A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot népszerűsítették
Az abonyi energiafarm egyike azon mintaprojekteknek, amelyeken keresztül a vidék és a mezőgazdaság kitörési pontjait mutatja be az FVM – hangzott el a ceglédi road-show-n.
A bioenergia mellett az erdőgazdálkodás, a hagyományos állatfajták tartása és a helyi szintű élelmiszer-feldolgozás egészítheti ki a növénytermesztést, és teremthet új munkahelyeket. A fejlesztésekhez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nyújtana segítséget.
A vidék megtartó képességének fenntartása, azaz a megszűnő munkahelyek helyett újak teremtése – ez a célja a kezdeményezésnek. Az Európai Unió a tagországoknak egyébként is előírja úgynevezett nemzeti vidéki hálózatok működtetését, a célból, hogy a fejlesztési támogatásokat minél hasznosabban költsék el. A hazánkban 2008-ban létrehozott szervezetnek az a feladata, hogy a helyi, életképes kezdeményezéseket felkarolja, és a megvalósítást segítse, elsősorban szakmailag. Az anyagi támogatást egyéb szervezetektől kell igényelniük. „Segítenek a pályázat megírásában, segítenek az üzleti terv kidolgozásában, sőt segít a szervezésben is, ha ez olyan rendszer akar lenni, ami integrációt akar megvalósítani, és komplex projektet ajánlanak majd a döntéshozók felé” – összegezte Dr. Kis Zoltán az FVM foglalkoztatási programiroda vezetője. „Ugyanakkor, mintaprojekteken keresztül ötletet is kívánnak adni a mezőgazdasági vállalkozóknak, hogy milyen irányba lépjenek tovább, ha jelenlegi tevékenységük nem jövedelmez, vagy esetleg ráfizetnek. Ez pedig új munkahelyeket is eredményezhet”.
„Mi abban hiszünk, hogy nem a mezőgazdasági alaptevékenység lehet foglalkoztatást bővíteni, hanem az ott megtermel vagy előállított értékeknek a további feldolgozásában, és ebben az egyik kiemelt elem az energia” – tette hozzá Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára.
Az előadássorozatra a vidékfejlesztési szakembereket és az agráriumban tevékenykedőket várják. Minden régióban egy-egy újdonságnak számító, de életképes ötletet vizsgálnak meg.
„Így lesz majd erdőprojektünk Miskolcon, vagy agrár-környezetgazdálkodási projektünk Kecskemét-Apajon, húsfeldolgozónk Kapuváron, bioetanol és biodízel üzem, végül Sümegen a Hungarikum baromfi programot.” – vélekedett Dr. Kis Zoltán foglalkoztatási programiroda vezető. „A projektek elterjesztéséhez a pályázati rendszer, és a jogszabályi háttér átalakítására is szükség lenne. De a közfoglalkoztatásra fordított összegeket is hatékonyabban fel lehetne használni, ha társítanák a programhoz” – hívta fel a figyelmet Gőgös Zoltán államtitkár.
Az FVM és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat road show-ja március folyamán mind a hét régióba ellátogat.
*
20 milliót nyert Kőröstetétlen iskola-felújításra
20 millió forintot nyert Kőröstetétlen a helyi általános iskola felújítására uniós pályázaton, a település önkormányzata 6 millió forint önrészt vállalt – tájékoztatott Pásztor Imre polgármester. Az elnyert összegből teljes nyílászáró-cserére, szigetelésre és homlokzatjavításra kerül majd sor. Jelenleg a közbeszerzési eljárás folyik, várhatóan december végén kezdődnek a munkálatok. A következő tanévet előreláthatólag a tavalyinál nyolccal több, azaz 96 gyermek kezdi majd meg ebben az iskolában. A kis településen ez az utolsó középület, amely felújításra szorul.
Forrás: korostetetlen.hu, szoljon.hu
*
Tejautomata a ceglédi piacon
Önkiszolgáló automatából is kapható tej a piaccsarnokban. A közelmúltban felszerelt berendezést friss, termelői tejjel töltik fel.
Az önkiszolgáló automatát kedvezően fogadta a lakosság, bár a használatával kapcsolatban még vannak nehézségek. Az üzemeltető napokon belül egy másik berendezést is felállít az egyik hipermarket parkolójában.
„Megéri a termelőnek és a lakosságnak egyaránt” – összegezte a tejautomata üzemeltetője az önkiszolgálót. A piac fedett területén március elsejétől árulnak friss, termelői tejet, amelyet egy nyársapáti tehenészetből szállítanak. Az automata előnye, hogy mindenki annyi tejet vesz belőle, amennyit akar. „Ha az embernek arra van igénye, hogy igyon egy pohár tejet, akkor bedob 20 forintot, és 20 forintért fogyaszt. Edényeket hozni kell, tehát az probléma még, hogy megtanítsuk az embereket erre, hogy hozni kell, készülni kell rá, tehát bedobja a pénzt, aláteszi az edényt és amennyit gondol, annyit visz a friss tejből” – mondta Végh Károly üzemeltető.
Az üzemeltető szerint nehezen szokják meg a fogyasztók, hogy saját edényre van szükség, ezen felül azonban eddig még csak pozitív tapasztalataik vannak. A vásárlók örülnek, hogy házi tejet vásárolhatnak, ráadásul a boltinál jóval olcsóbban. „Most így hogy mindenki jól jár, 130 forintos literenkénti árat határoztunk meg és ez is nagyon tetszik a vevőknek” – tette hozzá Végh Károly.
*
85 millió forint a belső strandra
Nyert a ceglédi belső fürdő felújítására beadott pályázat. A regionális keretből 85 millió forintot ítélt oda a Fejlesztési Tanács. Ez azonban a teljes, majd 300 milliós költségnek csak a harmada. Vagyis a városnak jelentős, 200 milliót megközelítő összeggel kell kiegészítenie a támogatást.
Az már biztos, hogy 85 millió forint támogatás jut az úgynevezett belső strand felújítására. „Hogy a többi 70 százalékot hogyan teremti elő a város, az még kérdés, de megoldjuk” – Cegléd első embere. Hiszen végre legalább esély van rá, hogy megoldódjon hosszú évek óta rendezetlen helyzet. A lényeg, hogy a városnak legyen egy olyan létesítménye, mely kiszolgálja a vízisportok szerelmeseit és mindenkit, aki egészsége megőrzése érdekében használni szeretné.
„Számunkra a legfontosabb az, hogy minden előírást betartva egy olyan létesítményt valósíthassunk meg uniós támogatással, amely a legjobban tudja szolgálni Cegléd sportéletét. Azt azonban világossá szeretném tenni, hogy nem strandot építünk. Ez elsősorban uszoda lesz” – mondta Földi László polgármester.
A tervek szerint március végére már elkészülnek azok a látványtervek, amelyek reprezentálják majd az elképzeléseket. Amint a tervek készen állnak, lakossági fórum keretében mutatják be a ceglédieknek. Az átalakítás, illetve a tervek elkészítése azért is volt hosszú és nehéz feladat, mert nagy létesítményről és speciális kezelést kívánó gyógyvízről is szó van.
„Az eddigi töltő-ürítő rendszerű medencéket át kell alakítani visszaforgatásos rendszerűre, hogy megfeleljünk az előírásoknak. Kihasználva a gyógyvíz adta lehetőségeket, gyógyvizes medencéket létesítünk” – ismertette a részleteket Takács Miklós önkormányzati képviselő.
Ehhez viszont speciális hűtőrendszerre van szükség, amely megemelte a költségeket. Most tehát még hátra van a támogatási szerződés aláírása, az engedély kiadatása, közbeszerzési eljárás lebonyolítása, a szerződés megkötése a nyertes kivitelezővel. Ha mindezek megvalósultak, jöhet a kivitelezés – ez a tervek szerint 5-6 hónapot vesz majd igénybe.
*
Varjú László államtitkár látogatása Cegléden
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, Varjú László a Bajnai-kormány által indított új gazdaságpolitika kapcsán úgy fogalmazott: a következő kormánynak és a vállalkozóknak közös felelősségük lesz a gazdasági fejlődés növelésében.
Adócsökkentés, autópálya építés és a vállalkozások támogatása – ezek a következő évek legfontosabb teendői – mondta a Gazdasági Minisztérium államtitkára. Varjú László, a szocialista országgyűlési képviselőjelölt, Nagy Tamás meghívására érkezett Ceglédre. Az államtitkár szólt az elmúlt időszak térségi fejlesztéseiről és a további lehetőségekről. "Az elmúlt 20 évben jelentős fejlődésen ment keresztül Magyarország. A 15.számú választókerületben mintegy 18 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg" – mondta Varjú László –, "uniós és hazai forrásból óvodák, iskolák épültek és szépültek, közterek újultak meg és utcákat aszfaltoztak le". Cegléden a szennyvízberuházás volt az egyik legnagyobb előrelépés – tette hozzá. „A fejlődésnek pedig nem szabad megállnia, a következő években is lesz még lehetőség uniós pályázatokon való sikeres szereplésre” – mondta az államtitkár. Varjú László sikeresnek nevezte a Bajnai-kormány válságkezelő politikáját, és szerinte folytatni kell a megkezdett munkát. „A gazdasági növekedés az állam és a vállalkozók közös felelőssége” – mondta, majd példaként említette a Kecskeméten létesülő Mercedes gyárat.
„Ahhoz hogy gazdaságilag sikeresek legyünk az egyik oldalt az állam feltételteremtő szerepét kell erősíteni, másik oldalról pedig a vállalkozóknak fel kell készülni hogy például egy ilyen nagy beruházásnak beszállítói tudjanak lenni. További adócsökkentésekre van szükség, ez természetesen azt jelenti, hogy kevesebb az árbevétel, ebből kifolyólag meg kell vizsgálni és nem lehet másként megvizsgálni, hogy újabb és újabb lehetőségeket kell feltárni a vállalkozások, munkaadók számára, hogy jó lehetőségeket kínáljunk nekik” – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy Ceglédnek a turizmus az egyik legfontosabb kitörési pontja a jövőben. Varjú László az idegenforgalom kapcsán az M4-es autópálya megépítését nevezte meg a legsürgetőbb feladatként.
*
Kőrösi operett gála
Hatalmas sikert aratott a Farsangi Operett Gála, melyet a nagykőrösi művelődési központban rendeztek meg. A darabot Kiss Zsolt írta, rendezte és főszereplőként végig is játszotta.
A darab szellemes, vidám történetét ismert operett-slágerekre építette, amelyek jó szereplési lehetőséget biztosítottak a közreműködő színészeknek. Kiss Zsolt nemcsak ének- és tánctudását, de a különböző szerepekbe bújva nagyszerű színészi adottságait is megcsillogtatta – hiszen hol grófként, hol színházigazgatóként, hol parasztlegényként hódította meg a bárónő három férjhez menni igyekvő lánya szívét.
A női főszereplő, Csombor Teréz, a Kecskeméti Katona József Színház kiváló művésze, Kiss Zsolt egykori tanára volt, aki gyönyörűen énekelt, kifejezően táncolt, és átélt játékával a darab többi szereplőjét is segítette. A darab látványos koreográfiáját a legkisebb lányt játszó Kecskeméti Zsuzsanna készítette, aki a darab végén ráismert egykori szerelmére, a más-más alakba bújó egyszerű lovászfiúra és boldogan éltek, míg meg nem haltak... Nagyon ügyesen, szinte profi módon táncoltak a Kiss Zsolt által vezetett Musical Társulat tagjai: Palotai Renáta, Majzik Barbara, Fokti Regina, Hugyecz Renáta, Szűcs Lili, Csípő Koppány. A Látó Richárd által vezetett élő zene pedig eleven, "élő" hátteret biztosított a történetnek. Kiss Zsolt lelkesedése mindenkit magával sodort. Még arra is képes volt, hogy Róka Lászlót, a kulturális központ technikai munkatársát rávegye, hogy a komornyik szerepét eljátssza, és élete első fellépésével nagy elismerést váltson ki.
*
Diákok a színpadon a Rákócziban
Sok éves hagyomány már a Rákóczi iskolában, hogy a gyerekek tavasszal reprezentatív gálán mutatkoznak be a szülőkből, rokonokból, ismerősökből álló nagy közönségnek. Egyik évben sportgálán, másik évben művészeti gálán. Az idén ez utóbbira került sor február 26-án a kulturális központ színháztermében. Ezeknek a gáláknak külön értékük – ahogyan azt megnyitó beszédében a délutáni előadáson dr. Czira Szabolcs polgármester hangsúlyozta –, hogy az iskolának szinte minden tanulóját megmozgatják, sőt a szülők nagy részét is, akik jelmezeket, díszleteket készítenek, és amiben tudnak, segítenek.
Az idei évben a műsort inkább a táncos összeállítások jellemezték, közülük is a modern táncok, mindössze egy néptánc összeállítást láttunk. A szerkesztett műsorok a kicsiknél a betűtanításról, az évszakok változásáról, a tavaszról szóltak; a nagyobbaktól már igényes, komoly történelmi illetve irodalmi tárgyú összeállításokat láttunk, átélt előadásban. Mindössze két mesejátékot adtak elő a gyerekek, egyiket alsósok, másikat felső tagozatos tanulók.
Érdekessége volt az idei gálának, hogy betekintést engedett a felkészülésbe is. Amíg a színpadot pillanatok alatt átrendezték, filmfelvételről a következő fellépő csoport próbáiból láthattunk részleteket. Szépek voltak a díszletek, szellemesek a jelmezek, bátrak és ügyesek a gyerekek. Felnőtt korukra is ilyenek maradjanak!
*
Abonyi szobrász patinázta újra a veresegyházi Petőfi-szobrot
Kovács János, Abonyban élő szobrászművész patinázta újra a tíz éve készült Petőfi Sándor szobrát, melyet Veresegyházán állítottak fel a költő nevét viselő téren, a március 15-i nemzeti ünnepen. A város még 2000-ben rendelte meg a bronzszobrot, amely azóta a művész műtermében állt. A tér – ahol felállították – ugyanis csak most készült el.
Forrás: MTI
*
Triplázott minőség-díjban a Rákóczi iskola
A nagykőrösi iskola immár harmadszor vehette át az OKAIM-védjegyet, amely a minőségi munka elismerését jelenti. Dr. Mocsai Zoltánné igazgató elmondta: az intézmény évek óta az OKAIM minőségügyi modellt építi, ami azt jelenti, hogy követik a minőségfejlesztési rendszereket és technikákat.
Az elnyert védjegy érvényessége három évre szól, tehát ciklikusan újra meg kell újítani. Ehhez pedig a kitűzött sikerkritériumok megvalósulását szükséges megvizsgálni és igazolni. Hozzátette: a védjegy mostani megújítása egy mérföldkő, nem pedig végcél. „Feljogosítja iskolánkat a Minőségi Nevelési - Oktatási Intézmény cím használatára, egyben kötelez minket a minőségelvű munkára. Célunk, hogy közvetlen és közvetett partnereink – tanulók, szülők, fenntartó – elégedettsége folyamatosan fennmaradjon, elkötelezettek és nyitottak vagyunk a folyamatos fejlesztésre” – mondta Dr. Mocsai Zoltánné. A programban a szülők, a fenntartó, a gyerekek valamint a dolgozók vesznek részt, egy szaktanácsadó, Dr. Makai Katalin segítségével. Nagyon fontos, hogy ne csak az értékelési kritériumokban legyen egyetértés a partnerek között, hanem azok elérésében is érdekelt legyen minden fél.
Az igazgató asszony hangsúlyozta: képesnek kell lenni arra, hogy intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni az állandóan változó külső és belső elvárásokhoz. „Mi ezért mindent megteszünk és remélem, hogy három év múlva is használhatjuk majd a védjegyet”.
Forrás: GERJE-SZTŐK Helyi Vidékfejlesztési Egyesület, hetihirek.hu, cegledtv.hu