Iskolák a jövőnek

Forráskút, Röszke - A Nemzeti Iskolafelújítási Program révén 16 megyei intézményt alakítanak át, 33 milliárd 725 millió forintból. Röszkén már új a cserép az iskola tetején.

- Megmaradásunk záloga, hogy kistelepülésként is európai színvonalú oktatási intézményeket teremtsünk. Gazdasági fejlesztési koncepciónkban ezért az elsők között szerepelt az iskola felújítása – fogalmazott Borbásné Márki Márta röszkei polgármester. 16 megyei iskola nyert pénzt a Dél-Alföldi Operatív Programban felújításra (lásd keretes írásunkat) – Röszkén tavaly augusztusban kezdték a munkát.

A röszkei intézményre tetőteret építenek – informatikai szaktanteremmel, könyvtárral, orvosi szobával, természettudományi előadóval –, teljes belső felújítás történik, külső-belső akadálymentesítéssel. A 180 diák az új tanévet már itt kezdi szeptemberben. A felsősök most máshol tanulnak: konténertanterem épült, de a művelődési házban és a konferenciaépület oktatótermében is vannak tanórák.

– Most a vizesblokkokon dolgoznak az építők, már új a cserép az iskola tetején – adott helyzetjelentést a polgármester a 198,8 millió forintos támogatásból és 23,4 milliós önerővel készülő beruházásról, amelyhez országgyűlési képviselőjüktől, Nógrádi Zoltántól is végig segítséget kaptak.

A vasból, betonból épült régi barakképületben már egyre nehezebb volt testnevelésórákat tartani – ezért a forráskúti projekt legnagyobb eleme egy új tornacsarnok építése, mintegy 120 millió forintból. Pala helyett pedig immár cseréptető fedi az iskola épületét, amely június közepéig 229 millió forintból újul meg. – Energetikai korszerűsítést, nyílászárócserét, homlokzatszigetelést, fűtéskorszerűsítést, akadálymentesítést, vizesblokk-felújítást is végrehajt a kivitelező, új szaktantermek is épülnek – tájékoztatott Fodor Imre, Forráskút polgármestere. Céljuk, hogy a most itt tanuló 163 gyermeknek és utódaiknak XXI. századi iskolát teremtsenek.

16 iskola újul meg

80 milliárd forintot osztottak szét 253 nyertes között a Dél-Alföldi Operatív Program Nemzeti Iskolafelújítási Programjában – az összegből 33 milliárd 725 millió forint jutott Csongrád megyei intézményeknek. A 16 projekt legnagyobbika a sándorfalvi és a makói, 500-500 milliós beruházás. 3 szegedi (Rókus II., szőregi Kossuth Lajos, Tisza-parti) mellett szatymazi, apátfalvi, székkutasi, csanyteleki iskola is szerepel a listán.

forrás: delmagyar.hu

*

Algyői siker a szegedi hungarikum konferencián

A Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK a Csongrád Megyei Önkormányzattal karöltve részt vett a „Helyi értékek, hungarikumok” című nagyszabású országos kezdeményezésben. A szegedi kistérség konferenciáját az ÁMK és Csongrád Megyei Önkormányzata szervezésében 2010. január 19-től rendezték meg a megyeházán. A konferencia kísérőrendezvénye a három napon keresztül tartó kiállítás és bemutató volt, ahol a szegedi kistérség ősi szakmáinak ma élő jeles mesterei mutatták meg, hogyan készül a szegedi papucs, a tápai gyékénytárgyak, az algyői halászháló. Szeged mellett bemutatkozott: Algyő, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Tiszasziget, Röszke, Sándorfalva, Zsombó és Tápé.

Az ünnepélyes megnyitó keretében dél-alföldi dalok, táncok hangoztak el, a jelenlévőket Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte, a szakmai előadásokon Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, Dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi megyéspüspök, Somogyi György, a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft képviselője és Balogh László, az MTV Közalapítvány elnök helyettese szólt a helyi értékek fontosságáról, gazdasági és innovációs lehetőségeiről, valamint a médiában betöltött szerepükről.

Algyő összesen 8 kiállítási standon mutathatta be helyi értékeit. A kézműves kiállítás anyagát az alábbi alkotók munkáiból rendezték be a szervezők: Bakó Tibor ikonfestő, Belovai Józsefné csuhé-, gyékényszövő, Bereczné Lázár Nóra hímestojás- festő népi iparművész, Gálné Nagy Ildikó szövő népi iparművész, Gonda Károlyné hímző, gyevi halászeszközök az Algyői Tájház gyűjteményi anyagából, Hatvani Márta Ágnes vertcsipke - készítő, Herczeg Sándorné hímző, Nyári József fafaragó, Oláh Ernő fafaragó, ikonfestő, Oláh Ernőné hímző, Szabó János kosárfonó, Tóth Gyula kádármester.

Ősi halásztelepülésként bemutatkozva gyevi halászhálót kötött Belovai Mihály, fateknőben, zöldségágyon tálalt frissen sült fokhagymás haltepertőt Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa, méz- és mézes sütemény kóstolóval mutatkozott be Győrfi László méhész, míg kecsketej és –sajt kóstolóval kedveskedett vendégeinek Farkas Imre.

Igazi különlegesség volt, hogy az Algyői Nyugdíjasklub asszonyai és tagjai segítségével Kneip Ferencné Marika, Süli Istvánné Piroska és Vidács Jánosné Ibolya a Tájház kemencéjében, Herczeg József segítségével kisütött gyevi süteményekkel kínálta a nagy számú érdeklődőt. Gyorsan elfogyott a krumlis kőttes pogácsa, a cukrozott fonott kalács és a házi szilvalekváros hajtogatott kifli, melyre dr. Piri József 5 féle pálinkájából kóstolhattak és koccinthattak a meghívott szakemberek és vendégek.
A turisztikai standon Algyő idegenforgalmi érdekességeit, látnivalóit mutattuk be: a turisztikai kiadványokon, zsebtérképeken, helytörténeti kiadványokon és könyveken túl bemutatkozott szóróanyagaival a rk. Szent Anna-templom, a Montessori-pedagógiát gyakorló Szivárvány Óvoda, az ökosuli: Algyői Általános Iskola, a Faluház, Könyvtár és Tájház intézménye, de megismertette szolgáltatásait a GYERVITUR Kft és a Borbála Fürdő is.

Ezúton szeretnénk külön köszönetet mondani Székely Annának, a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK (Szeged) intézményegység-vezetőjének és kolléganőinek, hogy a szegedi kistérség hungarikumai között Algyő is bemutathatta helyi értékeit.
Szeretnénk köszönetet mondani minden kiállítónak, segítőnek és médiapartnernek a sikeres együttműködéshez. Reméljük, felkeltettük a vendégek érdeklődősét és a nagyközség megtartva helyi értékeit büszkén mutathatja fel azokat a jövőben is.

Forrás: algyo.hu

*

LEADER pályázatok

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2009.11.16-án beadott LEADER pályázatok adminisztratív ellenőrzése és értékelése a már visszaérkezett hiánypótlások esetén folyamatban van.

A feldolgozás végeztével Befogadási Nyilatkozatot küldünk, melyek ezen a héten postázásra kerülnek.

A támogatási döntésről várhatóan 2010. március végén határozatban értesítjük Önöket.

Szeged, 2010. február 15.

Déli Napfény Nonprofit Kft.
Máté Péter, ügyvezető

2009. november 16.-án lezárult a Déli Napfény ACS területén a LEADER pályázatok benyújtásának első hulláma. Az összes célterület tekintetében 81 pályázat érkezett be az akciócsoport területéről.

A legnagyobb érdeklődés a sportlétesítmények kialakítása és fejlesztése, a civil szolgáltató központok fejlesztésének elősegítése, a táborokban szervezett programok megvalósítása, valamint környezetvédelmi akciókkal a lakosság környezettudatos magatartásának ösztönzésével kapcsolatos rendezvények támogatása célterületekkel kapcsolatban merült fel, e célterületekre egyenként 12 pályázat érkezett. Ebben az összesítésben a második helyet a szellemi és tárgyi értékeink megőrzése célterület foglalja el 9 beérkezett pályázattal. A polgárőr szervezetek működést biztosító helységeinek kialakítása célterületre összesen 8 pályázat érkezett. A meglevő települési újságok, televíziós és rádiók fejlesztése célterületre 6 pályázó, míg multikulturális és hagyományőrző kezdeményezések támogatására elkülönített keret lehívására 5 pályázó nyújtotta be igényét. A sor végén a turisztikai információs szolgálat kialakítása és a közös marketingstratégia kidolgozása célterület 2-2 pályázattal, valamint a mezőgazdasági vállalkozások szolgáltatásainak korszerűsítése célterület áll 1 pályázattal.

*

A környezettudatosságra nevelésre is jut pénz - ifjúsági programok Sándorfalván

Sándorfalva 10 312 411 forintos uniós támogatást nyert ifjúsági integrációs programok és foglalkozások szervezésére, valamint Ifjúsági Információs pont kialakítására.

2008. év tavaszán az ÚMFT, Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében „Gyermekek és fiatalok integrációs programjai” (kódszáma: TAMOP-5.2.5/08/01/B) címmel írt ki pályázatot. A pályázati felhívásra olyan projektötletek érkezését várta a közreműködő szervezet (ESZA Nonprofit Kft.), amelyek hozzájárulnak a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségének a javulásához, az egyéni és a közösségi kompetenciáik fejlődéséhez, minőségi információkkal történő ellátásához.
Sándorfalva Város Önkormányzata 10 312 411 forint támogatásban részesült. A támogatás mértéke: 100%-os, így az önkormányzatnak nem kell önerőt biztosítania a projekthez.

A projekt során olyan komplex programokat (mentálhigiénés tréning, tanulás-módszertan tréning, színjátszó kör, kézműves foglalkozás, környezettudatosságra nevelés) biztosítunk hátrányos helyzetű sándorfalvi gyerekeknek és fiataloknak, melyek hozzájárulnak a hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség mérsékléséhez, gátlásaik leküzdéséhez. Olyan programokat szervezünk, amelyekkel hozzásegítjük a fiatalokat ahhoz, hogy tudatosan tervezzék és éljék az életüket.

A projekt keretében Sándorfalvi Ifjúsági Információs Pontot (SIIP) alakítottunk ki a Budai Sándor Kulturális Központban, amely 2009. november 1-én nyitotta meg kapuit. Az Ifjúsági Információs Pont keretében 1 fő ifjúságsegítőt alkalmazunk, aki segítséget nyújt a fiataloknak hátrányaik, gátlásaik leküzdésében, információval látja el őket.

A projektben 15 fő fiatal felnőtt olyan tréningeken vesz részt, amelynek segítségével, nagyobb eséllyel vehetnek részt a munkaerő piacon. Továbbá 50 fő (12-18 évesek) gyermek és fiatal értékteremtő komplex programokon (színjátszó kör, kézműves foglalkozás) vesz részt. A célcsoport kiválasztása jelenleg is folyik, a képzések, tréningek januárban kezdődnek. A projektet egy egész napos családi rendezvénnyel zárjuk. Jelenleg a projekt célcsoport toborzás a zajlik. A foglalkozások, képzések várhatóan februárban indulnak meg.

A megvalósítás időtartama: 17 hónap.

Kakas Béla,
Sándorfalva Város Polgármestere

Forrás: promenad.hu

*

46 millióból fejlődik a zsombói közlekedés

Zsombó - 12 új autóbuszöböl és 11 autóbuszváró épül Zsombón – az erről szóló szerződést kedden írta alá Balogh László, a DARFÜ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Gyuris Zsolt polgármester.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Operatív Program által támogatott Zsombó község közösségi közlekedésének fejlesztése című pályázat megvalósítására 38 és fél millió forintot nyert a település.

*

Kétmilliárdból épül igazi várossá Sándorfalva

Sándorfalva - Lakópark, szabadidőcentrum, új iskola, buszpályaudvar – a három éve városi rangot kapott Sándorfalva a következő esztendőkben presztízsberuházások révén bújik ki a községi „gyermekcipőből".
Látványtervekkel van tele Kakas Béla sándorfalvi polgármester irodafala: a 2006-ban várossá avatott település éves költségvetésének a duplájából újul meg jövőre. – Ez az a folyamat, amelynek révén Sándorfalva valóban várossá válik. A 2 milliárd forintos Pallavicini Terv meghatározza a település hosszú távú fejlődési irányát – fogalmaz Kakas Béla. A programhoz 600 millió forint önerő kellett, ezt kötvénykibocsátásból fedezik.

– Élhető, csábító város felépítése, eladható szolgáltatásokkal – ez a célunk. Az ipar, a mezőgazdaság számunkra nem lehet kitörési pont, szeretnénk, ha a turisztika volna az. Legyen méltó az utazó figyelmére a város, például a tanyai turizmus, a lovasnapok révén, együtt fejlődve az emlékparkkal az Ópusztaszer-Szeged tengelyen – sorolja.

Sándorfalva legyen az ifjúság és a sport városa – adták ki a jelszót, s első lépcsőben tavaly átadták a 109 millióból épített műfüves futballpályát, a Széchenyi udvart, felújították az óvodát és a játszóteret. Környezettudatos megoldásokkal épített lakásokat adtak át októberben: napkollektorokkal, extra hőszigeteléssel, hőszivattyús fűtőrendszerekkel, víz-újrahasznosítással, az épület alatt csapadékvízgyűjtő tartállyal – ide főként fiatal családokat várnak.

A kistérség legnagyobb általános iskolájának 600 millió forintból építenek új otthont jövő szeptemberre – a 600 diák eddig négy intézményben tanult, most egy helyre költözhet. A felszabaduló épületeket pedig hasznosítják: a bezárt alvégi iskolából óvoda lett, az alsó tagozat kiköltözése után a Pallavicini-kastélyban a XIX. század végét idéző múzeumot alakítanak ki, 200 millió forintból – a pénzből jut a Budai Sándor Emlékház kialakítására is. Utóbbi helyszínen a térségben egyedülálló citeramúzeumot hoznak létre.

Az idegenforgalom fellendítésére az egykori bányatavak helyén szabadidőparkot és horgászoknak, strandolóknak, sportolóknak egyaránt kedvező vízi centrumot hívnak életre, nagyjából 200 millió forintból. Kivilágított, díszburkolatos sétány vezet majd ide az erdőn keresztül az új városközpontból – itt építik az új buszpályaudvart (tegnap éppen a cserepeket rakták fel), és lakóparkot is terveznek ide, csónakázótóval. – Ebből az ingoványos területből a Szatymazzal közösen megvalósított szennyvízberuházás révén lesz hasznos, beépíthető térség. Mini wellnessparkot, sportcentrumot szeretnék itt látni, szaunával, konditeremmel, teniszpályával – mondja Kakas Béla. Az új városközpont mellett a történelmit is gondozzák: az Ady utca például 95 millió forintból kandelábereket, díszburkolatot kapott. Úgy tervezik: ha a pályaudvar elkészül, az „alvégre" és „felvégre" – igazi városi specialitásként – minibusz járhat majd a központból.

Vállalkozó város kell

– Az önkormányzatoknak magukévá kell tenniük egyfajta menedzserszemléletet, generáljanak bevételt, vállalkozzanak – vallja Kakas Béla, aki 2006 óta vezeti a települést. – Azt kértem: a nagypolitika maradjon a városon kívül. Ne „színekben", hanem közösségben gondolkodjunk. Nem az utcán kell kardozni, hanem összefogva építkezni kell.

Forrás: delmagyar.hu

*

ÚMVP III. tengely- beérkeztek a II. körös támogatási kérelmek

2009 december 20.-án lezárult a támogatási kérelmek benyújtásának második hulláma. Legnagyobb érdeklődés akárcsak az első hullámban a mikrovállalkozások fejlesztése jogcímre irányult.

A legnagyobb érdeklődés a mikrovállalkozások fejlesztése jogcímmel kapcsolatban merült fel, az erre elkülönített keret lehívására 8 pályázat érkezett.

Ebben az összesítésben a második helyet holtversenyben a turisztika és a falumegújítás, falufejlesztés jogcím foglalja el, 2-2 beérkezett pályázattal.
Vidéki örökség megőrzése jogcímre 1 pályázó adta be pályázatát.

A kérelmek érkeztetése után megkezdődhet a tartalmi és formai ellenőrzés és az esetleges hibák hiánypótoltatása.

Terhes Csaba
Déli Napfény Nonprofit Kft.

*

A Dél-Alföldi Operatív Program milliárdjai

A Dél-Alföldi Operatív Program tevékenységének első 3 éves tevékenységét értékelte Kozma József, a DARFT elnöke és Balogh László ügyvezető igazgató.

A program részeként 5 prioritás mentén (regionális gazdaság-, turisztikai célú, közlekedési- infrastrukturális, humáninfrastruktúra-fejlesztések és térségfejlesztési akciók) a magyar állam és az EU támogatásával 208 milliárd forint összegű forrás áll rendelkezésre a régió gazdasági fejlődésének elősegítésére, a foglalkoztatottság növelésére és a lakosság életkörülményeinek javítására.
A fejlesztési források elérését a 2 éves akcióterv részeként meghirdetett pályázati kiírások teszik lehetővé. Az infrastrukturális és turisztikai (ezen belül is fürdőfelújítási) beruházás iránt mutatkozott legnagyobb igény, erre költötték a pályázaton szerezhető legtöbb pénzt is. A 2007 és 2008 között meghirdetett pályázatok várható hatása: megépül 80,6 km új út, 113,5 km kerékpárút, továbbá felújítanak 218,7 km útszakaszt. A regionális felzárkóztatás megköveteli a fejlesztést a környezetvédelem területén is. Ebbe az ágazatba mintegy 50 milliárd forintot invesztálnak, elsősorban az ivóvíz-ellátás korszerűsítését és a csatornahálózat kiépítését célzó programok támogatásával.

1415 új munkahely létesült, ezzel az eredménnyel a dél-alföldi régió országosan a középmezőnyben helyezkedik el. Az említett időszakban a térség az élen jár a meghirdetett pályázatok száma és a lehívható, elnyert támogatási összegek nagysága tekintetében, és innovatív erejénél fogva az élre tört.
A fejlesztési források mintegy 33 százaléka Csongrád megyébe került, ebből pedig több mint 50 százalék Szegeden és körzetében értékesült. Az első 2 évben minden pályázó csak tanulta az új pályázati rendszert, sokan nem rendelkeztek megfelelő információkkal. Mára a helyzet megváltozott, az adatok, pályázati feltételek nyilvánosak, mindenki számára elérhetők, hozzáférhetők a neten.

A pályázaton sok kritériumnak kell megfelelni, rengeteg papírmunkát igényel a procedúra, olykor bürokratikusnak tűnhet az ügyintézés, de csak ilyen szigorú ellenőrzéssel és a jogszabályok maradéktalan betartásával előzhető meg a korrupció és az EU-s pénzekkel való visszaélés.

Forrás: promenad.hu

*

Megkötötték a „legek szerződését” - új fürdő Makón

Aláírták az új fürdő támogatását igazoló dokumentumokat csütörtökön. A fürdőfejlesztés költségét tekintve a térség harmadik legnagyobb beruházása, amelyet az unió 1.5 milliárd forinttal támogat.

A fürdőfejlesztésre irányuló, 50 százalékos uniós támogatással megvalósuló fejlesztést, több éves előkészítés előzte meg, és a tervek szerint kiemelt szerepe lesz a gazdaság élénkítésében, valamint a helyi és térségi munkahelyteremtésben. A beruházást — az 50 százalékos uniós támogatás mellett — az önkormányzat 50 százalékos önerővel fedezi. A kivitelezés várhatóan 2011 nyarán ér véget.
Kezdődik a második félidő

Az önkormányzat részéről dr. Buzás Péter polgármester, a DARFÜ képviseletében dr. Balogh László ügyvezető, a fürdő részéről Kovacsics Imre a Makói Gyógyfürdő Kft. ügyvezetője és Fodor Gabriella a Makói Fürdőfejlesztő Kft. ügyvezetője írta alá sajtónyilvánosság előtt december 16-án a Polgármesteri Hivatal első emeleti dísztermében.

Utalva fontosságának nagyságára a „legek szerződésének” nevezte a szerződést dr. Buzás Péter az aláírás előtt. A polgármester elmondta, hogy ezennel teljesült az utolsó kívánalom, ami a projekt indulásához szükséges volt.
Fodor Gabriella a Makói Fürdőfejlesztő Kft. ügyvezetője elmondta, örömmel tölti el, hogy aláírhatja a szerződést. Hozzátette: sokan dolgoztak azon, hogy a második félidőbe érkezzen a beruházás és megköszönte a projektben résztvevők eddigi munkáját.

A makói fürdőfejlesztés költségét tekintve a térség harmadik legnagyobb beruházása, amelyet az unió 1.5 milliárd forinttal támogat. 2007-ben és 2008-ban összesen 5.5 milliárd forintnyi összegre írt ki pályázatot a DARFÜ. A pénzt hét pályázó között osztották szét. Az összeg negyedét a Maros-parti város kapta.
Kovacsics Imre hangsúlyozta: a városnak hatalmas lehetőség a kapott támogatás arra, hogy a turizmusfejlesztésben sikeres legyen. Az unió segítsége nélkül ugyanis nem lehetett volna megvalósítani ezt a projektet. Hozzátette, most már a kivitelezőn múlik minden, akinek minél magasabb színvonalú munkát kell megvalósítania.

Forrás: promenad.hu

Forrás: Déli Napfény Nonprofit Kft.

Cikk megosztása