Ráckeve a „Kultúra Magyar Városa”!

Örömmel tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy sikeres pályázatunk eredményeképpen a 10.000 fő alatti lakosságszámú települések között hirdetett kategóriában – Pest megyében elsőként – Ráckeve kapta meg a „Kultúra Magyar Városa” címet.

Az oktatási és kulturális miniszter által adományozott, „A Kultúra Magyar Városa” cím olyan városi helyi önkormányzat elismerése, mely kiemelkedően fejleszti, illetve támogatja kulturális, művészeti életét, és annak értékeit példaértékűen mutatja be.

A Kultúra Magyar Városa cím adományozásának célja a kultúra gazdasági, társadalmi, és térségi összefogást erősítő jelentőségének elismertetése, továbbá a kultúra helyi és térségi közösségfejlesztő szerepének elmélyítése mind a városok döntéshozói, mind pedig az állampolgárok szemléletében.

A cím megszerzésével járó előnyök:

* cím elnyerését igazoló oklevél,
* a cím használata a város önkormányzatának, illetve hozzájárulásával más városi szervezet marketingjében, kommunikációjában,
* a cím használata a városi önkormányzat, valamint intézményei által, továbbá az önkormányzat hozzájárulásával városi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon,
* a cím használata önkormányzati (intézményi) pályázatok benyújtásánál,
* a Kultúra Magyar Városa logójának használata,
* megjelenési lehetőség a www.kulturamagyarvarosa.hu honlapon,
* 1,5 millió Ft pénzjutalom.

A címet – az adományozás évének megjelölésével – korlátlan ideig használhatjuk. Az elismerés ünnepélyes átnyújtására 2010. április 13-án 12 órakor kerül sor a Művészetek Palotájában.

A 10.000 fő lakosságszám feletti települések kategóriájában Vác, a megyei jogú városok kategóriájában Győr és Eger nyerte el e címet.

Ráckeve Város Képviselő-testülete

*

Megújult a régi Városházán a Házasságkötő terem

Kedves ráckevei polgárok!

Örömmel adtunk hírt a Ráckevei Újságban és a KÖR Televízióban is arról, hogy valóra vált egy régi álom, és most már valóban nincs akadálya annak, hogy méltó körülmények között kössék össze a házasulandó ráckevei fiatalok közös életüket.

Évtizedes adósságot törlesztett a jelenlegi képviselő-testület, hiszen a város egyik legkényesebb pontja az elhanyagolt, egykori méltóságát vesztett szecessziós épület díszterme volt; amelyet sokáig házasságkötés céljára használtak, de romos állapota miatt 14 évvel ezelőtt bezártak. Idén a város vezetésének döntése alapján az erre a célra elkülönített összegből Czirják Éva belsőépítész tervező tervei alapján megkezdődtek a valódi munkálatok.

A felújítás során megújultak a nyílászárók, új hőszigetelt üvegezésű belső szárnyakra cserélték a régieket. Csodálatosan felújították a régi plafonon függő 4 régi csillárt, az évek alatt elhordott falikarokat pedig ugyanattól a gyártól rendelték meg igazodva a régi formákhoz és stílushoz.

A cél az volt, hogy a terem régi pompáját és méltóságát visszakapja a mai technikai lehetőségek egyidejű kihasználhatóságával. Fő tervezési szempont volt, hogy a terem több funkció befogadására is alkalmas legyen, úgy, mint házasságkötő terem, képviselő-testületi ülésterem, esetleg előadások, vetítések, kamara koncertek helyszíne. A többfunkciós terem kiszolgáló helyiségét ehhez mérten multifunkcionálisan kellett kialakítani, ahonnan a terem hangosítása, világítása is vezérelhető. A teremben Patay László festőművész hagyatékából származó képeket helyeztek el. A terem főoldalán lévő ajtónyílásba nagyméretű tükröt szereltek fel, melyre a város címere és a középkori Ráckeve metszete került opálfóliás kivitellel.

Sokan akartuk – és lehetőségeinkhez mérten tettünk is érte –, hogy város és a város polgárai használhassák végre ezt a létesítményt, mint házasságkötő termet és, mint városi események helyszínét.

Kedves ráckevei polgárok, reméljük örömmel veszik igénybe házasságkötések családi, üzleti rendezvények, találkozók, programok céljára ezt a szép, és mindannyiunk számára fontos történeti értékeket, emlékeket idéző termet.

Ráckeve Város Képviselő-testülete

*

Elkészült a csapadékvíz elvezetési projekt Ráckevén

2009. év végére műszakilag elkészült a Ráckeve, Gábor Á. u. – Rákóczi u.– Báthory u. – Árpád u. és térsége csapadékvíz elvezető rendszere felújításának, illetve a hiányzó vízelvezető művek kiépítésének megvalósítása a KMOP 3.3.1/B (Település védelme belterületi csapadékvíz elvezető árokrendszer kiépítésével, rekonstrukciójával) program keretében.

A projekt pénzügyi elszámolása, ünnepélyes átadása tavaszra tervezett, addig is megfelelő információk szerezhetők a rendszer működéséről. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az új hálózat a közvetlen környezeten túl kihatással van az egész belváros vízelvezetésére, mivel a Móricz Zs. utca és az Ady E. utca vízelvezetésének egyes szakaszai is ehhez a rendszerhez csatlakoznak.

A beruházáshoz szükséges pénz 90%-át az Európai Unió és a Magyar Állam vissza nem térítendő támogatásként biztosította, a fennmaradó 10% az önkormányzatot terheli.

A támogatás mértéke 157 397 630,- Ft.

*

Elindult a Partisáv Önkormányzati Társulás Honlapja

A Társulás honlapját a www.rsdpartisav.hu oldalon érhetik el az érdeklődők, ahol a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág Parti Sáv projektről, az üdülőterületek csatornázását és ezáltal a szennyezőanyagok kivezetését megvalósító beruházással kapcsolatos aktuális információkról tájékozódhatnak.

A társulás célja, hogy a honlap aktív kommunikációs fórumként szolgálhasson a projekt résztvevői, valamint a honlap látogatói számára.

Látogasson el a honlapra, ismerje meg a projektet és kérdezzen!

*

Árvízvédelmi gyakorlat Adonyban

Nagyszabású komplex árvízvédelmi gyakorlatra került sor a településen. Elméleti képzést kapott az a mintegy száz fős polgárvédelmis, akik március 27-én már a nyári gátnál, valamint a Vetus Salina utcánál, a katasztrófavédelemben együttműködő társszervezetekkel közösen vettek részt a gyakorlati kiképzésen.

A gyakorlatot követően a helyi katasztrófavédelem irányítására felhatalmazott polgármester, Ronyecz Péter elmondta, hogy a korábban lefektetett védekezési tervnek megfelelően került sor a gyakorlat lebonyolítására, az abban részt vevők körének mozgósítására. A 99 fős komplex árvízvédelmi csoport személyi állományát mozgósították erre a gyakorlatra, és bár a megjelenés kötelező volt, ezúttal eltekintenek a be nem vonultak bírságolásától. Ugyanakkor örömmel látta, hogy részt vett a képzésen egy olyan önkéntes fiatalokból álló csoport, akik szeretnének vész esetén segíteni a mentésben.

Miközben a terepen folyt a gyakorlat, a helyi védelmi bizottság is összeült, ahol részt vettek a különböző szakterületet képviselő szakemberek, így a rendőrség, az ÁNTSZ, az állategészségügy, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentők munkatársai. A gyakorlat értékelésekor pedig elhangzott, hogy a mintegy 150 főt mozgató esemény nehézsége éppen abból adódott, hogy a különböző szakterületek tevékenységét egymás mellé igazítsák, megteremtsék az összhangot a résztvevő szervezetek között. Ez pedig az értékeléskor többek által is hangsúlyozottan jól sikerült. A gyakorlat költsége a városi költségvetést nem terhelte, ezt a megyei katasztrófavédelem pályázati forrásból nyert összegből fedezte, így Adonyra csupán a szervezésből jutott nagyobb feladat.

Végezetül a polgármester szólt még arról, hogy az állampolgárok veszélyhelyzet esetén – mint más esetben is – másoktól várják a segítséget, ezzel együtt a felelősséget is áthárítva. Ezért is fontos volt ez a gyakorlat, amire a készség szintű közreműködés kialakításának érdekében szükség lesz a továbbiakban is.

Fülep Zoltán tűzoltó alezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, a gyakorlat szakmai koordinátora szintén a társszervekkel megvalósult jó együttműködést hangsúlyozta ki értékelésében. Bár minden szervezetnek megvan a saját feladata a különböző eseményekre, így az árvíz elleni védekezésre is, ugyanakkor igen fontos, hogy a szereplők egymást segítve, összehangoltan lássák el saját feladatukat. Nem mellékesen pedig ott vannak ilyen esetben az önkéntesek is, mint jelen esetben a baracsi, pusztaszabolcsi, mezőfalvi tűzoltók, akik a résztvevők körét bővítik. A katasztrófavédelmi igazgató a továbbiakban elmondta, hogy a gyakorlat során a vízügyé volt a főszerep, irányításuk mellett gátőri feladatok gyakorlására került sor. Ennek keretében gátmagasítást, védmű megerősítést, buzgárok elfojtását gyakorolták az egyik helyszínen, míg a másikon a tűzoltók a belvízvédekezést, (házak bevédését, a betörő víz elvezetését) szimulálták. Emellett a helyi védelmi bizottság is végrehajtott egy törzsvezetési gyakorlatot a polgármester irányítása mellett, mely a védekezés, az előkészítés körüli feladatok megoldására irányult.

Forrás: fmh.hu

*

Roma mosolyok

A Sárbogárdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat meghívására érkezett a városba március 9-én Teleki László.

A látogatás alkalmával a romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott találkozott a Fejér Megyei Hírlap munkatársával, aki az országos politikáról kérdezte a kormánytagot. A Sárréti Híd munkatársai inkább a helyi ügyekről érdeklődtek, miközben a Főtéri Cukrászdától a kisebbségi irodáig kísérték a vendéget, és meghívóikat. Teleki László nagyon elégedett a helyi roma vezetők munkájával. Biztatta őket, hogy induljanak el az önkormányzati választásokon, sőt Lakatos Győzőt arra biztatta, hogy vállaljon országos szereplést is a romák érdekében.

*

Megújul a szakrendelő

Sárbogárdi szakrendelő rekonstrukció, a Közép-Dunántúli Régió Operatív Program (KDOP) keretében a kistérségi járóbeteg-ellátást szolgáló átalakításhoz 90%-os támogatást nyert! A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Balogh Ibolya február 24-én aláírta a megállapodást a kivitelezővel.

A tervek szerint az átalakítás után a kardiológiai, az urológiai, a neurológiai, a pszichiátriai és az ortopédiai szakrendelések is elérhetők lesznek a kistérség lakossága számára, de a szakrendelőben egy új szolgáltatási forma, a nappali kórházi ellátás is helyet kap.

A felújítás miatt az építkezéssel párhuzamosan azonban fenn kell tartani a szakrendeléseket, ami sok megoldandó problémát jelent. A praktikus megoldás érdekében pénteken délután hasznos eszmecserére került sor a Díszteremben. Dr. Szabó Gabriella , a Fejér Megyei Szent György Kórház orvosigazgató-helyettese, Galambos Ottó az üzemeltetési és Beruházási főosztályvezető, a helyben érintett orvosok és az önkormányzat vezetői szinte minden szakrendelésnek találtak helyet. A röntgent sajnos nem lehet helyben megoldani, viszont a sárbogárdi rendelőhöz tartozó betegek számára Székesfehérváron elkülönített kapacitás áll majd a rendelkezésükre. A labor az egyik leg kényesebb kérdés. Ezt valószínű az új Tompa Mihály u. 2. szám alatti körzet helyiségében fogják elhelyezni.

*

Civil sarok

A „Térségi civil együttműködést segítő hálózat Fejér megyében” című program műhely-beszélgetésére a sárszentmiklósi Klubkönyvtárban került sor.

Az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány és a Sárszentmiklós Egyesület műhelybeszélgetést szervezett a sárbogárdi, abai és enyingi kistérségekben működő civil szervezetek számára február 24-én a sárszentmiklósi Klubkönyvtárban.

A szakmai kerekasztal-beszélgetés célja, hogy a térségben tevékenykedő civil szervezetek sajátosságaihoz igazodva – a szervezetek működését, fenntarthatóságát segítő – egy mindenki számára elérhető, szükségletalapú térségi szolgáltató centrum kerüljön kialakításra.
A fórumon öt fő jelent meg, 10-15 civil szerveződést képviselve.

A műhelymunka során – felmérve a civil szervezetek meglévő és megjelenő igényeit – meghatározásra kerültek azok a szolgáltatások, melyeket térségi szinten érdemes dekoncentrálni, így erősítve a térségi identitást, társadalmi aktivitását. „A megjelentek egyet értettek abban, hogy a térségi centrum létrehozására és működtetésére nagy szükség lenne megfelelő személyi és technikai háttér biztosításával. Erre a program keretén belül a feltételeket meg lehet teremteni” – összegezte a lehetőségeket Sziklai Zoltán programvezető.

A műhelykonferencia az NCA-ÖNSZ-09-A-0280 program keretén belül, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósul meg.

*

Sárbogárd is csatlakozott a „Háló” elnevezésű országos közbiztonsági programhoz

Ennek helyi tapasztalatairól tartottak sajtótájékoztatót a Sárbogárdi Rendőrkapitányságon március 11-én.

Amint az dr. Ozsváth Zsolt rendőrkapitány beszámolójából kiderült: a 11 nap alatt 11, különböző bűntetteket végrehajtó elkövető került rendőrkézre Sárbogárdon. Hat esetben történt bírságolás, és 44 feljelentést tettek az akciókban dolgozó rendőrök. Egy esélyben végeztek biztonsági intézkedést, és 14 kihallgatást hajtottak végre.

A „Háló” programnak köszönhetően jelentősen javulhat a biztonságérzetünk. A rendőrség a polgárőrökkel, és településőrökkel közösen biztosítja a fokozott jelenlétet. A mostani cselekvésprogramot május végén értékelik az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK), és a tapasztalatok alapján döntenek a folytatásáról. A programhoz a központi költségvetés biztosítja a szükséges anyagi fedezetet. A cselekvési programon belül fokozott közúti ellenőrzésekre is számítanunk kell. Ehhez a kapitányság egy új sebességmérő készüléket is kapott, amely éjszaka is „lát”, így minden napszakban képes meghatározni a szembejövő és a távolodó járművek sebességét.

*

Duna Fesztivál Beloianniszban

A pusztaszabolcsi moderntáncos-aerobicos, valamint a besnyői népdalkörös-kórusos bemutatók után az Adonyi kistérségben szervezett tematikus Duna fesztivál harmadik fordulójában a kistérségben működő néptánccsoportok műsorának tapsolhatott a beloianniszi művelődési ház közönsége március 6-án. Már aki befért…

Háromszor ekkora művelődési ház is megtelt volna, annyian vettek részt a kulturális programon, és mi tagadás, kétszer ekkora színpad is jól jött volna a népes tánccsoportoknak. A házigazdák nevében Takács Katalin, a Pyrgos görög néptánccsoport vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Rizojannisz Kosztasz polgármester mondott köszöntőt. Elsőként egy nagyon ifjú táncos párt, Schrik Boglárkát és László Bencét láthattuk a színpadon egy cha-cha bemutató erejéig. A gyerekek nagy tapsot kaptak, akárcsak az őket követő beloianniszi, görög táncokat tanuló Pyrgos Ifjúsági csoport, majd a Kinder Rozmaring, vagyis Adony városának sváb nemzetiségi hagyományőrző Rozmaring néptánccsoportjának gyermekszekciója. Nem maradt el a sikere a besnyői általános iskolások előadásának sem, az első csoport palotást, a második magyar néptáncot adott elő. A két besnyői iskolás csoport között adták elő produkciójukat a Pyrgos aprói, illetve a szabadegyházai iskola első csoportja, somogyi dudás és ugrós táncokkal örvendeztetve meg a közönséget. A kicsik után a felnőttek következtek, az adonyi Rozmaring néptánccsoport sváb, a beloianniszi Triandafillo hölgykoszorú görög táncokat adott elő, majd az iskolás korosztályhoz tartozó tagokból és tanárukból álló Szabadegyháza iskolai második csoport tagjai kapkodták fürgén a lábukat a moldvai ritmusokra. A rendezvény végén – immár a hagyományoknak megfelelően – a házigazdák műsora következett, a Pyrgos pedig nem okozott csalódást: megérdemelten kapott nagy tapsot műsoruk.

Bebizonyosodott, hogy mennyire színes a néptánckultúra az Adonyi kistérségben, mennyire vonzza a közönséget, s hogy egy ilyen látványos és sokszereplős rendezvény – amelyen közel kétszázan szerepeltek a színpadom –, megérdemli, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon. Többek véleménye szerint szabadtéri programként meg kellene ismételni a nyáron vagy az ősszel!

*

Szabadegyházát is megjárta a Duna fesztivál

Az Adonyi kistérségben működő zenei együttesek és szólisták szereplésével március 13-án, a szabadegyházai művelődési ház színpadán folytatódott a Kistérségi Duna Fesztivál tematikus bemutató sorozat.

A rendezvényt Schmitsek József polgármester nyitotta meg. Bár az érdeklődők száma elmaradt a várttól, akik megjelentek a feszitválon, nagyszerű produkciókat élvezhettek. A besnyői Szironta Csengettyű- és Citerazenekar és a Besnyői Népdalkör közös produkciója, az adonyi Bandy Band fúvószenekar, valamint a vendéglátó szabadegyházaiak Nagy László nevelte citerás csoportjai magas színvonalú előadása, továbbá a beloianniszi bouzuki szólista Pletser Hrisztosz műsora méltán megérdemel minden dicséretet. A Duna fesztivál következő állomásának március 20-án Kulcs község adott otthont, a helyi iskola új közösségi termében mutatkoztak be az Adonyi kistérség kézművesei és népi kézművesei.

*

30 éves a Nyugdíjas Klub

Nyugdíjasnak lenni egy rendelet kérdése, öregnek lenni pedig, úgy látszik, hogy egy elhatározásé. Ez derült ki a sárszentmiklósi nyugdíjas klub fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Versek, énekek, táncok és dalok kíséretében bizonyosodhattunk meg arról, hogy a szívek fiatalok, még ha a test egy kicsit mássá is válik. A jókedv, a mulatás, a jóízű beszélgetések, tervek és remények mutatták meg azt, hogy itt senki nem öreg, hanem magát jól érző fiatalos szellemű nyugdíjas.

Forrás: Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület, Adonyi HVI, Sárbogárdi HVI, rackeve.hu

Cikk megosztása