Határokon átnyúló oktatási rendszer

A képzőközpontban tartottak konferenciát azok a magyar és határon túli szervezetek vezető munkatársai, akik évek óta a Pannon Forrás Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltatási Hálózat keretén belül tevékenykednek.

Ez alakul át formálisan egy jogi szervezetté. A dokumentumot aláíró Palotás József, a KKK igazgatója elmondta, hogy a kecskeméti intézmény négy éve kapcsolódott be a Pannon Forrás munkájába. Ennek az a feladata, hogy a határokon túli magyar oktatási intézmények munkáját segítse szakmailag. Az eddigi képzések, agrár-, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, turisztikai tematikában történtek meg.

Tavaly 14 tanfolyamon 280, míg az idén 24 helyen 480 felnőttet oktattak. A költségeket pályázatokon nyerték el. Reményeik szerint a határokon átívelő klaszter segítségével Brüsszeltől jóval könnyebb lehet majd pályázati támogatást igényelni. Palotás József becslése szerint, az új szervezet segítségével, éveken belül 7-10 ezer magyar ember sajátíthatja el a legfrissebb szakmai ismereteket.

*

A jó gazda a jövőt is látja

Az egészséges élelmek termelése környezettudatos gazdálkodással lehetséges. Ezt igyekszik elősegíteni a kecskeméti székhelyű országos közhasznú szervezet, a Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület (MAKE).

Mi jellemzi a környezettudatos gazdálkodót? – kérdeztem a MAKE elnökét, Csitári Tibort.
– Hasonlít a régi parasztokra, akik a szervestrágya célszerű hasznosítása mellett a melléktermékeket – kukoricaszárat, szalmát, nyesedéket, egyebeket – is ésszerűen fölhasználták. Semmi sem veszett kárba. Úgy gondolkodik, hogy a földnek meg kell teremnie az élelmet utódainknak, századok múlva is. Nem szennyezi a talajt. A mai gazdálkodók kemikáliákat, műtrágyákat is használnak, de az nem mindegy, hogy miként. Csakis az előírások szerint, korrektül betartva az élelmezés- és a munkaegészségügyi szabályokat. Nálunk a termények ára nagyon alacsony, nem látják értelmét a drága vegyi anyagok túladagolásának a többlettermés reményében. Ezért a hazai talajok nincsenek agyonszennyezve vegyszerekkel. Ugyanakkor az állattenyésztés visszaesése miatt a szervestrágya felhasználás is alacsony, ezért csökken a talajok tápanyagtartalma.

A környezettudatosság öszszefügg-e birtokok méretével?
– Azt hiszem, nem. Egy több ezer hektáros nagyüzem megfizeti a kemikáliákkal helyesen dolgozó szakembert. A kisebb birtokosok a falugazdászok és a szakmában jártasabb társaik tapasztalataira számíthatnak. A környezettudatosság azonban nem szűkíthető le a kemikáliák, műtrágyák ésszerű alkalmazására. A kérdés így szól: az ember, a természet részeként hogyan használja ki lehetőségeit, mit tesz azért, hogy a jövőnek megóvja a környezetet? Megtesz-e minden tőle telhetőt, hogy földje ne legyen gyomos? A környezetóvó akaratot sokszor akadályozza a mezőgazdálkodás jövedelemhiánya. Szerintem a többi közt a parlagfű gondja is reális jövedelemmel oldható meg, a büntetés önmagában kevés.Egyesületük első tevékeny éve a tavalyi volt. Mi a tapasztalatuk?

– Az unió Norvég Alapjából nyertünk egy pályázatunkkal, ami lehetővé tette országos szintű konferenciák megszervezését ügyünk érdekében. Ezek helyszíne volt Kecskemét is és egyebek közt a Kiskunsági Nemzeti Park is segített a programunk lebonyolításában. Az érintett szaktárcák munkatársai előadásokon tisztázták az agrár-környezetgazdálkodás pályázati követelményeit, a támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket. Mivel az EU támogatja a környezetgazdálkodást, érdemes volna minél több gazdálkodónak bekapcsolódni a programba és így növelni a jelenlegi 1,2 millió hektáros összterületet.

– Hogyan látja? Megéri fáradozni az egyesületnek?
– Jó úton járunk, s ezt elmondhatjuk az után is, hogy a tavalyi, egyébként sikeres programunk nyomán nem fog látványosan nőni a taglétszámunk, számos területen nem következnek be alapvető változások. De az érdeklődés arra utal, hogy a környezet védelme, megőrzése a jövő generációk számára egyre több ember számára fontos ügy. Akik pedig a környezetgazdálkodás ellen tesznek, azokkal szemben föl kell lépni a törvény szigorával – vélekedett Csitári Tibor.

*

Milliárdos beruházás, 100 új munkahely

A napenergiát hasznosító berendezésekhez használt transzformátorok és egyéb alkatrészek iránti megnövekedett kereslet miatt megközelítőleg 1,2 milliárd forintos beruházással egy ötezer négyzetmétert meghaladó nagyságú üzemcsarnokot épít a Phoenix-Mecano Kecskeméten. A beruházás a tervek szerint 100 új munkahelyet teremt a gyárban – mondta az MTI kérdésére Nagy Zoltán, a Phoenix-Mecano Kft. ügyvezető igazgatója.

A gyártó- és raktárfelületet magában foglaló csarnok építését a legrövidebb időn belül el akarják kezdeni, és még az idén át akarják adni – tette hozzá. A svájci cég magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója szerint a beruházás összege a beépítésre kerülő raktártechnika miatt változhat.

Nagy Zoltán elmondta, hogy a cég több szektor részére többféle terméket gyárt. A gépipari és az elektronikai termékeik iránt csökkent az érdeklődés a világgazdasági válság miatt, de a napenergiát hasznosító berendezések részegységei iránt nőtt a kereslet. A cég ezért komoly fejlesztéseket hajt végre a szolártechnológia területén, és bővíti a napelemrendszerekbe beépítésre kerülő transzformátorok gyártását.

*

Felújították a könyvtárukat

Új, felújított könyvtárat adtak át Szentkirályon. Ebben az évben ez a hatodik, amelyik a kecskeméti Katona József Könyvtár segítségével valósulhatott meg. Nem saját erőből, hanem pályázati pénz elnyerésével, összesen tizenötmillió forintból három hónap alatt újították fel a könyvtárat. A régi könyvtár nem csak kibővült, de meg is szépült. Igazi találkozóhelye lehet azoknak, akik szeretnek olvasni, kutatni vagy éppen internetezni.

– Közös összefogással, sok-sok munkával született egy olyan hely, mely mindenkor szeretettel fogja várni mindazokat, akik Szentkirályon szeretnének közösségben lenni, új dolgokról tájékozódni, olvasni, tanulni és nem utolsósorban, főleg a gyerekek, játszani – mondta Ramháb Mária.

A Katona József Könyvtár vezetője hozzátette: könyvtáruk már ötödik éve segíti a szentkirályi könyvtár munkáját. Azóta több szolgáltatást kaphatnak azok, akik ide betérnek. – A képviselő-testület példát mutatott abban, hogy bármilyen nehéz időket élünk, ezen a területen jó lesz ez a befektetés. Ebben a könyvtárban ott van az egész világ, de ott vannak a kézzel fogható könyvek, és a barátságos hely, amely remélhetőleg hosszú ideig szolgálja a közösséget.

Találkozzunk minél többet a könyvtárban! – kérte Ramháb Mária.

*

Sikeresen pályáztak az idén

JAKABSZÁLLÁS | Minden év végén falugyűlés és közmeghallgatás keretében számol be a polgármester Jakabszálláson az elért eredményekről, és vázolja a jövő évi terveket a település lakóinak.Szabó Mihály a 2009. évi feladatok közül kiemelte azt, hogy az intézményeket zavartalanul tudták működtetni, hitelt nem kellett felvenni, és a pályázataik egy-kettő kivételével eredményesek voltak.

A polgármesteri hivatal felújítására, akadálymentesítésére huszonegy millió forintot, a központi park felújítására pedig 53 millió forintot nyertek. A tanyagondnok munkájának megkönnyítésére gépkocsira pályáztak, és nyertek is hétmillió forintot. Ebben a hónapban nyújtották be pályázatukat új bölcsőde építésre Két csoportos, húsz gyerek elhelyezésre alkalmas épületet terveznek, amelyet a szükségleteknek megfelelően lehet bővíteni.

*

Történelmi sebgyógyítás

Vajdasági és dél-alföldi polgármesterek, területfejlesztők, civil szervezetek vezetői vettek részt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Vajdasági Fejlesztési Háló által szervezett szabadkai konferencián, amelyen a magyar-szerb határon átnyúló együttműködés lehetőségeit vizsgálták.

Glatz Ferenc akadémikus bevezető előadásában arról beszélt: ma több a közös érdek a magyar és a szerb nemzeti közösség között, mint korábban a történelem során. Ha sikerül begyógyítani az egymásnak okozott történelmi sebeket, és új alapokra helyezni a kisebbségi kérdést, akkor mindkét oldalon szabad lehet az út a perifériára került határ menti térségek felzárkóztatásához. Ez a magyar kisebbségi politika szempontjából is nagyon fontos, hiszen a tömbmagyarság többsége Magyarország külső határai mentén él.

Forrás: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft., Petőfi Népe

Cikk megosztása