Májusra kész az út Ágfalva és Somfalva között
Hamarosan aszfaltozott út köti majd össze Ágfalvát és az ausztriai Somfalvát (Schattendorf). A munkálatok 130 millió forintba kerülnek, és májusig tartanak.
A munkagépek már felvonultak az Ágfalvát Somfalvával összekötő útra. A két település a határon átnyúló pályázati kiírásban 500 ezer euró támogatást nyert el. A beruházás teljes összege 130 millió forint, ennek 10 százalékát az állam, 85 százalékát az unió fedezi, a fennmaradó 5 százalékot pedig fele-fele arányban a két település állja.
Az új aszfaltozott útra egyrészt a kényelmesebb közlekedés miatt van szükség, másrészt a hatástanulmányok szerint naponta 350-400 gépkocsi használja az utat nap mint nap, ez pedig halaszthatatlanná tette a rekonstrukciót.
Ugyan autóval eddig is lehetett közlekedni, ám az útburkolat meglehetősen rossz állapotban volt. Gaál István a település polgármestere az építkezés kapcsán elmondta: a több mint két kilométeres útszakaszon a munkálatok nagyobb részét a magyar oldalon kell elvégezni. Hozzátette: eleinte osztrák részről nagy volt az ellenállás, a kishatár-átkelő megnyitásával kapcsolatban, ám idővel belátták, hogy szükség van az útra.
Gaál István szólt arról is, hogy a másik szomszédos település Lépesfalva (Loipersbach) is kész az együttműködésre. A ottani önkormányzat már hozzájárult ahhoz, hogy közös pályázatot adjanak be, és így építsék meg az elkerülő utat. Ez esetben engedélyeznék a határátkelést, jelenleg pedig keresik a megfelelő pályázati lehetőségeket.
*
Génmegőrzés a Porpáczy Középiskolában
Fertőd – A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja két intézmény: a fertődi Porpáczy és a csermajori Ujhelyi Középiskola összevonásával jött létre.
2009 augusztusa óta közösen fogalmazzák meg céljaikat, együtt dolgoznak. Az új, közös intézmény a jövőben is fontos szerepet vállal a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében, a szakemberképzésben. Ma, amikor a társadalom minden rétege felismeri a hazai előállítású egészséges élelmiszerek jelentőségét, talán még eredményesebben dolgozhatnak.
Egy felhívással fordulnak azokhoz, akik felelősséget éreznek a jövő mezőgazdaságáért, és segíteni tudnak céljaik elérésében.
Az intézmény vállalta, hogy tevékenyen részt vesz a termesztett növények és állatok helyi fajtáinak összegyűjtésében és megőrzésében. Ennek során gyűjtik a régi, hagyományos zöldség-, gyümölcs- és szőlőfajtákat, illetve azok neveit. Az iskola tangazdaságában génbankszerűen megőrzik a tájfajtákat, és a későbbiek során szaporítóanyagot is biztosítanak az érdeklődőknek.
Miért fontosak a helyi fajták?
A mezőgazdálkodás kialakulása óta eltelt 12 ezer évben mintegy hétezer növényfajt termesztenek élelmezési céllal. A mezőgazdasági sokféleség drámai csökkenését jól érzékelteti, hogy élelmiszereink 90 százalékát napjainkban mindössze 15 növényfaj és 8 állatfaj biztosítja.
A tájfajták a mai fajtáktól külső jegyeikben eltérő ősi fajtakeverékek, amelyek egy adott tájegység helyi sajátosságaihoz, klimatikus és biológiai változásaihoz alkalmazkodtak.
A helyi fajták a gazdálkodók számára évszázadokon át biztosan rendelkezésre álltak, és elsőrendű szerepet érdemelnének a jövő növénytermesztésében is. Termesztett növényeink sokféleségének védelmére génbankokat hoztak létre, ám hamar kiderült, hogy az élővilág sokféleségének fenntartását, eredeti élőhelyén, természetes állapotban kell megőrizni ott, ahol jellegzetes tulajdonságaik kialakultak.
Magyarország eddig valamennyi biodiverzitásra, s ezen belül a növények genetikai sokféleségére vonatkozó nemzetközi egyezményt aláírta. A kormányok vállalták, hogy az élővilág sokféleségének csökkenését 2010-ig megállítják. Az Országgyűlés 2009. május 22-én nyílt napot tartott e témakörben, amely nyilatkozattal zárult. Néhány megállapítás e deklarációból:
* a hazai kultúrnövényeink és haszonállataink genetikai alapjának védelme, és további kiszélesítése fontos élelmiszer-önrendelkezési, élelmezés-, élelmiszer- és ezzel együtt nemzetbiztonsági kérdés;
* az agrárbiológiai sokféleség (az agrobiodiverzitás) fenntartása szükséges ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a természeti és gazdasági kihívásokra (például a klímaváltozásra, a gazdasági/élelmiszerválságok következményeire);
* végzetes hibát követünk el, ha a géneróziót, a sokféleség csökkenési folyamatát tétlenül nézzük
Az intézmény számára a génmegőrzéshez az lenne a legnagyobb segítség, ha az olvasóink birtokában lévő helyi vagy régi fajták szaporítóanyagából kisebb tételt rendelkezésünkre bocsátanak. Az összegyűjtött fajtákból a tangazdaság fertődi és csermajori területén bemutató kertet hoznak létre.
A génmegőrzési program keretében az Esterházy-kastély szomszédságában található Pál-majorban már működik egy állatsimogató az őshonos állatfajták bemutatására, valamint egy gyógy- és fűszernövény kert is. A fertődi gyakorlókertben ültetik el a régi gyümölcs- és szőlőfajtákat, valamint itt hoznak létre egy fertődi nemesítésű bogyós fajtákat bemutató ültetvényt. A csermajori tangazdaságban már láthatók az őshonos magyar állatfajták: racka és cigája juhok, mangalicák, szürke marhák és a régi baromfi fajták. Az egykori cselédlakások kertjében pedig tavasztól egy zöldséges kert is megtekinthető lesz a régi fajtákkal.
*
Fertődön elkezdődhet a városközpont 673 millió forintos fejlesztési projektje...
... Kimlén pedig az ipari terület 17,3 millió forintos korszerűsítése – jelentette be a regionális fejlesztési ügynökség képviselője Fertődön.
Fertődön kulturális és szolgáltató központ, a Haydn-sétány bővítés, a süttöri templom előtti tér rendezése, parkolók kialakítása és a kerékpárút-hálózat további fejlesztése valósulhat meg abból a 673 millió forintos projektből, amelyet 536 millió forinttal támogat a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Kimle is a nyertes pályázók között van, ahol öt hektáros iparterületen kiépítik az infrastruktúrát, lehetőséget adva a mikro- és középvállalkozások letelepedésének. Minderről Kránitz László, a fejlesztési tanács tagja tartott sajtótájékoztatót Fertődön. Hozzátette: városok mellett más települések is pályázhatnak központjuk korszerűsítésére.
„Évek óta készültünk a nagy lehetőségre, hogy a volt szovjet laktanya területének rendezéséhez is hozzáfoghassunk” – fogalmazott Fülöp Géza, Fertőd polgármestere. „A néhai legénységi étkezde és a csatlakozó épületszárnyak átalakításával, bővítésével többfunkciós városi és térségi kulturális központ jön létre”.
Köztereink látványos megszépítésén túl teljessé válhat a Fertő tó kultúrtáj kerékpárútjának Fertődöt érintő része is. A beruházás előkészületei, és a közbeszerzési eljárások után, a projekt tényleges munkái jövő év elején kezdődhetnek el, 2012 márciusi várható befejezéssel.
*
Hegykő: megéri befektetni az Utazás kiállításba
Immár negyedik éve vesz részt önálló standdal Hegykő az utazási kiállításon. Nem volt ez másként idén sem. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2010-ben is az önkormányzat, a helyi szállásadók és a termálfürdő együttműködésével állítottak fel egy 16 négyzetméteres sarokstandot a Hungexpón. Dr. Jakab Zsolt körjegyző elmondta: idén is a jól megszokott módszerekkel illetve egy új kezdeményezéssel próbálták a vásárra kilátogatók figyelmét felkelteni.
A két akció közül az egyik immár hagyományosnak mondható. Ennek során a Hegykő iránt érdeklődőkkel egy 6 kérdéses kérdőívet töltettek ki. Így ugyanis a vendégek számos információt gyűjthetnek a településről, és kedvcsinálónak sem utolsó. A kitöltők között idén is a helyi szállásadók által felajánlott két éjszakás üdülést sorsoltak ki. dr. Jakab Zsolt megjegyezte, örömmel töltötte el, hogy évről évre egyre többen vannak azok, akik már halottak, vagy jártak is a fürdővárosban.
A másik, és idén első alkalommal meghirdetett akciójuk gyanánt pedig egy 2500 forintos utalványt készítettek, amelyből csaknem ezer darabot osztottak szét a látogatók között. Ezzel az utalványok birtokosai a kiállításon megjelent szálláshelyeken egy névérték összegű kedvezményt vehetnek igénybe 20 ezer forintos szálláshely-foglalás esetén, emellett pedig a Tízforrás Fesztivál bármely programjára 50%-os kedvezménnyel juthatnak jegyhez. A körjegyző hozzátette, nem elhanyagolható szempont, hogy az utalvány egyben kiváló reklámanyag is.
A kiállítás kapcsán viszont már kevésbé voltak kedvezőek a tapasztalatok. dr. Jakab Zsolt szerint az idei vásáron is érződött a válság, lévén egy pavilonba került a kül- és a belföldi kínálat, ami a Hegykőhöz hasonló méretű települések kiállítóinak nem könnyítette meg a dolgát. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a külföldi utak iránt még mindig nagyobb az érdeklődés, bár a belföldi turizmus is feljövőben van. Hegykő helyzete azonban kedvezőnek mondható így is, hiszen a 2-3 napot eltöltő vendégek mellett a szezon nagy részében a több hétig elidőző német és osztrák turistákból sincs hiány.
”Az utazási mustrán való megjelenés mindenesetre jó befektetésnek tűnik, hiszen a statisztikák szerint az elmúlt években a belföldi vendégek száma 17-18 %-ről 25 % fölé emelkedett” – zárta beszámolóját dr. Jakab Zsolt körjegyző.
*
Borbarátok szövetsége
Egyedülálló módon folytatják boraik népszerűsítését, a jövőben a Soproni Borvidék borászai és bormarketingesei. A soproni pincészetek, közösségi összetartozásuk megerősítéseként ugyanis önálló közös vállalkozásba kezdtek és megalapították a Soproni Kékfrankos Kft-t, Magyarország első közösségi borkereskedelmi cégét.
Az összetartozás megerősítéseként az alakuló ülésen a 25 csatlakozott borászat képviselője szindikátusi nyilatkozatot írt alá, melyben rögzítették legfőbb céljukat, azaz, hogy a Soproni Borvidék borai minél több borkedvelőhöz jussanak el itthon és külföldön egyaránt.
A nyereségorientált vállalkozás tulajdonosai non-profit szervezetek, így a Bormarketing Műhely Non-profit Kft., vagy a Soproni Borút Egyesület. A közel 10 éve működő civil szervezetek közös érdeke a Soproni borvidék és borászatainak fejlődése, a soproni borok piacának megtartása és bővítése, valamint a helyi borturizmus fellendítése. Erre azért is lenne szükség, mert a borvidéken több mint 4000 hektáron lehetne I. osztályú szőlőt termeszteni, ám ezzel szemben a felhasznált terület mértéke nem éri el a kétezret sem. A soproni Kékfrankos Kft. egyedülálló mivoltát hazánkban az adja, hogy a szindikátus tagjai valamennyien tulajdonosok is a cégben.
A tulajdonosi várakozások szerint egyébként, a vállalkozás két éven belül akár nyereséget is termelhet, ám a szokásoktól eltérően a profitot kizárólag a tulajdonosok egyetértésével és csakis közösségi célokra használhatják fel. Ez kimerülhet például helyi rendezvények támogatásában, a borvidékkel kapcsolatos médiakampányok megszervezésében, vagy akár a borturizmus fellendítését célzó akciókban.
*
Megnyílt az Esterházy Majorságok boltja!
Sopron-Fertőd - Újabb egyedülálló kezdeményezéssel segítik a helyi termelők, és a Cser- valamint a Pál majori tangazdaság tanulóinak életét Sopronban. Esterházy Majorságok néven termelői bolt nyílt a belvárosban, ahol a kizárólag helyben termett, vagy termelt nyersanyagok felhasználásával készülő magyar, „Hungarikum” címmel rendelkező; illetve bio-élelmiszereket lehet vásárolni.
Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a bolt amellett, hogy a környék agráripari termelőinek ad teret, a Porpáczy-Újhelyi iskolák tanulóinak is kiváló szakmai terepet nyújt, s nem mellesleg az intézmény gazdasági helyzetére is jótékony hatással lehet. Mivel a tangazdaság termelői boltjáról van szó, így a bevételből számos fejlesztést valósíthatnak meg a jövőben. A soproni üzlet egyébként az első saját boltja a középiskolának, a termékeik ugyanakkor már egy ideje Győrben és Budapesten is kaphatóak. Ahhoz pedig, hogy az első saját boltot sikerült – szó szerint – tető alá hozni, az önkormányzat is hozzájárult azzal, hogy a Várkerületen található üzlethelyiséget az iskola rendelkezésére bocsátotta.
A tangazdaság diákjai a jövőben – az elméleti képzés mellett – gyakorlati tapasztalatokra is szert tehetnek az élelmiszeripar különböző folyamatairól, a nyersanyag feldolgozásától egészen a kész termék polcra kerüléséig. A polcokon ugyanis számos olyan tejterméket találhat a vásárló, melyet a Porpáczy-Újhelyi iskola tanítványai állítottak elő.
A tangazdaság tanárai és vezetői szerint a bolt segítségével újabb lendületet vehet az iskolában folyó képzés; mivel a diákok saját maguk is megtapasztalhatják, hogy az agrár ágazatból megfelelő minőségű munkával, és szakértelemmel meg lehet élni. A boltban többek között a Pál-major, a Csermajor, a Sopron-fertődi Kistérség, valamint egyéb tájegységek termelőinek hagyományos és bio-élelmiszerei kaphatóak.
Az Esterházy Majorságok boltjának átadásáról képeket a Galériában tekinthetnek meg.
*
Újabb megyei kezdeményezés a gazdák segítésére
Lövő – Még ebben a hónapban megalakulhat Lövőn az Arany Korona Szövetkezet, amely a magyar termények, termékek, szolgáltatások elsőbbségét és elismerését hivatott szolgálni.
Hazánkban az utóbbi években számos jó példa akadt a hazai termelők megsegítésére (MAGOSZ boltok, vagy az utóbbi pár hétben az Esterházy Majorságok boltja Sopronban, vagy éppen a soproni borászok társulása), a lövői szövetkezetnek is vannak speciális, csak rájuk jellemző ismérvei.
Németh Éva, a leendő szövetkezet egyik főszervezője elmondta, az Arany Korona Szövetkezet égisze alatt a vidéki magyar gazdaság és kézműipar újraélesztését tűzték ki célul. Arra törekszenek, hogy a szövetkezet munkatársai és tagjai közösen teremtsék meg azokat a kis közösségi feltételeket, amelyek segítségével egymásra találhatnak a kistermelők, az állattenyésztők, a kézművesek, a szolgáltatók és a vásárlók.
Németh Éva azt is kifejtette, hogy a szövetkezet leginkább a helyi termelők összefogását és segítését célozza meg, emellett pedig piacot biztosítanának a termelői áruknak. A tervek szerint első körben Sopronban és Győrben nyitnának boltokat vagy lerakatokat – ezeknek a lehetséges helyét már egy ideje keresik a szövetkezet megálmodói –, később pedig környező településeken hoznának létre árusító helyeket.
Az árusítás szabályairól – azaz arról, hogy a terményt a szövetkezet megvásárolja-e, avagy bizományba veszi át a termelőtől – Németh Éva csak annyit közölt, hogy a részletek még kidolgozásra várnak. Annyi bizonyos, ha helyben nincs szükség a terményre, az ország más pontjain értékesítik. Németh Éva hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a termelők mellett a szolgáltatókat is bevonnák ebbe a körbe, mégpedig úgy, hogy lehetőleg a helyi iparosoknak, fuvarozóknak adnának megbízásokat.
Forrás: Alpokalja-Ikva mente Leader Egyesület, fertopart.hu