Új helyen működik tovább a korszerűsített szociális ellátás Csornán
Ünnepélyes keretek között adták át a csornai szociális ellátó új épületét, melyet több mint 57 millió forintos uniós támogatásból korszerűsítettek.
Az intézményben nem csak a minőségibb ellátás, de többletszolgáltatások is megvalósulhatnak a beruházásnak köszönhetően. A rendezvényen részt vett Turi György, Csorna polgármestere, Virágh Péter, a VÁTI Kft. Nyugat-dunántúli Területi irodájának vezetője, hálózati igazgató-helyettes, valamint a helyi művészeti iskola kórusa és a nyugdíjas klub több tagja. Az ünnepélyes átadón elsőként Csorna város polgármestere beszélt. Dr. Turi György bemutatta Csorna szociális ellátásának történetét a ’70-es évek óta, majd örömét és elégedettségét fejezte ki az új intézménnyel kapcsolatban.
„Kulturáltabb, élhetőbb és akadálymentes új épületet kaptak az idősek, amit nem lehet egy lapon említeni a régi elavult ellátóval” – jegyezte meg a város első embere. „Ez az elmúlt időszak második sikeresen záródó, általunk kezelt projektje itt Csornán” – folytatta a közreműködő szervezet képviseletében érkező Virágh Péter.
„Az egészségház átadása után most az idősek is korszerűbb ellátást kapnak, az iskola felújítása pedig jelenleg is zajlik. Ezzel együtt összesen több mint fél milliárd forintnyi támogatási összeget használt fel megfelelően a város” – tette hozzá a VÁTI szakembere.
Csorna lakossága nagyjából 11 ezer fő, melyből több mint kétezren már elmúltak hatvan évesek. Mivel a település népessége elöregedő tendenciát mutat, és a 2004-ben létrehozott Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak köszönhetően több település lakói is számítanak a segítségre, ezért időszerűvé vált a már meglévő szociális ellátás modernizációja. A városban 1972-től megoldott az idősek és a rászorulók ellátása, 1975-től pedig az Öregek Napköziotthona is megkezdte működését, mely jelenleg Idősek klubja néven a Csornai Szociális és Gyermekjóléti Központ részeként működik. A szolgáltatás nem csupán az idős emberekre korlátozódik, hiszen a központ tevékenysége ennél jóval összetettebb. Segítenek például a lakásfenntartásban, a házi ápolásban, az étkeztetés megoldásában, de méltányossági vagy átmeneti jelleggel támogatják azokat is, akinek erre szükségük van. A nappali szociális ellátást, a házi segítségnyújtást, az ebéd házhozszállítását, és a különböző – például gyermekvédelmi kedvezmény, vagy közgyógyellátás – támogatásokat összesen közel 1400 ember veszi igénybe, melyek többsége idős, 70-80 év feletti.
Az 57 861 047 forintnyi uniós támogatásból megvalósult a régi, eltolt épületszintekkel, sok lépcsővel és folyosóval működő intézmény új székhelyre költöztetése. Mivel az új helyszín is rekonstrukcióra szorult, ezért a beruházást teljes épület felújítással, hőtechnikiai korszerűsítéssel kezdték, majd akadálymentesítették is. Az így létrejövő egy szintes intézmény kialakítása minden látogató számára biztosítja a szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, beleértve az idős és sérült embereket, a mozgáskorlátozottakat, kerekes székeseket és a babakocsival közlekedő kismamákat is. Megtörtént az infokommunikációs akadálymentesítés; ezentúl a hallás és látás sérültek is könnyen eligazodhatnak a központban.
A projekt során sor került eszközbeszerzésre: lecserélték a régi bútorokat, valamint az új konyha és az étkezde is korszerűbb berendezéseket kapott. De nem csak belső átalakulásról van szó, a szociális ellátás hatékonyabb, szervezettebb kivitelezését, valamint az idős emberek könnyebb szállítását segíti a jövőben az a kilencszemélyes gépkocsi, amit az eszközbeszerzés során az uniós támogatásból vásárolt az intézmény.
Az új épületnek és az eszközbeszerzéseknek köszönhetően a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés és a szakmai elvárásoknak megfelelő szociális ellátás feltételei teremtődtek meg a csornai és környékbeli lakók számára.
*
Rendszeres jövedelem a foglalkoztatottaknak
Elkészült a csornai önkormányzat közfoglalkoztatási terve. Az elképzelések szerint 72-en kapcsolódhatnak be a programba a városban.
Hetvenkét közfoglalkoztatású alkalmazását tervezi idén a csornai önkormányzat. A nemrégiben elfogadott tervezet szerint a többségnek napi hatórás kenyérkeresetet adnak. Idén is határozott időre kötnek velük munkaszerződést, kilencven napra, majd ezt meghosszabbítva még legfeljebb kétszázra. A 72-ből 68-an szakképzettséget nem igénylő feladatot látnak el. Adminisztratív területen 4-en dolgoznak. A közfoglalkoztatottak közreműködnek többek között a közterületek tisztán tartásában, a piac rendben tartásában, a szociális gondoskodásban, a belterületi utak vízelvezetőinek, illetve a szikkasztóárkok karbantartásában. Segítenek az illegális hulladéklerakók felszámolásában.
A csornai közfoglalkoztatási terv tartalmazza a kiemelt célt: a munkára képes, tartósan munka nélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában. Így juthatnak rendszeres jövedelemhez. Tavaly csoportos létszámleépítés nem volt ugyan a városban, de a munkáltatói intézkedések a foglalkoztatást jelentősen érintették: azonnali létszámstopok, a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbították meg és elterjedt az alkalmi munkavállalói könyv is.
Statisztika
2009 decemberében Csornán 335 álláskeresőt tartottak nyilván, álláskeresési ellátásban a helyiek 2,4 százaléka részesült, összesen 257-en. 44 százalékuk volt nő, 56 százalék férfi. Tavaly összesen 41 közfoglalkoztatásúnak adott munkát a helyi önkormányzat.
*
Kistérségi fennhatóság alá helyezné szociális feladatait a bősárkányi önkormányzat
A bősárkányi önkormányzat a továbbiakban önállóan nem tudja vállalni a települési szociális feladatellátást. A csökkenő állami támogatások miatt a csornai kistérségi társulás ajtaján ˝kopogtattak˝. A harmincnégy tagtelepülés közül huszonöt már beleegyezett, hogy átvegyék a feladatokat. „A nappali ellátásra, az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra eddig évente hatmillió forintot költött az önkormányzat az állami normatívák mellett” – magyarázta Szalay Imre polgármester. „Idén azonban negyven százalékkal csökkent a támogatás. Közel tizenkétmillió forintot azonban már nem tudtunk erre a célra elkülöníteni. Főleg most nem, amikor minden területen szükség van az önkormányzati kiegészítésre, elég, ha csak az oktatási intézményekre gondolunk. A szolgáltatást azonban biztosítani szeretnénk, ezért a képviselő-testület a kistérségi átadás mellett döntött. Így már jogosultak leszünk ugyanis a kiegészítő normatívára”.
A társulás harmincnégy települése közül már csak kilenc beleegyező nyilatkozatára várnak a bősárkányiak. Ha ők is rábólintanak, akkor az adminisztráció és az engedélyek beszerzése után várhatóan május elsejétől lesz a kistérség a fenntartó. A szociális ellátásban igénybe vett falubusz működtetése és a nappali gondozási központ épületének fenntartási költségei továbbra is a bősárkányi önkormányzatot terhelik.
”Az idősek nappali ellátását húszan veszik igénybe, az étkeztetést több mint ötvenen kérik, a házi segítségnyújtásban húszan részesülnek. A rendszerben négy alkalmazott dolgozik, az ő munkahelyük a váltás után is megmarad” – jegyezte meg Szalay Imre.
*
Aláírták a csornai városháza felújításának támogatási szerződését
Hatvanmillió forintból újítják fel a csornai városházát. Elvégzik a külső felújítást és korszerűsítik a fűtést. A támogatási szerződést már aláírták.
Aláírták a támogatási szerződést, azaz kezdődhet a csornai városháza felújítása. A dokumentumot csütörtökön Turi György polgármester és Horváth Jácint, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársa látták el kézjegyükkel. A munka tavasszal kezdődik és nyárra fejeződik be.
Az önkormányzat pályázaton a Regionális Fejlesztési Tanácstól kapott 48,6 millió forintot a fejlesztésre. Az összeget 60 millióra egészíti ki a város. Turi György arról beszélt, hogy a támogatással újabb középület újulhat meg Csornán. Az 1981-ben épített városháza külső felújítást végzik el, illetve a pályázat része az energiaracionalizálás is. Cserélik a nyílászárókat, korszerűsítik a fűtési rendszert. Az épület lapos tetős részére tetőt építenek. Ez azért is fontos, mivel az ott működő okmányiroda nagyobb esőzéskor teljesen beázott.
A tervek szerint július végére befejezik a csornai városháza felújítását. A rábaközi település jövőre ünnepli várossá nyilvánításának 40. évfordulóját. A városközpontban álló épület megszépítése azt a célt is szolgálja, hogy 2011-ben a városi ranghoz méltó környezetben ünnepelhessenek a csornaiak.
*
Önerős fejlesztések Szanyban
Szanyban az iskola és az óvoda fejlesztése, a belvízelvezető rendszer felújítása, a templomtér átalakítása is szerepel az idei tervek között.
Sikertelen és elutasított tavalyi pályázatokról számolt be Németh Gergely szanyi polgármester. A községvezetők azonban nem csüggedtek el az eredménytelenség miatt. Önerőből kezdték el fejlesztéseiket.
”A válságból előre próbáltunk menekülni és önerős beruházásokat valósítottunk meg. Örömteli persze, hogy voltak ilyenek, de egyszerre szomorú is, hiszen sikertelen, elutasított pályázatok vannak a háttérben. Közel húszmillió forintból fejlesztettük például óvodánkat. A hátralévő munkákra, a nyílászárók cseréjére és a fűtéskorszerűsítésre ismét pályázatot nyújtottunk be. Iskolánkra szintén igényeltünk támogatást, de az sem volt eredményes. Az Ifjúság úti épületben is szükség lenne a fűtés átalakítására és a nyílászárók cseréjére, illetve a tető átépítésére” – fejtette ki Németh Gergely polgármester.
Szintén tavalyi, sikertelen pályázatuk volt a szanyiaknak a belvízelvezetéssel kapcsolatban. 220 millió forintot kértek, amit kizárólag a legkritikusabb területekre fordítottak volna. „Mifelénk viszont a katasztrófákat megelőzni szokták és most sem szeretnénk megvárni, hogy nagy baj legyen. Önerőből azért próbáljuk kezelni a helyzetet, a vízelvezetőket, átereszeket rendben tartani, tisztítani” – tette hozzá a település első embere.
Az idei tervekről szólva Németh Gergely elmondta: nem tettek le az iskola és az óvoda további felújításáról. Sikeresek voltak a LEADER-pályázaton, az elnyert 10 millió forintból a templomteret alakítják át. Továbbra is rendezik az önkormányzat külterületi útjait és szeretnének fellépni az illegális szemetelők ellen. A polgármester megjegyezte: az elmúlt években a helyiek közreműködésével, élükön a vadászokkal, rendszeresen takarították az árokpartokat, fasorokat, erdőket. Munkájuk azonban vég nélküli, hiszen a szemét újra és újra elborítja a szanyi határt is.
*
Új műszerek egy százalékokból
Lakossági támogatásból nyolcmillió forintos eszközbeszerzést valósítottak meg a csornai kórházban. A gasztroenterológiai szakrendelőt fejlesztették korszerű műszerekkel.
Miközben a csornai Margit Kórház az egyre csökkenő finanszírozás mellett nehéz helyzetbe került, a környékbeliek kiállnak az intézményért. A támogatóknak köszönhetően nyolcmillió forintos eszközbeszerzést tudtak megvalósítani a gasztroenterológiai szakrendelőben. Az utolsó fejlesztés egyébként ott öt éve volt. Dr. Ábrahám Péter főorvos elmondta: a rendelő felszerelése annyira elavult, hogy már veszélyben volt a betegek ellátása. „A Margit Kórház Alapítvány segített ki bennünket. Így tudtunk új, a felső emésztőtraktus vizsgálatához szükséges gasztroszkópot, illetve a vastagbél vizsgálatához kolonoszkópos eszközt vásárolni” – tájékoztatott dr. Ábrahám Péter. „Ez összesen nyolcmillió forintba került, amit az alapítványnak utalt egy százalékokból finanszíroztunk. A teljes összeg azonban nem állt rendelkezésre. Ám sikerült egy olyan konstrukciót találni, hogy a jövő évi befizetések terhére megkaphattuk a műszereket. Emiatt is fontos lenne az alapítvány további támogatása”.
A főorvos hozzátette: a két vizsgálóeszköz korszerű, a kor követelményeinek megfelelnek. Kiemelte a vastagbél vizsgálatára alkalmas műszert, aminek a megelőzésben, a szűrésben is nagy szerepe van. Évente közel ezer felső vizsgálatot végeznek el a Margit Kórházban, illetve öt-hatszáz béltükrözést. ”Néhány évvel ezelőtt szűrővizsgálati programot végeztünk. A vastagbéldaganatok száma az országos átlagnak felel meg” – tette hozzá a főorvos. „A vizsgálatok egy százalékánál fordult elő a betegség”.
Havonta két-három vastagbél-daganatos beteget találunk. A vastagbél-szűrővizsgálatra jellemző, hogy nehéz rábeszélni az embereket. Ezért leginkább már akkor találkozunk a betegekkel, amikor előrehaladott állapotban van a daganat. A szűrővizsgálati programban észleltünk több korai stádiumú vastagbélrákot. A gyógyítás szempontjából nagy jelentősége van a szűrésnek.
*
Magyarkeresztúriak Itáliában
A közelmúltban Olaszországban járt a magyarkeresztúri néptánc együttes. Nimis városának hagyományos karneválján vettek részt.
A nemzetközi eseményen immár harmadik alkalommal képviselte Magyarországot a magyarkeresztúri csoport. A nemzetek bemutatóján nagy sikert ért el a rábaközi együttes, öregbítve hazánk hírnevét, és emelve a rendezvény színvonalát. A fesztivált egyébként fergeteges hangulat jellemezte.
A karneválról készült további fotók megtekinthetők a község kluboldalán, a www.magyarkeresztur.kisalfold.hu weboldalon.
*
Napközisek lehetnek a legkisebb kónyiak
Családi napközibe várja a helyi gyerekeket a kónyi önkormányzat. Az intézmény januárban nyitott meg és már most kedvezőek a tapasztalatok.
Az intézményben egytől ötéves korig várják a gyerekeket, a szülők igénylik a szolgáltatást. Hétfős csoportokat alakítottak ki, melyekben két-két szakképzett gondozó foglalkozik a legkisebbekkel. A szülői igényekhez igazodnak a napirenddel. Aller Imre polgármester elmondta: egy és három év közötti korú közel nyolcvan kisgyerek él a faluban. Kivételes esetben fogadják a háromévesnél idősebbeket is napköziben. A szociális alapszolgáltatási központ részeként, a gyermekjóléti szolgálat szakmai felügyelete mellett dolgoznak.
”Az első hetek tapasztalata az, hogy a szülők nemcsak néhány órára hozzák be gyermekeiket, hanem teljes ellátást kérnek” – tájékoztatott Molnár Mónika megbízott intézményvezető. „A szolgáltatás ingyenes, térítést az étkezésért kell fizetni. Általában hat órát tartózkodnak itt az apróságok. A legtöbb család azért igényli a napközit, mert az édesanya és az édesapa is munkába jár. Bizonyos feltételeknek teljesülniük kell és várólistát is felállítunk. Elsősorban azok vehetik igénybe, kérhetik az ellátást, ahol dolgoznak a szülők. Az első csoportunk reggel hét óra előtt kezd, a másik csoportban nyolc órától van felügyelet. A nap jó része természetesen játékkal telik, hiszen még nem is óvodáskorúak ezek a gyerekek. A legkisebb például másfél éves”. Vannak persze az életkoruknak megfelelő, úgynevezett irányított foglalkozások is, az elmúlt napok a farsang jegyében teltek. Molnár Mónika hozzátette: a tapasztalatok mindenképpen kedvezőek. A szülők arról is beszámoltak, hogy a néhány hetes napközi után sokat, látványosan fejlődtek a gyerekek.
Aller Imre megjegyezte: a családi napközi létrehozása előtt a számokból indultak ki. „A szociális szolgáltatásokat eddig is biztosítottuk, de a szülők jelzése alapján ez az ellátási forma még hiányzott” – fogalmazott a polgármester. „Ekkora településen, ahol ennyi, korban érintett gyerek van, mindenképpen szükség van a napközire. Bízom benne, hogy a két csoport folyamatosan, teljes létszámmal működhet a jövőben is” – tette hozzá a polgármester.
Forrás: Csornai HVI, kisalfold.hu