Régen várt új munkahelyek Szentgotthárdon
Első lépésben 40 munkahelyet teremtett, egy év múlva viszont akár 100 embert is foglalkoztathat egy sportruházati alapanyagokat, hurkolt kelméket gyártó olasz cég Szentgotthárdon, a munkanélküliségtől súlyosan érintett városban.
„Két év munkanélküliség után sikerült tudakozódnom erről az álláslehetőségről, és hála istennek, felvettek!” – mondta lelkesen Szarka Zoltán vas-, és fémszerkezet lakatos, aki korábban Ausztriában dolgozott, de már régóta nem talált állást a térségben.
A helyi selyemgyár egykor 2000 embernek adott munkát, ennek épületében alakította ki üzemét a több mint 100 éves olasz cég, amelynek már van egy részlege hazánkban, Türjén. „Nagyon jók a tapasztalataink Magyarországon, remek a munkaerő, és itt, Szentgotthárdon tökéletes körülményeket biztosít az egykori selyemgyár klimatizált épülete” – jelentette ki Leonardo Polli, az M.I.T.I. Kft elnöke.
Az évek óta üresen álló csarnokban most sportruházatokhoz, például az úszók csodadresszéhez készítenek alapanyagot. „A helyi iparűzési adó, és egyéb adóterhek alól sajnos nem tudunk kedvezményt adni, de ezen kívül bárhol tud az önkormányzat segíteni, akár infrastruktúra, akár munkaerő közvetítésnél, akár az önkormányzati kiegészítő szolgáltatásnál mindenben állunk rendelkezésükre” – fejtette ki Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere.
A tervek szerint a cég festőüzemet is telepít a mostani mellé, így a jelenlegi 40 fős létszám egy év múlva a százat is elérheti.
*
Rába fórum: jelentős lépések a környezetszennyezés ellen
Állami és tartományi pénzügyi támogatást is kap az a három osztrák bőrgyár, amelyek okolhatók a Rába évek óta tartó habzásáért. Az üzemek részben már építettek szennyvíztisztítókat, de további beruházásokra is készülnek. Minderről a Szentgotthárdon rendezett Rába fórumon esett szó, ahol zöld szervezetek, valamint az érintett bőrgyárak és két ausztriai tartományi hivatal mellett az Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium is képviseltette magát.
Abban a felek egyetértettek, hogy javult a folyó vízminősége, csökkent a már tíz éve tapasztalható habképződés a Rábán. Ausztriában jelentős lépések történtek a szennyezés csökkentése érdekében. „Állami és magánforrásból összesen kilenc és fél millió eurót fordítunk erre a célra Ausztriában.” – jelentette be Wilfried Schimon az Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője.
Bár a bőrgyárak képviselői szerint nem csak ők okolhatók a Rába habzásáért, mégis a pénz legnagyobb részét a három folyó menti bőrgyár szennyvíztisztítóinak korszerűsítésére költik. „2007-ben 75%-kal csökkentettük a naftalin szulfonát kibocsátást, ami jelenleg már a 90%-os javulást is meghaladja” – jelezte W. Dieter Knoppek, a Boxmark Leather GmbH & Co KG, Ökológia Központ szakértője.
Hasonló eredményekről számolt be a wolsdorfi bőrgyár képviselője is, de mindkét helyen újabb környezetvédelmi beruházásokkal igyekeznek csökkenteni a környezetet terhelő anyagok kibocsátását.
*
Házhoz viszik az őrségi térség kulturális értékeit
Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben döntött arról, hogy a kistérség hagyományos értékeinek, alkotó és öntevékeny csoportjainak lehetőséget biztosít közös rendezvényen a fellépésre.
Két éve a kulturális gálát az őriszentpéteri művelődési házzal közösen szervezték. Akkor háromórás képzeletbeli őrségi túrára invitálták a hallgatóságot. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett est nagy sikert aratott, ezért a társulás tavaly úgy alakította a programot, hogy nemcsak Őriszentpéteren, hanem a térség több településén is felléphessenek az amatőr művészek, csoportok. Idén is házhoz viszik a kistérség természeti, történelmi, népművészeti és kulturális értékeit.
Kondorfán, Hegyhátszentjakabon, Őrimagyarósdon, Iváncon Szattán, Nagyrákoson, Pankaszon, Kercaszomoron és Magyarszombatfán lép színpadra Baksa Eszti, az Őrség mesemondója, a Cservék család, a Felsőmaráci Asszonykórus, Fölnagy Csaba, az Ivánci Népdalkör, az Ivánci Szakosított Otthon néptánccsoportja, a kercai gyerekek, a Kerkabarka Színjátszócsoportja, a kisrákosi színjátszók, a Lábas Pajtások, a Moldva Expressz, Olasz Katalin, az Őriszentpéteri Színjátszók, az Őrségi Baráti Kar, a pankaszi színjátszók, a Petőfi Sándor Népdalkör, a szattai gyerekek, a Viszáki Asszonykórus és a Vörös Netti Népdalkör.
*
Közmunkaprogram, nehézségekkel
A hátrányos helyzetű Rönökön nem tudnak mindenkit foglalkoztatni.
A kistérségi települések segítségét is kérte Rönök polgármestere, mert idén 56 rendelkezésre állási támogatásban részesülő embert kellene foglalkoztatnia közmunkaprogram keretében. Ennyi munkavállalót azonban a 440 fős település nem tud ellátni munkával.
A munkaügyi központ értesítése alapján a tavalyi 33-hoz idén újabb 23 fő közcélú foglalkoztatott csatlakozhat Rönökön. A település ennyi embernek nem tud munkát adni. A program anyag- és eszközigényéhez nincs elég forrás. Segítség a kistérség többi településéről érkezhet. „Hátrányos helyzetben lévő falunál ez igen megterhelő, mert az, hogy a minimálbért az állam támogatja, még egy lapátra is sok kell ennyi embernek és nincs eszköz ehhez a programhoz. Kellene olyan, aki közöttük megfelel, hogy összefogja a csoportot” – foglalta össze a problémát Dr. Máténé dr. Hajnal Piroska Rönök-Vasszentmihály megbízott körjegyzője.
A program által foglalkoztatottak 90%-a képzetlen, 8 általánost, vagy még annyit sem végeztek. Ráadásul a 35 év alattiak kötelező alapképzését sem sikerült a régióban még megszervezni. Rönök polgármestere a szentgotthárdi kistérség településeihez fordult segítségért. „Mi felajánlottuk a kistérségben, és a környező falvakban, hogy amennyiben lenne olyan munkalehetőségük, amit rönöki munkavállalók, az Út a munkához programban szereplő személyek elvégezhetnek, nagyon szívesen összehozzuk a munkaadókkal őket. Idáig még komoly válasz nem érkezett annak ellenére, hogy az is felmerült, hogy esetleg megoldjuk az odajutásukat.” – mondta el Hegyi László, Rönök polgármestere.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium legutóbbi közmunkaprogramjára 6 milliárd Ft-ot különített el. A bérekre és járulékaira igényelhető állami támogatás valószínűleg nem csak Rönökön bizonyul kevésnek ahhoz, hogy orvosolják a közfoglalkoztatás problémáit.
*
Egy intézmény lesz az óvoda és a bölcsőde
Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a Tótágas Közalapítvány alapítója február 24-i ülésén úgy határozott, hogy kéri a Vas Megyei Bíróságtól a Tótágas Közalapítvány 2010. június 30. nappal történő megszüntetését, egyben megköszönte a Kuratórium és az Ellenőrző Bizottság eddig végzett munkáját.
A képviselő-testület felkérte a Tótágas Közalapítvány kuratóriumi elnökét, hogy a határozatban foglaltakra tekintettel új kötelezettségeket a Közalapítvány nevében ne vállaljon, a folyamatban lévő ügyeket rendezze, a tartós jogviszonyok megszűnéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg, valamint készítse el a Közalapítvány pénzügyi és szakmai záró beszámolóját.
Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatba foglalta, hogy a Játékvár Óvoda feladatkörének bölcsődei feladatellátással történő kibővítését tervezi az intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézménnyé történő átszervezésével, 2010. július 1-jétől. A képviselő-testület felkérte az óvodát fenntartó Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetét (Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatala), hogy az intézmény létrejöttéhez szükséges dokumentumok előkészítéséről, továbbá az intézmény-átszervezéshez szükséges, a jogszabályok által előírt vélemények beszerzéséről gondoskodjon az áprilisi képviselő-testületi illetve társulási tanácsi ülésig.
A képviselő-testület a Tótágas Közalapítvány vagyonát – a hitelezők kielégítése után – a jövőbeni közös igazgatású intézmény keretén belül létrehozandó bölcsődei intézményegység részére adja át azzal, hogy az intézmény köteles az átadott vagyont a megszűnt közalapítvány alapító okiratában meghatározott célokhoz hasonló célokra fordítani.
A képviselő-testület arra kérte a Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzatait, hogy a végleges fenntartói és alapítói döntéshozatalok egyező tartalma esetén, 2010. július 1-jétől a társulási megállapodás III/B., Ágazati feladatok fejezetén belül a Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok címet „Gyermekjóléti és ifjúságvédelmi feladatok”-ra módosítsák azzal, hogy az alatta felsorolt feladatok kiegészülnek az alábbi ponttal:
6.) A Társulás a gyermekek napközbeni (bölcsődei) ellátásáról a Játékvár Óvoda és Bölcsőde intézmény fenntartásával gondoskodik a kistérség területén.
Forrás: Őrség Határok Nélkül Egyesület, Szentgotthárdi HVI, szentgotthard.hu