Összefogtak a borászok a vörös tokajiért
Nemrég Ópusztaszeren, az emlékparkban tartották meg a Kadarka Szalon összejövetelét. Erről a kadarkaszalon.hu című internetes oldal is tudósít.
A társaság azokat a borászokat tömöríti, akik szívügyüknek tekintik a szőlőfajta népszerűsítését. Ez azért szép kezdeményezés, mert a fajta majdnem eltűnt. Egy időben az ország szőlőtermő területének hatvan százalékán termett, a két világháború között egész Európában ismerték, Svájcba vonattal hordták. Aztán – mivel magas művelésre alkalmatlan – a gépesítés terjedésével kezdett kiszorulni.
A 60-as években még 47 ezer hektáron művelték, ma kevesebb mint 700 hektáron, úgy, hogy ez már a korábbi évekhez képest soknak számít. Romániában 50, a Vajdaságban 30 hektárt foglal el, kadarkában tehát nagyhatalomnak számítunk. A szalonhoz kötődő Bodor István, a Bokrosi Borászati Kft. vezetője azt mondja, ez a csongrádi borvidéknek is jellemző fajtája volt, újbóli felfedezése óta megint telepítik: náluk egyelőre fél hektár terem.
Ungerbauer György, a hegyközség elnöke pedig jövőre telepít belőle. A borászok hungarikumnak nevezik a kadarkát, azt azonban tudni kell, hogy a törökök elől menekülő rácok hozták magukkal az országba, és ők is csak közvetítők voltak. Eredeti hazája Albánia, a Scutari- vagy Skadarské-tó vidéke. Bár a szekszárdiak is termesztik, jellemzően a hozzánk közeli borvidékeken, így a Vajdaságban és a romániai Arad mellett, a Ménesi borvidéken foglalkoznak vele.
A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiónak van Kadarka Munkacsoportja, amely marketingprogramba foglalta a rendezvényeket, kiadványokat. Tervezik, hogy 2011-re eredetvédelmet harcolnak ki a kadarkának, egységes címkével. A Vajdahunyad várában május végén tartottak közös rendezvényt a pincészetek, és létezik Nemzetközi Kiskőrösi Kadarka Nagydíj is. A szegedi dómban szentelt borból küldtek a pápának. 2010-ben Szegeden rendez borversenyt a szalon – amelynek tagjai ezzel együtt azt vallják, a kadarka elsősorban nem attól lett népszerű, mert ők így akarták. Inkább azért, mert tényleg finom, és sokféle bor készíthető belőle. Ménesen három ütemben szüretelik. Ha aszúsodnak a szemek, szamorodni eljárással édes bor is készíthető belőle – ezért nevezik „vörös tokajinak" –, amit fahordóban érlelnek két évig, mielőtt piacra kerül.
Forrás: delmagyar.hu
*
Kötet a Szentes Város értékeiről és történetéről
Bemutatták a város megmentett és még megmentésre váró épített és természetes kincseit albumszerűen, színes fotókkal illusztrált könyvet (Szentes Kincsei), amely Balázsi Irén újságírónak és Vidovics Ferenc fotósnak a közös munkája.
A kötet megörökíti Szentes történetét a kezdetektől napjainkig, illetve életének elmúlt éveit, melyben nagyléptékű rekonstrukción ment át a belváros az ősöktől ránk maradt hagyaték megóvása érdekében. Az épület felújítások sorát a bemutatónak is helyt adó városi könyvtár létrehozása nyitotta meg – emlékezett köszöntő szavaiban Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő az egykori zsinagóga megmentése érdekében végezett munkáról.
Az istentisztelet helyéül szolgáló épület eredeti funkciójáról sem feledkeztek meg a rekonstrukciókor, hiszen a zsidó vallási élet kegytárgyai is helyet kaptak a helyszínen kialakított emlékszobában, ezzel is megmentve és megörökítve az elődök értékeit. A kötetben megtalálható gazdag írásos és képi anyag méltó módon illusztrálja, sorba veszi a felújításokat, azaz a megmentett értékeket, legyenek azok világiak vagy egyháziak. Nem kronológiai sorrendben, hanem egy séta keretében, mely a könyvtártól a Kurca partjáig tart.
A szerző nem csupán az épületekhez, hanem a terekhez, a köztéri szobrok elhelyezéséhez kapcsolódó változásokat is megörökíti, színes nyelvezettel. A krónikás aprólékosságával, a tények és adatok részletes leírásával, mégis olvasmányos stílusban mesél a településről az író, mondandóját pedig a város és a lakosok életéről az elmúlt években készített több száz fénykép színesíti...
Az albumban megelevenednek azok a színterek, melyeken naponta elsétálunk, melyeket rendszeresen látunk. Természetes életteret jelent számunkra Szentes, a ránk hagyott örökség azonban feladatot is jelent, hiszen felelősségünk ránk maradt, elődeinktől kapott értékeink megőrzése.
*
Augusztustól járható a csongrádi elkerülő
Félidőnél tart a csongrádi elkerülő út építése. A 451-es főút 4,5 kilométeres szakaszának kivitelezését a Colas Építő Zrt. és a Szeviép Zrt. alkotta Csongrád 2009 Konzorcium nyerte el: forgalmi adó nélkül 1 milliárd 313 millió forintért vállalták a munkát.
Hiába hirdetett győztest már tavasszal a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., az elhúzódó ingatlanviták miatt csak augusztusban tudott levonulni a területről a leletmentő régészcsapat.
*
30 fős munkahely Szentes-Berekháton
Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő, Döbrőssy Iván a Szentes Városi Szolgáltató Kft. ügyvezetője és Sedlmayer Ferenc a MOVE Rehabilitációs Közhasznú Kft. termelésirányítója aláírta azt a helyiségbérletre vonatkozó szerződést, mely lehetőséget biztosít 30 megváltoztatott munkaképességű ember foglalkoztatására az egykori Gróf Széchenyi István Általános Iskola épületében.
Az önkormányzat bérleti díj formájában kedvezménnyel segítette elő a munkahely létrejöttét, hiszen ahogyan Szirbik Imre fogalmazott: a város mindig is minden eszközzel elő kívánta segíteni, hogy a megváltozott munkaképességű emberek számára ne csak a különböző címeken járó segélyek és nyugdíjak nyújtsanak lehetőségek, hanem munkát is végezhessenek.
A gyermeklétszám csökkenése miatt megszűnt általános iskola épületének hasznosításáról többféle módon gondolkodott az önkormányzat. A munkahely létrejötte az objektum legértelmesebb hasznosítása, hiszen az kenyeret ad a szentesiek, illetve a kistérségben élő embereknek. A polgármester biztosította a cég képviselőjét afelől, hogy a piac bővülése és a vállalkozás erősödése esetén, ha a foglalkoztatottak létszámához mérten kicsinek bizonyosul az épület, akkor az önkormányzat helyet biztosít.
*
Felpezsdülhet az élet a skanzenben
A Körös-toroki homokfövenyt és a belváros macskaköves utcáit, 2–300 éves nádtetős házait tekintik Csongrád turisztikai látványosságának, az utóbbi épületegyüttes mégis mostoha sorsra jutott, amikor az önkormányzat megszüntette a vendégházakat működtető városi társaságot.
2008 végén a víz és kommunális kft.-hez került a 14 – többségében a megyei önkormányzat tulajdonában álló – épület. Szálltak meg bennük néhányan, de mivel a megbízás ideiglenes volt, és a vendégcsalogatásra nem fordítottak pénzt, a forgalom csökkent a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor tavaly 900 ezer forint bérleti díjat fizetett a csongrádi cég a megyei önkormányzatnak. A város kétszer is próbált üzemeltetőt találni, de a kísérletek eredménytelenül zárultak. Időközben a működési engedélyek is lejártak, ezért a napokban zárult felhívásra jelentkező két ajánlattevőnek ezt is pótolnia kell, ha egyiküknek bizalmat szavaz a képviselő-testület. Lapunk úgy értesült, hogy a víz és kommunális kft., valamint egy fővárosi társaság jelentkezett a műemléki együttes hasznosítására. A városházán nem árultak el részleteket, mondván, pénteken zárt ülésen döntenek a témában.
Bedő Tamás polgármester úgy fogalmazott, mindkét beadvány értékelhető, sőt az egyik nagyon jó. Egy, a neve elhallgatását kérő városatya azt mondta, biztosan lesz győztes, annyira kidolgozott és ötletes a fővárosiak pályázata. Információink szerint a budapesti cég anyagilag is többet ajánlott, mint vetélytársa, illetve megígérte, hogy már idén hozzákezd a házak kicsinosításához, és nem mellesleg bemutató füstölőt és sörfőzdét is épít a belvárosban. Az biztos, hogy befektetés nélkül nem tudja visszanyerni régi vonzerejét a csongrádi skanzen: egy 2007-es felmérés szerint csak a város birtokában lévő 6 házra 13 millió forintot kellene fordítani.
Ha lesz győztese a versengésnek, 10 évre megoldódhat a belvárosi vendégházak ügye – ennyi időre szólna az üzemeltetési megállapodás.
Forrás: delmagyar.hu
*
Egy év alatt 385 repülés a szentesi légimentőbázisról
Összesen 385-ször szálltak fel a légi mentők Szentesről az elmúlt egy évben. A 2009 januárjában átadott bázis dolgozóit legtöbbször Békés megyéből riasztották, de ők próbálták megmenteni az abádszalóki fociedző életét is.
– Tavaly januárban már éppen elmentek az átadóünnepség résztvevői, és pakoltunk a hangárban, amikor befutott az első riasztás. Battonyára kellett mennünk egy infarktusos beteghez – mesélt a kezdetekről lapunknak Józsa József, a szentesi légimentő-bázis vezetője.
Azóta nincs megállás: 385 feladatot kellett teljesíteniük az elmúlt egy évben. Ebből 284 esetben mentésben vettek részt, míg 101-szer betegszállításra használták a helikoptert.
Annak érdekében, hogy gördülékeny legyen az ellátás, közel 20 munkatárs – 7 orvos, 6 ápoló, pilóták és a technikai személyzet – váltja egymást, egyszerre pedig 4 ember dolgozik a bázison. Egyikük sem szentesi, Budapestről, Dunaújvárosból, Kecskemétről vagy éppen Százhalombattáról ingáznak a Kurca-parti városba. Legtöbbször 60–70 kilométeres távolságra küldik a szentesi légi mentőket, de a mentés szempontjából fehér foltnak számító Jászságba is sokat repültek. A szentesiek próbálták megmenteni annak az abádszalóki fociedzőnek az életét is, aki egy meccs után a pálya szélén esett össze még novemberben. Előfordult, hogy a közelbe, Szentes és Vásárhely között, a 45-ös úton történt balesethez riasztották őket, két mentőautó mégis hamarabb ért a helyszínre.
– Olykor óvatoskodnak a kollégák, nehogy hiába vezényeljék ki a drága technikát, de erről azt gondolom, inkább feleslegesen riasszanak bennünket, mint egyszer nem – mondta Józsa József. Kedden, a bázis fennállásának egyéves évfordulóján esett a hó, emiatt azonban nem hőkölhettek volna vissza a légi mentők. Csupán a köd, az ónos eső tarthatja földön a helikoptert, vagy a sötétség, ugyanis csak nappal szállhatnak fel. Nyáron volt olyan nap, amikor 4-szer emelkedett a magasba a mentőcsapat. Az utolsó riasztás néhány perccel este 8 után érkezett, ezért a pilótának kellett eldöntenie, elmenjenek-e Gáttérre, ahol egy 3 éves kisfiú beleült a forró vízbe. Végül felszálltak, így a szentesi gép eddigi legfiatalabb utasát sikerült épségben Budapestre szállítaniuk...
Megtudtuk: a bázison októberben munkába állítottak egy mentőorvosi kocsit is, amellyel a téli időszakban indulnak menteni, amikor a helikopter nem tud felszállni. Budapesten kívül csak Csongrád megyében dolgozik ilyen jármű. 2008 végén 28 önkormányzat 40 millió forintot adott össze a szentesi légimentő-bázis létrehozására, amihez 60 millió forint állami forrás társult, így 100 millióból épülhetett meg az ország hetedik ilyen létesítménye. Az elmúlt egy évben az adományozó települések többségén már mentett a szentesi különítmény.
forrás: delmagyar.hu
*
1,5 milliárd a csongrádi gátra
Közel egy évtizedes program fejeződhet be jövő novemberre azzal, hogy megújul a csongrádi partfal. A védmű eredetileg téglaburkolattal épült a 20. század elején, de az ezredforduló nagy árvizei megmutatták, korszerűbb megoldásra van szükség ilyen terhelések mellett, ezért megkezdődött a gát rekonstrukciója.
Az utóbbi években több ütemben dolgoztak a kivitelezők, így már csak egy 683 méter hosszú töltésszakasz maradt, amelyet fel kellene újítani. Erre és a meder biztosítására nyert most 1 milliárd 545 millió forint támogatást a vízügy. A Tisza túlpartján, a Körös-zugban szintén nagyszabású árvízvédelmi munkát készítenek elő.
A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2008-ban 180 milliós támogatást kapott arra, hogy a Hármas-Körös töltésének megerősítését kidolgozza. Ez az a gátszakasz, amely 2006-ban több helyen megcsúszott, és ezért a csongrádi Nagyrét meg Szelevény lakosságát ki kellett telepíteni otthonaikból. Hogy erre többé ne kerüljön sor, 1 méterrel magasítanák, és 1 méterrel szélesítenék a védművet.
A hárommilliárd forintos beruházással 10 kilométer hosszan újítanák meg a védvonalat. Ha a pályázatot sikerül időben benyújtani, majd elbírálni, leghamarabb 2011 második felében kezdődhetnek meg a munkák.
*
Startra kész a Petőfi-projekt
Már csak pénzügyi akadálya lehet a szentesi Petőfi Szálló felújításának, a fejlesztésben érdekelt cég ugyanis megkapta az építési engedélyt az idén 112 éves épület rekonstrukciójára.
A mélygarázs és a hotelhez tartozó Petőfi utcai apartmanház megépítése egy második ütem része lesz, ezeket akkor kell majd engedélyeztetni. – Hétfőig kell benyújtanunk a pályázatot, amihez kellett az önkormányzat hozzájárulása is, hiszen egyelőre a város tulajdona a szállóépület – nyilatkozta lapunknak Erdélyi Lajos, a Pendola–Szentes Kft. ügyvezetője.
Ha nyer a pályázat, akkor az első kifizetési kérelemig kell átadni a tulajdonjogot az önkormányzat és a beruházó közös cégének, a Pendola–Szentes Kft.-nek. Bár általánosságban hónapokkal a pályamű benyújtása után kezdődnek az ilyen fejlesztések, Szentesen már február derekán megkezdődhet a kivitelezés, ugyanis nem lesz szükség közbeszerzésre az eljáró hatóság állásfoglalása szerint – erről írásban kapott értesítést a cég.
Erdélyi Lajos azt is elmondta lapunknak, hogy ettől függetlenül megversenyeztetik az ajánlattevőket, hiszen egy műemléki felújításnál nem csupán az ár a mérvadó, hanem a munka minősége is, különösen annak tükrében, hogy a műemléki felügyelet folyamatosan ellenőrizni fogja az építkezést... Azzal, hogy február végéig újra testület elé kerül a szindikátusi szerződés, a többség jóváhagyta a pályázat benyújtását.
– Több hitelintézettel, több konstrukcióról tárgyalunk – árulta el az ügyvezető, aki szerint arra is készült forgatókönyv, ha nem nyer a beadvány. Erről részleteket nem árult el Erdélyi Lajos, de azt megjegyezte, hogy egy pályázati siker sokkal könnyebbé és egyértelműbbé tenné a helyzetüket.
*
3 milliárdért verseng a szentesi kórház
A műtőtömb mellé egy 109 ágyas hotelszárnyat is építhet a szentesi kórház abból a 3 milliárd forintos pályázati forrásból, amely egy friss miniszteri döntésnek köszönhetően vált elérhetővé. Az új létesítménybe kerülne át a sebészet, a traumatológia, a fül-orr-gégészet és az urológia.
Nem csupán egy új műtőtömb építésére futja majd abból a pályázati forrásból, amely meghatározhatja a szentesi Dr. Bugyi István Kórház jövőjét. Január végéig úgy számoltak az intézménynél, a fenntartó megyei, és a részben tulajdonos helyi önkormányzatnál, hogy 1,2 milliárd forintos támogatás nyerhető el a Kurca partjára tervezett blokk kialakítására, a városvezetés lobbijának köszönhetően azonban megháromszorozódott ez az összeg.
Székely Tamás egészségügyi miniszter ugyanis saját hatáskörben a napokban úgy döntött: feloldja azt a pályázati feltételt, amely miatt a szentesi kórház kiszorult a 3 milliárdos támogatásért szóló kiírásból. A pályamunkát február 22-éig kell benyújtani, és még tavasszal elbírálják. Ha nyer a szentesi kórház – amire jó esély van a pályázók korlátozott száma miatt –, a két önkormányzatnak önrészként 300-300 millióval kell hozzájárulnia a fejlesztéshez...
*
500 milliós beruházás Szentesen
Őszig nyolc szentesi közintézményben állnak át termálvizes távfűtésre – hangzott el a megyeházán tartott szerdai sajtótájékoztatón.
Szirbik Imre polgármester elmondta, a norvég alap révén megvalósuló fejlesztés 10 épületet érint, mindegyiknél új hőszigetelést kap a homlokzat meg a födém, illetve a külső nyílászárókat is kicserélik. A program része még az épületgépészeti rendszerek teljes felújítása és cseréje. Minderre 540 millió forint támogatást nyert az önkormányzat, amit 96 milliós önrésszel kell kiegészíteni.
Utóbbit a város hitelből fedezi, szakértői számítások szerint a ráfordítás 3–5 éven belül megtérül. A vezetékrendszert úgy bővítik, hogy később újabb közintézmények, így a Boross-szakközépiskola, az ifjúsági ház és a parkerdő otthon is csatlakozhasson a termálvizes fűtéshez, amelyre tavaly csak 12 napon kellett rásegíteni gázzal. Új termálkutat nem kell fúrnia a városnak, a meglévő kapacitás elegendő a kibővített hálózat működtetéséhez.
forrás: delmagyar.hu
*
Félmilliárd a Sürgősségi Osztályra
Elkezdődhet a sürgősségi betegellátó osztály (SBO) fejlesztése a szentesi kórházban, miután a fenntartó megyei önkormányzat 476 millió forintot nyert a beruházásra. Ezt az összeget 62 milliós önrésszel egészítik ki.
A kórházban ma működő SBO-t eredetileg 50 ezer lakos ellátására tervezték, de az ennél kétszer, sőt bizonyos területeken majd háromszor ennyi lakos ellátásáért felelős. A projekt fő célja a sürgősségi ellátás kapacitásának növelése, felszereltségének javítása, sürgősségi gyermekambulancia és helikopter-leszállóhely kialakítása. Ahogy azt megírtuk, a kórházban egy 3 milliárdos fejlesztésre is pályáznak, ennek köszönhetően egy műtőtömb és mellé egy 109 ágyas hotelszárny épülhetne a Kurca partján. Magyar Anna megyei közgyűlési elnök elmondta: a mostani SBO-fejlesztés az egyik feltétele a 3 milliárdos beruházásnak.
*
Felújítási munkálatok a csongrádi Piroskavárosi Általános Iskolában
Közel 135 millió forintból újul meg a Piroskavárosi Általános Iskola. Az épületet belülről teljesen szétbontották a szakemberek, de ez csak az első felvonás ahhoz, hogy néhány hónapon belül a kivitelező a XXI. század követelményeinek is megfelelő oktatási intézményt alakítson ki.
A 265 alsóst a munkálatok befejezéséig a Piroskavárosi Plébánián, a felső tagozatosokat pedig a volt Síp Iskolában oktatják a pedagógusok. Február 8-án az érintett városrész önkormányzati képviselői, Csongrád polgármesterével sajtóbejárás keretében vették szemügyre a tanintézet állapotát, ahol alapozási munkálatok, belső válaszfalak építése, lépcső csúszásmentesítése, hőszigetelés, nyílászárócsere, festés, energetikai korszerűsítés és akadálymentesítés kerül megvalósításra, eme utóbbi lift beépítésével és parkolók kialakításával.
A rekonstrukció szükségességét az adta, hogy az immár 80 éves intézmény műszakilag nem volt megfelelő- mondta el az iskola igazgatója, Dr. Nádudvari Tiborné. A falak vizesedése, a parketta korhadása, a nyílászárók öregedése, a fűtés- víz-és csatornarendszer korszerűtlensége, a berendezések, eszközök állapota mind a folyamatos állagromlásra mutattak rá.
A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása pályázott sikeresen az infrastrukturális korszerűsítésre, amelynek eredményeként 2009 első felében megkezdődtek a komplex építészeti munkálatok. Erre a célra 90%-os támogatás mellett 119.885.313 Ft-ot kapott az oktatási intézmény a DAOP-2007-4-2-1/2F Európai Uniós tenderén Az intézményvezető megjegyezte, hogy a projekten belül kiemelt feladatként kezelik a tantermek megfelelő kialakítását, a könnyen mozgatható, kopásálló bútorok, a készség és képességfejlesztő eszközök beszerzését - főként a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszálva,- hiszen a méltányos oktatási környezet a XXI. századi tanintézetekben elengedhetetlen feltétel - így a csongrádi Piroskavárosi Általános Iskolában is.
Forrás: Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület