A Vértes-Gerecse Közösség a II. Európai LEADER Expón

A 37 települést felölelő Vértes-Gerecse Közösség valamennyi tájegysége, kistérsége bemutatkozott a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén került megrendezett II. Európai LEADER Expón.

Az Utazás kiállítás egyik legszínesebb rendezvényén, a LEADER Expón közel 40 akciócsoport, vidékfejlesztési közösség mutatkozott be helyi termékekkel, a kistelepüléseken elérhető szolgáltatásokkal, valamint a vidék ízeit is megkóstolhatták az érdeklődők.

A móri kistérségből Angyal Zsuzsanna csókakői népi iparművész fazekas termékeit, s az AutiFarm kézműves munkáit csodálhatták meg a látogatók, valamint megkóstolhatták a Németh Imréné által előállított magyaralmási 100%-os almalevet. A székesfehérvári kistérségből Szabadi Péter sárkeresztesi méhész mutatkozott be Természetes Magyar Méz védjeggyel ellátott édes finomságaival, valamint a Vántus Furniture minőségi bútoraival és nyílászáróival, s tette ezzel igazán egyedivé a kiállítói teret. A tatai kistérségből Vass Henrik kocsi fafaragó, népi iparművész, Csucsák Anna és Mészáros Mihályné a kocsi kézimunkaszakkör aktív tagjai, a tardosi Régi Rádiók Állandó Kiállítás, valamint a baji Turay Pincészet mutatkoztak be. Az oroszlányi kistérségből az Oroszlányi Bányászati Múzeum idézte fel a térségben egykor meghatározó szakma emlékeit, ízelítőt adva a múzeumban megtalálható kiállítási anyagokból. A tatabányai kistérséget Várgesztes település képviselte, a Német Kisebbségi Önkormányzat által szerkesztett és kiadott Várgesztes történelmét bemutató könyvvel, valamint Pillmann János aranyérmes borával. A bicskei kistérségből is szép számmal jelentkeztek a magukat bemutatni szándékozók. A csákvári fazekas emlékház a mesterség fénykorát mutatja be, hiszen egykoron 193 fazekas dolgozott a faluban, akik céheket alapítottak és a jellegzetes színekkel (zöld, barna, és sárga) díszítették a szentelt vizes korsókat, tányérokat, csalikancsókat.

A 2007-ben, Száron létrejött Vértes Történelmi Hagyományőrző Ifjúsági Egyesület is részt vett a II. LEADER Expón. Tagjai hosszú évek óta foglalkoznak kézművességgel, íjászattal, lovaglással, történelmi kutatómunkával egyénileg, vagy más hagyományőrző egyesületek tagjaként is. Ebből a térségből is érkeztek finomságok: a Méhes-Mézes vállalkozás mézeit, bodzavirág ás málnaszörp termékeit, valamint a BúzaSzár Kft. péksége által készített különleges kenyérfajtákat és péksüteményeket „tálaltuk fel” az expó vendégeinek.

A sok helyi szépség és finomság mellett a térségi kiadványokkal is igyekeztünk bemutatni a Vértes-Gerecse természeti, épített értékeit, valamint az eddig megvalósult fejlesztéseket és a turisták számára vonzó programokat.

A Vértes-Gerecse Közösség célja, hogy minél több országos rendezvényen megjelenhessen ezekkel a termékekkel, azáltal is hozzájárulva a térség népszerűsítéséhez, az itt élők megélhetésének javításához, valamint a helyi identitástudat erősítéséhez.

Móricz Beáta
munkaszervezet vezető

*

Oroszlányban iskolába látogatott, Bokodon utat adott át Bajnai Gordon

A látogatás apropója, hogy majdnem 500 milliós uniós támogatással újul meg Oroszlány három általános iskolája, a 860 milliós projekthez hiányzó összeget a város biztosítja. Rajnai Gábor a város fejlődésének állomásait röviden ismertetve úgy vélekedett, hogy Oroszlánynak nincs szégyenkeznivalója. Ezt Bajnai Gordon miniszterelnök is alátámasztotta, kiemelve, hogy a projekt megvalósításával mintegy 1500 gyermeknek nyílik esélye arra, hogy európai környezetben szerezze meg tudását, amellyel később Európában is versenyképes lehet a munkaerőpiacon. „Magyarországon olyan ütemű fejlődés zajlik, ami korábban nem volt érzékelhető. Nagy eltérés tapasztalható azonban abban, hogy melyik térség hogyan szerepel a fejlesztésekben. Ebből a szempontból Oroszlány és kistérsége kiemelkedően teljesített, mivel olyan vezetése van, olyan képviselői vannak, s olyan szakemberek ténykednek itt, akik sikeresen tudnak pályázni. Ez a térség valamiért másoknál ügyesebb, talpraesettebb, sikeresebb, ez pedig egy olyan alap, amire lehet építeni a következő időszakban is.” – fogalmazott a miniszterelnök.

Évtizedes gyökere van ennek az útfelújításnak, hiszen tíz évvel ezelőtt kötöttünk megállapodást az akkori közútkezelővel a belterületi szakasz rekonstrukciójára” – ez már a miniszterelnöki látogatás bokodi helyszínén hangzott el, ahol az átadási ünnepségen Valter Alajos polgármester idézte fel az előzményeket, s a beruházás önkormányzati szerepvállalását. Mint elmondta, a helyhatóság – kapcsolódva a Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásához – 34 millió forintból az érintett szakaszon zárt csapadékvíz elvezető rendszert, s 72 parkolót alakított ki. Bajnai Gordon miniszterelnök, az együttműködés és közös szerepvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az országban több mint ezer kilométernyi 4-5 számjegyű, tehát kis út újul meg az unió, a központi költségvetés, s helyenként az önkormányzatok közös finanszírozásában.

Ezek az utak új esélyt jelentenek arra, hogy a válság enyhülésével, a gazdaság újra kezdődő növekedésével azokba a térségekbe, ahová eddig sokszor a rossz utak miatt nem jutottak el a munkahelyteremtő beruházások, vagy nem elegendő számban, oda munkahelyeket, gazdaságot, s azon túl gyarapodást, növekedést vigyenek.” – fogalmazta meg gondolatait a kormányfő a nemzeti színű szalag átvágása előtt. A több mint 291,5 millióból felújított, s most átadott 7,5 kilométeres útszakasz Oroszlány belterületén kezdődik a 2008-ban elkészült kereskedelmi egységek jelzőlámpás kereszteződésénél, keresztülhalad a városon, s egészen Bokodig folytatódik, a Mór–Kocs összekötő úttal alkotott.

*

Esélyegyenlőségi programok Tatabányán

Esélyegyenlőségi programok megvalósítása Tatabányán” címmel szervezett konferenciát pedagógusok számára az önkormányzat a Városházán.

Tatabányán kiemelt az esélyegyenlőség szerepe, hiszen nem ez az első program, amelyben a város intézményei, pedagógusai részt vesznek, s amely az esélyegyenlőség megteremtését célozza meg” – jelentette ki a rendezvény résztvevőit köszöntő beszédében Schmidt Csaba alpolgármester. Mint mondta, az iskolai oktatási rendszer egyik legfontosabb szerepe, hogy esélyt biztosítson a felnövekvő generáció számára egy korszerű, az élet végig viteléhez szükséges tudás, s képességek megszerzéséhez, amelyek alapján meg tudják valósítani a mai világban elvárható egész életen át tartó tanulást. „Ha ez nem mindenki számára egyenlően hozzáférhető, akkor a társadalmi különbségeket az iskola nem eltünteti, hanem növeli. Ezért fontos, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést tudjunk biztosítani” – jelentette ki Schmidt Csaba.

A konferencián az anti-diszkriminációs jogszabályi környezetről, a közoktatási deszegregációs programok sikerkritériumairól, a tudáshoz való hozzáférés lehetőségeiről, s tatabányai esélyegyenlőségi programok megvalósításáról hallhattak az érdeklődők. László Ferenc aljegyző előadásában úgy vélekedett, hogy Tatabányát kettősség jellemzi, hiszen szép számmal vannak megoldásra váró problémák. Ilyen például a bölcsődei férőhelyek kérdése, az óvodák feltételrendszerének további javítása, szorosabb együttműködés az általános és középiskolák között, valamint a pályakövetés erősítése. Ugyanakkor eredményeket is tud felmutatni a város, amik azért is jelentősek, mert ezeket gyakran a központi szabályozás hiányosságai miatt saját felelősségre építve, s saját források bevonásával érte el. Ezek közül az aljegyző az óvárosi bölcsődei férőhelybővítést, az intézményi átszervezéseket, a kérdéshez kapcsolódó pályázatok eredményes lebonyolítását, a szülőkkel, kisebbségi önkormányzatokkal történő szoros együttműködést, s a Térségi Integrált Szakképző Központ átszervezését, központi képzőhely működtetését emelte ki.

A tatabányai projekt közvetlen célkitűzései, hogy a hátrányos, s halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók számáról, helyzetéről pontos adatokkal rendelkezzenek, hogy csökkenjen a város közoktatási intézményei között a szegregáció, hogy megvalósuljon az érintett gyermekek korai fejlesztése, óvodáztatásának támogatása, javuljanak a halmozottan hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási esélyei az érettségit adó képzési formákban, s hogy az integrált nevelést támogató módszertanok alkalmazása nyerjen teret az intézményekben. A programtól hosszú távon azt várják, hogy Tatabányán érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezések, az esélyegyenlőség elvei, s a célcsoport számára az egyéni képességekhez igazodva valósuljon meg az esélyegyenlőség a továbbtanulás, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés érdekében.

*

Közel harmincmilliót spórol az önkormányzat

A tatai Fazekas Utcai Általános Iskolában is megkezdődtek a felújítási munkálatok a „Komplex energiaracionalizálás Tata általános iskoláiban és óvodáiban” című európai uniós pályázat keretein belül. A hét intézményre vonatkozó nagyszabású korszerűsítés már a többi iskolában, óvodában is elindult. A projektindító értekezletet március 4-én tartották.

Michl József polgármester arról tájékoztatta a megjelenteket: tulajdonképpen a panelprogram indította el a gondolatot a város vezetőiben, hogy felújítsák saját intézményeiket is. Lakos Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal munkatársa vázolta fel a projekt részleteit.

A Fazekas iskola régi épületében is sor kerül a fűtésrekonstrukcióra, a termosztatikus radiátorszelepek és fordulatszám-szabályozott szivattyúk beszerelésére és födémszigetelésre. A 60-70 cm-es falakkal rendelkező műemlék épület homlokzatára egy néhány milliméteres szigetelőanyag kerül, mely Magyarországon referencia-értékű. A nyílászárókat pedig felújítják, ahol szükséges ki is cserélik azokat, ám természetesen csak díszes fa ablakok kerülhetnek beépítésre. A tervezett beruházással összesen évente bruttó 29 millió forint takarítható meg.

A munkálatok már zajlanak, a szakemberek falkutatást is végeznek, s ennek eredményétől függ a későbbi homlokzat színe is. A beruházás összköltsége 534 millió forint, ebből a Fazekas utcai iskolára 36 396 000 forintot költ az önkormányzat.

Forrás: tata.hu

*

Civil összefogás kistérségi szinten

Először tavaly decemberben hívta térségi fórumra az Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete a környező települések közművelődésében, a civil élet működtetésében ténykedőket, s akkor a résztvevők el is határozták, hogy a szélesebb körű eszmecserét folytatni kell. Erre került sor a bokodi művelődési házban, ahol ismét szép számmal gyűltek össze a településvezetők, intézményvezetők, közművelődési szakemberek, s a civil szervezetek képviselői, akik fejlesztési programokról, s a civilek kapcsolódási lehetőségeiről cseréltek gondolatokat.

A program során Bokod, Szákszend, Kömlőd, s Kecskéd polgármesterei rövid tájékoztatást adtak községük önkormányzatai, valamint a civil szervezetek kapcsolatáról, együttműködéséről, az egyesületek, klubok ténykedéseiről. A házigazdák polgármestere azt is elmondta, hogy idén folytatódik a Fő út rekonstrukciója, s a parkosítás, környezetszépítési munkálatok során bizony számítanak a civil szervezetek szerepvállalására.

Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere, a kistérségi társulás elnöke a szervezet megalakulásának körülményeit, a kezdeti egyeztetési nehézségeket, s a megalakulást követő – mindenki számára – sikeres együttműködést ismertette. „Az, hogy előnyös volt megalakítani a társulást, már az első évben érzékelhető volt, amikor is a területfejlesztési tanács 54 millió forinttal támogatta a településeket. Ez az összeg is segítette az oroszlányi bölcsőde, a szákszendi községháza, a bokodi faluközpont, a dadi orvosi rendelő rekonstrukcióját, a kecskédi információs táblák kihelyezését” – fogalmazott Rajnai Gábor, hangsúlyozva, hogy a kistérség fejlődésében az önkormányzatok mellett milyen fontos szerep jut a civil közösségeknek. Egy, a témát kutató felmérés adatait ismertetve elmondta: arra a kérdésre, hogy kialakult-e az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés; Bokodon 8, Kömlődön 22 százalék felelt nemmel. Dadon és Kecskéden viszont a kérdezettek 70 százaléka válaszolt határozott igennel. Szinte minden településen az emberek 85-90 százaléka szeretné, ha az önkormányzat közvetlenül kérné ki a lakosság véleményét a közügyekben, viszont az is kiderült, zömében nem ismerik véleménynyilvánítás lehetőségeit, vagy nem élnek vele.

Rajnai Gábor szerint a civil kurázsi mára megtalálta helyét a társadalomban, megtanulta a létezés elemeit, s az elszigetelt csoportok is megtalálták az egymáshoz vezető utat, így kijelenthetjük, hogy van fejlődési irány, mert vannak tervek és programok. Léteznek azok a csoportok is, akik sokszor szabadidejüket feláldozva tesznek a közösségért.

*

Ötvenéves jubileum a Ságvári iskolában

Az idei tanévben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját az óvárosi Ságvári Endre Általános Iskola. A Jászai Mari Színház, Népházban megtartott ünnepségen Bencsik János polgármester köszöntőjében a város egyik legjobb iskolájának nevezte az intézményt. A tantestület emlékplakettel ismerte el Csóti Jenő korábbi igazgató huszonegy éves vezetői munkáját.

Bencsik János többek között kiemelte, hogy van lehetőség a változásra az oktatásban is. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekekben meglévő egyedi, személyes tehetség kibontakozhasson. A polgármester a jubileum alkalmából, képviselői fejlesztési keretéből 100 ezer forintot adományozott az iskolai könyvtár fejlesztésére. Káfony Andrásné igazgató elmondta: az oktatási intézmény 1959-ben nyitotta meg kapuit, és azóta háromezer diák koptatta a padjait. Szólt arról is, hogy az iskola 2009-től az iskola alapfokú művészetoktatási intézményként működik. Az idei tanévben a tizenhat csoport tanulók száma meghaladja a négyszáz főt.

Az iskola oktató-nevelő munkájának középpontjában a gyermekközpontúság és a hatékonyság áll. A pedagógusok évről-évre sikeresen készítik fel a tanulókat a továbbtanulásra, fejlesztik a növendékek egészséges önismeretét, az anyanyelvi, a zenei és a vizuális készségeit. Az intézmény a tanórákon kívül sokoldalú környezeti és esztétikai programot, sport és szabadidős tevékenység biztosít a tanulók részére. Az ünnepségen a diákok színes gálaműsort adtak társaiknak, szüleiknek és a meghívott vendégeknek.

Forrás: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, Tatai HVI, Tatabányai HVI, Oroszlányi HVI

Cikk megosztása