Hóvirágünnep hóesésben
Alcsút - Nem várt hóesésben tartották a biológiai sokféleség világévének hazai megnyitó napját a kastélykertben. A kéthektáros hóvirágtengert fehér lepel borította be, de sem nekik, sem a sárga virágú téltemetőnek nem esett bántódása a késői télben.
Az alcsúti arborétumban néhány nap alatt több ezren fordultak meg, hogy a verőfényben megcsodálhassák az országban páratlan természeti látványosságot, a kéthektárnyi hóvirágmezőt. Ezért esett a választás a biodiverzitás (biológiai sokféleség) világévének honi megnyitójaként e helyszínre, bár nem számítottak a szervezők a tél visszatértére. Halász Ferenc az arborétum nevében köszöntötte a résztvevőket, köztük a bicskei gimnazistákat és a váli általános iskolásokat, a park rajongóit.
„Tíz éve kongatták meg a tudósok a vészharangot, figyelmeztetvén a Föld lakóit, hogy veszélyben forognak a természeti élőhelyek, s Európában az állatok mintegy fele a kipusztulás határán áll” – ismételte el a gyakran hallott súlyos mondatokat Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, majd hozzátette: „nem történt kedvező változás mégsem, noha nincs az emberiségnek erkölcsi felhatalmazása arra, hogy így bánjanak az élővilággal!” – tette hozzá. Az államtitkár rámutatott: az 1992-ben született riói egyezményben 2010-es lefektetett céldátumig semmi sem valósult meg a biodiverzitás csökkenésének megállításából, így az ENSZ ezzel a figyelemfelkeltő akcióval igyekszik felhívni a figyelmet a bennünket körülvevő környezet pusztulására. Az európai, ismertebb állatfajok 40-50 százaléka a kipusztulás szélére jutott. Haraszthy László a gyermekekhez fordulva abbeli reményét fejezte ki, hogy a következő nemzedékek talán meg tudják állítani a káros folyamatokat.
Az alcsúti arborétumot Habsburg József főherceg, Magyarország nádora alapította és telepítette be növényekkel, utódai pedig szeretettel és szakismerettel folytatták a szinte magyarrá lett ős kezdeményezését. Az 1952-től országos védettségű állami tulajdonú park növényi génbanknak számít, s a faritkaságok mellett különlegessége a hét faj huszonnégy fajtájából álló hóvirág-ültetvény. A jelenlévő Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegi leszármazott gyermekkori emlékeit idézte a parkról, ahová az utóbbi évtizedekben gyakran ellátogat. A polgári életet élő, magyarul beszélő, magyar állampolgárságú Habsburg-Lotharingiai Mihály nagyapját idézte, aki kétkezi kertészként is bíbelődött a növényekkel hajdanán a parkban. „Addig kell ültetni és palántázni, és újra ültetni és újra palántázni, míg a növény meg nem fogan!” – mondta. „Az ükapa a puszta területből varázsolt egzotikus növényi együttélést, amelyet csak a fás szárúak között vagy háromszáz faj képvisel” – erősítette meg a park kezelője, a Dunap-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője, Füri András. A legöregebb fák csaknem kétszáz évesek, de jelentős denevér populáció is rejtőzködik a kertben.
A kápolnában ez alkalommal nyitotta meg Halász Péter elkötelezett csángókutató, a Honismeretei Szövetség elnöke azt a csángókról szóló kiállítást, amely 1996 óta kering a Kárpát-medencében.
„A biodiverzitás, azaz a biológiai sokszínűséghez logikusan kapcsolódik ennek az ősi magyar népcsoportnak a bemutatása, amelyik idegen nyelvi és népi közegben él évszázadoktól fogva, s őrzi vallását, szokásait, archaikus nyelvét. A szépséges szőttesek, hímzések színei a kastélykert gazdag növényi világára rímelnek” – emelte ki Halász Péter. A fotókon olyan megható világ tárul a néző szeme elé, amelyről azt hiszik sokan, már csak a könyvekben létezik. A csángók azonban élnek, bár feléjük is rohamléptekkel tart a globalizáció.
*
„A megújuló vidékért” címen meghirdetett pályázaton nyert Nádasdladány Önkormányzata
A Székesfehérvári kistérségben Nádasdladány Önkormányzata nyerte el az egyik 2.díjat a „A megújuló vidékért” címen meghirdetett pályázaton. A díjátadására a II. Európai LEADER EXPO keretében kerül sor. Szakterületenként a második helyezett 50 000 Ft értékű értékű tárgyjutalmat kap.
*
Új játszótér épül pályázati pénzből
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiírt falumegújítási és vidékfejlesztési pályázat keretében játszótér kialakításához nyert 8,9 millió forintot Nádasdladány község önkormányzata. A munkálatok már elkezdődtek,előreláthatólag két hétig tartanak. A játszótéren nyolcféle játék,szemetesek, padok, kerékpártárolók és köztéri világítás lesz,és természetesen parkosítanak is. A játszótéri játékok kiválasztása során gondolkodtak a kisebbekre (2-5 éves korosztály),a nagyobbakra ( 6-12-14 évesek) és a mozgáskorlátozott gyerekekre is,például a fészek hintával.
*
Hosszas előkészítés után épülhet az egészségközpont Ercsiben
Egymilliárd forintos beruházásként épül az új járóbeteg-ellátó központ a kisvárosban. A tervezett létestítmény alapkövét most tették le, decemberre tervezik a befejezést.
Ercsi, Baracska, Ráckeresztúr és Kajászó együttműködése révén épül új egészségügyi központ Ercsiben, amelynek építésére és bonyolítására alakult meg az Ercsi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Nonprofit Kft., amelynek ügyvezetője, Vavrinecz Katalin és a kivitelező cég, az Allegro Kft. ügyvezetője, Tóthné Kovács Éva a közelmúltban írták alá.
A kistérségben aránylag magas a megbetegedések és elhalálozások aránya a statisztikák szerint, emiatt is szorgalmazták itt a korszerű egészségügyi szakellátás feltételeinek megteremtését. A betegek általában Dunaújvárosba utaztak szakorvosi rendelésre, a helybeni ellátástól a várakozási idő csökkenését is remélik. Az intézmény a kistérség valamennyi településéről elérhető autóval húsz perc alatt, a háziorvosi központi ügyeletet is a leendő rendelő-együttesből szervezik meg. A városban jelenleg is működő rendelő épületének egy részét felhasználják az építkezéshez, a nagyobbik szárny azonban vadonatúj lesz, a legmodernebb gépészeti és energetikai kivitelezésben. Az alapkőletételen elhangzott: az esélyegyenlőség érdekében különös hangsúlyt fektetnek a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok ellátására.
A mostani heti 31 órás szakorvosi ellátás helyett belgyógyászati-kardiológiai, sebészeti-traumatológiai és nőgyógyászati-terhesgondozási alapszakterületen nyújtanak szakellátást. Lesz gyógytorna, fizioterápiás és egyéb speciális gyógyító és rehabilitációs tevékenység, valamint az alapellátás, az otthoni szakápolás, a szociális szféra koordinációs központjaként is működik a leendő intézmény.
„Három és fél évtizeddel ezelőtt három helyen rendelt körzeti orvos, igen mostoha körülmények között” – idézte a múltat Szabó Tamás polgármester, aki a 80-as években maga is részt vett helyi közéleti emberként az egészségház megépítésében. Az idő az itt használt eszközök felett is eljárt, s mivel az ország kistérségei közül a huszonegynéhány legrosszabb egészségi mutatójúak közé tartoztunk, sikeresen pályáztunk az európai uniós támogatásra.
A költségekhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kistérségi pályázati forrásából nyertek pénzt az érintettek. Reményeik szerint – mondta a város polgármestere – év végére átadják az új egészségügyi központot a lakosságnak.
*
Petőfi-hét a ráckeresztúri általános iskolában
Egy hétig versengtek a diákok március 15-e előtt. Ekkor adhattak számot tudásukról, mérhették össze ügyességüket, szellemi és fizikai felkészültségüket, állóképességüket.
Nem kimondottan az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 162. évfordulójára fókuszáltak Ráckeresztúr iskolájának tanárai azzal, hogy egy egész héten át vetélkedőre hívták az iskola tanulóit. A versenyek feladatait a hónapokkal ezelőtt kiadott anyagok alapján álították össze : történelem, irodalom, matematika, nyelvtan, környezetismeret tárgyakból.
A történelmi vetélkedő egyúttal felkészülést jelent a gyerekek számára a Székelykeresztúron áprilisban megrendezésre kerülő európai uniós vetélkedőre. Az atlétikaversenyek legfontosabb célja pedig az volt, hogy az iskola tudatosítsa diákjaiban, az Ép testben, ép lélek gondolat aktualitását.
Ezekben a kis emberekben, szunnyadva a felszín alatt egy-egy Bólyai, Jedlik, Czuczor, Zsivótzky, vagy éppen Iharos rejlik. Megfelelő hozzáértéssel, végtelen szeretettel és odafigyeléssel, ki kell bányászni belőlük a rejtett kincseket. Köszönet a pedagógusoknak, sok erőt és mérhetetlen kitartást a kis diákoknak.
Az iskola színjátszó csoportja pedig, ideillő előadással köszöntötte nemzeti ünnepünket. Szent Imre herceg mondta: „Népem, ha élni akarsz, tiszta ifjúságod legyen.” Így március idusán, talán megszívlelendő Szent István fiának intelme is.
*
Kalákában épül fel a falu óvodája
Tordas – Tavaly nyár közepén kezdték építeni az óvodát, s a nagyobbik rész már tető alatt van. Maga az önkormányzat a kivitelező, s az építészmérnök polgármester a fő szervező.
„Az épületegyüttest, amely a kalkulációk szerint 180 millió forintba kerül, nagyjából fele pénzen kihozza az önkormányzat” – számolt be Teszár Tamás tordasi alpolgármester. Juhász Csaba polgármester építészmérnök lévén, magára vállalta a szervezés oroszlánrészét, az önkormányzat pedig felvette tevékenységi körébe az építési kivitelezést, így nincs külső fővállalkozó. A téli hidegben leálltak egy időre, de már folytatják az építést, amely több szakaszban zajlik.
A 900 négyzetméteres épület nagyobbik traktusa három csoportszobát, a hozzátartozó helyiségeket, valamint orvosi szobát foglal magába. A Jövő vár pályázaton nyertek számos építőanyagot, korszerű nyílászárókat, téglát, szigetelő anyagot. Állandóan az interneten lógnak, száz ajánlatot kérnek bármi beszerzés előtt. A községből 270-en ingyen dolgoznak a maguk szakterületén. Mesteremberek a szaktudásukat, egyéb foglalkozásúak a segédmunkaerejüket, édesanyák a főzést: mint hajdanán készültek a családi házak, kalákában. (Mindenki munkavédelmi oktatásban részesült.) A másik szárnynak az alapjaival és a mélyépítési munkáival készültek el, hamarosan falaznak itt is. Főzőkonyha, ebédlő kerül ide, az iskolásokat is kiszolgálják. A tervek szerint szeptemberben itt kezdenek az óvodások. Az önkormányzat költségvetéséből tavaly 46 milliót fordított, idén 50 millió forintot szán az építésre.
*
Alapítvány a Bicskei Egészségügyi Központért
A Bicskén 2004-től sokat fejlődő orvosi ellátásra minden családnak szüksége van. Érdemes olyan helyre adni támogatásunkat, ahonnan szeretteinkkel mi is jókor és jót kapunk. Ezért jött létre a Bicske Járóbeteg Szakorvosi Ellátásáért Közhasznú Alapítvány.
A helyi egészségügyi szolgáltatást soha nem látott kilométerkövéhez juttatta Bicskét a Szántó János polgármestersége idején benyújtott pályázat, amelynek fontos részletei miatt életének utolsó heteiben, betegágyáról is tárgyalt telefonon családja segítségével a városi vezető az 1973-ban megépült intézet érdekében. A 400 milliós pályázati sikerről a város 2009-ben értesült, a polgármester 2008-ban bekövetkezett halála után. Ma már persze, a pénzromlás miatt is kevesebbnek látszik ez az összeg, mint elnyerésekor. Bicskének kemény és nagy munka összehoznia az egészségügyi központ fejlesztéséhez kellő kb. 65 milliós önerőt.
A szerződést 2009. június 5-én írta alá a pályázó, és akkor két esztendő állt rendelkezésre a kivitelezéshez. Az épület jelenleg két emelet és egy tömb. Van egy olyan kis "első lepénye" a Kossuth téri utcafronton, amit azért nevezünk "lepénynek", mert nincs fölötte emelet. Ez a lépcsős főbejárattól az ügyeleti sarokig (Kossuth tér - Bartók utca) húzódik, ahol a mentőparkoló áll. Az első lepényt bővíteni akarják, a hátsó lepényt pedig létrehozni, mert a Tószeg utcára néző fronton nincs olyan részlete a hosszú épületnek, amely önmagában álló földszintes egység.
Az alapítványnak "építészeti" – többek között talán legkeményebb célja –, a harmadik emelet ráépítése. Természetesen nem gondolja senki, hogy a harmadik emelet az 1%-os és egyéb adományokból teremtődik majd, de az alapítvány létrejötte bicskei összetartásra ösztönző jelzés is akar lenni. A harmadik emelet és más, földszinti bővülések szükségessége számokkal magyarázható. A bicskei kistérségben 38 ezer ember él. Tavaly 138 ezer betegmegjelenést regisztráltak a Kossuth téri épületben. Ez a 2009. év 240 körüli (munka)napját számításba véve 575 beteg naponta! (2004-ben még nem 138 ezer, hanem "csak" 50 ezer ember ment az "esztékába", ami akkoriban 208 orvosi ellátásra szoruló embert jelentett munkanaponta. Öt év alatt tehát több mint a duplájára nőtt az intézmény igénybevétele, ezért is szükséges ez a "fazonigazítás").
2004 volt a Fehérvártól való elszakadás nem egyszerű éve. Az igények növekedéséhez pedig hozzátartozik, hogy Zsámbék ötezres lélekszámú városának lakossága is a "pool"-hoz tartozik. Zsámbék hivatalosan nem tartozik hozzánk, de sokan idejárnak. Az ÁNTSZ-nél és a két szomszédos régiónál kezdeményezték már az ellátási terület megváltoztatását.
Növelte a betegek bizalmát, így a forgalmat az is, hogy valóban kitűnő szakorvosi gárda rendel, tehát nem kell feltétlenül Fehérvárra, Tatabányára és Budapestre buszozni, vonatozni szakorvosi rendelésre.
*
Tovább szigorodik az uniós környezetvédelem
Ismét megvizsgálja az Európai Unió, hogy 20-ról kötelező érvénnyel 30 százalékra emelje-e vállalását a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére a következő évtized végére.
A küzdelemben élen járni akaró unió – a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítések keretében – korábban már vállalta, hogy a kibocsátást az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal mérsékli.Azt is bejelentette, hogy vállalását 30 százalékra emeli, ha más nemzetközi szereplők is kellően ambiciózus célokat tűznek maguk elé. Jóllehet az EU tavaly év végén – a koppenhágai nemzetközi klíma-csúcsértekezlet előtt már fontolóra vette az emelést, végül nem döntött arról, mert a partnerek nem mutatkoztak kellően konstruktívnak. Most azonban a tagországok környezetvédelmi miniszterei úgy döntöttek, tekintettel a közelmúlt kedvező fejleményeire, ismét érdemes megvizsgálni, megértek-e az emelés feltételei.
*
Sötétbe borultak a városok
Székesfehérvár – A Szabadművelődés Háza 35. születésnapját ünnepelte. A Méhkasaula fényinstallációval fokozta a hangulatot. Föld órája program Székesfehérvárott.
Március 27-én, szombaton a késő délutáni és esti órákban különleges ünnepi hangulat költözött A Szabadművelődés Házába. A születésnapját ülő ház nem csupán ünnepi fényével fokozta a hangulatot, hanem azzal is, hogy csatlakozott a Föld órája programhoz. Így este fél kilenckor gyertyafény mellett folytatódott a rendezvény.
A Föld órája kezdeményezés még 2007-ben indult, s azóta mind több szervezet, magánszemély és cég csatlakozik az akcióhoz, amelynek célja, hogy felhívja a Föld lakóinak figyelmét a környezettudatosabb életre. Akik csatlakoztak az akcióhoz, egy órányit töltöttek sötétben, gyertya lángja mellett. Hazánkban több mint 140 település, még több cég, iskola és magánszemély csatlakozott a kezdeményezéshez. A megyéből Dunaújváros, Ercsi, Gárdony, Iszkaszentgyörgy, Martonvásár, Mór, Székesfehérvár és Vértesboglár borult sötétségbe.
Forrás: VölgyVidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, Bicskei HVI, Székesfehérvári HVI, fmh.hu, Helyi Téma