Jó kezekben a norvég támogatás
Veszprém – A norvég királyi akadémia képzési igazgatója szerint jó helyre került az ország pénze, példaértékű oktatási munka folyik Magyarországon.
Jakob Heradstveit a haderőből kikerülő katonák munkaerő piaci re-integrációját célzó program norvég vezetője kelet-magyarországi körútját követően hazánk nyugati részének képzési központjait járta körbe. Ennek kapcsán látogatott a veszprémi városházára, ahol Debreczenyi János polgármester fogadta. A megyeszékhely első embere kiemelte, a honvédségtől kikerülő katonák képzése, felzárkóztatása össztársadalmi érdek.
Elhangzott, a térségben komoly eredményeket tudnak felmutatni a tavaly nyáron indult, a 450 milliós norvég forrás mellett 50 milliós honvédségi támogatást is magáénak tudó projektben. Eddig mintegy 500 érdeklődő regisztráltatta magát a veszprémi Jutasi úton található regionális irodában. Kirr Géza irodavezető hangsúlyozta, három helyszínen (Balatonfűzfő, Pápa, Veszprém) jelenleg is közel 100 ember képzése folyik, a nyugállományba vonult katonák ugyanúgy ott vannak a tanfolyamokon, mint a honvédség aktív állományának tagjai.
Kirr Géza elmondta, a kétszázezer forintos határig támogatott OKJ-s képzések közül az informatikai tanfolyamok, valamint a speciális gépjárművezetői tanfolyamok a legnépszerűbbek, de a nyelvi órák iránt is sok katona érdeklődik. Az irodavezető hozzátette, bízik abban, hogy a nagy sikerre való tekintettel a december 31-ig tartó programot egy évvel, 2011 végéig meghosszabbítják, erről a Magyar Honvédség vezetőivel Budapesten tárgyal majd Jakob Heradstveit.
*
Új játszóterek, vidékfejlesztési forrásokból
Sóly, Hajmáskér – Több olyan fejlesztés is befejeződött a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Leader Egyesület területén, amelyek a múlt évben nyertek támogatást a vidékfejlesztési forrásokból.
Sólyban, Hajmáskéren és Öskün elkészültek azok a játszóterek, melyekre az Árvalányhaj Turisztikai Egyesület nyert 4,7 millió forintot az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program falufejlesztés és megújítás célra biztosított keretéből.
Kontics Monika munkaszervezet vezető egyebek közt elmondta, a településeken egyenként 1,6 millió forintot költenek a tájba illő, modern játékeszközöket tartalmazó fejlesztésekre, melyet a jó idő beálltával birtokba is vehetnek a gyermekek. A kérelem beadását követő hosszú várakozási időszak után a megvalósítás, az alapos és jól tervezett előkészítésnek köszönhetően gördülékenyen zajlott. Jelenleg a költségek elszámolása folyik.
A hajmáskéri önkormányzat által beadott ugyancsak nyertes kérelemnek köszönhetően a település másik részén is felépíthettek egy játszóteret. Az elnyert 1,3 millió forintos támogatás mellé a forgalmi adót, mint önrészt, az önkormányzat saját forrásaiból biztosította.
Sóly község is a sikeres pályázók közé tartozik. A már elkészült játszótér mögött a Hajmáskéri Római Katolikus Plébánia megkezdte a templom felújítását. A munkához négymillió forint támogatást nyertek, amelynek köszönhetően lecserélik a tetőhéjazatot, a lécezést, kijavítják a tetőszerkezet hibás részeit és elvégzik a bádogos munkát. A projekt száz százalékos támogatottságú, de az utófinanszírozás miatt az elszámolásig a plébániának kell biztosítani a szükséges pénzt.
*
1,4 milliárdos támogatás a sikeres Veszprém megyei pályázóknak
Királyszentistván – A regionális fejlesztési tanács három különböző pályázaton összesen tíz Veszprém megyei település nyert el csaknem 1,4 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatást.
Erről Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) elnöke számolt be. Elmondta, hogy 90 százalékos támogatottságú települési vízrendezés fejlesztése pályázaton a megyéből Királyszentistván (18,2 millió forint), Ugod (51,7 millió forint), valamint Nemesgulács (71,2 millió forint) nyert.
Kőszegi Ferenc, a házigazda település polgármestere megjegyezte, hogy a településen régóta jelentős probléma, hogy bizonyos részeken nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése, ezért jelenleg is 8-10 centiméter mély belvíz alatt állnak. Hozzátette, hogy a pályázat eredménytelensége esetére a testület megszavazta az első ütemhez szükséges forrást, amit így most más fejlesztésekre tudnak fordítani.
A KDRFT elnöke szólt arról is, hogy szennyvíz elvezetési pályázaton négy megyei település (Nagyacsád, Külsővat, Jásd és Noszlop) szerepelt eredménnyel, a 85 százalékos támogatottságú projektekből 253 és 333 millió forint közötti összegeket nyertek el.
A "Kistelepülések településképének javítása" című pályázaton Sümeg, Berhida, valamint Herend önkormányzata szerepelt sikerrel. Sümegen a belváros rehabilitációjára 94 millió, Berhidán családbarát városközpont kialakítására 93,3, míg Herenden játszótér- és parkfejlesztésre 15 millió forintot fordíthat az önkormányzat pályázati támogatásként.
*
Felvonulás március 15-e előestéjén Balatonalmádiban
A szabadság, az összetartozás fontosságáról beszélt nemzeti ünnepünk előestéjén, a fáklyás felvonulást követően Kossuth Lajos szobránál Telegdi Kamilla, a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium tanulója. „1848-49 hősei tudták, össze kell fogni, hogy megvalósulhasson a nemzeti fény. Az Európán akkor végigsöprő szabadság iránti vágy egy testté forrasztotta össze az embereket” – fogalmazott Kölcsey Ferenc soraira utalva a diáklány. A megjelentek a beszéd után verses-zenés összeállítással emlékeztek a 162 évvel ezelőtti eseményekre. A csaknem kétszáz fős fáklyás menetet huszárok vezették a Pannónia művelődési központtól a Kossuth szoborig.
*
Összefogásban az erő
„Alsóörsön nagy hagyománya van az egyéni és a civil szervezetek közreműködésével zajló társadalmi munkának, és ez a hagyomány ma is töretlen” – állítja Hebling Zsolt polgármester.
A községben számos civil szervezet működik, amelyek már saját belső tevékenységükkel is segítik a közösséget, de olyan munkákat is magukra vállalnak, amelyek eredményét nem csak ők élvezhetik közvetlenül. A helyi egyházak közösségei mellett két nyugdíjasklub, két horgász-egyesület, Vöröskereszt, polgárőrség, iskolai szülői munkaközösség, ifjúsági klub, sportegyesület, képzőművészeti egyesület, csipkeműhely, Karitász egyesület, alkoholellenes klub működik.
Képünkön Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere a hatalmas székely kapu előtt, amit a nyugdíjasok tartanak karban. (Fotó: Győrffy Árpád, naplo-online.hu)
*
Balatonkenese: lovagok a hazai borokért
A település címere és a borrendek története motiválta Győrfi Károlyt, hogy megalapítsa a megye legfiatalabb borrendjét, a Kelet-balatoni Borlovagrendet. A társaság a régiek megérdemelt elismerését is kivívta aktivitásával.
„A borrendek alapvető célja egy-egy borvidék, tájegység, termőhely, illetve a bor hírnevének, minőségének védelme, felemelése” – fejtette ki Győrfi Károly, a Kelet-balatoni Borrend alapító elnök-nagymestere. „Összekötik a szőlőtermesztést és a borászatot a táj kultúrájával, múltjával, hagyományaival. Mi magunk is azzal kezdtük a szervezést, hogy feltérképeztük a terület szőlőművelésének és bortermelésének a múltját”.
Képünkön: a borrend január végi bálján Csányi Sándor színművészt fogadta tiszteletbeli lovaggá Győrfi Károly (Fotó: Gáspár Gábor)
Kenesei bortörténelem
Kenese földesurai a veszprémvölgyi apácák voltak közel 650 évig. Írott emlékek tanúsítják, hogy a terület lakói már ebben az időszakban szőlőt műveltek. Az 1617-es urbárium szerint a Kenesén, Mámán és Sándorban termett borból az apácák tizedet szedtek. A török hódoltság időszaka visszavetette a fejlődést ezen a területen. A török seregek portyázása 1540 után vált folyamatossá, a terület végvidékké lett, a falvak lakosai kétfelé fizették az adót. Az 1669-es urbáriumban, amelyben részletezik a szőlőhegyek rendtartását, már Kajárt is jegyzik. Kenese ekkor a jezsuiták birtoka. A jobbágyok kettős vetésforgóval 282 mérő földet műveltek, 116 kapás szőlőjükben 115 akó bor termett. Kenese határában idegenek is birtokoltak kisebb földterületet. A Tanulmányi Alap vörösberényi uradalmainak 1773-ban lesz birtoka ez a vidék. A XVII-XIX. századból ismerünk hegytörvényeket, melyek a szőlők birtokosainak jogait és kötelességeit tartalmazzák.
Az 1800-as évek elején Kenese nemcsak bortermelő község volt, hanem bortároló és átrakó helység is. A XIX. század elejei szőlő- és bortermelés a község egyházi feljegyzései alapján követhető. Molnár Ágoston plébános híres szőlészeti mintagazdaságot hozott létre. A szőlőművelés a virágkorát az 1800-as évek második felében élte ezen a vidéken. Kenesén, Csittényben, Mámán 896 magyar holdon 377 szőlőbirtokos volt. Kajáron 256 holdon 310 a szőlőbirtokos. Aliga és Világosmajor is Kajárhoz tartozott. Fényes Elek leírása alapján 1851-ben Kenesének már hatalmas szőlőterülete volt. Fellendült a termelés és 1873-ban már Keneséé a legnagyobb szőlőterület a Balatonnál. A bor nagy részét Veszprémbe, Tapolcára, télen a tó jegén a túlsó partra vitték.A szőlészet és borászat korszerűsítésének biztató eredményeket hozó folyamatát az 1880-as években derékba törte a szőlőpestisként is emlegetett filoxéravész. Az országot fenyegető filoxéra elérte a Balaton-felvidéket is. Az óvintézkedések ellenére 1882-ben Mámán 17, Kenesén 11 hold szőlő esett a filoxéra áldozatául. Feljegyzések szerint 1886-ban már pusztán álltak a kenesei szőlőhegyek.
A XX. század elejére az új szőlőfajták, a lelkiismeretes, gondos munka meghozta az eredményt. Újra felvirágzott szőlőtermelés. Főleg Rizlinget, Fehér és Piros Saszlát, Leánykát, Muskotályt, Kadarkát, Kövidinkát, Ezerjót és Otellót termesztettek. A szőlősgazdák ügyeltek a boraik minőségére, ennek bizonyítéka a kiállításokon, borversenyeken elért sikereik. Az 1907-1908-as években nagy mennyiségű bor gyűlt össze Kenese pincéiben. A legtöbb pincét az Öreg-hegyen építették, de szép számmal voltak pincék a Márkó- és Csittény-hegyen, a Partfőn, a Bögre- és Sándor-hegyen, valamint a Gyümölcskertben. A pincék és a telepített szőlő nagy része a második világháborúban elpusztult.
Ma, 2010-ben azért küzdünk, hogy a szőlőművelés, a borászkodás ismét fejlődésnek induljon. A borrend megalakulásának is ez az egyik legfőbb motivációja.
*
Több kistérségi polgárőr kapott kitüntetést a megyei szövetségtől
A Veszprém Megyei Polgárőr Szövetség a Balatonalmádi szervezetnek ítélte az év polgárőr egyesülete kitüntetést legutóbbi közgyűlésén. A tanácskozáson a térség több polgárőre is elismerésben részesült.
További részleteket az alábbi videós linkre kattintva tudhatnak meg a kitüntetettekről.
*
Falunap 2010: ÚMVP-pályázat
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghirdetett Falunap 2010 pályázaton indult Öskü Község Önkormányzata a várpalotai kistérségből. A település az István Király tiszteletére rendezett programmal indult a pályázaton, melynek tervezett időpontja 2010. augusztus 19. Az esemény helyszíne az ösküi Tasner Antal Általános Iskola udvara. A pályázat jelenleg elbírálás alatt áll.
*
Hiánypótlás alatt a LEADER kultúrpark támogatási kérelmek
A várpalotai kistérségből Öskü község és Berhida város nyújtott be támogatási kérelmet 2009 novemberében, az ÚMVP III. tengelyének „Kultúrparkok és központok kialakítása” jogcímre.
Ennek kapcsán a két önkormányzat hiánypótlási felszólítást kapott az elmúlt időszakban, amelyre az összeállított dokumentációt határidőre megküldték a közreműködő szervezet számára. Mindkét település a Séd-parti projekt részese, melyben 6 önkormányzat (Hajmáskér, Sóly, Királyszentistván, Vilonya, Berhida, Papkeszi) kíván olyan egyedülálló kultúrparkot létrehozni a településeken, amelyek az elkövetkező generációk számára helyszínt biztosítani a szabadtéri rendezvények, események kulturált lebonyolítására.
*
Előadás az esélyegyenlőségről Balatonfűzfőn
„Esélyegyenlőség a 21. században”. Ezzel a címmel szervezett előadást a Megyi Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöke Balatonfűzfőn, a Művelődési Központban. Az előadásra a városközpont rehabilitációs programjának részeként került sor.
Forrás: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület, Várpalotai HVI, Balatonalmádi HVI, naplo-online.hu