Horvát-magyar kulturális együttműködés

Aláírták a magyar-horvát határon átnyúló kulturális együttműködési program megvalósításához szükséges partnerségi megállapodást. A 99 ezer eurós összköltségű projekt keretében idén négy program valósul meg: kettő a zalai megyeszékhelyen, kettő déli szomszédainknál.

Magyar részről vezető szervezetként 42 ezer eurót fordíthatunk erre a projektre, ami a rendezvények lebonyolításán túl magában foglalja azt is, hogy elindítunk egy honlapot, ahol naponta frissülő információkat közlünk a programokról” – mondta el Dala Hajnalka, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület projektmenedzsere.

A projekt első rendezvénye egyébként a Göcseji Múzeumban a 7. Zalaegerszegi Országos Fazekas-Keramikus Találkozó, ezt követi májusban a horvát-magyar pünkösdi családi fesztivál, szeptemberben Horvátországban reneszánsz fesztivál, decemberben Csáktornyán pedig hagyományos horvát karácsonyt rendeznek az együttműködésnek köszönhetően.

Forrás: ZTV Híradó

*

Korszerű rendelők

Két nyertes pályázatnak köszönhetően nagy volumenű beruházások indulnak Búcsúszentlászlón: hamarosan megújul az egészségház és a ravatalozó.

Régiós pályázati forrásból 36 millió forintot nyert a település nemrég az egészségház felújítására, a beruházás összköltsége 40 millió forint lesz. A közbeszerzési eljárás már lezajlott, a munka tavasszal indul, és a tervek szerint június elsejével veheti használatba a lakosság a modernizált létesítményt.

Teljesen átalakul a két épületből álló búcsúszentlászlói egészségház. Az egyik helyiségben alakítjuk ki az orvosi rendelőt és a várót, a fogorvosi rendelő pedig a másik épületbe költözik. Megszűnik ezzel az amúgy is üresen álló védőnői szolgálati lakás, ugyanakkor felújítjuk a védőnői rendelőt” – tájékoztatott a fejlesztésről Molnár Gyula polgármester.

Emellett akadály-mentesítik a helyiségeket, kicserélik a nyílászárókat és a burkolatokat, a védőnői épületen pedig a tetőhéjazatot. A házak külső hőszigetelést és új színt kapnak, míg belül teljes gépészeti rekonstrukció indul. „Eszközfejlesztésre is lehetőségünk nyílik, új bútorokat és orvosi műszereket szerzünk be, például automata EKG-t és defibrillátort, valamint a védőnői ellátáshoz szükséges kellékeket” – tette hozzá Molnár Gyula.

A polgármestertől azt is megtudtuk: CÉDE-pályázaton 4,7 millió forintot nyertek a temető ravatalozójának kialakítására (az összköltség 6,5 millió forint). Ebből a pénzből már térkövezték a kápolna előtti területet, két héten belül pedig helyére kerül a ravatalozó hat lábon álló tetőzete is.

*

Uniós források kis- és középvállalkozások részére

Három pályázóból kettő nyer – 2007 óta tízezer vállalkozás jutott uniós fejlesztési támogatáshoz.

Már közel az egyharmada gazdára talált annak a 847 milliárd forintnyi uniós forrásnak, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)Gazdaságfejlesztési pályázatai keretében a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésére, felzárkóztatására és versenyképesebbé tételére lehet fordítani. Ebből a keretösszegből ugyanis 2009 végéig az érintett vállalkozói kör számára már közel 300 milliárd forintnyi fejlesztési támogatásról megszületett a döntés.

Magyarország európai uniós csatlakozásával az európai piac minden korábbinál szélesebbre tárult a magyar vállalkozások előtt. Ahhoz azonban, hogy ezt a lehetőséget ki is tudják használni, le kell küzdeni a versenyhátrányukat a lényegesen fejlettebb, innovatívabb és korszerűbb eszközparkkal rendelkező nyugat-európai cégekkel szemben. Ezt a célt kívánja szolgálni a fejlesztéseket, korszerűsítéseket célzó támogatási programjával az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programja (GOP), amely erre a célra 2007 és 2013 közötti időszakra 847 milliárd forintnyi uniós forrással rendelkezik.

Az említett keretösszeg négyféle célra pályázható meg, amelyből a legtöbb – 342 milliárd forint fordítható a kis- és középvállalkozások átfogó fejlesztésének finanszírozására. E forrásból az érintett cégek eszközparkja megújítható és bővíthető, az elavult technológiák lecserélhetők, illetve a forrás segítheti a társaságok korszerűbb vállalati működésének a kialakítását is.

A vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzésére, új termék, vagy szabadalom, illetve új gyártási technológiák bevezetésére is jelentős, 258 milliárd forintnyi támogatási összeg áll rendelkezésre. Az uniós támogatás segíti a jellemzően forráshiányos kis- és középvállalkozások tőkéhez juttatását is fejlesztési- és forgóeszközhitelek, hitelgarancia és kockázati tőke formájában. Erre a célra 189 milliárd forint jut 2007-2013 között.

A vállalkozások üzleti környezetének korszerűsítésére – főként az infokommunikációs fejlesztések és a logisztikai háttér erősítésére – 59 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre.

A múlt év végéig mintegy 371 milliárd forint vált pályázati úton elérhetővé a magyarországi vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban, azon fejlesztések támogatására, amelyek hazánk vidéki régióiban valósulnak meg. Az első három évben közel 15 000 pályázatot adtak be a vállalkozások. Ezek 92 százaléka vállalkozásfejlesztési támogatásra, 7 százaléka kutatásfejlesztési pénzekre, 1 százaléka pedig az üzleti környezet fejlesztését célzó kiírásokra szólt. A nyertesek száma eléri a tízezret, ami azt jelenti, hogy három pályázóból kettő nyert EU-s támogatást. A vállalkozásfejlesztési pályázatok nyerteseinek közel 80 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. Ezen belül a kisvállalatok 41 százalékkal, a közepesek 32 százalékkal, a mikrovállalkozások pályázatai pedig 27 százalékkal részesedtek.

A támogatások területi eloszlása egyenletesnek nevezhető, az érintett hat régió (a Gazdaságfejlesztési Operatív Program az ország hat vidéki régiójában elérhető, a közép-magyarországi régióban nem) mindegyikében jutott uniós pénz a vállalkozások modernizációjára. A legtöbb nyertes projekt az észak-magyarországi régióból került ki, ezen belül a legtöbb forrás Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe áramlott, de jó eredményekkel pályáztak még Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Heves megye vállalkozásai is. Az egy vállalkozásra jutó támogatás mértéke Nógrád megyében volt a legmagasabb, miközben Vas, Zala és Tolna megye vállalkozói nyerték el a legkevesebbet.
Fontos jellemzője a programnak, hogy a támogatások 60 százaléka jutott Magyarország 105 leghátrányosabb helyzetű kistérségébe, ahol nagy a munkanélküliség és az átlagosnál fejletlenebb az infrastruktúra.

A visszatérítendő EU-s támogatások terén is egyre aktívabbak a vállalkozások, hiszen 2007 végétől 2009 decemberig 1824 alkalommal, összesen 11 milliárd forint értékben kötöttek Új Magyarország Mikrohitel hitelszerződéseket, amely a legnépszerűbbnek bizonyult a hitelfelvevők körében. További 9 milliárd forint kihelyezésére egyéb uniós támogatású hitel- és garancia-konstrukciók keretében került sor.

Optimista várakozások övezik a hosszú előkészítés után 2010 első negyedévében elinduló Kockázati Tőke Programot, melynek keretében 8 szerződött alapkezelő a speciális kockázatok miatt a bankszektor által nem finanszírozott, elsősorban korai életciklusban lévő, innovatív tevékenységet végző vállalkozások tőkefinanszírozásához biztosít fejlesztési forrásokat.
Az MV Zrt. által kezelt termékekről, az Uniós Vállalkozói Hitelekről többet a www.uvhitelek.hu oldalról tudhatnak meg az érdeklődők.

*

Bölcsőde nyílt Bagodon

A bölcsőde kialakítására 16 millió forintot fordítottak, melyből 9,4 millió forintot a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács biztosított, s 300 ezer forinttal hozzájárult a kiadásokhoz Hagyárosbörönd önkormányzata is.

Az óvodaépület bölcsődeként használt részében nyílászárókat cseréltek, korszerűsítették a fűtési rendszert, felújították a víz- és szennyvízhálózatot, napkollektort építettek be, s megvalósult a külső fal hőszigetelése. Bár a pályázatban nem szerepelt, de a munkák során kiderült, hogy fel kell újítani a villamos hálózatot is. Ezen túl önkormányzati forrásból kerítést építettek, játszóudvart alakítottak ki, és beszerezték a bölcsőde működéséhez szükséges eszközöket és berendezéseket. A Micimackó Bölcsődét Jauernik István, az ökormányzati tárca államtitkára avatta fel. A férőhelyeket elsősorban a faluból töltötték fel, de még van szabad hely, így a környező településekről is várnak gyerekeket.

Forrás: Zalai Hírlap

*

III. Színjátszó Fesztivál Pölöskén

Február 26-án immár harmadik alkalommal rendezték meg Pölöskén az általános iskolások színjátszó fesztiválját. A rendezvény keretében Miháld, Kehidakustány, Hegyfalu, Eszteregnye, Újudvar, Egervölgye, Felsőrajk, Zalaszentlászló és Pölöske színjátszó körei mérték össze tudásukat és igyekeztek elnyerni a zsűri tetszését, illetve a legjobbnak járó vándorkupát.

A közönség láthatta többek között a Túl a Maszat-hegyen című verses meséből készült előadást, valamint az Indul a bakterházat is. Az iskolások produkciói lenyűgözték a közönséget, akik hatalmas tapssal hálálták meg az előadók szorgos, és sok munkát igénylő felkészülését.

*

Épülhet a 622 milliós Infocentrum Zalaegerszegen

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar egerszegi intézetében januárban került sor a 622 millió forintból megvalósuló Infocentrum alapkőletételére.

A mintegy 1513 négyzetméter alapterületű, háromemeletes, teljesen akadálymentesített, geotermikus energiát hasznosító épület kialakításával egy, a kor követelményeinek megfelelő és környezetkímélő energetikai rendszerű létesítmény jön létre a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának (BGF PSZFK) Zalaegerszegi Intézetében.

Az épület földszintjén könyvtár, oktatási kabinet, kutatószoba kap helyet, az emeleten számítógépes termek, nyelvi laborok, a felső térben közösségi teret alakítanak ki.

Az Infocentrum kialakításának teljes költsége 622 millió forint, a költségekhez a Zala Megyei Önkormányzat és Zalaegerszeg önkormányzata 10-10 millió forinttal járult hozzá, az egerszegi intézmény 5 millió forint önrészt biztosít az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megítélt 597 millió forintos támogatáshoz.

*

Információs nap civileknek

Információs napot tartott február 25 napján a Zala Megyei Civil Szolgáltató Központ a Társadalmi Egyesülések megyei szövetségének székházában.

A tájékoztatón értesülhettek az érintettek a Nemzeti Civil Alapprogramban idén kiírt pályázati lehetőségekről, de beszámoltak az előadók a Nyugat-dunántúli régióban tavaly elért eredményekről is. A 2009.évi pályázatok eredményességéről Skrabut Éva, a Nemzeti Civil Alapprogram Nyugat-dunántúli Regionális Kollégiumának tagja beszélt a közönségnek. A civil szervezetek az elnyert összeget működési célokra használhatják fel. Az állam idén azonban csökkentette a szétosztható keretösszeget.

Tavaly 414 millió forintot oszthattunk szét, az idén viszont csak 378 millió lesz a keretösszeg, ez sajnálatos, mivel a pályázók száma várhatóan növekedni fog, a szétosztható forrás viszont csökken” – közölte Skrabut Éva, a Nyugat-dunántúli Regionális Kollégiumának tagja.

Skrabut Éva hozzátette: egy legutóbbi felmérés szerint a szervezetek az alapatevékenységükhöz szükséges összeg 10 százalékát NCA-s pályázati forrásból teremtik elő. A találkozóra érkezők hasznos tanácsokat kaptak a pályázatok írásához.

Forrás: ZegTV

*

Dely-nap Nemesrádón

Második alkalommal rendezték meg február 13-án, Nemesrádón a Dely-napot a zord tél elbúcsúztatása céljából. A rendezvény keretében kolbásztöltő- és borversenyt is tartottak, amelyen a község apraja-nagyján kívül még 11 közeli település is képviseltette magát. Részt vett többek között Nagykapornak, Misefa, Orbányosfa csapata is. A kolbásztöltő verseny győztese a nemesrádói Dödi-Tökik csapata lett, amely megérdemelten vehette át a fődíjat, az arany húsdarálót. A borverseny során a bírálóbizottság tagjai a vörösborok közül Gulyás Sándor, míg a fehérborok közül Pálfi Károly nedűjét találták a legjobbnak.

Forrás: Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft., Pacsai HVI, Zalaegerszegi HVI

Cikk megosztása