Nem kukoricáznak: 25 milliárdból építik meg az óriási üzemet
Amennyiben minden a tervek szerint alakul, jövő év végén kezdi meg a termelést a bioetanol üzem a város északi határában. A több mint 11 ezer négyzetméteres gyártóüzem egy 9,5 hektáros területen épül fel.
Az ír tulajdonban lévő Ethanol Europe Ltd. magyar leányvállalata, a Pannonia Ethanol Zrt. tervezi, hogy egy bioetanol üzemet épít Dunaföldváron. Az anyavállalat az amerikai Fagen Inc. jelentős referenciákkal rendelkezik az Egyesült Államokban. Az USA 15 államában 75 különböző kapacitású üzemet működtetnek.
A Dunaföldvárra tervezett gyár nemzetközi viszonylatban is nagynak számít. Mint a polgármesteri hivatal építésügyi és műszaki irodavezetője, Lajkó Andor tájékoztatott évi 240 ezer köbméter üzemanyag előállítását terezi a cég.
Ez hatszázezer tonna kukorica feldolgozását jelenti. A felvevőpiac nemcsak a környék és Tolna megye, hanem például az Alföld gazdálkodóit is érintheti, véli Lajkó Andor. A késztermék-szállítást többnyire vízi úton tervezik, s csak körülbelül húsz százalékot közúton, vasúton. A város mellett éppen a jó megközelíthetőség és a vízi szállítási lehetőség szólt. Arról, hogy hol kívánják értékesíteni a Dunaföldváron gyártandó üzemanyagot, Lajkó Andor nem tudott tájékoztatást adni. Abban az anyagban viszont, amely a kormány kiemelt beruházásra vonatkozó döntését alapozta meg, az szerepel, hogy exportra termelnek majd. Szintén ebben az anyagban olvasható az is, hogy az etanol előállítása során nagy fehérjetartalmú melléktermék keletkezik, amelyik állati takarmányozásra felhasználható.
Az irodavezető ezt megerősítve elmondta, hogy ismeretei szerint a kukoricát ledarálják, gőzzel kezelik annak érdekében, hogy kivonják az alkoholtartalmát. A maradékot szárítják, és az valóban alkalmas állatok takarmányozására, így alaptalan a természetvédőknek azon aggodalma, hogy az élelmiszeriparból, állattenyésztésből vonják ki a kukoricát.
Nagy Gáborné polgármester kiemelte, hogy az új gyár közel nyolcvan embernek ad majd munkát, de gazdák tucatjai számára megélhetést biztosíthat. - Ez a beruházás Dunaföldvár számára nagy jelentőséggel bír, hiszen kevés olyan üzeme van a városnak, amelyik ennyi embert foglalkoztat. Sokan ingázni kényszerülnek Paksra, Dunaújvárosba - mondta. Reményei szerint a gyár megépítése további fejlesztéseket generál, újabb letelepedőket vonz, a feldolgozás után maradt takarmány jóvoltából a most üresen álló állattartótelepeket pedig sikerül újraéleszteni a környéken. A polgármester úgy véli, hogy a kiemelt gyors ügyintézés ellenére, néhány hónap kell még az előkészületekre, az építés csak ezután kezdődhet. A lakosságot fórumokon keresztül tájékoztatják, de a gyár látványtervei már láthatóak a város honlapján, és rövidesen makettek is érkeznek a könyvtárba. A beruházás nagyságrendjéről az önkormányzat nem tud tájékoztatást adni, a beruházó pedig későbbre ígéri. Sajtóértesülések szerint 25 milliárd forintból épül meg a gyár. Gabona alapú üzemanyag készül majd. A bioetanol növényekből, például kukoricából készített alkohol, amely üzemanyag felhasználható.
A holtankoljak.hu szerint Tolna megyében még nincs olyan benzinkút, ahol lehetne gabona alapanyagú üzemanyagot tankolni. Legközelebb Székesfehérváron van erre mód. A honlap szerint a GreenPower E85 megújuló üzemanyag közel 85 százaléka kukoricából előállított bioetanolt és mintegy 15 százalék benzint tartalmaz. Az üzemanyag égése tökéletesebb a benzinénél az etanol magas oxigéntartalma miatt. A GreenPower E85 előnye, hogy használatával jelentősen csökken a fosszilis eredetű szén-dioxid és káros anyag kibocsátás. Egy liter ára 225 forint, írja a holtankoljak.hu.
*
Megkezdték a százmilliós szennyvízberuházás megvalósítását csütörtökön Németkéren
A szennyvizet trágyázásra használják és hazánkban elsőként egy fűzest táplál majd.
Ünnepélyes keretek között kezdték el a németkéri szennyvízberuházást október 15-én. A 104 millió forintos fejlesztéshez az önkormányzat a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program keretében közel 94 millió forint támogatást nyert el.
Horváthné Gál Erika polgármester elmondta, az önerőt hitel nélkül tudják biztosítani. Lakossági hozzájárulásra nincs szükség, nem lesz ugyanis drágán építhető hálózat, továbbra is szippantós autóval szállítják majd a szennyvizet.
A folyékony kommunális hulladék azonban eltérően az eddigiektől, nem bizonytalan, netán illegális helyeken köt ki, hanem a község határában kialakított telepen. Egy talajbiológiai szennyvíztisztítót építenek ki, ahol ülepítik, majd egy burkolt földmedencében tárolják a vizet. Ezt azután egy husángfűz ültetvényen oszlatják el.
A fennmaradt iszapot sűrítik, majd megfelelő technológiák alkalmazásával iszapkomposztot hoznak létre, ami a mezőgazdaság számára használható trágyázásra - mondta el a telep tervezője, dr. Stehlik József. Hazánk első szennyvízzel öntözött husángfűzes telepe bő egy év múlva pedig kezdi a működését.
*
Ahány gyermek, annyi fa - szavazással
Három megye harminchat önkormányzata vállalta, hogy évente annyi fát ültet, ahány gyermek születik a településen.
Mozgalom indult a természetvédelem érdekében és a klímaváltozás ellen. A Gemenc Zrt. pörbölyi ökoturisztikai központjában az erdőgazdaság, a klímaklub és a programhoz csatlakozó harminchat település polgármestere többek közt Géderlak polgármestere aláírta a megállapodást.
Bács-Kiskunban, Baranyában és Tolnában egyaránt fontosnak tartják, hogy a felnövekvő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, erdőhöz, természeti környezetünk védelméhez. A Gemenc Zrt. meghirdette a „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!” mozgalmat. Köszöntőjében Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte: ilyen akciókkal lehet felhívni az emberek figyelmét arra, hogy tenni kell a természet védelme érdekében. Hozzátette: a gemenci erdőgazdaság sokat vállal ezen a téren. – A mozgalom elindult – jelentette be Bodor László, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője. – Az idén január 1-je után született gyermekeknek ültetnek fát ősszel: összesen mintegy 1300 csemetét a harminchat településen.
Az erdőgazdaság a tájegységnek megfelelő őshonos csemetéket adományoz, melyek a helyi talajviszonyoknak is megfelelnek. Főleg magyar és virágos kőris, korai juhar, madárberkenye és közönséges nyír példányai jelzik majd a megszületendő gyermekek számát. Az önkormányzatokkal kötött együttműködési szerződés keretében a zrt. vállalta, hogy a fát ingyen adja, továbbá szakmai segítséget nyújt – mondta el az osztályvezető.Az önkormányzatok megszervezik a tavaszi és őszi ültetési napot, biztosítják a szerszámokat és a munkásokat. A fákat ellátják névazonosítóval, gondoskodnak az „ÉN FÁM” kataszter megnyitásáról és vezetéséről. A parkokban, tereken, utcákon területet biztosítanak, és az elültetett fák gondozását megszervezik. Bodor László hangsúlyozta: mozgalmukkal kapcsolódnak a Klíma Klub „ültessünk fát!” akciójához, mely a kedvezőtlen klímaváltozás hatását mérsékli.
*
Közkincs Kerekasztal előadássorozat a paksi kistérségben
2010. január hónapban megkezdődtek a Kistérség településein a Közkincs Kerekasztal előadássorozatok.
2010.01.25.-én 09 00 órakor Dunaszentgyörgyön a faluházban kezdődött a program Hencze Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket, bemutatta a települést. A kistérségi feladatellátás lehetőségeiről, a tervekről Hajdu János a többcélú kistérségi társulás elnöke tartott tájékoztatót. A humán erőforrások szerepe a területi fejlődésben címmel Szoboszlai Zsolt szociológus tartott előadást és konzultációt. Megvitatták és elfogadták a kistérségi rendezvénytervet.
2010.01.22.-én 18 órakor Dunaföldváron, a Művelődési Házban került sor a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Dunaföldvár Kultúrájáért díjak átadása, amit teleki Gergő és Telekiné Péczi Adrien zongorakoncertje követett.
Paks, 2010.01.27.
Veres Imre
Paks HVI
*
Bővítené a horgásztavat az egyesület
Átlagos évet zárt a Nagydorogi Horgászegyesület, az éves fogási átlag ötven kilogramm körül alakult.
Gazdasági tekintetben sem volt ok panaszra, maradt a múlt évről egy kis megtakarítás, hangzott el az éves közgyűlésen. Klippel Vilmos titkár elmondta, ha sikerül megtakarítani a szükséges összeget, szeretnék egy iszapos terület tisztításával bővíteni a horgásztavat.
A Jimbra-tó egyébként festői környezetben, Kistápé szomszédságában fekszik, pontyban, kárászban gazdag, de elvétve akad harcsa, süllő, keszeg is. Általában – és ez tavaly is így volt – novemberben telepítenek 30-40 mázsa halat.
A körülbelül százfős tagság többsége aktív, rendszeresen horgászik, de örömükre az ország minden részéből érkeznek horgászok versenyeikre is, illetve a hétköznapokon is. Az egyesületnek van saját versenycsapata is, amely most a megyei másodosztályban érdekelt, mondta el Klippel Vilmos.
*
Népfőiskolai előadássorozat a paksi kistérségben
2010. február hónap első két hetében folytatódtak a Kistérség településein a Népfőiskolai előadássorozatok.
2010.02.02.-án 16 30 órakor Dunaszentgyörgyön a faluházban kezdődött a program. A Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében, Major Balázs szervezésében került sor az előadásra. A téma a fiatalokat, a családokat nagyon érdeklő „Tolerancia? Demokrácia? A Gintly rejtély” volt. Az előadást Major Balázs tartotta.
2010.02.3.-án 18 órakor Pusztahencsén, a Művelődési Házban tartotta harmadik előadását a Pusztahencse Jövőjéért Egyesület által felkért előadó Német Imre, helyi tanár. Az előadás témája a következő volt: „Mi településünk-helytörténeti előadás”. Az előadássorozat 10 éve folyamatosan kerül megrendezésre a településen.
Paks, 2010.02.09.
Veres Imre
Paks HVI
*
Atomerőmű: nem hasadtak az álláspontok
Közös állásfoglalást fogalmazott meg szerdán Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megye védelmi bizottsága a paksi atomerőmű karbantartó gyakorló központjában tartott együttes ülésén.
Ennek első üzenete, hogy támogatják az erőmű bővítését, az új blokkok építését. Ez elsősorban azért fontos, mert itt termelik a hazai villamos-energia közel negyven százalékát – fejtette ki dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke. Ám nem szabad elfelejteni, hogy az atomerőmű egy potenciális veszélyforrás, és a megyehatárok nem „tartóztatják” fel az esetleges történéseket. Nélkülözhetetlen a feladatok összehangolása, és az, hogy az érintett védelmi bizottságok közös nevezőre jussanak - húzta alá az elnök. Mint mondta, véleményük szerint meg kell tartani az évek óta halogatott országos nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot, mert az alkalmas arra, hogy rávilágítson az esetleges hiányosságokra, és kialakítsa a szükséges készségeket. Dr. Balogh Ibolya, Fejér megye védelmi bizottságának vezetője elmondta, egy-egy ilyen gyakorlatból sokat lehet okulni. Ezt bizonyította az általuk szervezett alapi gyakorlat a múlt évben.
A védelmi bizottságok állásfoglalásokban felemelték szavukat a Mezőfalva-Paks vasúti szárnyvonal megszűntetése ellen. Dr. Puskás Imre elmondta, hogy erre az új blokkok építése során logisztikai szerep hárul, illetve bizonyos veszélyhelyzetben is szükség lehet rá.
Kicsi az esély, hogy bármilyen baleset történjen a paksi atomerőműben, de ha bekövetkezne, az itt dolgozó jelentős létszám menekítéséhez szükség lehet a helyben lévő vasúti kocsikra - mondta Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Hozzáfűzte, ha a bővítés elkezdődik, ahhoz nagymennyiségű anyagot kell szállítani Paksra a cementtől a vasanyagig. Ezt pedig olcsón, a közutak terhelése nélkül, vasúton tudnák megoldani. Ha megépülnek az új blokkok, az a baleset elhárításban résztvevők feladatait is megnöveli, hangzott el az ülésen, de – miként dr. Rónaky József mondta – az építendő reaktorok biztonsági szempontból is sokkal korszerűbbek a mostaninál. Egy nagyságrend a különbség, tette hozzá az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Elmondta, hogy ritka a nukleáris baleset, de fontos, hogy ne akkor kelljen a tervekből kiolvasni, hogy kinek mi a teendője. Felhívta, sok egy-egy szervezetet, területet érintő gyakorlat van, de valóban szükség volna egy integrált gyakorlatra, amikor az egész rendszer egyszerre mozdul meg.
*
Embereken segít a megaintézmény
Több mint tizenhétezer ember ellátásáról gondoskodik január elsejétől a Nagydorogi Szociális Alapszolgáltatási Központ. Az eddigi hét mellé idéntől újabb öt település csatlakozott a fenntartó társuláshoz.
Születéstől halálig nyújt ellátást a Nagydorogi Szociális Alapszolgáltatási Központ, ahogyan Bogáncs Józsefné intézményvezető szokott fogalmazni. A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás ugyanis már nagyon kis korban kezdődik, s hozzájuk tartozik az idősellátás is. Mindezt a munkát immáron tizenkét településen végzik, az ellátási területen több mint tizenhétezer ember él. Kemény feladat és nagy kihívás - mondta az intézményvezető.
A „megaintézmény” születésével kapcsolatban kifejtette, hogy miután a paksi központot fenntartó társulás megszűntével Németkér, Dunaszentgyörgy és Gerjen magára maradt, megkereste Nagydorog vezetését csatlakozási szándékával. A december elején tartott előzetes megbeszélés után jelezte Kölesd és Kistormás is, hogy társulna. Ez a két település a gyerekjóléti és családsegítő szolgálatot a szekszárdi kistérséggel közösen működteti, viszont a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás és a szociális étkeztetés terén keresett új partnert.
December közepén tucatnyi testület hozta létre közös ülésén a társulást. Az így megalapított intézmény éves költségvetése megközelíti a 90 millió forintot. Azon túl, hogy az eddigi települési létszám hétről tizenkettőre nőtt, még egy újdonság van: az intézményhez került a szociális étkeztetés is, ami Györköny kivételével minden települést érint. Korábban az önkormányzatok kapták az ezzel járó normatívát, most az „otthon közeli ellátás” elve alapján az alapszolgáltatási központok feladatkörébe került szervezése és elszámolása is. Házi segítségnyújtás mindenhol van, gyermekjóléti ellátást, családsegítő szolgálatot tíz településen működtetnek, idősek nappali ellátása pedig négy helyen van.
Ebben egyébként nem történt változás, mint ahogyan a dolgozói létszám sem módosult jelentősen. Egy plusz státuszt hoztak létre az adminisztratív feladatok ellátására. Rajta kívül hat családgondozó gondoskodik a rászorulókról, hét fő dolgozik a nappali ellátásban, illetve 14,5 házi gondozói státusz van, ami annak eredménye, hogy Uzdon négy órában foglalkoztatnak egy hölgyet. Bogáncs Józsefné rámutatott, az ellátottak elvileg nem tapasztalhatnak változást, hiszen minden marad a régiben a fenntartóváltozás ellenére. A legfontosabb – tette hozzá –, hogy szakmailag egységes szolgáltatást nyújtsanak, és magas szinten lássák el feladataikat.
Forrás: Duna Összeköt Egyesület, Paksi HVI