokat, és akadálymenetesítettek. Most az oktatási módszer megújításán dolgoznak. A faluház tetőterében könyvtárat, közösségi helyiséget alakítottak ki. Felújították a rehabilitációs foglalkoztatót. Rekultiválták a szeméttelepet, kerékpár utat építettek, és újabb szakaszra nyertek támogatást, sőt a katolikus templom is megújul. Az ivóvíz minőségének javítására 187 millió forintot nyertek, ezt követheti a szennyvíz elvezetése és kezelése. A projekt támogatására már csak az uniós jóváhagyás szükséges, és nyáron indulhat a kivitelezés. „Mindehhez önkormányzatunk egy 3-400 millió forint saját forrást kötvénykibocsátással teremtett meg. Nagyon következetes és takarékos gazdálkodást szükséges ahhoz, hogy ezek a források elegendőek legyenek” – mondta Petrányi Csaba, Újszilvás polgármestere.
Az önkormányzat eddig 15 sikeres pályázaton van túl. A község vezetése arra is odafigyel, hogy az új létesítmények üzemeltetése ne okozzon túlzott terhet. Elsősorban az energiaköltségek megtakarítására törekednek. A termál-, hőenergia, és a napfény hasznosítására is készítettek projekteket, ezekkel is pályáznak.
*
Egy lépéssel előbbre
A ceglédi önkormányzat vállalja a 236 millió forintot, ami a belső fürdő felújításához szükséges. Az elnyert 82 milliós támogatás ugyanis csak a kiadások harmadára elég.
A központi régiós pályázaton az önkormányzatok legfeljebb ennyire jogosultak, vagyis a projekt az adható maximumot kapta. Az önerő fedezetéül megjelölt keretek körül azonban bizonytalanságok vannak – derült ki a legutóbbi testületi ülésen.
A belső strand 300 millió forintot meghaladó átépítéséhez a városnak 236 millió forintot kell biztosítani. Az eredeti elképzelés szerint 100 millió forintot a fejlesztési hitelkeretből használnának fel, 136 milliót pedig a lekötött pénzeszközökből. A terv azonban megdőlni látszik. Először az derült ki, fölösleges volt a pályázatba a Mobilpark Kft-t bevonni. A társaságon keresztül sem nyerhetett több pénzt a projekt. Ennél is nagyobb baj, hogy a hitelt felhasználása nem történhet a cégen keresztül. A hitel lehívására ugyanis csak az önkormányzat jogosult, márpedig a beruházást a támogatás kedvezményezettje, a Mobilpark vezényli le.
A támogatott hitel felhasználásának lehetőségéről ezért állásfoglalást kértek. Addig is úgy határoztak, hogy szükség esetén a teljes önerőt a pályázati célkeret terhére biztosítják.
*
Hulladékból ruha
Különleges divatbemutatót tartottak a Bem Iskolában. Az intézmény diákjai szelektíven gyűjtendő hulladékokból készítettek ruhákat. Az ÖKOVÍZ felhívására láttak munkához, a vállalat ily módon is a szelektív hulladékgyűjtést kívánta népszerűsíteni. Nagy lelkesedés és rengeteg munka után végül mintegy 30 ruhát mutattak be az iskola tanulóinak.
"Ezek energiaitalos dobozok szétvagdosva és beborítva alufóliával, bakelitlemez, műanyag flakonból virágok. És miből készültek a kiegészítők, a fülbevaló? Sörösdoboz aljából" – avatott be Ócsai Eudoxia, majd elmondta: szoknya kupakokból, papírból, egész ruha használt CD-ből, és faforgácsból, nyaklánc és fülbevaló söröskupakokból – csak a fantázia szabhat határt annak, mi mindenből is lehet ruhát készíteni, bár a hétköznapokon nem találkozhatunk ehhez hasonló különlegességekkel.
A Bem Iskola diákjai lelkesen, több hétig készítették a nem mindennapi ruhadarabokat. Az ötlet az ÖKOVÍZ Kft.-től származik, a vállalat „Hulladékból hasznosat” címmel hirdetett versenyt, amelyhez a Bem Iskola ruhakészítő szakos tanulói eképpen csatlakoztak. A 26 ruhát az iskolában rendezett divatbemutatón csodálhatták meg a tanárok, diákok és a zsűri. "Eleinte nem gondoltuk, hogy ennyi ruha készül majd, de ismerve a könnyűipari közösséget, tudtuk, hogy lesznek szépen megvalósított ruhák" – nyugtázta elégedetten a végeredmény Fernengel Katalin igazgató. "A ruhák mellett a divatbemutató megszervezése is nagy feladat volt" – tette hozzá az igazgató. A modellek frizuráját az iskola fodrásztanulói készítették. A zsűri néhány perces tanakodás után meghozta a végső döntést, az eredményhirdetésen az első hat helyezettet szólította az igazgató. A nyertes a videó és magnószalagokból készített ruha lett.
A Bem Iskola tanulói és tanárai remélik, hogy a ruhakölteményeket máshol is lesz alkalmuk megmutatni. Az igazgató hozzátette: minden felkérésnek szívesen eleget tesznek.
*
A kistérség színre lép
A falu kulturális életével ismerkedhettek a helyiek és a környékbeliek Újszilváson. A település volt a következõ állomása a Kistérség színre lép című rendezvénysorozatnak. A művészeti csoportok bemutatóiból kiderült: Újszilvás nem csak gazdaságilag erősödött az elmúlt években, de kulturális élete is igen színes.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a ceglédi kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő települése Újszilvás. Az elmúlt években számtalan beruházás valósult meg, egyebek között újjáépítették az Öregek Napközi Otthonát, az Iskolát, Óvodát, Faluházat és tanösvényt is alakítottak ki és több földutat is leaszfaltoztak. Ezek mellett pedig gazdaságilag is megerősödött a település. Több vállalkozás is letelepedett Újszilváson, például az ország legjelentősebb gumi-újrafeldolgozó üzeme. De hogy Újszilvás nem csak gazdasági szempontból lehet példakép, azt a Kistérség színre lép elnevezésű rendezvény is bizonyítja.
Ceglédbercel, Törtel, Csemő, Tápiószőlős települések már részt vettek a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár által indított programsorozaton. Most pedig Újszilvás kulturális életébe tekinthettek be a helyiek és környező településeken élők. "Ez a falu egy rendkívül sokoldalú, rendkívül színes település. Jó emberek élnek Újszilváson, rendkívül sokoldalú, változatos, kreatív vállalkozások, ha körbe nézünk más településeken, azt gondolom, hogy nagyon büszkéknek kell lennünk arra, amit ez a település az elmúlt időszakban elért" – mondta dr. Petrányi Csaba, Újszilvás polgármestere, aki büszkén mesélt az országban egyedülálló komlótermesztésről, a Bolyhos pálinkáról és a Bertók Méhészetről. „A gazdasági növekedés azonban önmagában nem elég. Legalább olyan fontos a szellemi élet is” – fogalmazott a polgármester.
Újszilváson számos művészeti csoport működik. Az ő tevékenységükből kaphatott ízelítőt a közönség. A rendezvényen a ceglédi polgármester is köszöntötte a jelenlévőket. Földi László a Dél-Pest megyei kistérség céljairól szólt. „Az összefogás reményében alakult, 15 települést – 4 várost és 11 kisebb települést magába foglaló – kistérség arra fókuszál, hogy mi az, ami összeköt bennünket”.
Az óvodások és általános iskolások táncbemutatói mellett mesejátékot is láthatott a közönség, és fellépett az újszilvási Rozmaring Klub is.
*
Ceglédi borászok sikerei
Újra ceglédi pincéből került ki a megye fehér és vörös bora. Kökény Benő Chardonney-ja és Klément György Cabernet Sauvignon bora viselheti a Pest Megye Bora 2010 címkét. A megye közgyűlése a rendezvénnyel a térségben élő borászok munkáját, a bortermelők és borfogyasztók egymásra találását kívánja segíteni. A borászok kizárólag Pest megyében termelt borral pályázhattak. Idén 14 pincészet 33 borát kóstolta végig a rangos szakembergárda.
Pontozott többek között Dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, Módos Péter, a Magyar Bor Akadémia főtitkára; Csizmadia András a Magyar Borakadémia alelnöke; valamint Balla Géza, erdélyi borász, aki Aradról érkezett a borversenyre. Kökény Benő négy borral nevezett, ebből a Cserszegi Fűszeres és a Chardonney aranyérmes lett. Az utóbbi pedig a Pest Megye Fehérbora elismerést is kiérdemelte. Tavaly szintén a Kökény pince fehérbora viselhette ezt a címet. A borász elmondta: fontos számára ez e megmérettetés, és persze hozadéka is van. „Mi kis cég vagyunk, nem tudunk olyan hatalmas reklámokat csinálni magunknak, mint nagy multicégek. De az a szóbeszéd, miszerint a jó bornak nem kell cégér, nem fedi a valóságot. Kell a reklám, ma már marketing nélkül, reklám nélkül semmit nem lehet elérni” – vélekedett Kökény Benő, a Kökény és Fia Családi Borászat képviseletében.
A Klément Családi Borászat fehér és vörös borral is nevezett a versenyre. Klément György fehér bora csak kicsivel maradt le az aranyéremről, a 2009-es Cabernet Sauvingon viszont Pest Megye vörösbora lett 2010-ben. A borász elmondta: az eredmény nagy öröm számára, főként, hogy kiemelkedő színvonalú szakembergárdától érdemelte ki az elismerést. „Azért is nagy öröm ez, mert rendkívül impozáns zsűri értékelte a borokat, olyan szakemberek, akiket bármilyen országos versenyen örömmel fogadnának” – fogalmazott Klément György.
A két ceglédi bor tehát Pest Megye Bora 2010 címkét viselhet ezután, a megyei vezetés pedig az elismerés mellett marketing támogatásban is részesíti a borászatokat.
*
Újra nyitva a Múzeum
Március 15-én újra megnyitott a ceglédi Kossuth Múzeum. Az intézmény rövid kényszerpihenő után ismét teljes nyitva tartással várja a látogatókat. Az év pedig számos tárlatot hoz, de egyebek között könyvbemutató helyszíne is lesz az intézmény.
Takarékosság. Ez volt az oka, annak, hogy egy hónapig zárva tartott a múzeum. Szünetelt az ügyfélfogadás is, de a Pest Megyei Igazgatóság úgy rendelkezett, ha 30 főnél nagyobb csoport jelentkezik be, akkor fogadhatják őket. És jöttek is. „Külön kérésre kinyitottuk és mivel a középiskolások illetve tanáraik körében nagy siker az 50-es évek plakátjai kiállítás, ezért most többen látogattak el hozzánk” – közölte Reznák Erzsébet. A március 14-i Szabad Sajtó Napja alkalmából megrendezett fogadáson egy időszaki kiállítás is nyílt, „Ezt történt 2009-ben” címmel. A kiállítás március 15-től várja az érdeklődőket.
*
Báloztak a vadászok
A Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság idén is megrendezte hagyományos összejövetelét, amely ez évben kicsit kibővült. Nem csak a helyi vadászokat, hozzátartozóikat, de minden érdeklődőt, így a bálnak otthont adó szálloda vendégeit is meginvitálták az estre.
A ceglédi vadászbálok története a 70-es évek elejére nyúlik vissza. Azóta számos helyszínen báloztak már, a legtöbb helyszínt pedig ki is nőtte a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság. „A ceglédi bálok sorában nagyon előkelő helyet foglalt el a vadászbál. Annak idején csak az Állami Tangazdaság gazdászbáljai voltak megközelítőleg hasonló színvonalúak” – emlékeztetett rá Újházi György elnök, hozzátéve: volt év, mikor 250-en vettek részt az eseményen. A válság azonban a vadásztársaságokat, illetve rendezvényeit sem kerülte el. Idén ezért nyitottabbá vált a zenés rendezvény. Nemcsak a ceglédi vadászokat, családjukat, de minden érdeklődőt szeretettel láttak. Mivel a helyszín egy szálloda volt, így az itt pihenő vendégeknek is alkalmuk volt részt venni az eseményen.
"Erre jó alkalom ez a bál, ahol a bűvész ugyan nem varázsolt elő nyulat a kalapból, de egyéb vadakkal találkozhattak a vendégek…ugyan már csak feldolgozott formában, hiszen a vacsora természetesen vadételekből állt. A menüsorhoz pedig a nemrégen megválasztott Vadászok bora dukált" – számolt be az idei vadászbálról Újházi György elnök.
*
Lezárult pályázatok
Lezárult az Ökovíz Kft. által meghirdetett „Hulladékból hasznosat” és „Hulladékból játékot” pályázat. Az óvodások és iskolások saját kezűleg készített, szelektív hulladékból készült pályamunkákkal nevezhettek, a legkisebbek szüleitől pedig szintén szelektív hulladékból készült játékokat vártak. A két pályázatra összesen majd 100 alkotás érkezett.
Sakk, körhinta, többfajta társasjáték, persze szigorúan játékszabállyal, PET palackból készült működőképes lámpa, vagy éppen szintén PET palackból térelválasztó a és persze még megannyi – összesen 100 – ötletesebbnél ötletesebb alkotás. Ezek érkeztek az Ökovíz Kft felhívására. Az alkotások között bizonyára mindenki találna kedvencet, mint ahogy az alkotók körében is van népszerű hulladékfajta.
„A klasszikus a műanyag PET palack illetve a papír, a karton doboz, az teljes mértékben a legtöbbször felhasznált műanyagfajta” – mondta Surányi Tekla, az Ökovíz Kft. PR ügyintézője. Hozzátette: mindig okoznak meglepetést a pályázók, akik egyúttal óriási kreativitásról és ügyességről tesznek tanúbizonyságot.
Idén újdonság volt a hulladékból játékot pályázat: hiszen itt kifejezetten a szülőket kérték, pici gyerekek számára hasznos és kedves játékot készítsenek. A speciális feladat természetesen különleges zsűrit is kívánt. „Megfordítottuk egy picit, a szülők munkáját ötödikes gyerekek fogják értékelni, egy három főből álló gyerek zsűri. Ők döntik el, hogy kik azok a szülők, akiknek a munkáját díjazzuk” – számolt be róla Surányi Tekla.
A 12 éves Varga Soma elmondta: a gyerekek igenis szívesen játszanak hasonló hagyományos, nem elektromos vagy modern játékkal is, persze ha szórakoztató.
A gyerekeket helyét később a felnőttek vették át, ők a hulladékból hasznosat pályázatra érkezett alkotásokat zsűrizték.
*
Tetétlenen van férőhely az oviban
Kőröstetétlenen a kívül-belül megújult óvodában van férőhely azon abonyi kisgyermekek részére is, akiket esetleg helyhiány miatt nem vettek fel helyben. Sőt, a szeptemberben induló iskolabuszon férőhely is jut a kicsiknek, ezért nem kell költségtérítést fizetni. „Jelenleg harminchárom kisgyermek jár hozzánk, akikkel két dajka és három óvónő foglalkozik. Maximálisan hatvan főt tudunk elhelyezni az intézményben, amely mindenben megfelel a modern kor követelményeinek” – mondta Pásztor Imre, Kőröstetétlen polgármestere.
*
Összefogás az abonyi Szeret utcában
Az abonyi Szeretet utca lakói a közelmúltban összefogtak, nem vártak a csodára, és maguk vették kézbe az utca ügyét. Varázslatos módon, mintegy két óra hossza alatt az egyik vasárnap – mindösszesen ötezer forintból – betömték az utca kátyúit. Mintegy háromszáz méter hosszú útszakasz került így rekonstruálásra. A tömőanyagot kellett csupán megvenniük, valamint egy kis sör és pálinka volt az áldomás. Ez ugyan csak ideiglenes megoldás, mégis rengeteg bosszúságtól kíméli meg a lakókat. Követendő példa lehetne a lakosság számára is, csak egy kis szervezőkészséget és összefogást igényel.
Forrás: GERJE-SZTŐK Helyi Vidékfejlesztési Közösség Egyesület, cegledtv.hu, cegled.hu, hetihirek.hu