Jót tesz az időjárás a kistérség szőlőseinek
Amiből a hétköznapi embereknek már lassan kezd elegük lenni, jó hír az a szőlősgazdáknak. Míg előbbiek unják már a havat, utóbbiak jó szemmel nézik, hogy az olvadó hótakaróból lassan szivárog le az éltető csapadék a tőkék gyökereihez.
– Szükség is van rá, hiszen a legutóbbi termőév hőmérséklet és csapadékhiány szempontjából is kiemelkedő értékeket hozott – értékelte az elmúlt esztendőt a szőlősgazdák hagyományos februári metszési bemutatóján dr. Kozma Pál, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti-Borászati Kutatóintézetének vezetője.
A szakember kiemelte ugyanakkor, hogy a napos, meleg időjárásnak köszönhetően szép termés, belőle pedig gyönyörű borok születtek. Utóbbit jól példázza, hogy a primőr borok kategóriájában az intézet Biankája országos aranyérmet nyert. A tavalyi vörösborok felhozatalát pedig egyszerűen úgy jellemezte dr. Kozma Pál, hogy egyik szebb, mint a másik.
Az idei kilátásokról szólva a szakember elmondta, hogy a vallatóra fogott rügyek termékenysége jónak ígérkezik, egyedül a cabernet franc fajta fürtszámai maradnak el némileg a szokványostól. A baranyai és így a Pécsi kistérségi ültetvények ezen a télen mindeddig fagykárt nem szenvedtek.
*
Átadták az 58-as főút új négysávos szakaszát
Átadták az 58-as főút négysávosra bővített, Pécs és a pogányi repülőtér közötti szakaszát szerdán.
Az autósok már használják egy ideje, február 3-a szerdán pedig ünnepélyesen is átadták az 58. számú főút Pécs és a pogányi reptér közötti négysávosított szakaszát.
A pogányi reptér épületében megtartott avatóünnepségen a kivitelező hivatalosan átadta a közútkezelőnek a szakaszt, majd az út mellett átvágták a szalagot.
A mintegy 5 kilométeres szakasz teljes beruházása 1,6 milliárd forintba került, ennek legnagyobb része, 85 százaléka európai uniós támogatás. Az avatóünnepségen elmondták: összesen hat csomópontot építettek, ebből három körforgalom.
A FEMA-nál illetve Reménypuszta térségében kétsávos körforgalmat építettek. A fejlesztés során kiszélesítettek egy hidat, távközlési-, víz-, gáz- és elektromos vezetékeket váltottak ki, s kialakították a közvilágítási hálózatot. A munkálatok során 68 ezer köbméter földet mozgattak meg, s most 1300 prizma segíti a közlekedőket.
Az avatóünnepségen Csepi Lajos, a közlekedési tárca szakállamtitkára azt hangsúlyozta: dinamikusabb a gazdasági növekedés azokon a területeken, ahol jobbak a közlekedési feltételek. Ennek kapcsán a szakállamtitkár kiemelte, hogy március végére elkészül az M6-M60-as autópálya is.
Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere az előzményeket vázolva emlékeztetett rá, hogy mintegy negyedszázados elképzelések váltak valóra. Már a ’80-as évek közepén, még a jugoszláv bevásárlóturizmus idején felmerült, hogy az 58-as utat fejleszteni kellene – ez a határmenti forgalom azonban a gazdasági változások és a délszláv háborúk miatt megszűnt. Az út első tervei 1990-ben végül megszülettek, ekkor II. János Pál pápa 1991-es látogatása kapcsán vált fontossá az út. Azonban gazdasági okok miatt akkor nem indultak el a munkálatok. 2003-ban újra felmerült a kérdés, de a beruházás végül mostanra, 2010-re valósult meg.
Pécs alpolgármestere kiemelte, a négysávos szakasz fontos lesz Pécsnek, hiszen a térségben új ipari terület beindítását segítheti, emellett a Dél-Baranyából Pécsre ingázók számára is könnyebbséget jelent.
*
Bemutatkozik a Magyar Vidékfejlesztési Közösség
A Magyar Vidékfejlesztési Közösség azzal a határozott céllal jött létre, hogy egy olyan közösséget működtessen, melynek pártoló és támogató tagjai fontosnak tartják:
* A vidéki Magyarország fejlődését,
* A területi aránytalanságok felszámolását,
* A települési önkormányzatok tevékenységének kiteljesedését,
* A vidéki civilszervezetek fejlesztését.
Országosan több mint 1000 településsel vették már fel a kapcsolatot személyesen, és sokakkal együtt is dolgoztak és dolgoznak - többek között „Falumegújítás” célterületen belül. Az elmúlt évben pedig egyre több Kistérségi vezetővel lett jól működő kapcsolatuk.
Honlapjukon (www.videkfejlesztes.atw.hu), bővebb információkat is lehet találni róluk, és egyben két aktuális lehetőségre szeretnék felhívni a figyelmet, amihez teljes körű támogatást, szakmai segítséget és megoldást kínálnak.
1. Fűtéskorszerűsítés önkormányzatok részére költségek nélkül (KEOP pályázati forrás),
2. Mikrovállalkozások finanszírozása (EMVA III. tengely). A Közösség képviselői január hónapban megkeresik a Helyi Vidékfejlesztési Irodákat, hogy segítség munkájukat. Céljuk, hogy minnél több önkormányzathoz, intézményhez, vállalkozáshoz, civil szervezethez, érdeklő magánszemélyhez eljusson az információ.
*
Munka mellett még tovább jár a járadék az egykori mecseki bányászoknak
Egyelőre nem kell lemondaniuk sem egészségkárosodási járadékukról, sem pedig keresőtevékenységükről azoknak az egykori bányászoknak, akiknek ellátását egy január 1-jével életbe lépő jogszabály veszélyeztette.
Egy kormányrendelet értelmében a bányászok egészségkárosodási járadékra való jogosultsága megszűnt volna, ha hat egymást követő hónapon át kereső tevékenységet folytatnak, és jövedelmük havi átlaga meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegének 80 százalékát.
Az ügy végleges tisztázására sikerült egy év haladékot nyerniük, vagyis a jogvesztő határidőt a kormány 2010. december 31-re módosította. Benke Norbert, a Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetségének Baranya megyei titkára elmondta, hogy a végső cél a havi jövedelemhatár megszüntetése, tehát az egészségkárosodási járadék feltételhez kötésének feloldása.
Bár a klasszikus szén- és uránbányászati tevékenység a pécsi kistérségben már régen lecsengett, ma is sok olyan ember él itt, aki a bányászévek nyomát magán viselve egészségkárosodási járadékra jogosult.
A kormányrendelet idén esedékes változása kapcsán a hírek szerint mintegy másfél tucat, jelenleg Spanyolországban munkát vállaló egykori mecseki bányászt jelentettek fel jóakaróik, mondván, ne vegyenek fel még járadékot is a „vaskos” külföldi fizetésük mellé.
Bányászberkekben ugyanakkor nyilvánvaló, hogy aki csak 10-15 évet is lehúzott a föld alatt, annak biztosan van valamilyen egészségkárosodása. Ráadásul a tömeges elbocsátás elkerülése érdekében a ’90-es években „kormányzati gyakorlat” volt a járadékra küldés eszköze.
*
TOP 100: Baranya gazdaságának legnagyobbjai mutatkoznak be
Gazdasági konferencia keretében mutatták be a Dunántúli Napló gondozásában, az APEH Dél-dunántúli Régiós Igazgatósága, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésévével készült TOP 100 baranyai kiadványt. Ahogy leginkább a válság hatásai foglalkoztatják a megye gazdaságának legnagyobb cégeit, úgy természetesen a fórum témáját is a jelenlegi és a várható gazdasági helyzet adta.
Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke arról tájékoztatott, hogy Magyarországon nem érzékelhetőek azok a nemzetközi várakozások, amelyek az adózók mérsékelt jogkövető magatartását, adófizetői hajlandóságát jövendölték. Nincs gyökeres visszaesés az adózók számában, ugyanakkor egyértelműen a válság jelei mutatkoznak a gazdasági társaságok által bevallott adóösszegek csökkenésében, a hátralékok növekedésében, a felszámolási és végelszámolási kezdeményezések gyarapodásában, illetőleg a részletfizetési kérelmek alakulásában.
Mindennek ismeretében az APEH kiemelten érvényesíti tevékenységében azt a nemzetközi ajánlást, miszerint a hivatali teendők hatékony elvégzése mellett fokozottan erősíteni kell a szolgáltatói jellegét, ezzel is támogatva az együttműködő vállalkozásokat. Rövid időn belül eldől, hogy a negatív gazdasági folyamatokban bekövetkezett idei változás pozitív pályára állítja-e a hazai gazdaságot, vagy ismét emelkednek a válság hullámai – vélekedett dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte halvány reményt mutatnak a hazai gazdálkodók éledő pozitív várakozásai, ugyanis ezek elsősorban a külföldi tulajdonú cégektől érkeznek.
A válság újraerősödése szempontjából továbbra is óriási kockázatot rejt a költségvetési egyensúly megtartása, az ország finanszírozhatósága, az állami bevételek alakulása, a rosszul működő állami struktúrák – egészségügy, oktatás, hivatalrendszer – átalakítása. Mindezek kezelése mellett az elnök céltudatos gazdaságfejlesztést, az uniós források nagyobb arányú ilyen célú felhasználását sürgeti.
A konferencia résztvevőit köszöntötte Páva Zsolt, Pécs polgármestere is. A városvezető kiemelte, hogy nem csak a válság kezelése miatt fontos a vállalkozókkal való szorosabb együttműködés, hanem az EKF kihívásai és remélt közös dicsősége okán is.
Forrás: Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület