Nyugati és keleti kaput alakítanak ki az Őrségben
Az „Őrségtől a Vendvidékig” elnevezésű projekt célja a természeti, a táji, a néprajzi értékek, a hagyományos gazdálkodás, valamint a népi mesterségek élményszerű bemutatása. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága csaknem 250 millió forintot nyert a fejlesztésre.
A Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatásának köszönhetően a nemzeti park területén nyugati és keleti kaput hoznak létre.
A nyugati kaput a hármas határon, a szlovén és az osztrák határ ölelésében, a páratlan természeti, néprajzi és kulturális értékeket hordozó Vendvidéken alakítják ki. A beruházás során a projekt partnerei szorosan együttműködnek az osztrák Raab és a szlovén Goricko natúrparkkal. A Hármashatár-hegy környéki turistautak fejlesztése, a turistabarát kiszolgálóegységek létrehozása, a többnyelvű, korszerű információs egységek telepítése szerepel a tervek között. A keleti kapu helyét a nemzeti park keleti részén, a közkedvelt Vadása-tó körzetében jelölték ki. A fejlesztések a tó környéki korszerű fogadási feltételek és a természeti értékek élményszerű bemutatását célozzák. Az igazgatóság kezelésébe került az Apátistvánfalván lévő régi határőrlaktanya, az épületet ökoturisztikai információs centrummá kívánják alakítani. Ezen kívül természetismereti tanösvények, jelzett turistautak, valamint pihenőhelyek létesülnek. A projektben részt vevő partnerek tervei között szerepel, hogy Felsőszölnökön és Őriszentpéteren szabadidőparkot létesítsenek, Alsószölnökön pedig egy témaparkot alakítsanak ki. Kilátó épül Kétvölgyön és Felsőszölnökön az új tanösvények mentén, valamint vízi turisztikai fejlesztések is megvalósulnak a Vadása-tónál.
Az Őrségtől a Vendvidékig elnevezésű projekttel egy időben valósul meg a „Kulturális értékek megőrzése az Őrállók földjén” című beruházás. A fejlesztés során többek között a rendbe teszik a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttest, a pankaszi szoknyás haranglábat, valamint a nagyrákosi régi kovácsműhelyet.
*
Harminchat új munkahely Vépen
Két újabb projekt mintegy 450 millió forintyi támogatást nyert el ipartelepítésre. Vépen a transzformátorgyártás feltételeinek megteremtésére nyílik lehetőség. A beruházás keretében új daraboló és összeszerelő csarnok létesül.
Az ipartelepítés pályázat célja a munkahelyteremtést, a működő tőke beáramlását elősegítő, magas szintű infrastruktúrával és magas színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező területek kialakítása.
A kiírásra 2009. december 31-ig lehetett pályázatot benyújtani, egy projekt minimum 100 millió, maximum 1 milliárd forintot igényelhetett.
Korábban a mosonmagyaróvári Greiner Bio-One Hungary Kft., és a nagykanizsai Kanizsa Pékség Sütőipari és Kereskedelmi Zrt. nyert támogatást, most a vépi SAB Gép- és Berendezésgyártó Kft., valamint a nagykanizsai DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Zrt. A négy projekt együttesen 670 millió forint támogatást kapott. A beruházások összköltsége 2 milliárd 233 millió forint.
A vépi projekt célja a telephely infrastruktúrájának, valamint eszköz- és csarnokkapacitásának fejlesztése. A beruházás keretében új daraboló és összeszerelő csarnok létesül, kiépítik az ezekhez szükséges infrastruktúrát. A projekt eredményeként harminchat új munkahely jön létre.
A beruházás összköltsége 916 millió 234 ezer forint, amelyből 274 millió forint az uniós támogatás.
*
Mesepark épül az Őrség szívében
Csaknem tízezer négyzetméteres területen alakítják ki azt a regionális népmeseparkot, amelyet a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület tagjai álmodtak meg néhány évvel ezelőtt.
A beruházás során felújítanak és berendeznek egy műemlék parasztházat, és hat másik épületet, a projekt jövő májusra készül el. Így egy év múlva igazi mesevilágba csöppenhetnek azok a turisták, akik Szalaőre látogatnak, ugyanis hamarosan elkezdődik a népmesepark megépítése. A gyerekek itt találkozhatnak tündérekkel, a legkisebb királyfival, huncut szegény emberrel, sárkányokkal, banyákkal. Egy olyan világ elevenedik meg, ahol megtalálható a népi történetekből jól ismert szeretet, harag, öröm és szomorúság, ahol megmutatkozik a jó és a rossz összecsapása, s az is, hogyan kell embernek maradni a mai világban. A Szalafőre tervezett népmeseműhely a turista családok minden tagjának kínál majd kikapcsolódási lehetőséget.
A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program pályázatán az egyesület több mint 222 millió forintot nyert a megvalósításra, melynek támogatása 85 %-os és így összesen mintegy 260 millió forintból valósul meg a park. A meseelemekből felépülő labirintus, a népmese- és érzékszervi túrák, a mesekalandok, a film- és díszletkészítés, a drámajátékok, a filmvetítések, a kézművesprogramok mind-mind érdekes szabadidős tevékenységet kínálnak. A tervek szerint a park kilenc főnek ad majd munkát.
*
Elkészült az őriszentpéteri Kistérségi Közigazgatási Központ
Ünnepélyesen felavatták a felújított őriszentpéteri Polgármesteri Hivatalt. A kistérségi közigazgatási központ kialakítására csaknem ötvenmillió forintot nyert a város.
Múlt évben nyújtott be pályázatot az őriszentpéteri önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatási rendszeréhez. Ötvenmillió forint támogatást ítéltek meg a kistérségi közigazgatási központ kialakítására. A kisváros a kistérség központja, a polgármesteri hivatal körjegyzőségként is működik, ide tartozik Ispánk, Nagyrákos, Szalafő és Szatta. A korszerűsítés előtt az egyes közigazgatási feladatellátási helyek egymástól külön működtek.
A város és a térség lakossága több alkalommal is jelezte, hogy a gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében fontos lenne egy közigazgatási központ kialakítása. A térség lakóinak álma valóra vált a hivatal felújításával. „A várossá válást követően jelentősen több feladat hárul a hivatal dolgozóira” – hangsúlyozta Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere, majd hozzátette: óriási szükség volt az épület korszerűsítésére és bővítésére.
„Az egykori rendőrségi épületszárnyban helyeztük el a gyámhivatalt, az építéshatóságot, az irattárat az ellátó szervezetet, a Foglalkoztatási Információs Pontot (FIP), a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat pedig a hivatal földszintjére költözött. Az okmányiroda mögötti épületrészben az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének irodái kaptak helyet. Akadálymentesítettük az épületet, s beszereltettük a város első liftjét” – számolt be az épület átalakításáról Őr Zoltán.
A polgármester elmondta, az épületen belüli átjárást összekötő folyosóval oldották meg. A külső felújítás lehetőséget adott az őrségi építészeti hagyományokhoz való igazodáshoz: tetőcsere, teljes homlokzat-felújítás és a nyílászárók cseréje valósult meg. Parkosították a hivatal környékét, egy új szökőkutat is építettek, valamint parkolókat alakítottak ki.
A közigazgatási központot V. Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, Őr Zoltán, Tompa László, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja avatta fel.
*
Szökőkút Őriszentpéteren
Március 13-án, a felújított polgármesteri hivatal átadóünnepségén felavatták Szabolcs Péter A mosakodó kisfiú című alkotását is. A szökőkutat Tóth László képviselő méltatta.
A szobor alkotója Zalaegerszegen élő szobrászművész, akinek egy műve már megtalálható Őriszentpéteren, ő készítette az Árpád-kori templomban lévő feszületet. A múlt megbecsülése abban is megnyilvánul, hogy a korábban itt álló, egykori szökőkút szép nagy kövét is belekomponálta művébe. Az öreg kövön áll a fiatal fiú, és mosdik a tiszta vízben. Mert talán itt Őriszentpéteren, az Őrségben még tiszta a forrás, a természetben eredő vízforrás és a hagyományból táplálkozó átvitt értelmű forrás is. A tiszta forrás környezetünk szépségeinek védelmére és megbecsülésére is utal. Ez a szökőkút egy halk szavú, ám mégis markáns tiltakozás is lehet a közelünkben tervezett égető-erőmű ellen. „Szabolcs Péter alkotása legyen időtálló, örök értéket hordozó mű, keljen életre és legyen találkozóhely, a pihenni vágyóknak pedig adjon nyugalmat” – kívánta beszéde zárásaként Tóth László képviselő.
*
Körmendi képek és hangulatok – kiállítás a kistérség gimnáziumában
Körmendi képek és hangulatok, a város, amely alakul és formálódik: realista kiállítás ez, ideák nélkül. Farkas József korábbi polgármester e szavakkal nyitotta meg a kiállítást.
Tóth László, sokunknak Dodó, óriási érdeme, hogy évtizedeken át rögzítette a város változásait, és páratlan gazdagságú archívumot hozott létre. Ez a fotó- és filmes archívum a körmendi városi könyvtár egyik gyöngyöszeme, regionálisan is kiemelkedő. A fotósnak olyan pillanatokat is sikerült elkapnia, amit még egy profinak sem. Láthatjuk a régi, patinás polgári város épületeinek elbontását, a szocreál kialakulását, a tömeglakások megjelenését. Egy olyan kultúrát, amely sokszínű és értékével-értéktelenségével is életünk része. Farkas József városszerte bármikor felbukkanó riporternek nevezte Tóth Lászlót, aki viszont saját kiállításain ritkán látható. A fotós nem szereti ugyanis a rivaldafényt, az ő élete a csendes, de mégis látványos dokumentálás.
*
Viszáki iskolások látogatása Pórszombaton
A viszáki általános iskola tanulói Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, a zalai Pórszombaton találkoztak a gyümölcsfák oltalmazójával, Kovács Gyula hagyományőrző- és nemesítővel.
Kovács Gyula fontosnak tartja, hogy a kis zalai faluba látogatók ne csak a klasszikus gyümölcsfákat, hanem az őket körülvevő, lassan elsorvadó népi kultúrát is megismerjék. A vendéglátó nyitásként kovásszal készült zsíros kenyérrel, borral és bodzaszörppel várta a kisiskolásokat és tanárjukat, Biczó Zoltánt. A nemesítő elmondta, őseink hagyományosan a fák nemesítését csak a zsíros kenyér és a bor elfogyasztása után kezdték el. A pince és az ősi gyümölcsfák felfedezése után Gyula bácsi vezetésével a gyerekek beoltották a ritkaságszámba menő "Viszáki korai" fajtájú csemetéket, melyeket Kovács Gyula két hónapig gondoz, mielőtt átadja a gyerekeknek az általuk oltott fát. A gyerekek így később a saját lakhelyükön ültethetik el az ősi fákat, amelyek körülbelül három év múlva hoznak először termést.
A pórszombati nemesítő már sok száz csemetét adott át ilyen módon látogatóinak. Célja, hogy ne pusztuljanak ki az olyan ősi magyar, tájjellegű gyümölcsök, mint a vadkörte, a vadalma, a szederfa, a ringló. A kisiskolások pedig megtették első lépéseiket az ősi értékek védelmében és hiteles továbbvitelében.
*
Jótékonysági bál
A 130 lelket számláló kistelepülés, Nagymizdó civil szervezete, az Ág Alapítvány idén ötödik alkalommal hívta életre jótékonysági bálját. A bevételből évről évre nemcsak a pályázataikhoz szükséges önerő egy részét teremtik elő, hanem a település programjaihoz is hozzájárulnak.
Ahogy minden esztendőben, idén is zsúfolásig megtelt a község művelődési háza. A jótékonysági bál már nem csupán az itt élőket mozgatta meg, a szomszédos településekről is egyre többen állnak a jó cél mellé, s támogatják a civil kezdeményezést, melyen idén először vendégszereplők is részt vettek: a nádasdi iskolások színvonalas műsora szórakoztatta a bálozókat. Majd a vacsorát követően hajnalig táncoltak a jótékony bálozók. „Egy ilyen pici alapítványnak nagyon kevés a lehetősége, szűk a mozgástere” – mondja Tompa István, a helyi művelődési ház vezetője. Az alapítvány tagjai ezért hívták életre öt évvel ezelőtt a hagyományos farsang végi bált, melynek bevételét rendszeresen visszaforgatják a település rendezvényeibe, szépítésébe. Évek óta a bál bevételéből rendezik meg az idősek napi programsort, a gyermekek nagy örömére a Mikulás- ünnepséget, s harmadik éve a kisközség karácsonyi ünnepségét is ebből a keretből finanszírozzák.
Forrás: Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület, Őriszentpéteri HVI, Körmendi HVI