2009 decemberében az EU-tagországok mezőgazdasági miniszterei hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország - más velünk együtt csatlakozott államokkal együtt - 2013. december 31-ig meghosszabbítsa a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét, ami egyébként tavaly december 31-én megszűnt volna.
Magyar vonatkozásban a lehetőség a birtokfejlesztési és a birtok-összevonási hiteltámogatás intézményének fenntartását jelenti további három évig, amely időszak alatt mintegy 5-6 ezer támogatási kérelemre, és 12-13 millió euró támogatás odaítélésére lehet számítani. A folyósítás kizárólag nemzeti forrásból történik, uniós pénz nem jön hozzá.
A mostani, újabb nemzeti beadvány célja, hogy az unió Mezőgazdasági Bizottságát – és ami talán még nehezebb lesz, a véleményezési jogú tőke és a szolgáltatások szabad áramlása felett őrködő bizottságot – meggyőzzük arról, miért szükséges, hogy a földvásárlási moratórium további 3 évre védettséget biztosítson hazánknak – jelezte Gráf József. A miniszter bízik abban, hogy a korábbi folyamodvány sikerének megfelelően, a mostani lobbi is elérheti a célját. Ezért, valamint a minél szélesebb körű megalapozottság érdekében kérte ki a minisztérium a FÖVÉT (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézményes érdekegyeztető fóruma) véleményét és tanácsát a magyar érvanyag elkészítéséhez.
A kérelem indokai között szerepel, hogy a rendszerváltás utáni időszakban – az elaprózottság, a nem szakmabeli vevők nagy száma, a spekuláció lehetősége miatt – különösen szerencsétlenül alakultak a termőföld-tulajdonviszonyok, amely mára azt eredményezi, hogy a bérelt területek aránya eléri a 68 %-ot, az átlag területnagyság pedig mindössze 2 hektár. Persze időközben a földárakban jelentős változások mentek végbe – míg 20 éve 20-25 ezer forintot adtak egy hektárért, most 5-800 ezer forint között mozog az ár –, az EU átlaga még mindig három-, de szélsőséges esetben akár hússzoros különbséget mutat. „A tulajdonszerkezet átalakítása és a földárak realizálása közös érdekünk, a mindenkori kormánytól független, de azonnali beavatkozást igényel.”- hangzott el a sajtótájékoztatón.
Magyarország területének kétharmada művelhető – ilyen aránnyal kevés európai állam büszkélkedhet; ezért ragaszkodik minden hazai szereplő a további három évhez. Nem mindenki gondolja hasonlóképpen: a balti államok a csatlakozást követően felszabadították földpiacukat, Romániában a külföldi érdekeltségbe tartozó gazdasági társaságok vásárolhatnak, csak magánszemélyek nem, Csehország kivár, Szlovákia minden bizonnyal szintén benyújtja kérvényét az augusztus 31-i határidőig. A lengyelek nyugodtak lehetnek: ők egyedüliként már korábban elérték, hogy 7 helyett 10 évre kapjanak biztosítékot.
A miniszter úgy véli, hogy a közös uniós agrárpolitika jövőjével összefüggő viták éppen a soros magyar EU-elnökség idején, 2011 első felében fognak kicsúcsosodni – mivel Gráf ekkorra várja a szakbizottság moratóriumot illető döntését is, jó alkupozícióban lehetünk, ha kellően átgondolt és alapos kérelmet nyújtunk be az unió döntéshozói felé. „Elsősorban nem az új termelőktől, gazdálkodóktól kell félteni a magyar földet, hanem a spekulációtól” – tette hozzá, utalva arra, hogy a nemzeti kincsnek számító termőföldből nem válhat szimpla árucikk. Ehhez azonban a hatályos, ám elavult földtörvényt is maholnap korszerűsíteni kell.
Forrás: umvp.eu